Közgazdász Online


Megújult élő szőnyeg a Corvinus Egyetem aulájában - Az ikonikus zöldfal titkai

Megújult élő szőnyeg a Corvinus Egyetem aulájában - Az ikonikus zöldfal titkai

img_8767_e_2.jpg

A beépített város közepén mindig üdítő egy növényfal látványa. Nincs ez másként az ikonikussá vált zöldfallal sem, ami a Budapesti Corvinus Egyetem aulájában található. De vajon hogyan működhet egy ilyen óriási élő szőnyeg, és milyen titkokat rejt? Érdekességek és kulisszatitkok a függöny mögül.

Írta: Belayane Najoua, Fotók: Burkus Brigitta

A Corvinus Egyetem E-épületében található aulának központi szerepe van. Itt tartják a legnagyobb és legfontosabb rendezvényeket, ezért megjelenése kiemelten fontos. Az első zöldfalat 2017-ben építették, akkor a minőségi akusztikus hangzás mellett a természetközeliség is a felújítás fontos célja volt. 2020-tól egy újabb növényfal színesíti az egyetem auláját, még zöldebbé, esztétikusabbá téve a teret, miközben stresszmentes környezetet biztosít a munkatársaknak és a hallgatóknak.

img_8713_3.JPG6 dolog, amit nem tudtál a Corvinus zöldfaláról

A második zöldfal még nyitottabbá és természetközelibbé tette az egyetem auláját. Ha valaki belép, a szeme rögtön a két óriási, élő szőnyegre téved, amik bástyaként állnak a terem két végében. A zöldfalak működése rafinált és titokzatos. Nekünk sikerült pár titkot felfedni, miközben Flór Miklóssal, a projekt kivitelezőjével beszélgettünk:

  1. Négyzetméterenként 25 darab, azaz az egész zöld falban összesen 602 darab növény van elültetve.
  2. Nincsen benne föld. Helyette vulkáni közeget (perlitet) használtak a fal építésénél.
  3. Az öntözés nagyban függ a szezonális változásoktól, de az őszi szemeszterben általában napi 2-6 alkalommal 3-6 percen keresztül kapnak vizet a növények egy automata öntöző-csepegtető rendszeren keresztül.
  4. A fal megépítéséhez csupán két hét kellett.
  5. Összesen 8 ember keze munkája van benne.
  6. A növényeknek nagyjából 4-8 hét kell, ameddig megtalálják a helyüket. Ezután a fenntartási munkálatok kétheti rendszerességgel folynak.

A Corvinus épületeiről készítettünk egy hangulatvideót is, a zöldfalat 0:41-től láthatjátok:

Mi is az a zöldfal?

img_8740_2.JPGA zöldfalak növénnyel benőtt függőleges felületek, melyek lehetnek természetesek vagy mesterségesek. A természetes zöldfalaknál a növények gyökérzete közvetlen kapcsolatban van a termőtalajjal, míg az épített, mesterséges zöldfalaknál nem, így horizontálisan nőnek. A mesterséges zöldfalak önálló vázzal rendelkeznek és általában automatizáltak. A falat tápanyag- és vízelvezető rendszerek tartják életben, melyek új arcot adnak a helyiségnek (forrás). A zöldfalak közül az épített zöldfalak a leglátványosabbak, melyekhez ugyan nagyobb befektetés szükséges, de a modern irodák, közösségi terek, üzletházak és egyetemek általában emellett döntenek.

A zöldfal ötlete nem a 21. században született. Először a hellén kultúrában találkozhatunk velük, ahol térhatárolóként működtek a labirintusokban. A reneszánsz megjelenésével a zöldfalak szerepe is megváltozott. Már nemcsak praktikus funkciót töltöttek be, hanem esztétikai szerepük is volt. A kertek leghangsúlyosabb pontjain megjelentek a zöld növénnyel befuttatott kerti építmények. Ekkor lettek divatosak Európában a változatos formára nyírt növényszobrok is, amiket a burjánzó, növényekkel teli kertek követtek. A 20. század újító szellemisége a növényhasználatra és a téjépítészertre is hatással volt. Fontossá vált, hogy a modern világot ötvözzék a természetközeliséggel.

Az első zöldfal 1988-ban épült Párizsban, amit sorra követtek a szállodákban, bankokban, éttermekben, egyetemeken épített zöld “óriás szőnyegek”(forrás).

A zöldfal előnyei

A zöldfelület növelése kulcsfontosságúvá vált a 21. században, mivel a klímaválság és a környezetszennyezés nagy léptekben változtatja meg a körölüttünk levő környezetet. Az élőfal a zöldfelületnövelés egyik alternatívája lehet, ami képes arra, hogy a mindennapjainkban is megjelenjen a természet. Az élőfalak nem csak esztétikusak és látványosak, ezenkívül még számos jó tulajdonságuk van.

img_8711_2_1.JPGTiszta levegő - A falban elültetett növények amellett, hogy oxigént termelnek, káros anyagokat szűrnek ki a levegőből, így javítva a minőségét.

Akusztikai előnyök - A speciális földdel töltött növénytextileken keresztül javítani lehet a terek akusztikáját.

Hosszú élettartam - Rendszeres gondozás mellett egy zöldfal akár tizenkét évig is virágozhat.

Növények az alapterület csökkentése nélkül - Növényekkel vehetjük magunkat körbe anélkül, hogy közben csökkentenék az adott helyiség alapterületét.

Stresszoldó környezet - A növényeknek jelenléte bizonyítottan javítja a kedélyállapotunkat, ami segít a stressz csökkentésében (forrás).

A Corvinus Egyetem épületeinek történetéről további érdekességeket gyűjtöttünk össze korábbi cikkünkben, amit itt olvashatsz. Tudtad például, hogy a Sóházban még kocsma is működött?

Megújult élő szőnyeg a Corvinus Egyetem aulájában - Az ikonikus zöldfal titkai Tovább
Gyűlölöm és szeretem - Mit fontos tudni a műanyagokról?

Gyűlölöm és szeretem - Mit fontos tudni a műanyagokról?

Zöldülj otthon! 4. rész

pexels-freestocksorg-1141835.jpgViszonyunk a műanyagokkal rendkívül kettős: tisztában kell lennünk káros hatásaikkal, mégis szinte mindennapjaink elengedhetetlen részévé váltak. Összegyűjtöttük, mit fontos tudnunk a történetükről, előállításukról, típusaikról és szennyező hatásaikról, valamint tanácsokat adunk, hogyan törekedhetsz a környezettudatosabb életmódra.

Írta: Sipos Sára & Taxner Tünde

Ma már meg sem lepődünk, mennyi minden készül műanyagból. Azonban nem mindig volt ez így. A műanyagot a 19. században, pontosabban 1838-ban találta fel Henri Victor Regnault francia fizikus, mikor PVC-t sikerült előállítania. A következő évben a gumit állították elő, mely Charles Goodyear nevéhez kapcsolódott. A század második felében sorra következett a linóleum, a műbőr, a celluloid és a műselyem. Gyártása, tömegtermelése már a 20. századhoz köthető. Az 1930-as években kezdett terjedni, a II. világháború alatt pedig már nélkülözhetetlennek számított. Az 50-es évektől tovább haladt hódító útján, és az élet minden területén jelen volt. A műanyagok “kritikája” szintén régre, a 70-es évekre datálódik. A műanyagok szintetikus előállításakor kismolekulájú vegyületekből kiindulva nagy molekulájút, vagyis polimert alakítanak ki. Gyártásuk különböző módokon történhet, de a tömegtermelés közös.

pexels-krizjohn-rosales-761297.jpgA gyártás különbözősége abból is adódik, hogy a műanyag összefoglaló név, valójában sok száz típusa elterjedt. Ha tudatosan szeretnénk kezelni a szemetünket és védeni az egészségünket, érdemes megismerni párat. A hétköznapi használatban hét kategóriába soroljuk a műanyagokat, melyek nem mindegyike újrahasznosítható. A termékeken általában csak egy számot látunk, hogy az adott alapanyag melyik kategóriába esik, és sokszor még azt sem tűntetik fel, melyiket lehet szelektíven gyűjteni. Éppen ezért tekintsük át, hogy pontosan melyik jelzés mit jelent, és melyik típusok újrahasznosíthatók!

untitled-2_1.png

A műanyagok tulajdonságairól és típusairól még többet a Humusz Szövetség videójából, Zero Hero cikksorozatából és erről az oldalról tudhatsz meg. Az újrafelhasználás lehetőségét az ismerős, zöld nyilakból álló, háromszög alakú jelzés mutatja, azonban nem csak az adott település infrastrukturális és gazdasági körülményeinek, hanem a fogyasztónak is szerepe van abban, hogy a folyamat megvalósulhasson. 

De mi is a gond a műanyaggal? 

"Az alapanyag kitermeléstől a gyártáson és használaton át a hulladékká válásig, a műanyag teljes életciklusa során szennyez." (Greenpeace)

A hagyományos műanyag kőolajból van, mely már alapvetően is káros az emberi egészségre. Ezt tovább fokozza az előállítás, gyártás, ami légszennyezéssel jár: kimutathatóan több a légzőszervi megbetegedés a műanyaggyárak közelében, és a várandós nőkre is veszélyes lehet. A műanyagokból ráadásul használatuk során káros anyagok oldódnak ki, melyek hatnak a beléjük csomagolt ételre, italra is. Ha van rá lehetőségünk, kerüljük az ételmelegítést műanyag dobozban, mivel hő hatására még több kémiai anyag válik ki belőlük, ami rontja az étel minőségét. A műanyagok már szinte megkerülhetetlenek, és közvetlenül a szervezetre hatnak: szívre, agyra, légzőszervre, májra, gyomorra. Ha részletesebben érdekel a műanyagok egészségre gyakorolt hatása, olvasd el a Hulladékmentes blog cikkét a témában.

plastic-bottles-388679_1920.jpg

A műanyagok különösen nagy veszélyt jelentenek azokban az országokban, ahol kezelésük, feldolgozásuk nincsen megoldva. Itt feltorlódik a műanyag szemét, ellepi a városokat, vidékeket, és könnyen alakulnak ki betegségek, mint például a malária. Tovább rontja helyzetüket, hogy a fejlett országok gyakran fizetnek a fejlődőknek a szemét tárolásáért, hiszen ez olcsóbb megoldás az újrahasznosításnál. A műanyagok megsemmisítése gyakran égetéssel történik, ami szintén iszonyúan szennyező, ráadásul a szemétégetőket a városok szegényebb részeire szokták telepíteni.

A műanyagok azonban nemcsak az emberekre, hanem az egész Földre és az élővilágra is hatással vannak. Az előállítása, felhasználása és megsemmisítése mind üvegházhatású gázok kibocsátásával és rengeteg energia felhasználásával jár, ami a klímaváltozást is tovább erősíti. Már senkinek sem ismeretlenek műanyagba gabalyodott vagy abba belehalt állatokról készült fotók. Valószínűleg az úszó szemétszigetről is hallottál, ami már több mint 1,6 négyzetkilométer méretű. A szigetben lévő műanyag a napfény miatt bomlik, a benne lévő anyagok az élővilágot roncsolják, az állatok szervezetét tönkreteszik, és a halak elfogyasztásával akár még az emberhez is visszajuthatnak.

Mikroműanyagok

"A mikroműanyagok méretüket és formájukat tekintve is változatosak lehetnek. Az 5 milliméterestől az 50 mikronos tartományig, a granulátumtól kezdve a szabálytalan töredékeken át a mikroszálakig, mindenféle előfordul. És léteznek ennél kisebb darabok is, ezek a nanoplasztikok, amelyek már tényleg a szabad szemmel láthatatlan kategóriába tartoznak." (Hulladékmentes)

A mikroműanyagok származhatnak kozmetikumokból, mindenféle szemcséből, műszálas ruhákból, palackozott vízből, de egyszerű műanyag tárgyak használata során is keletkezhetnek. Mindenhol jelen vannak, emberek, állatok egyaránt elfogyasztják: az ember akár 20 kg-ot is évente. Mivel a mikroműanyagok kutatása az elmúlt pár évben kezdődött meg, ezért konkrét egészségügyi hatásairól még kevesebbet tudunk, habár állatoknál már kimutatták az idegrendszert károsító hatását.

Hogyan gyűjtsük a műanyagokat szelektíven?

A műanyagok teljes elkerülése a mindennapokban nagy kihívást jelent, melyet - annak ellenére, hogy tisztában vagyunk káros hatásaikkal - nem lehet minden helyzetben megvalósítani. Tudatos szemétkezeléssel, vagyis első lépésben szelektív gyűjtéssel mégis hozzájárulhatunk a környezet védelméhez. Műanyagok szelektív gyűjtésekor tarts be három egyszerű, de fontos szabályt:

  1. Kilapítva dobd ki a műanyag flakonokat!
  2. Amit könnyen ki lehet mosni, öblítsd el, és úgy dobd ki a szelektívbe! Amit nem (például zsíros dobozt), inkább dobd az általános gyűjtőbe!
  3. Csak olyan műanyagokat dobj bele, amiket valóban újra lehet hasznosítani! Gyakori tévedés a nejlonharisnya és hungarocell belekeverése a műanyagok közé.

Ezeken az irányvonalakon túl akadnak eltérések a magyar települések között, érdemes utána nézni a helyi szabályozásoknak. Budapesten az FKF szabályai élnek: a műanyagokat háztartási fémhulladékokkal együtt a sárga fedelű kukákba kell gyűjteni. A részletek ezen az oldalon és az alábbi grafikán láthatók (kép forrása).

muanyag_szelekt_1.jpg

Kerüld el a műanyagot!

Szerencsére nincs veszve minden: a hétköznapokban sokat tehetünk a műanyagmentes életmódért. Csökkenteni tudjuk az egyszer használatos műanyagokat a háztartásban, számtalan lehetőségünk van helyettesíteni őket környezettudatosabb alternatívával. A legtöbb esetben pedig még pénzt is spórolunk ezekkel a változtatásokkal. A kellékeket hulladékmentes életmódot hirdető webshopokban, csomagolásmentes boltokban be tudod szerezni. Amennyire tudod, próbálj meg minél többet megtenni a műanyagmentes hétköznapokért. Gyűjtöttünk hozzá pár tippet:

pexels-cottonbro-3737611.jpg

  • Bevásárláskor használj vászonzsákot, hálós szatyrot a műanyag zacskó helyett!
  • Kulacsba töltsd az innivalót! Ne vásárolj műanyag flakonos üdítőket, és ne azokat töltsd meg újra!
  • Ha van rá lehetőséged, próbálj meg csomagolásmentes boltban bevásárolni!
  • Kimérhető tisztítószereket is találsz csomagolásmentes boltokban, de bátran készíts otthon tisztítószereket! 
  • A kozmetikumok közül is rengeteg műanyagmentesen elérhető magyar márkáktól. Válassz fogkrémet, dezodort, szappant, testápolót műanyag nélkül, vagy készítsd a kozmetikumokat magadnak! 
  • Cseréld le a vattakorongot mosható korongokra, de akár otthon is készíthetsz!
  • A műanyag borotvákat váltsd ki egy fém darabbal, ehhez borotvaszappant csomagolásmentesen is lehet találni!
  • Ruhavásárlás esetén a természetes anyagok mellett tedd le a voksod, ha lehet! Sokkal jobb érzés a bőrnek is lenvászonban vagy pamutban lenni.
  • Használd tovább a meglévő műanyag ételtartókat, de ha már nagyon használtak, keress helyettük kerámia, üveg, fa vagy bambusz változatot!
  • Kerüld a frissentartó és alufóliát! A viaszos kendő nagyon jó alternatíva, és akár otthon is elkészíthető.
  • Takarításhoz szükséges eszközöket is lehet műanyagmentes alternatívával helyettesíteni: luffaszivacs, fa seprű, mosogatókefe, mosható törlőkendő mind jöhetnek! Régi ágynemű darabokra felvágva pedig konyharuhának is megteszi.
  • pexels-karolina-grabowska-4210315.jpgHa beülsz egy italra, szólj, hogy nem kérsz műanyag szívószálat! Ha mégis szeretsz szívószállal inni, üveg és fém verziókat is sok helyen lehet már kapni.
  • Az elviteles kávét kérd saját bögrébe! Nagyon szép bambusz és üveg utazóbögréket találhatsz már a kávézókban is.
  • A betétet, tampont váltsd ki intimkehellyel vagy mosható betéttel! Hosszú távon a pénztárcád, az egészséged és a Föld is jobban jár.

Ha egy-egy témában még több információra, tippre, segítségre van szükséged, Zöldülj otthon! sorozatunk korábbi részeiben olvashatsz környezettudatos takarításról, szépségápolásról és öltözködésről

laundry-4017609_1920.jpg

Használd újra a műanyagot!

Azonban ne érezd magad rosszul, ha nem tudod a műanyagot teljesen elkerülni, nem minden esetben van rá lehetőségünk. Ma már például elképzelhetetlen az, hogy bokáig érő pamut ruhákban strandoljunk. Ilyen esetben azonban támogathatunk olyan márkákat, választhatunk olyan termékeket, amik újrahasznosítással tesznek a környezetért. Például a magyar Philomén vagy az Undersea Wear fürdőruhái újrahasznosított műanyagokból készülnek, de ez csak pár példa a sok törekvés közül.

Otthon is nyílik lehetőségünk rá, hogy a műanyaggal spóroljunk vagy használat után más célokra, például kukászacskónak felhasználjuk. Gyakran eszembe jut, hogy dédanyám felcsíkozta a műanyag zacskókat, amikben a tejet vásárolta, és ülőpárnát horgolt a csíkokból. A műanyagokat lehet gyűlölni, lehet szeretni, de a legfontosabb, hogy tudatosan használjuk őket, és legyünk tisztába azzal, hogy a mindennapokban döntéseinkkel mit támogatunk.

Képek: Pexels.com

Gyűlölöm és szeretem - Mit fontos tudni a műanyagokról? Tovább
Ilyen lesz a jövő fenntartható települése? - Egy nap a Nyimi Öko Közösségben

Ilyen lesz a jövő fenntartható települése? - Egy nap a Nyimi Öko Közösségben

img_20200727_195728.jpgEnergiagazdálkodás, kosárközösségek, permakultúra, vegán ebéd és egy igazán elkötelezett csapat, akik családként működnek együtt, konszenzussal döntenek, és életmódjukat a természet folyamataihoz igazítják. Képes beszámoló egy induló ökofalu működéséről.

Írta és fényképezte: Barla-Szabó Zsófia

Még reggel tíz sincs, amikor Siófoknál az autópályáról lehajtva dimbes-dombos utakon érkezünk meg Nyimbe, az alig 300 főt számláló, aprócska zsákfaluba. 2012-ben itt telepedett le a formálisan akkor már két éve működő ökoközösség, akik egy összetett szempontrendszer alapján kutattak leendő otthonuk után. A Nyimi Öko Közösség elsődleges célja egy mind természeti, mind társadalmi vonatkozásban harmonikus együttélési modell megalkotása és fenntartása. A több mint húsz hektárnyi területen minden tevékenység a környezet, a biodiverzitás és a természeti erőforrások megőrzésével, szükség esetén helyreállításával és fejlesztésével történik.20200726_100128.jpg

A közösség legidősebb tagja, Orosz Kati klinikai szakpszichológus saját otthonába invitálja az érdeklődőket. Mentás és gyömbéres limonádéval, kávéval, széles mosollyal és őszinte érdeklődéssel fogad bennünket, majd kört alkotva letelepszünk a terebélyes diófa lombjai alá. Körbefuttatom a szemem a résztvevőkön. Mesterséges intelligencia szakember, kézműves vállalkozó kétgyermekes anyuka, gépészmérnök, projektmenedzser, építész, diák, nyugdíjas, pár, egyedülálló… A bemutatkozó kör során hamar kiderül, ki milyen indíttatásból érkezett a nyílt napra. Többen a nagyvárosok nyüzsgéséből és az érdekkapcsolatok elől menekülnének a természet felé, másokat az önfenntartás és a termelés lehetősége, esetleg a karrierváltás vonz.

Szinte mindannyiunk motivációjában megjelenik az útkeresés és a közösséghez való tartozás egyre erősödő igénye.

Az ismerkedős szakaszt követően a közösség kialakulásába és felépítésébe nyerhetünk betekintést. Megtudjuk, hogy a megalakulást számos hazai és külföldi tapasztalatgyűjtő körút előzte meg, valamint, hogy jelenleg szövetkezetként működnek. Legfontosabb fókuszuk az ökológiai mezőgazdaság és erdőgazdálkodás - erre a célra vásárolták közösen a Nyim határában fekvő földterületet, amely első körben mintegy 20 család számára ad elegendő életteret. Lakhatásukat önerőből, házak, valamint gazdasági és kulturális épületek létesítésével szeretnék biztosítani, a kiépülés fázisában azonban még több falusi, már létező ingatlant is megvásároltak.

img_20200729_230109.jpgCsatlakozásra folyamatosan, lépcsős rendszerben van lehetőség. Az ismerkedés időszaka után első lépésben az érdeklődők a közösségi körbe kerülnek; itt önkéntesként feladatokat vállalnak a közösség mindennapi életében, és részt vesznek a heti gyűléseken. A gazdasági kör tagjai jogosultak földrész vagy ingatlan vásárlására, míg a legbelső kör, a mag tagjai vétójoggal rendelkeznek a közös döntésekben. Szintlépésre legalább négy hónap eltelte után van lehetőség, így a mag taggá váláshoz legalább egy évet kell eltölteni a szervezetben. Mindezen felül az újonnan kapcsolódók beilleszkedését mentorrendszer is segíti. Ez a struktúra biztosítja mind a társulni vágyók megfelelő ütemű beilleszkedését, mind pedig a szervezet zavartalan működését.

A döntéshozatal konszenzusos alapon (a későbbiekben a szociokrácia elveire épülve), a csütörtöki gyűléseken történik. Ezt hosszú beszélgetések, egymás véleményének meghallgatása, álláspontjának megértése előzi meg. A társaság közösen választott értékekre, bizalomra és tiszteletre épül; a mindennapokban az egymásra figyelés és a facilitált viták segítik a rendezett kapcsolatok megőrzését.

A döntéshozatali folyamat során elsődleges céljuk nem az, hogy mindannyian egységes választ adjanak, hiszen az eltérő motivációk és a növekvő létszám ezt jelentősen megnehezítené. Törekvésük sokkal inkább azon kérdés megtalálása, amelyre mindenki igennel tud felelni.

Megszólal a gong, ebédidő van. A közösségi szokáshoz csatlakozva megvárjuk egymást, majd meghallgatjuk, mi mindent főztek nekünk a nyimiek. A vegán, nagyrészt helyi alapanyagokból készült ételekből szinte mindenki kétszer szed, és gyorsan elfogy a több tál bio zöldség és gyümölcs is. Ismét körbe rendeződünk, hogy megkezdődhessen a kérdezz-felelek. A kávészünetekben folytatott beszélgetések, a hasonló gondolkodásmód és értékrend, illetve a számos kapcsolódási pont felfedezése megtette a hatását - eddigre mintha régi ismerősök lennénk a többi résztvevővel.

A közösség sokszínűségét remekül illusztrálja mind a széles korskála (a két hónapos csecsemőtől egészen a 70 éves hölgyig), mind pedig a tagok által gyakorolt sokféle szakma és hivatás: találunk köztük méhészt, zsonglőrt, orvos-fizikus kutatót, anyát, pszichológust, pályázatkezelőt, tanárt, illetve számos egyéb elméleti és gyakorlati dologgal foglalkozó időst és fiatalt. A közösség megélhetésének biztosítása, illetve a lokális igények kielégítése érdekében kisvállalkozásokat létesítenek, és munkacsoportokba szerveződnek - a közösség alapvető működtetésén (kommunikáció, könyvelés) túl mindenki megtalálhatja a számára kedves elfoglaltságot.

img_20200727_200021.jpgTöbb más ökofaluval szemben a nyimi közösség elsősorban nem a vallás köré épül. Templom helyett csendhelyeket létesítenek majd a jövőben, ahol egymás zavarása nélkül mindenkinek lehetősége lesz a befelé fordulásra. Bár a tagok sok tekintetben különbözően látják a világot, közös szemléletként talán a konkrét valláshoz vagy egyházhoz nehezen köthető öko-spiritualitást említhetjük - ez a megközelítés egy valódi értékeken alapuló gazdasági rendszer létrejöttét, és a természethez tartozás mély átérzését támogatja.

Úgy érzem, mindannyiunkból rokonszenvet vált ki, hogy a tagok nyíltan beszélnek társaságuk nehézségeiről is. Bár már tíz éve tevékenykednek együtt, ezidáig főleg a közösségépítésre és a számukra leginkább megfelelő, hosszútávon is működőképes modellek megtalálására fókuszáltak. A fizikai építkezések megkezdését a tagok folyamatos rotációja és az időnként felmerülő konfliktusok is hátráltatják. Mindezek ellenére a közösség pozitívan áll a kihívásokhoz - tapasztalataikat visszaforgatják a gyakorlatba, önképzéssel és elkötelezettséggel pótolják a hiányzó ismeretmorzsákat. 

Miután a közösség tagjai minden kérdésünket megválaszolták, a csapat a terület felfedezésére indul; sorra végigjárjuk a veteményeseket, belesünk a könyvkötő műhelybe és a közösségi házba. A szövetség saját közösségi épülettel és hozzá tartozó kerttel rendelkezik. Az itt termelt zöldséget és gyümölcsöt présgéppel dolgozzák fel és kosárközösségeknek értékesítik. Az ingatlant érdeklődő önkéntesek számára adják bérbe, a nemrég felépült közösségi térben pedig kulturális és közösségi eseményeket szerveznek: fontos számukra, hogy a megszerzett tapasztalatot oktatási és közösségépítő programokon keresztül továbbadják, ezt szolgálja majd a jelenleg készülő honlap is. A tagok hozzájárulásán kívül tehát mindezen tevékenységekből, illetve pályázati forrásokból származik a közösség bevétele.img_20200727_195843.jpg

A településtől kissé eltávolodva érünk ki a nagy rétre. Itt épülnek majd a jövőben a betelepülő csatlakozók házai, illetve egy közösségi ház is, a majdani ökofalu központja. Az ökofalu infrastruktúrája és energiaellátása szintén a természetvédelmet helyezi előtérbe: az egész településen biológiai szennyvíztisztítás zajlik, a tetőkre napelemeket terveznek. A terület egy részén fásítás zajlott, a füves legelő egy szakaszán pedig talajjavító növényeket vetettek, hogy a vegyszerek által roncsolt föld visszanyerje eredeti állapotát. A mező közepén záporgát húzódik, amelynek kettős funkciója van: megakadályozza, hogy a nagy mennyiségű víz a dombokról lezúdulva problémát okozzon a falusiaknak, illetve az összegyűjtött csapadékot megtartja, így az a későbbiekben is felhasználható.

Ahogy a kora esti órákban visszaindulunk a faluba, a társaság tagjait figyelem. Közösséghez való viszonyuk egyéni és folyamatosan változik. Talán pókhálóhoz hasonlítanám: erős tartószálak teremtik meg a vázát, amelyek mentén a tagok közeledhetnek a közösséghez vagy épp eltávolodhatnak attól, miközben az együttesen alkotott védőháló biztonságot nyújt a társaság egésze számára. Külső szemlélőként elsőre úgy tűnhet, az egyén szerepe alárendelődik, ezt azonban néhány egyszerű példával azonnal megcáfolják. Ide mindenki egyéni vágyakkal és álmokkal érkezik, amelyek megvalósításához a közösség szilárd alapot biztosít. Kis szerencsével mindenki hasonló ambíciókkal rendelkező szövetségest találhat maga mellé, akivel karöltve formálhatják tovább az elképzelést, és dolgozhatnak egy közössé vált projekten.

2020. augusztus 5.

Ilyen lesz a jövő fenntartható települése? - Egy nap a Nyimi Öko Közösségben Tovább
,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész)

,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész)

nevtelen_terv_23.png

Az ökológiai közgazdaságtan - ami az utóbbi időben egyre népszerűbbé válik a közgazdászok körében - alternatívát kínál a jelenlegi gazdasági rendszerre. Mi az irányzat háttere, és hogyan érdemes tanítani? Dr. Köves Alexandrával, a Corvinus Egyetem adjunktusával, ökológiai közgazdásszal beszélgettünk. Kétrészes anyagunk második részét olvashatjátok.

Írta: Sipos Sára

f61782c1b5ae2c2db55842cd1cfa839acebde30a.jpgMilyen fenntartható alternatívái lehetnek a jelen fogyasztásra és növekedésre épülő gazdasági működésnek - többek között ilyen kérdésekre keresi a válaszokat dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapest Corvinus Egyetem adjunktusa, a Zöld Egyenlőség podcast szerkesztő-műsorvezetője, a Nemnövekedés Mozgalom tagja. 

A Zöld Egyenlőség podcast-ed első részének címe: megkérdőjelezni a megkérdőjelezhetetlent. A legtöbben felteszünk magunknak fontos kérdéseket a társadalommal kapcsolatban, de nem válaszolunk rájuk, mert mindig könnyebb azt a szemléletmódot követni, ami körülvesz.

Vagy amit az egyetemen tanítunk nektek.

Pontosan. Mivel nem hallunk eleget a fenntarthatóságról, nem tudjuk, mit és hogyan kellene csinálni. Pedig mi lennénk a jövő generációja. Szerinted milyen a hozzáállás a témához?

ecology_masolata.pngAz első kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, hogy az egyetem a munkaerőpiacra készít fel vagy az érett, kritikai gondolkodásra? A kettő nincs mindig harmóniában. Főleg mikor az ökológiai közgazdaságtanban arról beszélünk, hogy gyökerestől kellene megkérdőjelezni a jelenlegi gazdasági működést, logikát. Róka fogta csuka a helyzet: ha a munkaerőpiacra készítünk fel benneteket, akkor a jelenlegi működést kell megértenetek. Ezért az alternatív ötletekről sokak fejében az alakul ki, hogy minek tanítani, ha nem így működik a világ. Ugyanakkor a világ gyorsan változik. (kép: canva.com)

ressely-e2-min.jpgMásrészt egy egyetemnek morális felelőssége van abban, hogy úgy ad-e át alapvetéseket – mert azok erősen élnek bennünk -, hogy azok mögött sosincs kérdőjel. Ha nincs, akkor a világhoz idomultok, a világ pedig hozzátok: önmegerősítő hatásmechanizmus lesz belőle. A kritikai gondolkodásnak meg kell jelennie. Megmutatjuk a diákoknak, hogy működik a világ, majd elmondjuk, hogy milyen alternatívák lehetnek, vagy mivel lehet vitatkozni. (fotó: Ressely Kinga)

A másik kérdés a felelősség. Ritkán tesszük fel magunknak a kérdést, hogy egy üzleti oktatással foglalkozó felsőoktatási intézménynek mekkora szerepe van abban, hogy később hogyan működik a gazdaság. A felelősségünkkel nem vagyunk teljesen tisztában, nem reflektálunk rá.

Azt gondoljuk, hogy a közgazdaságtan értéksemleges, holott minden, csak nem az. Értéktelített témákról beszélünk, mégis azt gondoljuk, függvényekkel matematizálni tudjuk a társadalomtudományt. Pedig a függvények mögött hús-vér emberek vannak.

Említetted a társadalomtudományt. Gyakran felmerül bennünk, diákokban, hogy mit és miért tanulunk, kinek tudunk vele segíteni. A kérdésekhez megválaszolásához társadalomtudományra, filozófiára is szükségünk lenne.

Nem lehet megérteni a gazdaság működését szociológia, a tudományt vagy az értékválasztásokat filozófia nélkül.

ecology_masolata_1.png

(kép: canva.com)

A félév során a Korszakos Könyvek Program keretein belül többek között Adam Smith, Max Weber, Jeremy Bentham írásait olvastuk. Gyakran nem is azt tanuljuk róluk, amit valójában mondtak.

Alapszinten is mindenkinek találkoznia kellene a jelenlegi domináns gazdasági megközelítések morálfilozófiai irányzataival. Tanulni kellene azokról, akiket említettél, és másokról is. Mesterszinten már több szó esik róluk.

Max Weber írt arról, hogy a gazdaság a társadalomtudományon belül helyezkedik el, a kettő egymásba ágyazódik. Hiányoljuk, hogy ez a gazdasági képzés során nem derül ki.

Kollégákkal és hallgatókkal is szoktunk erről beszélgetni. Hiányzik az az önreflexió, hogy ha a Corvinusra már eljutottam, akkor nagyon kiváltságos közegből jövök. Adjunk hálát ezért a kiváltságért, de tudatosítsuk, hogy ez felelősséggel jár.

Mások is vannak a világon, akikre kőkemény hatással van az a gazdaság, amit csinálunk vagy csinálni fogunk. Ennek az önreflexiónak minden szakon meg kellene történnie.

Látsz változást az intézményen belül?

Igen, abszolút. Egyik példa a Science Shop, melyen keresztül a hallgatók különböző projekteken dolgoznak civil szervezetekkel. Az egyik alapvető probléma az értéksemlegesség mellett, hogy a vállalatokra is önálló, egy célra felépített entitásként gondolunk. Pedig a vállalatok önmagukban nem léteznek. Befolyásolják az életünket, mindenkiét; társadalmi képződmények. Elvileg azért jönnek létre, hogy emberi szükségleteket elégítsenek ki, nem a haszonmaximalizálásért.

Találunk olyan tantárgyakat is, melyek alternatív gazdasági rendszerekről szólnak. Érdeklik ezek a diákokat?

Amikor az alternatív gondolatokat megosztom a hallgatókkal, őszinte csillogást látok sokak szemében. Érdekli őket, de 20-22 évesen még mások a prioritások, nem akarja mindenki megmenteni a világot. De figyelnek, ha a megszokottól eltérő gondolatokkal találkoznak. Tavasszal a Közgazdászok a közpolitikában szervezet vitát szervezett a nemnövekedésről. Este volt a beszélgetés, de nagyon sokan eljöttek, alig fértek el a teremben. Szervezünk kurzusokat is a témában, és habár még gyerekcipőben járunk, a diákok szeretik őket.

img_0291-min.JPG

Fotó: Szép Zsóka

Az ökológiai közgazdaságtan egyik alapvetése, hogy a jelenlegi emberképet kell megváltoztatni. A homo oeconomicust nehéz feladni, pedig ez lenne az első lépés.

Teljesen egyetértek. Az emberi tulajdonságok lecsupaszítása azért is veszélyes, mert az elmélet önerősítő folyamatba sodor. Azt állítjuk az emberről, hogy önérdekkövető, haszonmaximalizáló, racionális. Erre az emberképre gazdasági elméleteket építünk, ezek alapján műveljük a gazdaságpolitikát, állítunk fel pénzügyi rendszereket. Erre a logikára építve hozzuk meg a politikai döntéseket. A paradigma alapján jönnek létre az intézmények, a társadalmi funkciók. Ezek ugyanúgy a logikát erősítik tovább, hiszen az intézményeken belül is – micsoda meglepetés – az önérdekkövetők, haszonmaximalizálók, racionálisak a legsikeresebbek.

ecology_masolata_2.pngEzek után nehéz meggyőzni az embereket, hogy lehetne jobban, igazságosabban, fenntarthatóbban élni, és ez nem járna lemondással. Azt válaszolják, ne tegyünk semmit, mert az emberek önzők. A viselkedés és a paradigma egymást erősítik. Pedig az emberek nem ilyenek; van bennük önzőség, ahogy együttműködési készség is. Ha az utóbbi nem lenne, most nem egy majd 8 milliárdos világban élnénk, miközben kipusztítjuk a Földet magunk alatt. Mert ezt nem az önzőségünkkel értük el, hanem az együttműködési képességünkkel. Ezt a tulajdonságot pedig a koronavírus alatt is felismerhettük. Ha az ember homo oeconomicus lenne, akkor az ápolók, az óvónők vagy szállítók nem dolgoznának értünk, az emberek pedig nem tapsolnának vagy köszönnék meg nekik. (kép: canva.com)

Az emberkép utáni következő lépés a munka eszméjének átalakulása lenne. A munkára jelenleg a jólét, és nem a jóllét eszközeként tekintünk, amit a kapitalizmus gyökerei miatt nehéz módosítani. Pedig igazából mindenkinek olyan munkára van igénye, amit szeret, amit hivatásként él meg.

Hogyne lenne rá igényük. Látható, hogy már a koronavírus alatt is változott a munkáról való gondolkodásunk. Sokan megkérdőjelezték, hogy a munka csupán egy 8-tól 4-ig tartó mókuskerék lenne. De a munka mennyiségéről és értékeléséről is más a vélekedés. Hirtelen a piac által nem értékelt munkákat is értékeljük.

Mert a piac valóban nem értékeli az ápolót, a tanárt, a sofőrt, az ételkihordót vagy a kukásembert, de mi hirtelen rájöttünk, hogy az életünkhöz való hozzáadott értékük felbecsülhetetlen.

Feltesszük magunknak a kérdést, hogy van-e értelme tovább tolni a fogyasztói társadalom szekerét. Mit fogunk felelni a gyerekeinknek 20 év múlva arra a kérdésre, hogy mit tettünk, mikor a tudósok már mind arról beszéltek, hogy nem így kellene élni?

ecology_masolata_3.png

(kép: canva.com)

Érzékelni kell a környezet adta lehetőségeket. Még ha az nem is mindig olyan, mint amit elképzeltünk.

Igen, a változás meglepően sok helyről jöhet. De sosem szabad lebecsülni az emberi beavatkozás fontosságát, az egyéni tragédiákat. Ezeket mi okozzuk azzal, hogy ilyen társadalmakban élünk, mint most. Ugyanakkor, az emberek zsigerileg elutasítják a változást.

Csak akkor történik valami radikális, ha már nem lehet félresöpörni a következményeket. Ilyenkor teljes odaadással a változás felé kell fordulni.

,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész) Tovább
Újraindítás: Az ökológiai közgazdaságtan utópia vagy kulcs a fenntartható jövőhöz?

Újraindítás: Az ökológiai közgazdaságtan utópia vagy kulcs a fenntartható jövőhöz?

Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal

nevtelen_terv_16.png

Az ökológiai közgazdaságtan - ami az utóbbi időben egyre népszerűbbé válik a közgazdászok körében - alternatívát kínál a jelenlegi gazdasági rendszerre. Hogyan lesz fenntartható a jövőnk, és mennyit érnek ebben az egyéni döntéseink? Dr. Köves Alexandrával, a Corvinus Egyetem adjunktusával, ökológiai közgazdásszal beszélgettünk. (kép: Canva.com)

Írta: Sipos Sára

Megint nincs szabad asztal a népszerű kávézóban, ahová menni akartunk. Alternatívákat keresünk, és találunk egy nyugodt, kényelmes helyet, amit eddig nem is ismertünk. Ez lesz új törzshelyünk. Elképzelhető, hogy az analógia akár a gazdaságban, a társadalomban is működhet? Az ökológiai közgazdaságtan válasza: igen. A megszokottól való eltérés azonban számos kérdést vet fel. Kétrészes anyagunk első felét olvashatjátok.

1_8kwobxea5y3ciuatb4u77g2_jpeg.jpgDr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapest Corvinus Egyetem adjunktusa, a Zöld Egyenlőség podcast szerkesztő-műsorvezetője, a Nemnövekedés Mozgalom tagja. Munkájában arra keresi a választ, hogy milyen fenntartható alternatívái lehetnek a jelen fogyasztásra és növekedésre épülő gazdasági működésnek.

Számodra hogyan kezdődött a zöld életmód?

Relatíve későn. A karrierem első 10 évében fejlesztéspolitikával foglalkoztam, azon belül uniós források kezelésével, társadalomfejlesztéssel, tehát a szociális rendszerek, a munkaerőpiaci politikák, az oktatási rendszer fejlesztésével. Egészen magas vezetői pozícióban dolgoztam, ám 10 év után arra lettem figyelmes, hogy teljesen mindegy, mennyi pénzt ölünk bele. Mindegy, mennyire hiszünk a rendszerek, helyzetek vagy a társadalom javításában, nem lehet igazságosabbat, egyenlőbbet építeni.

nevtelen_masolata_masolata_1.pngNem lehet, hogy amit fejlődésnek hívunk, az a hibás? Hogyha a meglévő logikát követjük a gazdaság-, a társadalom-, és a fejlesztéspolitikánkban, akkor a jóakarattól függetlenül sem jutunk sehová. Kicsit innen, kicsit onnan megtámogatjuk, de valami alapvetően nem stimmel. A kiábrándultságom odáig vezetett, hogy felálltam egy egészen jó pozícióból, és elkezdtem azon gondolkodni, hogyan lehetne máshogy. Ekkor belefutottam Pataki György és Takács Sánta András könyvébe az ökológiai közgazdaságtanról: teljes megvilágosodás! Felismertem, hogy ugyanazokkal a dilemmákkal foglalkoznak, amiket én is megfogalmazok. Találkoztam Pataki Györggyel, ő javasolta, hogy írjak doktori disszertációt a témában. Elkezdtem kutatni, mellette még dolgoztam. A doktori után tudtam, innentől az elmélet, az életmód, a mozgalom érdekel és nem is akarok visszamenni a régi életbe. Összességében számomra a fejlődés megkérdőjelezése volt, ami idáig vezetett. (kép: Canva.com)

Az interjúkban gyakran hangsúlyozod, hogy az ökológiai közgazdaságtan paradigmaváltás, és a saját életedben is megtapasztaltad.

Mindenki azt gondolja, hogy szuperzöld vagyok, de ez nem a zöldségből ered, hanem a társadalmi igazságtalanság felismeréséből.

Eszembe sem jutott korábban, hogy zöld legyek. Felismertem azonban, hogy az engem feszítő társadalmi problémákat és igazságtalanságokat - hogy emberek nyomorban élnek, nem jutnak munkához, nincs esélyegyenlőség az oktatásban – ugyanazzal magyarázhatjuk, mint ami a környezetünk kárát okozza. A kettő valójában szorosan összefügg. A mi fejünkben kettéválnak, pedig mindkettő ugyanabban gyökerezik. Földünk kizsigerelése a mezőgazdaság által ugyanarra vezethető vissza, mint a mezőgazdaságban dolgozó emberek kizsigerelése. Igen, paradigmaváltás szükséges. Meg kell végre kérdőjelezni azt, amiről nem is beszélünk, annyira törvényszerűnek éljük meg.

nevtelen_masolata_masolata_2.png

Az utóbbi időben szinte már trendi zöldnek lenni. Remélem, hogy aki trendből csinálja, végül odaadással fogja. (kép: Canva.com)

Igen, bár valódi fenntarthatóság csak akkor lehet, ha néhány alapvetést haladunk meg. Amíg a szokásos üzletmenetben gondolkodunk, addig csak ugyanazt festegetjük zöldre: vagyis ugyanaz marad, csak zöldre van festve. A valódi változáshoz bizonyos alapvetéseket meg kell kérdőjeleznünk. Ezt a saját házunk táján kell kezdeni:

nekünk, közgazdászoknak kell szembenézni a múlt bűneivel és a jelen túlkapásaival. Paradigmákat viszont rettenetesen nehéz elengedni. Mert a paradigmák makacs dolgok.

Sokan kezdenek zöldebb életmódot folytatni a saját háztartásukban. Mások megkérdezik, miért változtassanak, ha az a nagy egészben nem számít. Lehet a zöld döntéseket kollektíven, felső vezetők szintjéről kezdeményezni?

img_2917-min.JPGHa néhányan nem vesznek műanyagot, az önmagában nem fogja a rendszereket megváltoztatni; ebben igazuk van a szkeptikusoknak. Nem fair, mikor a felelősséget az egyéni fogyasztóra hárítjuk; útfüggőségben, bezáródási hatásokban, elsüllyedt költségekben vergődnek, árral szemben úsznak. Ugyanakkor akik zöldebb életet élnek, észreveszik, hogy milyen kollektív döntéseket kellene meghozni azért, hogy ne így legyen. (kép: Veress Luca)

Ha ecettel mossuk a vécét, még nem mentjük meg a Földet, mert olyan szintre jutottunk, ahol kizárólag kollektív döntésekkel tudunk változtatni.

De ezen döntések megszületéséhez egyéni szintű belátás szükséges. A vállalati döntéshozók, a politikusok arra fognak reagálni, amit elvárnak tőlük. Ha a politikus számára a hatalom megtartásának feltétele, hogy zöld legyen, akkor az lesz. Ha a vállalat fennmaradásának záloga, hogy nem szennyez, akkor nem fog. Az egyéni felelősség abban van, hogyan hozzuk meg a kollektív döntéseket.

útfüggőség: rendszerek fejlődését leíró jelenség. Lényege, hogy az alapvetően véletlenszerű események nem véletlenszerű fejlődést hoznak létre, hanem meghatározott úton haladnak.

bezáródási hatás: a fejlesztésben részt vevők, általában valamilyen hátrányos feltétel miatt kedvezőtlen helyzetben ragadnak.

elsüllyedt költségek: azok a múltbeli költések, melyeket már teljesítettünk, elvesztek, nem térülnek meg.

relokalozáció: eddig más országban végzett tevékenység visszatelepítése a saját országba, lokális (helyi) keretek közé.

nevtelen_masolata_masolata_3.png

Akik zöld életmódot folytatnak, gyakran globalizációellenesek. Hogyan kerülhet a kettő harmóniába egymással? (kép: Canva.com)

A zöld gondolkodásban erős igény van a relokalizációra. Ennek oka, hogy tudják, a jelenlegi globális gazdasági rendszereinkben szétválik a költségek, károk elszenvedése és a fogyasztás előnye, haszna.  Ez igaz mind fizikai térben, mind idősíkon.

Amit ma élvezünk, azt valaki 20 év múlva fogja megfizetni. Amit mi itt Európában élvezünk, azért valaki nagy társadalmi árat fizet Ázsiában, vagy nagy ökológiai kárt okoz a Csendes-óceánban.

Ezért úgy és azt kell gyártani, amire a környezetünkben szükség van. Így látjuk, milyen károkat okoz a gyártás, és ezek arányban vannak-e a hasznokkal. A multi vezetőjét New York-ban nem érdekli a magyar munkás, de a magyar céget sem az ázsiai. A banán a legolcsóbb gyümölcs, mivel nincsen beépítve az árába az előállításával és szállításával járó környezetterhelés. Ezért a banán még nyáron is kiszorítja a helyi magyar dinnyetermelőket a piacról.

nevtelen_masolata_masolata_4.pngA lokalizáció kapcsán viszont mindig előtérbe kerülnek a nemzeti érzelmek, a határlezárások, a saját ipar kérdése. De globális szolidaritásra márpedig szükség van. A technológiánk, a tudásunk elég ahhoz, hogy globális közösségekben éljünk. Például a járvány idején is láthattuk, hogy ha valaki nehéz helyzetbe kerül, rajta tudnak mások segíteni. Tehát a globális szolidaritás jó dolog, de a természeti költségeket, károkat be kell árazni. A relokalizált gazdaságok ellenállóbbak, de csak azt kell relokalizálni, ami így kisebb környezetterheléssel és nagyobb társadalmi igazságossággal fog járni. Ezért szeretem a glokalizáció szót: lokális gazdaságok globális hálózatában élünk, és globális szolidaritás mellett történik a lokalizáció. (kép: Canva.com)

ue-zold-podcast.jpgHa bővebben érdekel a glokalizáció, vagy maga az ökológiai közgazdaságtan, hallgass bele a Zöld Egyenlőség podcastbe

Mi készítheti fel a társadalmat a változtatásra?

Például ez az interjú. Ez is egy lépés.

Tapasztalod már a nyitottságot itthon is?

Mikor 2016-ban az egyetem adott helyet az 5. Nemnövekedés Konferenciának, próbáltuk bevonni a sajtót is. Rengeteg programot szerveztünk, de alig írtak róla, a nagy lapok egyáltalán nem. 2020-ban a koronavírus alatt minden nap adtam interjút. Érdeklődés tehát már van. Engem még mindig hippinek és idealistának tartanak, az elméletet pedig utópiának, de legalább érdeklődnek. Talán társadalmi párbeszéd is indul.

nevtelen_masolata_masolata_5.png

Az elnevezések gyakran előre jelzik az adott fogalomhoz való hozzáállást. Az utópiát reálisnak hívod, ez más színezetet ad neki. Az ökológiai közgazdaságtan nemnövekedés jelszavával mi a helyzet? (kép: Canva.com)

A kutatási területén és a mozgalmon belül is állandó feszültség, hogy minek is hívjuk. Az ellene szóló érv - teljesen jogosan -, hogy a nemnövekedés alapvetően rossz szájízű, rosszul eladható, rosszul politizálható szó. A mellette szóló érv pedig az, hogy rossz szájízű, rosszul eladható, rosszul politizálható. Mi nem akarjuk, hogy a szlogent a főáram felkapja, magáévá tegye, majd eltűnjön a süllyesztőben. A nemnövekedés provokál és nem eladható. De nem is eladni akarjuk, hanem társadalmi változást előidézni. Ehhez kell valami, amitől az emberek kicsit kényelmetlenül érzik magukat. Néha nemfejlődéssel foglalkozóknak is hívnak minket, pedig a fejlődés nem ugyanaz, mint a növekedés.

Az ökológiai közgazdaságtan egyik tétele a beágyazottság: a gazdaság a társadalomba, a társadalom a környezetbe. Ennek eszközeként említetted a szolgáltatói, a közösségi és a körkörös gazdaságot. Ezeknek milyen lehetőségei vannak itthon?

Már az is előrelépés lenne, ha egy gazdasági felsőoktatással foglalkozó egyetemről a hallgatók úgy kerülnének ki, hogy mindannyian pontosan tudják, mi a szolgáltatói, a körkörös, vagy a megosztáson alapuló gazdaság. Ha egy friss diplomás számára a fogalmak tiszták, és startupot hoz létre, tanácsadóként vagy bármilyen cégnél dolgozik, akkor észreveheti a lehetőségeket. Eladás helyett szükségletet kielégíteni teljesen más üzleti modellt kíván. Ez is a tudással kezdődik, ezért lenne intézményként nagy szerepünk benne. Először a fogalmakat kell tudni, hogy utána felismerjük, hol használhatjuk őket.

Ha megkérdezel valakit arról, fontos-e neki, hogy a mosógépet birtokolja, azt válaszolja, mindegy. Mivel nem magára a mosógépre van szüksége, hanem tiszta ruhára: ez nagy különbség. 

Újraindítás: Az ökológiai közgazdaságtan utópia vagy kulcs a fenntartható jövőhöz? Tovább
Zöldülj otthon! 1. rész - Környezettudatos nagytakarítás

Zöldülj otthon! 1. rész - Környezettudatos nagytakarítás

img_2917-min.JPG

Hulladékmentes életmód, környezetvédelmi mozgalmak és innovatív, zöld márkák - biztosan hallottál már olyanokról, akik egy évben csak egy befőttesüvegnyi szemetet termelnek, vagy csak használt ruhákat vásárolnak. Cikksorozatunkban bevezetünk a környezettudatos életmódba: megmutatjuk az első apró, egyszerű, költséghatékony lépéseket, inspirációt és tanácsokat adunk mindenkinek, akit érdekel a Föld védelme. Ebben az első részben az otthoni zöld megoldásokat foglaltuk össze, hogy hogyan lehet környezettudatosabb háztartást vezetni.

Írták: Sipos Sára és Taxner Tünde / Képek: Veress Luca (@greenmilla_)

Tudatos vásárlás

Ha elhatároztad, hogy megpróbálsz odafigyelni a környezet védelmére, fontos a kicsi, de mégis jelentőségteljes döntések meghozatala. A tudatosság az átgondolt választásokkal kezdődi: mikor jobban figyelünk olyan aspektusokra is, amikre korábban nem fordítottunk energiát. Például vásárláskor az ár és a kialakítás mellett megnézzük azt is, hogy milyen csomagolásban van a termék, mit lehet tudni a márkáról és a gyártási, forgalmazási folyamatokról. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy órákig  tanácstalanul állunk a polcok előtt, de ha szeretnénk változtatni, az első legfontosabb lépcső az odafigyelés útján a tájékozódás.

img_2848-min.JPGA háztartási cikkek sokszor masszív műanyag flakonokban vannak, és vegyszerek, tehát vigyáznunk kell arra, hogyan érintkezünk velük, mennyit és pontosan mire használunk belőlük (hétköznapi mérgeinkről jó összefoglalót találsz ebben a cikkben). Vannak azonban természetes alapanyagokból előállított tisztítószerek is, melyeknek még a csomagolása is lebomló vagy újra felhasználható. Egy egyedülálló magyar innováció eredményeképpen kifejlesztettek már olyan tisztítószereket is, melyeket hulladék újrahasznosítása során állítanak elő. A kutatók rájöttek arra, hogyan lehet a szennyvíztisztítás szükségesen keletkező melléktermékeiből hasznos anyagot, ecetsavat kinyerni, így a szerek hatékonysága vetekszik a mesterséges alapúakkal, mégis bőrbarát, állatbarát és gyerekbarát is (itt olvashatsz vagy ebben a videóban láthatsz többet róla). 

img_2941-min.JPGA termékek csomagolása is fontos szempont, amire a környezettudatos életmód részeként érdemes odafigyelni. Igyekezzünk saját, tartós tárgyakat beszerezni, például kulacsot, bevásárlóhálót vagy anyagzsákokat, használjunk kosarat és újratölthető üvegeket. Az egyszeri nagyobb beruházás hosszú távon megtérülhet, ráadásul így kénytelenek vagyunk előre megtervezni, mit fogunk venni - hiszen be kell hozzá készíteni a tartókat is - ezért talán kevésbé csábulunk el az édességek előtt, és nem veszünk felesleges háztartási termékeket sem. Budapesten több csomagolásmentes bolt található, ahol ecetet, szódabikarbónát és más, tisztításhoz szükséges alapanyagokat akár nagyobb mennyiségben, saját tárolóüvegbe töltve tudunk beszerezni. De mit tudunk kezdeni ezekkel a hétköznapi anyagokkal?

 

Csináld magadnak!

A tudatos vásárlás mellett akár saját magunknak is előállíthatjuk az otthonunk tisztán tartásához szükséges szereket. Pár olyan egyszerű, gyorsan elkészíthető tisztítószer receptjét gyűjtöttük össze nektek, amik akár egyetemista életvitel mellett is beválhatnak.

Ablak, üvegfelületek  

Ablaktisztításhoz, de egyéb üvegfelületekhez is kiváló az ecet. 2 dl csapvizet keverj össze 0,5 dl ecettel (ehhez 10 és 20% ecet is megfelelő), illetve - ha így még zavar a szaga -, opcionálisan pár csepp illóolajat adj hozzá. Ha találsz otthon régebbi, már kifogyott szórófejes üveget, abba töltsd az ablaktisztítót, de akár vehetsz is. A meglévő műanyag üveg ilyen módon való újrahasznosítása is remek lehetőség a környezetterhelés csökkentésére!

  • Először fújd le az üvegfelületet!
  • Menj át rajta egy vizes ronggyal!
  • Végül töröld szárazra tiszta pamut vagy vászon anyaggal!

img_2677-min.JPG

Általános fürdőszobai tisztító

Ezzel a nagyon egyszerű tisztítószerrel a fürdőszoba egészét ki lehet takarítani, mehet belőle a csapokra, WC-re, kádra és csempére is. Keverj össze 2 dl forralt vizet 3 teáskanál citromsavval, töltsd ugyanúgy szórófejes üvegbe. Ha szeretnél, pár csepp illóolajat is adhatsz hozzá. Fújd rá a felületre, hagyd hatni pár percig, a makacs koszt súrold meg egy régi fogkefével vagy szivaccsal. Végül valamilyen törlőronggyal, anyaggal töröld szárazra a felületet. A citromsav oldja a vízkövet is, és jó választás akkor is, ha rosszul vagy az ecetszagtól.

Konyhai zsíroldás

A környezetbarát tűzhelytisztításhoz használhatsz kiszuperált fogkefét, dörzsikefét vagy akár valamilyen puhább anyagot, nehogy összekarcold. Nem lesz másra szükséged a zsírfoltok eltávolítására, csak vízre és szódabikarbónára (a folyamatot képekkel illusztrálva itt is elolvashatod).

  • Úgy keverd össze a szódabikarbónát vízzel, hogy pasztás állagú legyen.
  • Adhatsz hozzá illóolajat a kellemesebb szag kedvéért.
  • Mártsd bele a kefét a keverékbe, és dörzsöld át vele a tűzhelyet.
  • Ha minden szennyeződést eltávolítottál, egy ronggyal gyűjtsd össze a koszt, és tisztítsd meg a felületet vízzel.
  • A csillogás érdekében utólag citromsavval vagy egy félbevágott citrommal is átkenheted a megtisztított területet.

img_2679-min.JPG

Inspiráció

Minden kezdet nehéz - szokták mondani, és nincs ez másként a “zöldülésben” sem. Ha már szemezgetsz az életmódod alakításával, de nehezen teszed meg az első lépéseket ezen az úton, akkor keress inspirációt hozzá! A közösségi média világában sokan foglalkoznak a témával, ha csupán a #zerowaste-re rákeresel, rengeteg szép képet, hasznos bejegyzést találhatsz. Van pár kedvenc hazai oldalunk, akik a tippeken, recepteken túl inspirációt és segítséget is nyújtanak a hétköznapokban. Kövessétek akár Wertán Sára (@aboutahome), Bitay Andi (@andibitay), Kump Edina (@hulladekmentes), Antal Éva (@vaszonzsakoslany) vagy Döbrösi Laura (@dobrosilaurawerk) instagram oldalát, de nekünk nagy favorit a ZeroHero webshopja és magazinja is. 

Szerencsére az ismerősök, barátok között is mindig akadnak elhivatott példaképek, mint például Veress Luca, akit @greenmilla_ néven találtok meg az Instagramon. Luca urbanisztikát tanul Angliában, hobbiként pedig a fenntartható életmódot tűzte zászlajára. A cikkünkben megjelenő képeket is ő készítette, ezúton is köszönjük neki a közreműködést! 

Ha szeretnéd zöldebbé tenni a háztartásod, akkor az egyik legfontosabb, hogy tudatosítsd a kis lépések fontosságát. Nem baj, ha nem sikerül rögtön minden elsőre. Nem kell azonnal az összes tisztítószert kidobni, ha van még az üvegben, előbb használd el őket. Egyszerre elég egy apró dolgon változtatni, ahhoz hozzászokni, ezután jöhet a következő. Jó nézegetni az inspirációs oldalakat, de ne érezd magad rosszul, ha nem tudod egyből az összes tippet és receptet, hiszen valahol el kell kezdeni. Saját tapasztalataink alapján mondhatjuk, hogy mindig könnyebb, ha valakivel együtt tudod elkezdeni a zöldülést. Próbáljátok ki a recepteket közösen, vagy készíts egy adagot a barátaidnak, a családodnak is, hogy egymást segítve induljatok el ezen az úton.

 

2020. május 29.

Zöldülj otthon! 1. rész - Környezettudatos nagytakarítás Tovább
,,Eladható a klímabarátság” - A Budapest Investment Club előadása a zöld befektetésekről

,,Eladható a klímabarátság” - A Budapest Investment Club előadása a zöld befektetésekről

img-6837-min.jpg

Hogyan mentsd meg a Földet és gazdagodj meg belőle? - tette fel a kérdést a Budapest Investment Club (BIC) a hétfőn megrendezett tavaszi félévnyitó előadásán. Sajnos abból valószínűleg még nem fogunk meggazdagodni, hogy vászontáskát viszünk a bevásárláshoz és magunk készítjük a tisztítószereket (bár ez legyen továbbra is cél), de a zöld energiába való befektetéssel akár elképzelhető lehet.

Írta: Sipos Sára

Mint jövendő közgazdászokban, biztos bennetek is felmerült már, hogy a napjainkban (szerencsére) egyre népszerűbb zöld életmód hogyan tud pénzügyileg is kifizetődő lenni. Nem önzőség ez, csupán a tudatos életmód mellett egy egyetemistának a pénztárcájára is figyelnie kell. Akkor most tisztázzuk: meggazdagodhatunk belőle? A jól ismert közgazdász válasz: attól függ. De hogy pontosan mitől is, arról a 2020. február 24-én a Budapesti Corvinus Egyetemen megrendezett est két előadója, Kovács Domonkos, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgató-helyettese és Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő Zrt. senior portfolio menedzsere beszélt részletesebben. 

59578781_517514562117003_3612216673035091968_n.pngA Budapest Investment Club egy tőzsdei befektetésekkel foglalkozó diákszervezet a Corvinuson.  Céljuk, hogy a tőkepiacok iránt érdeklődő hallgatók minél átfogóbb képpel rendelkezzenek a tőzsdéről, amit főleg  gyakorlati oktatásokkal és vendégelőadók által tartott szemináriumokkal próbálnak elérni. Emellett partnerek bevonásával a hallgatók karrierútját is aktívan támogatják.

Az elmúlt években forradalmi léptékű változások történtek az energiaipari ágazatban, ezek pedig néhány fő jelenséghez köthetők. A piac egyre decentralizáltabb, és a korábbi hatalmas energetikai cégeket felváltotta több, kisebb méretű, környezeti változásokra rugalmasabban reagáló vállalat. Ehhez erősen kapcsolódik a digitalizáció és az innovációs technológiák, melyek létrehozták a prosumer szereplőt.

A prosumer tulajdonképpen az a fogyasztó, aki termelő és akár eladó is egyben,

így akik saját célra otthonukba napelemeket szereltetnek fel, mind prosumernek számítanak, számuk pedig hazánkban is egyre nő . A harmadik tényező pedig a klímaváltozás közvetlen hatása, ugyanis ezzel az ágazattal szemben is nagyobb elvárásokat támaszt, és az Európai Unió is egyre nagyobb hangsúlyt fektet rá.

img-6774.jpg

Magyarország helyzetét tekintve mindkét előadó kiemelte, hogy bőven vannak még hiányosságok. Köszönhető ez annak, hogy az ország nagyon alacsonyan tartja a vállalásait az Unióban, és a paksi beruházásoktól várja a számok jövőbeli javulását, miközben az előadók szerint sokkal többet is tehetne azért, hogy a megújuló energiaforrások nagyobb szerepet kapjanak. Pedig az EU szemet hunyhat a nagyobb költségvetési hiány felett, ha azt a zöld befektetések okozzák.

alternative-energy-building-clouds-energy-356036.jpgEurópában az utóbbi időben zöld politikai fordulat következett be (lásd Green New Deal), melynek hatására ösztönzőket alakítottak ki, intézkedéseket hoztak és nagy tőkét invesztálnak az iparágba, felpörgetve azt. Ettől megnő a befektetők optimizmusa, vagyis nő a részvények árfolyama. A szabályozás, a támogatási mechanizmus azonban alacsonyan tartja a kockázatokat, ezért hiába nő a részvények ára, a hozamok egyelőre nem követik azt. A zöld részvények egyik ellenszele az állampapír hozamszintje lehet: mivel most nagyon alacsonyan van (nézzük csak meg a német állampapírt, melynek már mínuszban van a hozama), várhatóan elindul felfelé, újra kedvezőbbé téve ezt a kockázatmentes befektetést. (fotó: pexels.com)

A bizonytalanság és az alacsony hozampotenciál ellenére a zöld részvények iránti  befektetői kereslet mégis magas és folyamatosan nő, napjainkban ,,eladható a klímabarátság” (Szőcs Gábor). A zöld részvényeket most el lehet adni, népszerűek, és a vagyonalapok is egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy struktúrájukban eltolódnak a zöldülés irányába. Amíg az embereket érdekli a téma, figyelem irányul a környezetre, a tudatosságra, addig a politikának is ilyen irányba kell nyitnia. Kiemelendő viszont, hogy sok esetben inkább pénzügyi döntések születnek, vagyis a befektetőket nem szükségszerűen környezetvédelmi motivációk mozgatják, hanem a lehetőleg jövedelmező és kifizetődő lehetőségek.

clear-light-bulb-planter-on-gray-rock-1108572_1.jpgTovább árnyalja a helyzetet, hogy nem lehet pontosan tudni, mit hoz a jövő. Valószínűleg a szektorba áramló pénz mennyisége továbbra is nőni fog, és a tudatosság beépül a gondolkodásmódba. Ez a vállalatok részéről is kikényszeríti a változást, és hosszú távon szempont lesz, hogy mennyire képviselnek zöld értékeket. Mégsem érdemes magánemberként óriási összegeket befektetni zöld részvényekbe, mert rejthet veszélyeket. A nagy támogatások egyszer csökkenni fognak, és ha teljesen piaci alapon kell a zöld energiaipari vállalatoknak működniük, mélyvízben találhatják magukat, amit nem fognak mind túlélni. A szektor és sok esetben a technológia is még gyerekcipőben jár, a masszív felértékelődés pedig nem feltétlenül értékalapú. Buborék kialakulását mégsem tartják esélyesnek, mivel a profitnövekedés szempontjából az iparág egészen máshogy viselkedik, mint a korábban már “buborékosodottak”, például az ingatlanpiac vagy az internet. A szabályozói változások és a technológiai fejlődés szintén okozhatnak még meglepetéseket, kiszámíthatatlanná téve a befektetések hosszú távú megtérülését. (fotó: pexels.com)

img-6833.jpg

Szóval, a végső következtetés: ha nem vagytok bátrak, inkább maradjatok a vászonzsáknál és a bambusz fogkefénél, de ha kockáztatnátok, vágjatok bele, még a végén meg is gazdagodhattok belőle. Vagy sem. Attól függ.

A Közgazdász Online további bejegyzéseiről és egyéb izgalmas hírekről a Facebook oldalunk követésével is értesülhetsz! 

,,Eladható a klímabarátság” - A Budapest Investment Club előadása a zöld befektetésekről Tovább
2015-ben ne csak magunkért tegyünk! – 7 tipp a zöldebb újévhez

2015-ben ne csak magunkért tegyünk! – 7 tipp a zöldebb újévhez

2015nemszeretnekdrogtesztremennieznemolyanfueskuszom.jpg

Mindannyian megfogadtuk már egyszer, hogy jövőre lefogyunk, leszokunk a dohányzásról, elkezdünk mindennap sportolni, megtaláljuk a nagy Őt és hasonlók. Viszont amikor a tettek mezejére kellene lépnünk legtöbben ráébredünk, hogy az a pár plusz kiló nem ér annyi szenvedést, a dohányzásnál a stressz sokkal károsabb, a sport nem is annyira szórakoztató és igazából egyedül is jól meg vagyunk. Talán ha elsősorban nem saját magunkért tennénk a fogadalmakat, hanem egy nagyobb jóért, akkor tovább ki is tartanánk. Nézzük meg, hogyan teheted pár apró trükkel zöldebbé a 2015-ös évedet!

 

 

1. Hasznosítsd a “szürkevizet”!
vizujrahasznositas.jpg
Egy átlag magyar napi vízfogyasztása 150 liter. Ennek mindössze 5%-át használjuk el főzésre és ivásra, viszont az összes többi tevékenységhez (mosakodás, mosás, takarítás, vécéöblítés, locsolás) is ivóvíz minőségűt használunk. Szürkevíznek a zöldségtisztítás, kézmosás, zuhanyozás, közben keletkezett, csak kismértékben szennyezett vizet nevezzük. Ez tökéletesen alkalmas vécéöblítéshez, és bizonyos esetekben növények locsolásához, takarításhoz, ruhamosási feladatokhoz (mosószeres áztatás), valamint kocsi tisztításhoz is felhasználható.

 

2. Járj saját szatyorral bevásárolni!
Mióta több áruházban is fizetni kell a reklámszatyrokért, a többség kétszer is meggondolja, hányra van szüksége igazából. Viszont ha beruházunk pár tartósabb műanyag vagy vászontáskára, tovább csökkenthetjük az így keletkező szemetet. Ha pedig mégis pár reklámszatyorral térünk haza, azokat kukászacskóként újra felhasználhatjuk.

 

3. Áramtalaníts!
aramalatti.jpg
Ugyan köztudott, de fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb szórakoztató elektronikai termék valójában akkor is rengeteg áramot fogyaszt még ha ki is kapcsoljuk. Ezt a problémát úgy orvosolhatjuk, hogy ha teljesen áramtalanítjuk a gépeket. Tehát húzzuk ki az aljzatból, vagy ha kapcsolós elosztónk van, akkor azt is kapcsoljuk le.

 

4. Fogyassz kevesebb állati eredetű terméket!
Az ember korábban soha se fogyasztott még annyi húst, mint jelenleg egy átlagos nyugati polgár. A fogyasztás mértéke rohamosan nőtt a 20. század során, és ez a folyamat folytatódik. Eközben a hús- és tejipar az egyik legnagyobb szennyezővé nőtte ki magát: az ENSZ 2006-os jelentése szerint a haszonállatok felelősek az ammónia kibocsátás 64, a nitrogén oxid 65 és a metán 37 százalékáért. Jelenleg a termőföldek kétharmadát takarmány növénytermesztésre használjuk. Egy vegetariánus ember ételének előállítása tized annyi vizet igényel, mint egy mindenevőé. Persze a vegetarianizmus nem mindenki számára járható út – viszont a hús és tejfogyasztás csökkentésével is már sokat segítünk, nem mellesleg az egészségünknek és a pénztárcánk is jót tesz.

 

5. Vásárolj kevesebbet!
bevasarlas.jpg
Minden termék előállításának ára van, nem csak gazdasági, hanem ökológiai értelemben is. Az ételek, ruhák, csomagoló anyagok, és minden más előállítása környezetterheléssel jár. Sokat segíthetsz, ha kétszer is meggondolod, hogy tényleg szükséged van-e az adott termékre. Használt dolgok vásárlása megint csak sok szennyező anyagtól mentesíti a környezetet.

 

6. Vegyél helyi dolgokat! Termeszd magad!
A globalizáció miatt ma már sokszor egészen alapvető élelmiszerek is több ezer kilométerről érkeznek a boltok polcaira, és szállításuk közben rengeteg üvegházhatású gáz képződik.  Ezért környezetbarátabb helyi, hazai vagy a környező országokból érkező termékeket vásárolni. Amennyiben van kertünk, vagy akár csak pár kis balkon ládánk, mindenképpen érdemes fűszernövények, zöldségek és gyümölcsök termesztésével próbálkoznunk. Még jobb ha őshonos fajokkal próbálkozol, vagy hazai nemesítésű fajtákkal.

 

7. Ne vásárolj palackozott vizet!
uresuvegek.jpg
Magyarország területének döntő hányadán biztonsággal iható a csapvíz, semmi se indokolja, hogy palackozott formában fogyasszuk. Sok szeméttől kímélhetjük meg a környezetet, ha a műanyagüvegek vásárlása helyett egy kulacsot tartunk magunknál és azt töltjük újra minden alkalommal.

 

Ezekkel és az ezekhez hasonló apró lépésekkel jelentősen csökkentheted az ökológiai lábnyomodat, és Te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy a bolygónk épségét még sokáig megőrizzük!

Schuck Róbert

2015-ben ne csak magunkért tegyünk! – 7 tipp a zöldebb újévhez Tovább
Viszlát Vidámpark! Helló menő, korszerű eszményi kép a Városligetről?

Viszlát Vidámpark! Helló menő, korszerű eszményi kép a Városligetről?

Párhuzamosan azzal, hogy beadagolta a köztudatba a média, hogy szeptember végén könnyes búcsút veszünk a Vidámparktól megjelentek a szupermodern, nyugat-európai látványtervek az új high-tech Városligetről. Így talán nem is annyira keserű az elválás?! Kérdés persze, hogy kinek mennyire fáj, hogy az idén bicentenáriumát ünneplő, egykor nagy műgonddal megtervezett, csodálatos parkból kivonulnak a neonfények, a 80-as évek slágerei a dodzsemmel, és az egész olcsó falunapok hangulat.

varosliget_regikep.JPG(Forrás: www.varosliget.hu)

Szegény Heinrich Christian Nebbien lehet, hogy már így is nyugtalan volt egy kicsit. Ő tervezte ugyanis a főváros első közparkját, és nyerte meg terveivel a József nádor által kihirdetett pályázatot 1813-ban. Számos nálunk sokkal felvilágosultabb országot előztünk meg ezzel, hiszen a mi fővárosunkban volt először park teljes egészében megnyitva a város lakossága előtt, a közjólét javulásának érdekében. Összehasonlítva a korai terveket a mai állapottal minduntalan századfordulós idillikus képeket sorakoztatok a lelki szemeim elé…

városliget_levtar.JPG

A Városliget helyszínrajza a XIX. században (Forrás: Magyar Országos Levéltár)

…és miért is ne lehetne ilyen. Miért ez a túl intenzív használat? Miért ne lehetne egy összefüggő, több, mint nyolcvan hektáros zöldfelület a város szívében, a maga kis klasszicista, és romantikus bájával, és néhány épített elemével? Ahová bátran kimehetnénk a kockás plédünkkel piknikezni anélkül, hogy random árusok ócska spongyabobos celofánlufikat sóznának ránk aranyáron? Ahol mindennek meglenne a helye, mint akkoriban.

Mindenesetre néhány generáció és mi is hálásak lehetünk, hogy a Városligetben helyet kaptak a családi piknikeink és a kamaszkori pironkodós randevúink….De azt gondolom jó ez nekünk úgy ahogy van. Lehet egy kicsit ingerszegény korunk emberének, de pont ez a zseniális benne. Nem feltétlenül van szükség a fejlesztésére, nem kell csillogó múzeum negyed és fura üveghegy. Elég lenne egy-két nagy zsák fűmag, hogy puhább legyen a placc a fűbenfekvéshez.

Fejlesszünk, zárkózzunk fel, csalogassunk turistákat, de ne a maréknyi zöldterületből csipkedjünk le folyamatosan.  Tartsuk tiszteletben azt, ami a Városliget rendeltetése már  kétszáz éve,  és használjuk „csak” közparkként…

Viszlát Vidámpark! Helló menő, korszerű eszményi kép a Városligetről? Tovább