Közgazdász Online


A koronavírus legyőzése viselkedéstudománnyal - Corvinusos hallgatók sikere az Európai Bizottság ötletversenyén

A koronavírus legyőzése viselkedéstudománnyal - Corvinusos hallgatók sikere az Európai Bizottság ötletversenyén

copy_of_3.png

A koronavírus helyzetben új megoldással álltak elő: Corvinusos fiatalok csapata az Európai Bizottság ötletversenyén ért el sikereket. Az EUvsVIRUS 2020 kihíváson, vagyis az online páneurópai ötletversenyen a résztvevők megoldásokat dolgoztak ki a koronavírus okozta krízishelyzetre. A Corvinus csapata egy különleges, viselkedéstudományra épülő ötlettel jutott be a legjobb versenyzők közé. 

Írta: Taxner Tünde

copy_of_5.pngAz EUvsVIRUS 2020 ötletversenyre több mint harmincezer résztvevő több mint kétezer projektet küldött be egész Európából, amiből száztizenhét döntős csapatot választott ki a zsűri, köztük a Corvinus csapatát is. A projektek nagyon különböző témákhoz kapcsolódhattak, hiszen mindegyik területet érintette a vírushelyzet. A kategóriák között szerepelt az egészséges élet, a távmunka és oktatás, valamint a társadalmi és politikai kohézió és a digitális pénzügyek témaköre is. A zsűri az adott ötletet az üzleti terv hatékonysága, a megoldás technikai komplexitása és újdonságértéke, a prototípus befejezettsége és ami a legfontosabb, potenciális hatásai alapján értékelte.

Az ötletverseny szervezője az Európai Bizottság, az Európai Innovációs Tanács (European Innovation Council), Pártfogója: Mariya Gabriel. További részletek a verseny honlapján olvashatók.

euvsvirus-landingpage-final.pngA Corvinus csapata tudományos kutatásra épülő megoldással indult, melynek a következő címet adták: „Pandemic of Mind”, vagyis Az elme pandémiája. Az ötlet a csapat vezetője, Dr. Trinh Anh Tuan és Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita szakmai eszmecseréjéből és kutatómunkájából nőtte ki magát. Megoldásuk viselkedés- és adattudományt használ a COVID-19 legyőzésére, amit weboldalukon részletesen ismertetnek. A nemzetközi, de Magyarországon élő csapat tagjait érzékenyen érintette az a megfigyelés, hogy az idősek, akiket a vírus leginkább veszélyeztet, sokszor eleve egyedül élnek, de a bezárkózás és társadalmi távolságtartás még jobban eltávolította őket a társaságtól, növelte elhagyatottságukat. Ebből a problémából kiindulva a csapattagok kíváncsiak lettek arra, hogy mik a vírushelyzetben megjelent és széles körben elterjedt viselkedési formák. 

A Corvinus csapat tagjai: Dr. Trinh Anh Tuan, egyetemi docens (csapatvezető), Marwa Malloug, Kardos Sándor, Velkei Richárd, Enkhzul Ganbat, Nikola Perovic, Nomiundari Ulziibodijav

Egy nemzetközi felmérés után (a kérdőív ezen a linken továbbra is elérhető) átlátható listát készítettek a vírushelyzetben kialakult jellegzetes viselkedésmintákról. Kutatásuk kimutatta, hogy a kézfogás és az ölelés helyett új köszönési formák alakultak ki, valamint elterjedt a helyes zsebkendőhasználat, a maszkviselés, a kesztyűk és a kézfertőtlenítő használata. Fontos viselkedési minta továbbá annak bizonyítása, hogy az immunrendszer erősítéséhez jó táplálkozásra és fizikai tevékenységekre van szükség, ami mentálisan is megnyugtat. Az egészségügyi dolgozókat külön vizsgálták, és megállapították, hogy rájuk magas fáradtsági és szorongási szint volt jellemző.

euvsvirus-team.png

A viselkedésminták megállapítása után következett a projekt legizgalmasabb része, hiszen a kialakult új szokásokkal kapcsolatban oktató, ismeretterjesztő céllal kisvideókat készítettek. A viselkedéstudomány gyakorlati alkalmazása ezekben a humoros videókban mutatkozik meg, melyekben ismertetik azokat a legfontosabb tudományos tényeket, amik az elterjedt viselkedésekhez kapcsolódnak. A csapat mottója lehetne az egyik videóban látható mondat:

Adatot használj az oktatáshoz, ne puszta félelmet!

A videók a kézmosásról, a társadalmi távolságtartásról és a pánikvásárlásról ezen a linken megtekinthetők. 

Velkei Richárd, a csapat egyik tagja így fogalmazta meg, számára mi a projekt legnagyobb tanulsága:

A verseny legnagyobb tanulsága számomra, hogy egy adott problémára nem létezhet alapból egy megoldás, hiszen más és más társadalmakban különbözőképpen jelenik meg egy adott helyzet hatása. Szükségünk van egy közös kiindulási alapra, az ösztönszerű cselekedetek elemzésére, ami által globális megoldást nyújthatunk az emberiséget érintő problémákra. 

copy_of_9.pngA Corvinus csapat tagjai a győztes 800 fő között egy „Matchathon”-on, vagyis egy kapcsolatépítő eseményen is részt vehettek 2020. május 22-25. között, ahol 115 befektetőnek és több mint 200 partnernek mutathatták be megoldásukat. Az online eseménysorozat céljai között szerepelt az ötletek kapcsolása az ökoszisztémához, vagyis az innovátorok összekötése befektetőkkel, kutatóintézetekkel és az akadémiai szférával. A szervezők a kezdeményezéssel az Európai Uniós közösségépítéshez szerettek volna hozzájárulni, valamint elősegíteni, felgyorsítani a krízishelyzet utáni sikeres felépülést. A csapat egyik tagja,  Enkhzul Ganbat így számolt be élményeiről:

“Annak ellenére, hogy a tanulmányainkat nem szakította félbe a COVID-19 járvány, és online tudtuk folytatni, amikor április közepén részt vettünk az ötletversenyen már nagyjából egy hónapja izoláltan éltünk. Nagy bizonytalanság és aggodalom élt bennem, hogy mi fog történni. Ekkor a versenyen való részvétel legalább egy kicsit azt az érzést adta, hogy én is hozzájárultam a vírus elleni küzdelemhez, ami számomra a legkifizetődőbb élményt jelentette.”

covid-19-solution.png

2020. június 10.

A képek és grafikák a Corvinus csapat tulajdonát képezik.

A koronavírus legyőzése viselkedéstudománnyal - Corvinusos hallgatók sikere az Európai Bizottság ötletversenyén Tovább
„Az arccserélős tartalmak 96 százaléka pornó” – Hogyan szűrjük ki a manipulált videókat?

„Az arccserélős tartalmak 96 százaléka pornó” – Hogyan szűrjük ki a manipulált videókat?

deepfake.png

Mi az a deepfake, és milyen veszélyeket rejt magában? Mezriczky Marcell-lel, a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgatójával beszélgettünk, aki tanulmányával „A Jövő ma kezdődik” esettanulmányíró-versenyen első helyezést ért el. 

Szerző: Kovács Máté

20200515125010_img_3511.jpgHa felvétel készült róla, akkor az úgy is van? Ma már nem egészen. Ebből indult ki Mezriczky Marcell Ál/arc – A deepfake és a digitális videómanipuláció” című esettanulmánya is, amellyel A jövő ma kezdődik” versenyen első helyezést ért el. Körbejártuk a tanulmány eredményeit, a videómanipuláció veszélyeit és felismerését, és közben azt is megtudtuk, hogy a deepfake videók 96 százaléka a pornóiparból kerül ki. (Fotó: Mezriczky Marcell)

Miért éppen a digitális videómanipulációt és a deepfake témáját választottad?

Nagyon szeretem a filmeket kritikai és technológiai szempontból is. Érdekel, hogyan alkotják meg a látványvilágot, a vizuális elemek szempontjából pedig a digitális manipuláció jelenti a jövőt. Elsőre ez merész kijelentésnek tűnhet, de ha belegondolunk, hogy van olyan elhunyt színész, akit digitális formában hoztak vissza a képernyőre, annyira mégsem elrugaszkodott elképzelés. 

CGI: „Computer-Generated Imagery”, azaz számítógépen létrehozott kép. Számos filmben alkalmazott eljárás, amelynek során a digitális grafika eszközeivel hozzák létre a látványvilágot. 

Deepfake: a „deep learning” (mély tanulás) és a „fake” (valótlan, hamis) szavak összevonásából ered. Olyan videókat jelent, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével manipuláltak. 

willsmithneo.jpgEgyre nagyobb teret hódít a deepfake, egyre több ilyen videó jelenik meg az interneten. Sokan nem tudják, hogy ezeknek az arccserélős tartalmaknak egyébként közel 96 százaléka pornó. Más videókban megmutatják, hogy az adott színész hogyan nézett volna ki, ha ő kapja azt a bizonyos szerepet, például Will Smith Neoként a Mátrixban. (kép: Sham00K/Youtube; Mirror)

Elgondolkodtató kérdés, hogy szükség lesz-e a jövőben egyáltalán színészekre, vagy egyszerűen mindent megoldanak majd különböző digitális technikákkal.

Ez különösen akkor lesz érdekes, amikor a deepfake teljesen elfogadottá válik a filmiparban. 

Ezt az irányt mennyire tartod jónak? 

Ez jó kérdés, mert alapvetően meg lehetne úgy oldani, hogy szükség legyen a színészekre, de közben használják is a deepfake-et, ha már ennyire gyorsan fejlődő és rendkívül valósághű eredményt adó technológiáról van szó. 

irishman.jpgOtt van például Martin Scorsese legújabb filmje, Az ír. Scorsese régóta el akarta készíteni ezt a filmet, de csak most sikerült összehozni, ám időközben a színészek, Robert de Niro, Joe Pesci és Al Pacino időközben megöregedtek. Azt viszont nem akarta, hogy a szerepeket mások játsszák el, így CGI segítségével fiatalították meg őket. Néhány jelenetnél ugyan feltűnik, hogy üveges a tekintetük, vagy túl steril az arcbőrük, de vannak nagyon jól sikerült képek is. (kép: IMDb)

Egészen addig legalábbis ez volt róla a véleményem, ameddig nem láttam a YouTube-on egy videót, ahol bemutatták ugyanezt a fiatalítást deepfake-kel. A mesterséges intelligenciával elképesztően hiteles lett az eredmény, szerintem ez egy jó pont lehet a jövőben. Ha bármiféle módosítást kell végrehajtani a színészek arcán, akkor azt a mesterséges intelligenciával költséghatékonyan és sokkal valósághűbben lehet majd megtenni.

Ilyen lett volna az Ír, ha CGI helyett deepfake technológiával fiatalítják meg a szereplőket. 

Azt viszont egyáltalán nem tartanám jónak, ha csak digitális színészeket látnánk a filmekben. Szerintem az érzelemkifejezés terén van még hova fejlődnie a mesterséges intelligencia alkotta videókban. Alapvetően jól modellezik a színészek arcát, és akár meg is tudják őket fiatalítani, de az érzelemkifejezés most még sokkal inkább videójátékszerű marad. 

Miről szól az esettanulmányod?

A tanulmányban azt szerettem volna feltárni, hogy ha már ilyen elterjedtek az arccserélős tartalmak, akkor a fiatal, most iskolás korosztály milyen sikerességgel ismeri fel ezekben a manipulációt. Jelen esetben az általános iskola nyolcadik osztályát vizsgáltam, tehát 13-15 éves fiatalokat. 

teszt.pngVeszelszki Ágnes Tanárnő segítségével, aki a témavezetőm volt, összeállítottam egy hat videóból álló tesztet, volt köztük talkshow és filmrészlet is. A hat videó között két-két CGI és deepfake videó szerepelt, volt egy könnyebben felismerhető és egy nehezebb is. A másik két videó közül az egyikben analóg, smink-maszkos módosítást alkalmaztak, a másik pedig teljesen eredeti, manipulációtól mentes felvétel volt. A teszt lényege az volt, hogy a diákok milyen arányban ismerik fel a manipulált tartalmakat, mennyire lehet őket ezekkel megtéveszteni. (Szerk: a tesztet a cikk végén ki is próbálhatod.)

Mi volt számodra a legmegdöbbentőbb eredmény a felmérés során?

Meglepő eredmény volt, hogy többnyire észrevették, hogy történt  módosítás, ugyanakkor nem gondolták, hogy digitális módosításról lenne szó.

Felismerték tehát, hogy valami „más”, de azt hitték, hogy az a sminkesek munkájának köszönhető. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy ha nem tudják megkülönböztetni az alapvető módosítási technikákat, akkor azt is nehezebb megítélni, hogy az adott tartalom mennyire hiteles, mennyire vehető komolyan. 

A deepfake árnyoldala, hogy a manipulált felvétel emberek lejáratására is alkalmas. Hogyan lehet észrevenni, hogy deepfake-ről van szó? 

maxresdefault_1.jpgA deepfake ebből a szempontból valóban veszélyes, hiszen ma már könnyedén megoldható, hogy például a pornószínészek testére más arcát helyezzék rá, amivel bárkit le lehet járatni, de a technológia politikai fegyverként is bevethető. Arra is volt példa, hogy mesterséges intelligencia által generált hanggal csaltak ki pénzt egy vállalattól. Egy idegen nyelvet beszélő vezérigazgató felhívta az egyik beosztottat, hogy egy bizonyos összeget át kell utalni ide és ide, az adminisztrátor pedig ezt el is végezte. Miután átment a pénz, ismét telefonáltak neki, hogy ezt újra meg kellene tenni, itt lett csak gyanús számára az eredeti telefonhívás. (Kép: Bloomberg; az első kép eredeti, a második deepfake felvétel)

Ami egy videóban elárulhatja a deepfake-et, az az üveges tekintet. Jó példa erre az a híres Obama-videó, amelyben bemutatják, hogyan lehet ezt a technológiát politikai visszaélésekre használni. Nem lehet eldönteni, hogy hova néz, nem mozog a szeme, miközben beszél. Sok esetben egyáltalán nem vagy furcsán pislog, ami – ha odafigyelünk az ilyen jelekre – nagyon feltűnő tud lenni. 

Bár elsőre nagyon meggyőzőnek tűnik, ezt a beszédet Obama sosem mondta el, a videót deepfake technológiával hozták létre.

Árulkodó lehet az is, ha nincs szinkronban a hang és beszéd. Látszik, hogy beszél, mozog a szája, de a hangban kisebb csúszások vannak. Jellemző a steril hatású arc, ami túl tökéletesnek, túl hibátlannak tűnik. Obama arca a videóban például nagyon fénylik, olyan mintha retusálva lenne. 

Látsz arra lehetőséget, hogy a jövőben könnyen ki lehessen szűrni a manipulált felvételeket, akár valamilyen program segítségével?

nevtelen_terv_9.pngFolyamatosan dolgoznak a deepfake technológiai ellenszerén. A Google például mesterséges intelligenciát vet be tulajdonképpen saját maga ellen, hogy így ismerjék fel a deepfake-et. Ugyanakkor eszméletlenül gyorsan fejlődik ez a terület, amivel nagyon nehéz lépést tartani. Mesterséges intelligenciát használó algoritmusokkal gyakorlatilag bárki kísérletezhet, ha megvan hozzá a megfelelő hardverű számítógépe. A Githubra például fel lehet tölteni egy félig megírt programot, amin bárki más is dolgozhat és fejlesztheti azt. Mivel a deepfake mindig egy lépéssel előrébb jár, nincs biztos technológiai ellenszer. (kép: Canva.com)

Vannak más kezdeményezések is:

a Facebook például tudatossági kampányt indított, hogy edukálja a felhasználókat a deepfake kiszűrésére. Egyelőre ez a maximum, amit tehetünk. Tisztában kell lennünk a jelenség veszélyeivel és gyengéivel is, bár az utóbbiak napról napra fejlődnek.

Manapság már szinte megtévesztően hiteles felvételek készülnek, így csak arra hagyatkozhatunk, hogy mi magunk tudatosan álljunk a médiához. Ez nemcsak a deepfake-re, hanem a hagyományos álhírekre is igaz (szerk.: ezekről itt írtunk részletesen). A forráskritikus szemlélet jó lehetőség arra, hogy ne dőljünk be a megtévesztő tartalmaknak. 

A jövő ma kezdődik esettanulmány-író verseny az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében valósult meg.

(Borítókép: Canva.com)

Mennyire nehéz felismeri a manipulált felvételeket? Az alábbi tesztet Mezriczky Marcell készítette a tanulmányához. A hat videó közül az alábbiakat kell felismerni: természetes felvétel, smink-maszkos technika, felismerhető CGI, felismerhető deepfake, élethű CGI, élethű deepfake. (Megoldás a videók után.)

Megoldás:

1. Bill Hader - észrevehető deepfake

2. Alita - észrevehető CGI

3. Alelnök - smink-maszk

4. Tron: Örökség - élethű CGI

5. Obama - élethű deepfake

6. Tom Hiddleston - természetes

További kihívásért érdemes az alábbi oldalra látogatni, ahol a felismerős játék mellett segítséget és hasznos tippeket is olvashatsz. 

„Az arccserélős tartalmak 96 százaléka pornó” – Hogyan szűrjük ki a manipulált videókat? Tovább
A rendkívüli helyzetben sem maradt el "a számvitel ünnepe" – Online szervezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt

A rendkívüli helyzetben sem maradt el "a számvitel ünnepe" – Online szervezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt

kep.JPG

Mi lenne egy országgal, ha nem lennének tehetséges számviteli szakemberei? A Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny bizonyíték arra, hogy ettől nem kell tartanunk. A kárpát-medencei számviteli esetversenyt a Pénzügyminisztérium is támogatta. A szervezőkkel beszélgettünk a verseny céljairól és a döntő nehézségeiről, melyeket a koronavírus okozott. 

Címlapfotó: Menyhért Kristóf (- Ressely Kinga fotója)

black-calculator-near-ballpoint-pen-on-white-printed-paper-53621.jpg

A koronavírus az egyetemi esetversenyekre is hatással van, ugyanakkor a Luca Pacioli Egyesület bebizonyította, hogy nem feltétlenül kell mindent elhalasztani. A Varga Mihály által fővédnökként támogatott versenyt a korlátozások miatt végül online rendezték meg. A rendkívüli helyzetről, az átállás kihívásairól és a verseny céljairól Menyhért Kristófot, a Luca Pacioli Egyesület elnökét kérdeztünk.

logo.pngA Luca Pacioli Egyesület célja, hogy támogassa a számviteltudomány és az adózási ismeretek területén legkiemelkedőbb szakemberek folyamatos kinevelését, ennek érdekében ernyőszervezetként támogatja a Corvinuson működő Finance Master Clubot és a Luca Pacioli Társaságot is (akikről korábbi írásunkat itt olvashatjátok), emellett pedig második alkalommal rendezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt, melyre a Kárpát-medence minden tájáról várták a jelentkezőket. 

A versenynek Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere volt a fővédnöke. Hogyan sikerült elérni, hogy a Minisztérium is támogassa a versenyt? 

A Pénzügyminisztérium stratégiai fontosságúnak tartja a hazai számviteli képzés minőségének biztosítását, a számvitel népszerűsítését és fiatalítását, hiszen a nemzetgazdaság egésze számára létfontosságú szakmáról van szó. Ahogyan Varga Mihály pénzügyminiszter a tavalyi döntő eredményhirdetése előtt fogalmazott: 

"Egy olyan gazdaság, amely nem büszkélkedik nagy tudású számviteli szakemberekkel, előbb-utóbb sikertelen vállalkozásokba fullad." 

Mivel a Luca Pacioli Egyesület, illetve az általunk szervezett verseny céljai egybevágnak a Pénzügyminisztérium szakmára vonatkozó elképzeléseivel, a pénzügyminiszter úr szívesen elfogadta felkérésünket, hogy elvállalja versenyünk fővédnöki szerepét. 

Mi a verseny célja, miért érdemes rá jelentkezni?

multicolored-abacus-photography-1019470_1.jpgA Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny célja egyrészt a számvitel népszerűsítése a fiatalok körében, szerte a Kárpát-medencében, másrészt pedig az, hogy a szakma leendő nagyjai lehetőséget kapjanak a szakma jelenlegi jeles képviselőitől, hogy megmutassák magukat, ezáltal elindítva karrierjüket a közszférában, a versenyszférában vagy az akadémia világában.

A veszélyhelyzet ugyanakkor keresztülhúzta a ti számításaitok is. Mi volt az eredeti terv, hogyan szerettétek volna lebonyolítani a verseny döntőjét?

Az idei döntő a tavalyihoz hasonlóan zajlott volna le: március 12-én este díszvacsora nyitotta volna meg a rendezvényt a Budapesti Corvinus Egyetemen a Faculty Clubban, ahol megjelent volna a 7 döntős csapat, a szakmai zsűri tagjai, a verseny támogatói, a szervezők és természetesen a meghívott vendégeink is. A versenyre első megszervezése óta gyakran "a számvitel ünnepeként" utalunk, és szerettük volna megadni idén is az ehhez illő ünnepélyes felütést. A verseny döntője másnap zárult volna, ahol a döntős csapatok tagjai előadták volna az első fordulóban elkészített megoldásaikat a szakmai zsűri tagjainak. Ezt követte volna az ünnepélyes eredményhirdetés, amelyen felszólalt volna maga Varga Mihály pénzügyminiszter úr is. Mindez természetesen végül csak álom maradt.

Mi volt az a pont, amikor dönteni kellett? Mennyi időtök volt az átszervezésre?

A Corvinus Egyetem Elnöki Testülete március 10-én hozta meg azt a rendelkezését, amelyben betiltotta az 50 fős vagy nagyobb rendezvények megszervezését az egyetem területén. Természetesen a mi rendezvényünk a létszám sokszorosával bírt volna, így a rendelkezés ránk is vonatkozott. Tiszteletben tartva mind az egyetemi vezetés, mind a kormányzat rendelkezéseit, illetve az érintettek egészségét, a döntőt eredeti formájában végül lefújtuk, és azonnal nekiálltunk az átszervezésnek. 

Összesen körülbelül két napunk volt arra, hogy a közel 6 hónapos szervezőmunka eredményét félretéve az egész eseményt újragondoljuk, és a döntőt valamiképpen megmentsük.

Technikailag mennyire okozott nehézséget ez az átállás, hogyan oldottátok meg? Hogyan zajlott le végül a döntő?

A verseny egyik támogatója azonnal felajánlotta irodáját és technikai berendezéseit is, hogy megszervezhessük a döntőt, így a helyszín és a technikai adottságok kérdésköre gyorsan megoldódott. A vetélkedőt Microsoft Teamsben valósítottuk meg, az eredeti, március 13-ai időpontban: a közös megnyitót követően a Teams "egyik oldalán" a versenyzők jelentkeztek be előre meghatározott időpontokban, hogy egyesével előadják a döntőre készített prezentációikat, a "másik oldalon" pedig a szakmai zsűri tagjai szegezték a csapatoknak kérdéseiket – mi pedig mindvégig ellenőriztük és koordináltuk a szabályos lebonyolítást. 

Az eredményhirdetés ugyancsak Teamsben történt. Minden csapat ismét egyszerre bejelentkezett, meghallgatta a zsűri elnökének összefoglalóját, illetve a dobogós csapatok kihirdetését. 

shutterstock_1065451166-min.jpg

A zsűri és a támogatók mennyire voltak ebben partnerek? Mennyire értékeled sikeresnek a helyzethez való alkalmazkodást?

Szerencsére mind a zsűri tagjai, mind a verseny támogatói rendkívül rugalmasak és segítőkészek voltak, és maguk a versenyzők is gyorsan alkalmazkodtak a váratlan helyzethez. Mindezeknek köszönhetően a döntő végül is – bár az eredeti elképzeléshez képest jóval kevesebb pompa közepette – zavartalanul és véleményünk szerint szakmailag kifogásolhatatlan módon valósult meg. Ezúton is köszönjük a zsűri tagjainak, valamint támogatóinknak és a versenyzőknek is az ezért tett erőfeszítéseiket!

A tervek szerint a Luca Pacioli Egyesület 2021-ben is megrendezi majd a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt. További információkért érdemes követnetek a honlapjukat és a Facebook oldalukat is!

(Illusztrációk: Pexels.com, Shutterstock)

Kovács Máté

A rendkívüli helyzetben sem maradt el "a számvitel ünnepe" – Online szervezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt Tovább
"Eltaláltuk azt, amit hallani akartak" - Interjú az Unilever esetverseny kelet-európai fordulójának győzteseivel

"Eltaláltuk azt, amit hallani akartak" - Interjú az Unilever esetverseny kelet-európai fordulójának győzteseivel

_o9a7759.jpg

A hazai fordulót megnyerték, majd Prágát is bevették csapatukkal. Itt rendezték meg idén az Unilever “Heroes of Tomorrow” versenyének kelet-európai, regionális döntőjét. Az első hely megszerzése után Kovács Adél, Balázs Marcell és Szemerédi Andris a globális fordulóra készülnek. Adél és Marci Corvinusos, elsőéves hallgatók, Andris pedig harmadik éve tanul a Budapesti Gazdasági Egyetemen. A versenyen szerzett tapasztalataikról, sikereikről és nehézségeikről beszélgettünk.

Írta: Puskás Amina

Hogy zajlik egy ilyen verseny hazai, illetve regionális fordulója?

B.M.: Minden országban, ahol az Unilever tevékenykedik, rendeznek egy országos fordulót. Itthon az Axe márka volt az eset alapja, amire a megoldást egy oldalban kellett röviden összefoglalni. Ez alapján a legjobb hét csapatot választották ki, akik egy 15 perces preziben adták elő megoldásaikat. Innen a legjobb csapat jutott tovább Prágába, ahol a kelet-európai forduló zajlott. Ide tartozott rajtunk kívül Románia, Görögország, Csehország és Lengyelország. 

Itt már a Magnum márkáról szólt az eset, aminek a kidolgozására pontosan két hetünk volt. Folyamatosan kommunikáltunk messengeren, tartottuk a kapcsolatot amikor csak tudtuk. Nehezítő körülmény volt, hogy közben én elmentem síelni, Adél is elutazott, Andris meg lebetegedett, úgyhogy

ezt 100 százalékig távmunkában hoztuk össze.

Személyesen csak egyszer találkoztunk, akkor sem teljes létszámban. Végül ez a forduló is sikeresen zárult, a döntőre pedig majd május elején kerül sor Londonban. 

Tudnátok kicsit részletesebben mesélni az esetekről?

SZ.A.:  Az itthoni fordulón igazából probléma nem is volt, egy jó ötletet vártak jó szlogennel, erős, eladható kampánnyal, igényesen kivitelezve. Prágában ennél már több kellett. Ott az erdélyiek szerintem jobbak voltak ötlet szempontjából, de a megoldásuk nem kapcsolódott eléggé az esetben kértekhez.

B.M.: A magnumos eseben kérték, hogy legyen egy adatbázis, amibe be tudják vinni az ügyféladatokat, hogy utána megkereshessék őket. Ez már technika szempontjából kicsit túlnyúlik azon, hogy milyen az arculat, vagy mit kommunikálnánk.

SZ.A.: Expliciten igazából nem derült ki, hogy egy ilyen adatbázisra van szükségük, az esetleírás alapján mi jöttünk rá, hogy valószínűleg ez az, ami nekik hiányzik. Mikor továbbjutottunk Prágába, felajánlották, hogy találkozhatunk a Magnum egyik marketingesével. Ő kimondatlanul ugyan, de megerősítette a feltételezéseket. Elmondtuk neki az ötletünket, ami akkor még csak nagy vonalakban volt kész, de azt mondta:

“Ez így biztosan nem fog működni. Mehetünk tovább ezzel, de szerintem ez nem egy jó ötlet”.

Két napig kicsit le voltunk törve, de aztán jobban beleástuk magunkat a témába, és végül néhány kiegészítéssel kitartottunk mellette. 

Min múlt szerintetek mégis a győzelem?

SZ.A.: Nem aludtunk. 

B.M.: Jó, nyilván ez kicsit túlzás, de ha nem így alakult volna az eredmény, akkor jogosan lennénk csalódottak, mert tényleg aránytalanul sokat dolgoztunk vele. Ez egy öngerjesztő folyamat. Egyszer elkezdünk rajta dolgozni, rakjuk bele a több és több munkát, és egy idő után már csak azért dolgozunk, hogy az eddigiek ne menjenek kárba.

K.A.: Szerintem nem a sok munka miatt nyertük meg, hanem azért, mert az a munka, amit beletettünk, tényleg a feladat célja felé haladt.

Nem beszéltünk jegesmedvékről a jégkrémes esetben, meg nem az volt az ötletünk, hogy legyen zöld a jégkrém, mert hogy ezek konkrét megoldások voltak. Nekünk az volt az ötletünk, hogy viszünk egy adatalapú rendszert, amibe így meg így fogunk adatot gyűjteni, és ez ezért és ezért lesz jó. Strukturáltan felépítettük, amihez kellett a korábbi fordulókból származó tapasztalat.

SZ.A.: Végig nagyon figyeltünk arra, hogy olyan megoldást vigyünk, ami tényleg választ ad azokra az üzleti problémákra, amiket az esetben leírtak nekünk. Szerintem azon is múlt, hogy minden részletet megvitattunk, és eltaláltuk azt, amit hallani akartak. Az ötlet pedig onnan jött, hogy rengeteget gondolkodtunk. Sokat terveztük, sok mindent elvetettünk, mert azok nem passzoltak eléggé a feladathoz. A megoldáshoz pedig ténylegesen csak az utolsó két napban kezdtünk hozzá. A mondás szerint “ha 9 órám van, hogy kivágjak egy fát, akkor hat órán át élezem a fejszét.” Ez szerintem egy nagyon okos gondolat, és különösen igaz volt a mi esetünkben is.

Adél, Marci, ti mostanság csöppentetek bele az egyetemi életbe, első félévesként viszonylag ritka, hogy versenyeznek a hallgatók. A mezőny többi csapatában is voltak elsőévesek? 

K.A.: A hazai fordulón többen voltak korunkbeliek, a kinti fordulóban majdnem mindenki mesteren tanult már.

B.M.: Az itthoni második helyezett csapatban is voltak elsőévesek. Nem nagyon számított a kor, néhány csapatnál a zsűri ugyan rákérdezett, de az ötlet és a kivitelezés számított, amiben a kor nem feltétlenül jelent sem előnyt, sem pedig hátrányt.

SZ.A.: Mindenhol viszonylag fiatalnak számítottunk, bár nem annyira derült ki, hogy ki hanyadéves. Az itthoni forduló tényleg egy ötletverseny volt. Ütős ötlet kellett, ami kortól függetlenül bárkinek lehet. Kint már voltak jóval technikásabb megoldások is.

Honnan ered az esetoldás és a consulting iránti érdeklődésetek?

K.A.: Én hirtelen cseppentem bele ebbe az egészbe. Az online forduló után az egyik csapattag nem tudott elmenni a helyszíni fordulóra, és a szabály szerint a csapatösszetételnek azonosnak kell maradnia mind a három fordulóban. Így kerültem én bele a csapata. Ez az első egyetemi versenyem, életem első esetversenye, így ez nekem inkább tapasztalatgyűjtés.

B.M.: Szerintem jól jött ki végül, hogy Adél utólag csatlakozott hozzánk, sikerült csapatként működnünk. Középiskolában voltam már néhány esetversenyen, mint például az OKPV-n vagy a CasePénz-en, utána egyetemen is folytatni szerettem volna ezt. Andrissal már gimi végén beszéltük, hogy minél több versenyen szeretnénk majd részt venni. Rögtön az első egyetemi hónapban indultunk a WizzAir esetversenyén, ott még elég összeszedetlenek voltunk, nem nagyon tudtuk, mit csinálunk, egy éjszaka alatt dobtuk össze a megoldást. Utána tapasztaltabb versenyzőktől kaptunk feedbacket, ami rengeteget segített. Így indultunk az ESETSTART-on, ott másodikak lettünk. Ezután elindultam a Funda Futamon is, ott is második lettem.

SZ.A: A közös versenyeken kívül még sokat segített a KPMG gyakornoki programja is, amiben rengeteget tudtam fejlődni.

Május elején várható a londoni, globális forduló. Tudjátok már, mire számíthattok?

B.M.: Azt tudjuk, hogy a Dove márka lesz az eset, március 20-án kapjuk meg a két esetet, amit meg kell oldanunk.

SZ.A.: Arra számítok, hogy az egyik kicsit üzletibb lesz, a másik pedig inkább ötletelős. Nagyjából harminc ország csapata mérkőzik majd meg az alapján, amit Prágában mondtak. Az biztos, hogy lesz egy első forduló, ahol tíz csapatot választanak majd ki, és nekik a másik esetet is elő kell adniuk. 

K.A.: Tavalyi versenyzőktől azt hallottuk, hogy a döntőn leginkább a kreativitás számít majd, és világmegváltó ötleteket várnak. Azt mondták a prágai fordulón, hogy a mi megoldásunk nagyon technikai volt, kicsit hiányolták belőle a szenvedélyt, emiatt egy az egyben ez már nem állná meg a helyét a londoni fordulón. De a hazai válogatón kreatív esetmegoldást vártak, ott sikerült ennek megfelelően teljesíteni, szóval reméljük, hogy Londonban is sikerül majd.


A csapatnak ezúton is gratulálunk az eredményhez, és sok sikert kívánunk a globális fordulóhoz! - Corvinus Közgazdász Online

"Eltaláltuk azt, amit hallani akartak" - Interjú az Unilever esetverseny kelet-európai fordulójának győzteseivel Tovább
Új mérföldkő a hazai esetoldásban

Új mérföldkő a hazai esetoldásban

A mozgalmas nyári napok forgatagában, a vízparton ülve, limonádét szürcsölve, pihenés közben talán sokan észre sem vettük, hogy a hazai esetversenyzés egy új, fontos mérföldkőhöz érkezett. Idén nyáron a Case Solvers először rendezett nemzetközi esettanulmány versenyt Magyarországon, melynek döntője a Budapesti Corvinus Egyetemen zajlott. A verseny több szempontból is innovatív volt, nem csak hazánkban, hanem nemzetközileg is újdonságnak számított.

Mindig nagyon nehéz elsőként szervezni és rendezni az eseményt” – emelte ki Valcsev Petra, a Solvers’ Cup főszervezője. „Nagyon sok ötletünk volt a koncepciót illetően, mindenképp valami nagyon maradandót szerettünk volna alkotni. Rengeteg kihívással kellett szembe néznünk, mind a meghívott, és az online csapatok számát, logisztikáját illetően. A projekt csapat lelkesedése, a Case Solvers 4 éves múltja, és a tagok sokéves versenytapasztalata segítette a munkámat. Remélem, hogy sikerült elég magasra tennünk azt a bizonyos mércét.

solvers_cup_338_of_422.jpg

A meghívásos versenyen 9 ország Consulting Clubjainak tagjai mérettettek meg, összesen 36-an látogattak hazánkba, mialatt az online fordulóra 130 esetoldó regisztrált. A Loxon Solutions által biztosított esetre rendkívül színvonalas és a Loxon vezetősége számára is érdekes megoldások születtek, mind a meghívásos, mind pedig az online forduló résztvevőitől. Az online forduló helyezettjei már szombat este napvilágot láttak és a legjobbnak bizonyuló csapat a vasárnapi döntőn adhatta elő megoldását a szakértő zsűri előtt.

A Solvers’ Cup Online keretein belül a világ 15 országából érkező kiváló esetoldókat mind maga mögé utasító csapat a Budapesti Corvinus Egyetem EVK Szakkollégiumának hallgatóiból állt össze. A győztes
csapat tagjai Klem Vivien, Kadocsa Ferenc és Dévald Ákos. A második helyezést a londoni Imperial College, míg a harmadikat pedig az ugyancsak magyar Danube Consulting csapata érte el.  

Dévald Ákos, az online verseny győztese, az alábbiakat emelte ki: „Izgalmas, újfajta kihívással találtuk szembe magunkat, amikor a korábbi versenyekkel ellentétben otthonról oldhattuk az esetet, egy időben rengeteg más csapattal. Inspiráló volt a tudat, hogy a világ minden táján ugyanazon a problémán töri a fejét több, mint száz kiemelkedő esetoldó.

A meghívásos fordulóra Consulting Clubok delegálhattak csapatokat. A Budapesti Consulting Club delegáltjai szintén a Corvinus Egyetem hírnevét öregbítették. Erőss Doma, Molnár Noémi, Parragh Péter és Szabó Mátyás inspiráló megoldással álltak elő, egyetemünkhöz méltóan képviselték a hazai esetoldókat. A színvonalas döntőből végül az Oxfordi Egyetem csapata került ki győztesen. A dobogó második fokára a Belgrádi Egyetem csapata állhatott, míg a harmadik helyet a Szent Galleni Egyetem szerezte meg. Minden résztvevő csodás élményekkel, új barátságokkal és tapasztalatokkal gazdagodva térhetett haza.

solvers_cup_347_of_422.jpg

Ábrahám Zsolt, a Case Solvers egyik társalapítója és egyben a Corvinus Egyetem egy oktatója szerint bár kimagaslóan sikeres nyarat tudhat maga mögött a Case Solvers csapata, még mindig nincs megállás. „Az idei Solvers’ Cup megszervezésével sikerült feltennünk Budapestet és a Corvinus egyetemet a nemzetközi esettanulmány-versenyek térképére.”

Varga Szilvia

Új mérföldkő a hazai esetoldásban Tovább
Az esélyegyenlőség dalversenye lesz az Eurovízió?

Az esélyegyenlőség dalversenye lesz az Eurovízió?

Már csak két hónap és megrendezik a hatvanadik Eurovíziós Dalfesztivált, ezúttal Conchita Wurst hazájában, Ausztriában. Minden évben voltak olyan „extravagáns” előadók, akik nézők millióinál csapták ki a biztosítékot megjelenésükkel és/vagy előadásukkal, az utóbbi években azonban ez a humoros kitűnés inkább negatív diszkrimináció elleni kampányba fordult át… ezzel elnyomva a „normális”, esetleg talán sokkal tehetségesebb előadótársaikat.

Az esélyegyenlőség dalversenye lesz az Eurovízió? Tovább
Diák Menedzsment Bajnokság 2014

Diák Menedzsment Bajnokság 2014

Kipróbálnád magad vállalatvezetőként?

Fejlesztenéd stratégiai döntéshozói képességedet?

Sikerre vinnél egy vállalkozást?

Jelentkezz a Diák Menedzsment Bajnokságra!

 dmb.jpg

Az idei évben az információs és kommunikációs technológiai iparág kihívásaival ismerkedhetsz meg: a 3 fős csapatod feladata egy termelő vállalat irányítása lesz, aminek során elsősorban a gyártást, fejlesztést és értékesítést érintő kérdéseket kell megvitatnotok, döntéseket hoznotok.

Fődíj: 4 napos 4 csillagos nyaralás Siófokon, Tréningcsomag 450 000 forint értékben az első 3 csapat tagjainak a TCS-től

További díjak: karrierlehetőség támogatóinknál, Formula 1 Magyar Nagydíj belépők, Shopline ajándékutalvány 75.000 Ft összértékben, SZIN hetijegyek, ajándékcsomagok

Regisztrációs határidő: 2014. március 24.

További információk és jelentkezés: www.diakverseny.hu

Diák Menedzsment Bajnokság 2014 Tovább