Közgazdász Online


Vigyázz, milyen magasra törsz! A felhőkarcolók nagy gazdasági árnyékot vethetnek

Vigyázz, milyen magasra törsz! A felhőkarcolók nagy gazdasági árnyékot vethetnek

empire-state-building-1081929_1920.jpg

A metropolisz-látkép alapvető elemei a felhőkarcolók, melyek egy város, állam, ország gazdasági hatalmának jelzői. Létezik azonban egy elmélet, amely szerint súlyos következményekkel jár a megépítésük.

2021.02.01. Írta: Szabó Judit, borítókép: Free-Photos, Pixabay

Bár nincsen egyetlen, hivatalosan meghatározott magasság, amely felett adott épületeket felhőkarcoló elnevezéssel illetünk, az USA-ban, a felhőkarcolók bölcsőjében általánosan elfogadott, hogy 150 métertől felhőkarcolónak nevezhetők az irodaházak, amelyek 300 m felett “szupermagas”, 600 m felett pedig “megamagas” felhőkarcolókká lépnek elő. 

A felhőkarcolók megjelenése

A kezdetekben persze ennél még jóval alacsonyabb volt a mérce, a városi látképtől elütő, abból kimagasló minden épület égigérőnek tűnt. A felhőkarcoló kifejezést a 19. század végétől használják, ekkor kezdődött el a 6-8 emeletesnél magasabb épületek tervezése és kivitelezése New Yorkban. A “felhőkarcolók fővárosának” is nevezett metropolisz a 20. század folyamán újra és újra elnyerte a világ legmagasabb épületének otthont adó város címet, legnagyobb vetélytársként Chicagot említhetjük. Ennek a versengésnek köszönhető az az ikonikus városkép, amely turisták millióit vonzza évről évről a városba. A felhőkarcolók azonban nemcsak mérnöki csodaként és turisztikai látványosságként funkcionálnak, hanem a világ legjelentősebb gazdasági vállalatainak és a legnagyobb szállodaláncoknak is helyet  adnak. Pontosabban egész szinteket.

A felhőkarcolók szépsége és előnyei mellett nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról sem, hogy gyakran emberéletekkel is jár a megépítésük (a Felhőkarcolók árnyékában című film ezt mutatja be). Emellett hatalmas környezeti terheléssel és pazarlással folynak az építkezések; valamint a sokszor város nagyságú, saját infrastruktúrával rendelkező épületek fenntartása többnyire nem hatékony és nem is profitáló. Ez lehet az egyik oka annak az új rendelkezésnek, amely szigorú szabályokhoz köti a kínai felhőkarcolók építését, illetve megtiltja az 500 méternél magasabbak felhúzását.

Nagy érvágás lehet ez a helyi tervezőknek és kivitelezőknek, akik elérték, hogy a 21. századra a világ legmagasabb épületeinek többsége, a top 25-ből 21 Ázsiában legyen, s ezek közül 14 Kínában.

A Felhőkarcoló-hatás elmélete

1999-ben egy felettébb érdekes elmélet látott napvilágot a felhőkarcolók gazdasági hatásáról: Andrew Lawrence kutatása alapján pozitív korreláció van a világ legmagasabb felhőkarcolóinak építtetése és a pénzügyi hanyatlás, gazdasági válság bekövetkezése között.  A brit közgazdász arra a következtetésre jutott, hogy az építkezési kedv fellendülése a könnyű hitelszerzési feltételeknek, az expanzív monetáris politikának és a spekulatív befektetéseknek az eredménye. Amikor ez a trend nem tartható fenn tovább, és a buborék kipukkan, akkor az ország gazdasági recesszióval néz szembe. Ez a folyamat, jelenség a Felhőkarcoló-hatás vagy -index (Skyscraper Index) nevet viseli, de természetéből adódóan gyakran emlegetik Felhőkarcoló-átokként (Skyscraper Curse) is.

Lawrence munkája alapján Mark Thornton 2005-ben megalkotott egy elméleti modellt, amelyben a mesterségesen alacsonyan tartott kamatlábakra - a virágzó gazdaságok és rekordmagas épületek közötti kapcsolóelemre - helyezte a hangsúlyt. Magyarázata szerint az ok-okozati összefüggés három különböző Cantillon-hatáson alapszik, amelyek a gazdaság egészében mesterségesen kiváltott strukturális változásokat tartalmaznak.

kuala-lumpur-1820944_1920.jpg

Kép: Walkerssk, Pixabay

Az első Cantillon-effektus a kamatláb hatása a föld / telek értékére és a tőkeköltségre: az alacsonyabb kamatláb emeli a föld árát, különösen az olyan nagy értékkel rendelkező területeken, mint amiket a metropoliszokban találhatunk. A profitmaximalizálás érdekében így itt kisebb alapterületű, de rendkívüli magasságú (és tőkeigényes struktúrájú) épületeket kell tervezni és építeni.

A mesterségesen alacsony kamatlábak második Cantillon-effektusa a cégek méretének és hatókörének növekedésében teljesedik ki. Az alacsonyabb tőkeköltség ugyanis növekedésre, tőkeintenzivitásra, valamint az új technológiák és a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználására ösztönzi a vállalatokat; különös tekintettel a körkörös gyártási folyamatokra (“roundabout production”).

És végül, az alacsony kamatlábakból következő harmadik Cantillon-effektus a világrekorder felhőkarcolók megépítéséhez szükséges új technológiákat és gyártási folyamatok kifejlesztését takarja. Az újabbnál újabb szintek felhúzásához elengedhetetlenek az innovatív és hatékony megoldások, melyek a kapacitásnövelésre és a helytakarékosságra fókuszálnak. Az építés alatt ez jelenthetett új típusú darukat és cementszivattyús rendszereket, a tényleges szerkezet szempontjából pedig gyorsabb lifteket, könnyebb kábeleket, a víz- és a szennyvízelvezetés reformját vagy kis helyigényű hőmérséklet-szabályozó rendszereket.

A gazdasági mutató relevanciája: példák

1. A felhőkarcoló-átok első áldozataként a New York-i Equitable Life Building-et tartják számon, amely 1870-ben a maga 43 méteres magasságával az első irodaépület volt, amely már személyszállító lifttel is rendelkezett! Az Egyesült Államokban hamarosan beköszöntött egy bankcsődökkel tarkított gazdasági recesszió, amelyet The Long Depression néven ismer a világ (1873-1878).

2. Ezt 119 méteres magasságával hamarosan felülmúlta a szintén New York-i Park Row Building, mely 1899-ben nyitotta meg kapuit és 31 emeletét. Két évvel később befejeződött a Philadelphia City Hall megépítése is (Philadelphia, 167 m), amely akkoriban a világ legmagasabb lakható épületének számított. Ezeket a felhőkarcolókat a New York-i Értéktőzsde 1901-es összeomlása árnyékolta be, ennek az eseménynek egy másik elnevezése az “1901-es Pánik”.

3. Még ugyanebben az évtizedben bekövetkezett a “Bankárok pánikja” is (1907), amely egy komoly pénzügyi válságot és a New York-i Értéktőzsde újabb visszaesését jelentette. A cikkünkben ismertetett elmélet szerint ebben a Singer Building (New York, 186 m) és a Met Life Tower (New York, 213 m) kivitelezése is közrejátszott.

4. A Chrysler Building (New York) 1929-ben 319 méteres magasságával a világ legmagasabb épülete volt. Öt nappal az építkezés befejezése után eljött a Fekete Péntek, ami kiváltotta a „The Great Depression”-ként emlegetett első nagy gazdasági válságot (1929-1946). Ebben az időszakban épült meg az Empire State Building is (New York, 1931), ami 381 méteres magasságával és 102 emeletével több mint 40 évig volt a világ legmagasabb épülete.

5. Ezt a címet 1972-ben a One World Trade Center szerezte meg 410 méteres és 110 emeletes magasságával, amit egy év lemaradással, de ugyanezen paraméterek szerint követett a Two World Trade Center. Az épületegyüttestől azonban 1974-ben a chicagói Sears Tower (ma Willis Tower) vette el a világ legmagasabb felhőkarcolójáért járó dicsőséget: a 442 méter magas tornyot a korábbi csúcstartóval egyetemben a Bretton Woods-rendszer összeomlása, majd az USA gazdaságának erőteljes stagnálása sújtotta, amelyet az 1973-as magas olajárak és az azt követő tőzsdei összeomlás váltottak ki. 

6. Megfigyelhető, hogy eddig az Egyesült Államok volt a felhőkarcolók központja, leginkább New York és Chicago versengett a rekorder címért. 1997-ben a helyzet megváltozott: a 88 emelet és 452 m magas Petronas Towers (Kuala Lumpur) volt az ázsiai úttörő a rekordmagas felhőkarcolók történetében. Az ikertornyok megépítése éppenséggel egybeesett az ázsiai pénzügyi válsággal (1997-1998), melyet a deviza leértékelődése és a részvény-, illetve ingatlanspekuláció jellemzett. Az ország ekkor  piaci értékének felét veszítette el.

7. Malajzia után Tajvan is világrekorder magasságú felhőkarcoló-tulajdonossá vált: Taipei városában 2004-re megépült a 101 emeletes, 509 m magas irodaház, melyet kreatívan Taipei 101 névre kereszteltek. Az építkezést már 1997-ben bejelentették, és megkezdték, azonban a kivitelezést földrengések, tájfun és az ázsiai pénzügyi válság, valamint a Dotcom Bubble kipukkanásának átgyűrűző hatásai nehezítették (2000-2003).

8. A 2000-es években száz számra épültek a felhőkarcolók, leginkább az ázsiai kontinensen. A felhőkarcoló-átok áldozatainak listájára azonban a kutatók már csak egy épületet vettek fel: a dubai Burj Khalifat (2010), amely 828 méteres magasságával és 163 emeletével a világ legmagasabb felhőkarcolója ma is. Az építkezést 2004-ben kezdték el, így a 2007-2009-es hatalmas gazdasági visszaesés és válság (The Great Recession) ideje alatt történt a kivitelezés, amely a közel-keleti metropoliszban egy masszív hitelválsággal járt együtt.

kg_2_4.jpg

Az érem másik oldala: az elmélet kritikája

A kritikusok szerint Lawrence elmélete számos, közgazdaságilag is alátámasztott módon magyarázható. Ezek egyike, hogy egy rekord magasságú épület kivitelezéséhez akkor foghat hozzá egy ország, amikor rendelkezésére áll a szükséges tőke és mérnöki tudás. Ehhez azonban a történelem folyamán szükség volt technológiai újításokra, új szervezetekre (például az 1900-as évek elején a vagyonkezelő társaságok létrejöttére), a tőkebeáramlás intenzív növekedésére (például az 1990-es években Thaiföldön az ún. hot-money gazdaság kialakulása), innovációkra a pénzügyi szektorban (például a 2000-es évek elején létrehozott hitelderivatívákra), valamint kormányzati intézkedésekre. Evidens dolog, hogy a világ új legmagasabb épületének megtervezése, engedélyeztetése és kivitelezése tömérdek, rengeteg és még annál is több pénzbe kerül. Így ha az építkezés megkezdéséhez szükséges finanszírozási forrást előteremtette egy ország, akkor annak a gazdaságnak annyira expanzívvá kellett válnia, hogy nagyon valószínű, hogy rövid időn belül recessziós időszak köszönt be az ország (pénzügyi) életében.

Bár a Felhőkarcoló-index nem vált határozottan elfogadottá a tudományos világban, azonban mindenféleképpen érdemes figyelembe venni, ha rekordmagas irodaház építésében gondolkodik egy vállalat vagy egy ország.

Vigyázz, milyen magasra törsz! A felhőkarcolók nagy gazdasági árnyékot vethetnek Tovább
Szabadság,Tolerancia,Magyarország?...

Szabadság,Tolerancia,Magyarország?...

Bevezetésként le szeretném szögezni, hogy nem a pszichológiai értelembe vett belső szabadságról fogok beszélni, hanem a személyes szabadságról, arról, hogy létezik-e úgy összességében bármely közösségen belül valós szabadság. Aztán Magyarországon milyen helyzetben vagyunk ilyen tekintetben, a társadalom mely rétegétől tekinthetjük magunkat mozgásban, szólásban, szabad akaratban szabadnak. Ez miért alakulhatott ki? Toleráns-e a magyar társadalom?

Személyes meglátásaim következnek:

 

Forrás: https://m.blog.hu/te/tenytar/image/kordon.jpg

Szabadság,Tolerancia,Magyarország?... Tovább
süti beállítások módosítása