Közgazdász Online


A vulkanológus, aki húszezer ember életét mentette meg

A vulkanológus, aki húszezer ember életét mentette meg

Míg itthon húsvét volt, emberek ezrei menekültek a 21. század egyik legnagyobb vulkánkitörése elől

ashes-1867440_1920.jpg

A Földön nagyjából ezerötszáz vulkán található, amiből közel hétszázötven volt aktív az elmúlt pár száz évben. Az egyik ilyen a La Soufrière vulkán, amely áprilisban tört ki a karibi térségben. Habár a helyi vulkanológus, Robertson meg tudta akadályozni, hogy a kitörés több ezer ember életébe kerüljön, a természeti katasztrófa hatása még korántsem ért itt véget.

2021. 06. 14. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pexels, Pixabay

Richard Robertson gyerek volt, amikor testközelből látta élete első vulkánkitörését. Ez a gyerekkori élmény olyan nagy hatással volt rá, hogy eldöntötte, vulkanológusnak tanul. Egész életét a vulkánok megfigyelésére és kutatására tette fel. A rengeteg tanulás, munka és kitartás tavaly decemberben vált sorsfordítóvá: Robertson több ezer ember életét mentette meg.

Több mint 40 év után ekkor mutatta az aktivitás első jeleit a szülőhelyén, a Karib-térségben található La Soufrière. A kitörés nem kapott nagy médiafigyelmet, mivel csupán egy lassú lávadóm kezdett kitüremkedni a vulkán kráterében. A folyamat egészen április elejéig tartott, míg a lávadóm több millió köbméter nagyságúra duzzadt. Március végén aztán Robertson szokatlan földrengésjeleket észlelt. Egyre gyakoribbak és erőteljesebbek lettek,  mígnem április hetedikén a vulkánból gázok szivárogtak fel. Ekkor Robertson már tudta, hogy a robbanásos kitörés bármikor elindulhat, ezért vörös jelzést adott ki, és rögtön megkezdődött a vörös zónában élő több mint húszezer ember evakuálása.

sarychev_peak.jpg

La Soufriére, a szunnyadó vulkán

Két hónappal ezelőtt, azaz április 9-én kezdődött el a robbanásos kitörés a karibi Saint Vincent északi részén. Az óriási hamufelhő sötétségbe burkolta a Budapestnél is kisebb szigetet, ahol ennek hatására az áramellátás megszakadt. A La Soufriére nem sokszor tört ki a történelem során, ám ilyenkor akár hetekig is eltarthatott a folyamat. 1902-ben is hasonlóan indult a vulkánkitörés, de akkor a pontos előrejelzések hiánya miatt 1700 ember halt meg. Ez a tragédia alapjában változtatta meg a vulkáni megfigyelésre vonatkozó felfogást, és indította el a folyamatos monitorozást lehetővé tevő vulkánobszervatóriumok kialakítását. Az 1902-es La Soufrière nemcsak emberéleteket követelt: elpusztította a karibi őslakos kultúra utolsó maradványait is. 

A mostani kitörés hatása

Habár a La Soufriére a Föld másik felén található, egy-egy ilyen méretű robbanásnak jelentős hatása lehet akár globálisan is. Nemcsak a légi forgalmat állíthatja meg, de maradandó változást is okozhat a Föld klímájában és a közösség életében. A robbanással és annak következményeivel kapcsolatos kutatások jelenleg is zajlanak, de néhány eredményt már nyilvánosságra hoztak. 

Habár Robertsonnak hála az evakuálás időben elkezdődött, voltak olyan lakók, akik az utasításokat figyelmen kívül hagyva bent maradtak a veszélyzónában. Közülük összesen 127 embert kellett evakuálni az egyik vulkánközeli közösségből, nekik a környező szigetek, St. Lucia, Grenada, Barbados és Antigua adtak otthont. Május 31-ig körülbelül 3900 ember maradt ideiglenes otthonokban.

Azok, akik a vulkánhoz legközelebb eső vörös zónákban élnek, még nem tudnak hazatérni, mások a hamu és a törmelék miatt rekedtek menedékházakban.

Bár halálesetekről és sérülésekről nem számoltak be a hatóságok, a vulkáni hamu nagyobb törmelékszemcséi a környezetet és a házakat is károsítják. A sziget mezőgazdasága óriási károkat szenvedett: a növényeken képződött hamuréteg megakadályozza, hogy a növények napfényhez és tápanyaghoz jussanak, miközben az állatok nem jutnak megfelelő mennyiségű jó minőségű ételhez és vízhez. Az emberek az evakuálással megmenekültek, de az állatoknak nem volt más lehetőségük, mint maradni és kivárni a katasztrófa végét.

Nemzetközi segítség

Több szervezet, köztük az ENSZ és az UNICEF is gyűjtött segélyeket, hogy támogassák a robbanás miatt hajléktalanná vált embereket és hozzájáruljanak a terület újjáépítéséhez.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 29,2 millió dolláros (közel 9 milliárd forintos) finanszírozási felhívást indított kifejezetten az alapvető szükségleteknek kielégítésére. A legsúlyosabban érintett területek a víz, a higiénia, a menedékház és a lakhatás, a tisztító munkálatok, valamint az élelmezésbiztonság és a mezőgazdaság.

A tisztító munkálatok és a károk felmérése még mindig zajlik. Nem tudni, hogy pontosan mennyire károsult a sziget ökoszisztémája, de az biztos, hogy Robertsonnak hála több ezer ember menekült meg.

A vulkanológus, aki húszezer ember életét mentette meg Tovább
Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást?

Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást?

borito_1.png

Saját vállalkozást indítsunk, vagy a Földért tegyünk valamit? Olyanokat kérdeztünk, akik mindkettőt megtették - Dr. Balázs Bence a bedrock.farm alapítójaként mikrozöldeket termeszt egy fővárosi pincében, Wettstein Albert és a Munch az ételpazarlás ellen küzd, Pancsa Emese pedig a Compocity okoskukájával segítené a belvárosi komposztálást.

2021. 06. 10. Írta: Klisóczki Fanni Borító: Nagy Dávid, Közgazdász

2050-re elpusztul a Föld? Amíg az interjúalanyainkhoz hasonló lelkes és motivált fiatalok kezébe adjuk a problémáinkat, addig nincs sok félnivalónk. Mindhárom vendégünk célja az volt a cégalapítással, hogy egy szebb, élhetőbb jövőt hagyjanak hátra a jövő nemzedékeinek.

Mit vittek magukkal az egyetemről, és mire volt elég az iskolapadban szerzett tudás egy vállalkozás elindítása során? Hogyan lehet megtartani a munka és a magánélet egyensúlyát ilyen szoros időbeosztással? Emese, Bence és Albert többek között erről beszélnek az Útravaló podcast legújabb adásában, melyben olyan vállalkozókat és érdekes személyiségeket mutatunk be, akik a Corvinus Egyetemről indultak, és sikeresek a saját területükön. Hallgasd meg a podcastet Spotify-on vagy YouTube-on!

kep_1.jpeg

A kép illusztráció, forrás: Tima Miroshnichenko, Pexels

A három meghívott vállalkozónk cégei közösen egy képzeletbeli körforgásos gazdaságot tesznek ki. A bedrock.farm friss, kiváló minőségű, vegyszermentes mikrozöldeket és fűszernövényeket termel Budapest szívében egy pincében, ami hatalmas reformot jelent a mezőgazdaság számára, hiszen a szolgáltatás kiszámítható, időjárástól és szezontól független, napi szállítást biztosít. A bedrock.farm ügyfelei elkészítik a különlegesen jó minőségű alapanyagokból ételeiket, ugyanakkor sajnos egy étterem sem képes tökéletesen megjósolni az alapanyag-szükségleteit, így nap végén gyakran maradnak ki friss ételek.

Ekkor jön képbe a Munch, akikkel együtt (t)ehetünk az ételpazarlás ellen. Applikációjukon keresztül az együttműködő éttermek, pékségek, boltok és szállodák kedvezményesen értékesíthetik az el nem adott, de jó minőségű ételeket. Ezzel felvehetjük a harcot napjaink egyik legjelentősebb problémájával, az ételpazarlással, hiszen a kidobott ételmennyiség az üvegházhatású gázok 10 százalékáért felel.

Miután nem minden élelmiszeripari szolgáltató Munch partner - egyelőre - így az ételmentés ellenére sok minden kerül a szemetesbe. Erre ajánl megoldást a Compocity, akik hisznek benne, hogy a komposztálás lehet egyszerű és szórakoztató. Termékük organikus- és élelmiszer-hulladékból, minimális gázképződés mellett tápanyagban gazdag komposztot hoz létre, amivel nagyban hozzájárul a városok zöldterületeinek javulásához. Így válhatunk akár mi is városi hőssé a Compocity segítségével.

kep_2.jpegKép: Laura James, Pexels

Sokszor azt érezzük, hogy a környezettudatos, fenntartható életmódot vagy teljeskörűen érdemes csinálni, vagy egyáltalán nem. Gyakran elfelejtjük, hogy sok apró lépéssel együtt közelebb kerülhetünk a célhoz. Az említett három vállalkozás is csupán egy-egy szegletére koncentrál ezeknek a problémáknak, és így próbál belőlünk tudatosabb fogyasztót faragni.

“Azzal önmagában nem menti meg senki a földet, hogy heti egyszer a Muchról rendel. Viszont ha széles tömegek, akár csak apró változtatásokat hajtanak végre a saját szokásaikon, egy picit jobban odafigyelnek arra, hogy olyan ételeket vegyenek, amiket tényleg el tudnak fogyasztani, egy kicsit fenntarthatóbb termékeket választanak, és komposztálnak, szelektálnak, lokális termelőktől szerzik be az ételeikhez az alapanyagokat, akkor annak  nagyon is mérhető eredménye van” - mondta Albert a fenntarthatóságról.

A beszélgetés során három teljesen különböző hátterű személyt ismerhetünk meg. Míg Bence vállalkozó családból jött, ebben nőtt fel, és számára elképzelhetetlen más karrierút, addig Albert nem a vállalkozásindítást dédelgette fiatalkora óta, viszont az élet többször is ilyen irányba sodorta. Emese teljesen más közegből indult, de már az egyetemi évei során igyekezett minden lehetőséget kihasználni. Vállalkozását például hollandiai cserefélévét meghosszabbítva indította el.

"A projektekből való tanulás útját ösztöndíjakból nagyon szépen fel lehet építeni. Nekem volt egy ilyen felismerésem már a hollandiai időszakban is, hogy gyakorlatilag a munkát át tudom fordítani egy közös, tanulós épüléssé. Az a munka, amit ott, akkor ösztöndíjasként megcsináltam, a kutatási hátterem most a Compocityben” - mondta Emese.

Nem hisznek benne, hogy a vállalkozásindítás, a startupper lét a tökéletes út. A cél az, hogy megtaláljuk, ami nekünk a legmegfelelőbb.

Vállalkozni olyan, mintha kidobnának háromezer méteren egy repülőből, és a zuhanás közben össze kell raknod a repülőt magad alatt, különben landolsz, és nagyon csúnya vége lesz a dolognak - osztotta meg velünk dr. Balázs Bence a társalapító, Szűcs Endre gondolatait.

Előbb munkavállalói tapasztalat kell és csak utána vállalkozzunk? Milyen buktatókkal találkozhat az ember a kezdetekkor, ami teljes kudarchoz vezethet? Ajánlanák egy képzeletbeli kistestvérnek ezt a karrierutat? Tudj meg többet az Útravaló podcastből, és tarts velünk legközelebb is!

Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást? Tovább
Leáldozóban a bőripar? Íme a legújabb alternatívák! - Vegán bőrök almából, ananászból, gombából és kaktuszból

Leáldozóban a bőripar? Íme a legújabb alternatívák! - Vegán bőrök almából, ananászból, gombából és kaktuszból

pita-55725_1920.jpg

Egy kilogramm állati bőr előállításához közel húszezer liter vízre és legalább egy ártatlan állatra van szükség, ami nemcsak a klímaváltozás, hanem az állattartás szempontjából is aggasztó. Szerencsére egyre több kutató foglalkozik a problémával, így már léteznek környezetkímélő vegán bőrök, amik gombából, ananászból, almából és más növényi eredetű anyagokból készülnek. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány alternatívát, amelyek hozzájárulhatnak egy fenntarthatóbb és erőszakmentesebb jövőhöz.

2021.05.28. Írta: Belayane Najoua, borítókép: ArtTower, Pixabay

Cipő gombabőrből

A gombabőr készítése nem újdonság - például Romániában a mai napig dolgoznak taplász mesterek, akik a taplógombából készítenek ruhákat, kiegészítőket és cipőket, a nagyipari gyártásban azonban innovációt jelent. A Muskin nevű anyag a szubtrópusi erdők fáin élősködő Phellinus ellipsoideus gombából készül. A gombákat begyűjtik, áztatják, majd a nyújtható és vágható anyagot megfelelő alakra formázzák. Az anyag erős, tartós és légáteresztő, előállítása során nem használnak kemikáliákat. A felhasznált gombák vadon, emberi behatás nélkül nőnek, de miután az olyan globális cégek, mint az Adidas is felfigyeltek erre a bőrkészítési módra, elkezdődtek a kutatások, melyek lehetővé tennék a nagyipari előállítást. 

Idén áprilisban a Adidas bemutatta az új Stan Smith cipőt, melynek felsőrésze teljesen gombából készült. A cipő felsőrészéhez felhasznált gombákat vertikálisan termesztik, és a bőr előállításához szükséges mennyiség termesztéséhez csupán két hét is elég. 

“Víz nélküli” kaktuszbőr

kepernyofoto_2021-05-22_12_43_00.png

Kép: DESSERTO

A kaktuszbőrt két mexikói, Adrián López Velarde and Marte Cázarez fejlesztette ki a fügekaktuszból, akik fenntartható és erőszakmentes bőr minőségű anyagot akartak alkotni. A kaktuszbőr rugalmas, légáteresztő és tartós, emiatt pedig a ruha-, a bútor- és az autóiparban is használható. A kaktuszbőr előállítása jóval környezetkímélőbb, mint a hagyományos bőré - a növények közül a kaktusznak kell a legkevesebb víz a növekedéshez, így a természetes esővíz is elegendő neki. Egy kilogramm szárazanyag előállításához csupán kétszáz liter víz szükséges, míg a hagyományos bőrhöz akár húszezer litert is használhatnak. A fejlesztők azóta megalapították katuszbőrt előállító vállalkozásukat. ami egyelőre egyedülálló a világon. 

Bőr ananászlevélből

Az ananászbőr meglepő módon nem az ananász húsából készül, hanem a leveleiből. Az anyagot Dr. Carmen Hijosa találta fel, aki 5 évig kísérletezett fejlesztette és kutatta az ananászlevél alternatív felhasználását. Az ananászlevélrostokat kiszedik a levélből, összezúzzák, majd varrható anyaggá tömörítik. A gyártás során nem használnak olyan erős vegyszereket és festékeket sem, mint a bőr esetében, ezért a folyamat sokkal környezetkímélőbb.

Ha inkább arra vagy kíváncsi, hogyan tudsz az ananászlevelekből finom pudingot csinálni, akkor ezen a linken elolvashatod egy korábbi cikkünkben.

A cider és az almalé hulladékának felhasználása 

Több évnyi kutatásnak köszönhetően már az almahéjból is képesek légáteresztő, erős, rugalmas és tartós anyagot előállítani, habár egyelőre főleg táskák és pénztárcák alapanyagaként szolgál. A biológiailag lebomló almabőr előállításához jóval kevesebb nem megújuló erőforrásra van szükség, mint a hagyományos bőr esetében. Az almahéj az almalé és a cider gyártása során visszamaradt hulladékból származik, és máskülönben hulladéklerakókba kerülne. Egy méter almabőr előállításához nagyjából egy liter víz szükséges. 

A fenti bőrtípusok miért jobbak, mint a klasszikus bőr?

footwear-1838767_1920.jpg

Kép: Pexels, Pixabay

Habár a bőrből készült termékeket elsőre bármely másik mesterséges anyag fenntartható alternatívájának gondolnánk - hiszen sokkal tovább használhatjuk őket -, ha az előállítási folyamatot nézzük, akkor nem egészen ez a helyzet. A bőr kétféle forrásból származhat: az első esetben a húsipar melléktermékeként jön létre, míg a másodikban állatokat tenyésztenek bőripari célokra. Leggyakrabban szarvasmarhát, a kecskét, a birkát és disznót tartanak a bőrükért.

Ahogy azt már több korábbi cikkünkben is írtuk, a klímaváltozás gyorsütemű erősödéséért jelentős százalékban az állattartással járó erőforrás-felhasználás, illetve a legelők miatti erdőkivágás felelős. Egy kilogramm állati bőr előállításához 17 000 liter vízre van szükség, a folyamat során pedig nagyjából nyolc kilogramm szén-dioxid és öt kilogramm szerves hulladék keletkezik.

Azt gondolhatnánk, hogy mivel természetes anyagról van szó, amit sok éven át használunk, környezetkímélő választás lehet a műbőr helyett valódi bőrt választani (ami igaz, ha csak ezt a két alternatívát nézzük), ugyanakkor a készítés folyamatában látszik, hogy a jelenlegi bőripar jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, így a globális felmelegedéshez is, nem beszélve a bőrkikészítés etikai oldaláról.

Leáldozóban a bőripar? Íme a legújabb alternatívák! - Vegán bőrök almából, ananászból, gombából és kaktuszból Tovább
Permakultúra – Gazdálkodás a természet mintájára

Permakultúra – Gazdálkodás a természet mintájára

courgettes_sur_lasagnes.jpg

Életvitelünk és gazdasági-társadalmi berendezkedésünk fenntarthatatlanságát látva sokan hajlamosak a kétségbeesésre, azonban a megoldás talán közelebb van, mint gondolnánk: az anyatermészetben. Cikkünk a permakultúra különleges gazdálkodási módszertanát és egy hozzá kapcsolódó érdekes Erasmus+ projektet mutat be. 

2021.05.19. Írta: Hujber Sándor. Borítókép: Wikimedia Commons

Hogyan élhetünk összhangban a természettel? Miként lehet hosszú távon fenntartható az ember gazdálkodási tevékenysége? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a permakultúra elmélete és módszertana.

A permakultúra fogalmát (és tulajdonképpen azóta kialakult mozgalmát) két ausztrál környezetvédő, Bill Mollison és David Holmgren alkották. Az 1960-as években kezdődött el a máig is megoldatlan, ám egyre súlyosabbá váló ökokatasztrófa körüli aggodalom – például ekkor alakult meg a híres Római Klub. Mollison és Holmgren is ezen korszellem hatására kezdtek el aggódni világunk jövőjéért, ám a Római Klub tudósaival ellentétben ők egy alulról induló megközelítéssel fogtak neki a probléma megoldásának. Az ausztrál páros szerint az emberi gazdálkodásnak a természetben lezajló ökológiai folyamatok mintájára kell végbemennie, így az egyén és a társadalom igényei is környezetünk károsítása nélkül is kielégíthetőek. 

Almási Dávid, a CEU mesterszakos közgazdaságtan-hallgatója egy nemzetközi Erasmus+ program keretében kapott lehetőséget a permakultúra mélyebb megismerésére. “Pusztán közgazdászszemmel nézve is kijelenthetjük, hogy egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón végtelen növekedést elvárni hiábavaló. A gazdaság ilyen módú rendszerezése fenntarthatatlan, ezért is kezdtem el keresgélni alternatív, fenntartható technikák iránt, és így jutottam el a permakultúráig” – osztotta meg velünk motivációját. Ez a módszertan Dávid szerint arra kínál megoldást, hogy a gazdálkodás ökológiai és szociális vonzatai miként integrálhatóak a fenntartható jövő érdekében. 

Mikor 2019-ben meglátta a permakultúrával foglalkozó projektet, rögtön pályázott, és amint megkapta a lehetőséget, már utazott is Spanyolországba. A résztvevők egy gyönyörű, hegyes vidéken, zarándokszálláson laktak, az ország északi részén található Burgos mellett. Dávid elmondása szerint a munkakörnyezet élvezetes és inspiráló volt, a résztvevők Litvániából, Olaszországból, Spanyolországból, Magyarországról és az Egyesült Királyságból érkeztek.

A legtöbb Erasmus+ projekt különböző országokból delegált csapatok együttműködéséről szól, ez sem volt kivétel. A projekt végén a résztvevőknek lehetőségük volt magas szintű illetékeseknek is bemutatni az eredményeiket. Minden csapat válogathatott a különböző fenntarthatósági témák közül. Dávidék a permakultúra mellett döntöttek, és ezen a területen dolgoztak ki egy javaslatcsomagot, melynek lényege az EU-s támogatási rendszerek átdolgozása a permakultúrás megoldásokkal dolgozó termelői egységek segítésére. A többi csapat tagjai például a fenntartható divat vagy az erdőtüzek területén tevékenykedtek. A projekt végén a nagyközönség Dávidék csapatának ötletcsomagját szavazta meg a második helyre, akik így az eredményeket végül Andreas Glück európai parlamenti képviselőnek is bemutathatták.  

permaculture-biodynamisch-eigenanbau-greenpearls.png

Kép: Green Travel Blog

Dávid vitába száll a permakultúra klasszikus meghatározásával:

”Nem értek egyet azzal, miszerint pusztán a »természetes folyamatok utánzásáról« lenne szó. Mint minden más állattenyésztési és növénytermesztési technika, ez is beavatkozás a természet rendjébe. Szerintem a permakultúra olyan gazdasági technika, ami a helyi biodiverzitást kiegészíti és támogatja, az ember közreműködésével. Projektünk során a tankönyvi helyett egy sokkal életközelibb definícióval álltunk elő: a Földdel való törődés mellett a permakultúra számára azonos szinten fontosak a gazdálkodás szociális vonzatai.”

Ez alapján a rendszer tehát nemcsak környezet-, hanem emberbarát is, biztosítja a „fair share”, azaz az igazságos elosztás elvét. A szociális aspektus nem hagyható figyelmen kívül az ökológiai javára. 

A szemléletmóddal kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg a kialakulása óta, például az, hogy csupán kisközösségek szintjén megvalósítható. Dávid nem osztozik ezekben a kételyekben: “A világ és a társadalom fejlődése egy organikus folyamat, az, ami tegnap elképzelhetetlen volt, ma valóság. 1900-ban a nyolcórás munkahetet és a nők szavazati jogát is megvalósíthatatlannak tartották, nézzük meg, hol vagyunk most. Talán igaz, hogy a permakultúra jelenleg csak kisebb közösségekben valósítható meg, de meggyőződésem, hogy ez nem mindig lesz így. Rossz irány az, ha valamire azt mondjuk, soha nem lesz megvalósítható, vagy hogy utópisztikus, mert véleményem szerint pont az ilyen kis kezdeményezések által tudott fejlődni a világ.”

A permakulturális módszerek és gazdálkodás ma is jelen vannak az életünkben: klasszikus példa a tudományos termelési módszerek által eredményezett nagyüzemi és a természetes életkörülményei (például a hagyományos tanyasi gazdálkodási egység) között tartott tyúk tojásának minőségbeli különbsége.  

A szemléletmódnak ma már számos követője akad, nemcsak külföldön, hanem hazánkban is, ahol a Magyar Permakultúra Egyesület foglalkozik a rendszer minél szélesebb körű megismertetésével. Az utóbbi években a civil szervezeteken kívül államok és nemzetközi szövetségek részéről is egyre nagyobb az érdeklődés az olyan alternatív gazdálkodási módszerek felé, mint a permakultúra.

A módszer hármas célja: a Föld védelme, az emberek védelme és a javak igazságos elosztása. 

Permakultúra – Gazdálkodás a természet mintájára Tovább
Kézműves helyi termelők és magas kategóriájú éttermek együttműködése - Fenntarthatóság a fine diningban Farkas Ricsi szemszögéből

Kézműves helyi termelők és magas kategóriájú éttermek együttműködése - Fenntarthatóság a fine diningban Farkas Ricsi szemszögéből

kepernyofoto_2021-05-01_22_14_00.png

Regionális, szezonális, természetközeli - ezek jellemzik egy fenntartható étterem konyháját. Manapság már nem feltétlenül elég a kedves kiszolgálás és a finom ételek. Egyre több étterem tesz azért, hogy a konyhája minél fenntarthatóbb és környezetkímélőbb legyen. A helyi termelőkről, a tartósításról, a zero waste konyháról és a Séfek Kiáltványáról beszélgettünk Farkas Richárddal, a Pajta bisztró séfjével. 

2021.05.13. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pajta, Pinewood Lifestyle

Néhány éve még elég volt, ha az adott étterem felmutatott egy ínycsiklandó ételekkel teli, egyedülálló menüt, egy hangulatos környezetet és kedves kiszolgálást, ma már viszont nemcsak az ételek minősége és a személyzet viselkedése számít a fogyasztóknak. A vendégekkel együtt a környezettudatosság is átlépte a vendéglátóhelyek küszöbét, és egy olyan kritérium lett, ami egyre jobban befolyásolja a fogyasztók döntéseit, így az éttermek versenyképességét is.

A londoni székhelyű Fenntartható Éttermek Egyesülete által végzett kutatásban a válaszadók 80 százaléka állította, hogy a fenntarthatóság döntő faktor lehet az étterem kiválasztásában. Sőt, öt megkérdezettből négy ember el is várja, hogy az adott étterem tegyen valamit a fenntarthatóságért. De vajon mi is az a fenntartható vendéglátás, és mit jelent ez a fine diningban, azaz a magas kategóriájú éttermek esetében?

“A fenntartható vendéglátás csupán azt jelenti, hogy evidens módon végezzük a munkánk. Abból főzünk, ami a környéken megterem vagy megtermelik. Ezek mind kistermelői, kézműves, magas minőségű alapanyagok, egy részüket már külön a mi kérésünkre termelik. Mivel a környékről szerezzük be, mindig frissek az alapanyagok, a csekély távolság miatt pedig nem kell sokat utaztatni, így az ökológiai lábnyoma is kisebb a helyi termékeknek” - meséli nekünk Farkas Richárd, a Pajta bisztró séfje, aki 2019-ben nyerte el az Év Ifjú Séftehetsége díjat.

Farkas Richárd Győrben végezte a tanulmányait, majd a Belga Étterem és a Pipacs Bisztró konyhájában szerezte az első tapasztalatait. Ezek után Budapesten a ZONA étteremben lett szakács, majd később Junior Sous-chef. Karrierje egyik legmeghatározóbb időszakát a Mák konyháján töltötte, amit a barcelonai Hoja Santa étterem követett. A Pajtához 2017-ben került és két év alatt elérte, hogy a bisztró elnyerje az Év Fenntartható Étterme díjat. A karrierjén túl Ricsi nagyon pozitív, nyitott, igazságos és szorgalmas ember. Egy séf, akinek nemcsak a kései, hanem a szíve is a helyén van.

A fenntartható vendéglátás olyan éttermeket foglal magába, amelyek törekszenek minimalizálni az ökológiai lábnyomukat. Ilyen törekvés, ha a multinacionális cégek helyett a hazai termelőktől szerzik be az alapanyagokat, ha a szezonális hozzávalókra helyezik a hangsúlyt (a szezonalitás fontosságáról ebben a cikkben írtunk részletesebben), ha nagy arányban vannak vegán és vegetáriánus ételek is az étlapon, vagy ha a kiszállításnál környezetbarát csomagolóanyagot használnak. A nemzetközi trendekben is észrevehető, hogy a fenntarthatóság fontos szerephez jutott a vendéglátásban, hiszen 2019-ben a Dining Guide megalapította az Év Fenntartható Étterem díját, amit Magyarországon az őrségi Pajta Bisztró nyert el.

Tippek a fenntartható éttermi konyhára

dish-918613_1920.jpg

Kép: Free-Photos, Pixabay

Nose-to-tail (fülétől a farkáig) mozgalom: A nose-to-tail mozgalmat Fergus Henderson, a Michelin csillagos St. John étterem tulajdonosa alapította, aki azt vallja, hogy “ha már egy állatot levágunk, akkor illik minden részét elfogyasztanunk”. A mozgalom egyfajta szembenézésről tesz tanúságot, hiszen gyakran az állatok azon testrészeiről van szó, amelyek látványától a városi ember már elszokott. Van, aki a csirkének csak a mellét, a marhának csak a legnemesebb részeit eszi meg, a többi pedig megy a kukába. A nose-to-tail konyhai filozófia természetesen nem csak húsok esetén működhet. A halaknak is jóval több része feldolgozható, mint gondolnánk - ebben az esetben használják fin to tail, azaz az uszonyától a farkáig kifejezést. Valamint a növényeket sem használjuk fel maradéktalanul  - ez ellen született meg a stem to root, vagyis a tövétől a gyökeréig felhasználás.

Gombák, zöldségek sós páclében, ecetben vagy olajban tárolása: A páclében, ecetben való tárolás a tartósítás egyik legkönnyebb módja. A leszedett virágokat és zöldségeket elrakhatjuk sóba, ecetbe, vaníliás mézbe, olajba. Jó lehetőség még a savanyítás és fermentálás is.

kepernyofoto_2021-05-01_22_05_11.png

Kép: Belajane Najoua, Közgazdász

Ezt akár te is megcsinálhatod otthon. Ha ecetes lében szeretnéd eltenni a zöldségeket, akkor először egy rész borecethez önts két rész vizet, majd a forralás közben adj hozzá némi sót és cukrot – ha szeretnél, akkor mustármagot és borsot is tehetsz bele. Közben vágd fel a zöldségeket (amik nem fogyaszthatók nyersen, mint például a padlizsán, azokat főzd meg a tartósítás előtt). Ezután a felvágott zöldségeket tedd steril üvegbe, és öntsd fel a felforralt lével. A lezárt üvegeket hagyd kihűlni, majd hűvös helyen tárold őket. Ezzel a módszerrel a zöldségek akár egy évig is elállnak. A pácleves tartósításáért kukkants rá erre az oldalra.

Helyi termelők, kiváló alapanyagok: „Egy étterem konyhájának egyik alapfeltétele a friss és jó minőségű alapanyag. Ez természetesen a régióból, helyi termelőktől kerül a spejzba, onnan pedig a tányérra. Számomra fontos a személyes kapcsolat, a közös munka. Tudom, melyik alapanyag kitől érkezik és hogyan termelték meg. Azt mondják, az vagy, amit megeszel… Együnk minőségi ételeket jó alapanyagokból, ezzel támogatva a helyi kistermelők munkáját” – mondta Ricsi. A fenntartható konyha egyik alapfeltétele, hogy az alapanyagok előállítása és szállítása minél kevésbé károsítsa a környezetet - ehhez pedig kiváló lehetőség a helyi termelőkkel való együttműködés, akik szezonális ételeket termesztenek, nem használják ki a földet, és a szállítás során is a lehető legkevesebb szén-dioxidot bocsátják ki.

A Pajta bisztró csapata, Ricsivel az élen sokszor maga megy az alapanyagok után. Éppen ezért, ahogy a természet változik, úgy változik az étlapjuk is. ,,Mindegyik növényben, rügyben, fűszerben, alapanyagban van valami különleges - a kedvenceim mindig az éppen aktuálisan megjelenő friss virágok vagy hajtások, amiket közösen gyűjtögetünk. Most medvehagymát, annak virágát és termését szedjük, utána pedig irány az erdő és a fenyves, majd nyílik az orgona, az akác és a bodzavirág is. A virágokat, fenyőrügyet és bébitobozt nemcsak frissen használjuk, hanem savanyítjuk, fermentáljuk és eltesszük télire. Ez mind természetes és tradicionális technológia, minden tartósítószert nélkülözve” - mondja Ricsi.

Séfek Kiáltványa

A Felelős Gasztrohős Alapítvány 2019-ben adta ki a Séfek Kiáltványa című ingyenes letölthető receptfüzetet, amiben nyolc elismert hazai gasztroblogger és séf ad tanácsokat olyan séfeknek és főzni szerető embereknek, akiknek nemcsak az ínycsiklandó ízek a fontosak, hanem a fenntarthatóság is. 

Az eredetileg angol nyelven megjelent Séfek Kiáltványa harmincnyolc ország több mint százharminc séfjének segítségével készült el, és olyan jó gyakorlatokat és tippeket tartalmaz, amelyek elősegíthetik az FFC2 (Fenntartható Fejlődési Célok) elérését 2030-ra. Az ENSZ 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Céljai között van az éhezés megszüntetése is, alcéljai között pedig szerepel többek között a gyermekek számára elérhető biztonságos, tartalmas és elégséges táplálék biztosítása; az élelmiszer kistermelők mezőgazdasági termelékenységének és bevételének megduplázása; valamint olyan fenntartható élelmiszertermelő rendszerek megteremtése, amelyek segítik a biodiverzitás megőrzését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességet.

185737682_4076453575726539_2328603889450034115_n.png

„Étkezésünknek komoly hatása van nemcsak a saját, de Földünk egészségére is. A mezőgazdasági termékeket komoly környezeti terhelés mellett állítjuk elő; ehhez használjuk fel a bolygón található édesvízkészlet 70%-át, és az üvegházhatású gáz kibocsátás negyedéért is az élelmiszertermelés felel. A helyi, szezonális alapanyagok fogyasztásával, a hús-, és tejtermékek fogyasztásának csökkentésével és az élelmiszer-pazarlás megelőzésével tehetünk azért, hogy étkezésünkkel minél kisebb terhet rójunk Földünkre” - olvashatjuk Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetőjének szavait a Kiáltvány elején.

Egy recept a könyvből - Vasárnapi ebéd szendvicskrém 

Hozzávalók:

Szendvicskrém:

  • maradék csirke leveshús
  • maradék leveszöldség
    (répa, zeller, karalábé, gyökér)
  • 1 fej lilahagyma
  • 1-2 ek. tejföl
  • 1-2 ek. mustár
  • só, bors ízlés szerint

Saláta:

  • 20 dkg kelbimbó
  • olívaolaj
  • só, bors
  • fél bio citrom leve
  • leveles zöldek (mustárlevél, rukkola, mizuna stb.)

Elkészítés:

Szendvicskrém: Szedegessük le a levesből megmaradt főtt húst a csontokról. Vágjuk apróra a lilahagymát. Dobjunk mindent egy késes robotgépbe, és krémesítsük.

Saláta: A salátához vagdossuk félbe a kelbimbókat. Tegyük egy tepsire, sózzuk, borsozzuk, locsoljuk meg olívaolajjal. Süssük 200 °C-on, amíg szépen megbarnulnak. Ha picit kihűltek, locsoljuk meg a citrom levével, esetleg még egy kis olívaolajjal, és keverjük össze a leveles zöldekkel.

A teljes receptfüzetet itt találod.

Kézműves helyi termelők és magas kategóriájú éttermek együttműködése - Fenntarthatóság a fine diningban Farkas Ricsi szemszögéből Tovább
Veszélyben a magyar bor? - A szőlőtermesztés jövője a klímaváltozás tükrében

Veszélyben a magyar bor? - A szőlőtermesztés jövője a klímaváltozás tükrében

boritokep_3.jpg

A klímaváltozás kapcsán rengeteg a bizonytalanság, ez alól pedig a szőlőtermesztés jövője sem kivétel. Az Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián Dr. Lakatos László, az Eszterházy Károly Egyetem Környezettudományi és Tájökológiai Tanszék docense, arról tartott előadást, hogy milyen változásokra számíthatunk hazánk borvidékein a megváltozó éghajlati tényezők tükrében.

2021.05.05. Írta: Lénárd Csenge, borítókép: Pixabay

Lokáció, mint a minőségi bor kulcsa

Hazánk a szőlőtermesztés északi határán helyezkedik el, ezért a késői érésű és nagy hőigényű fajtákat nem lehet biztonságban termeszteni, legalábbis egyelőre. Azt, hogy melyik földrajzi terület milyen szőlőfajta termesztésére alkalmas, elsősorban két dolog befolyásolja: a vegetációs időszak hossza és a csapadék mennyisége. Napjainkban sok vizsgálat folyik arról, hogy milyen hatással lesz ezekre a tényezőkre a klímaváltozás Európában. Ezek eredménye alapján az előadó szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy mivel a vegetációs időszak hosszabb lesz, és  a szőlőnek több ideje van növekedni, a melegigényes mediterrán típusú szőlőfajták termesztésére is lehetősége nyílik a hazai borászoknak.

“A tőlünk északabbra fekvő országok is jobb helyzetbe kerülhetnek a bortermelés tekintetében, de azért arra nincs reális esély, hogy a közeljövőben a skandináv térségben nagy volumenű szőlőtermesztésre nyílna lehetőség” – mondta  Dr. Lakatos László. Noha Norvégia és Izland valószínűleg nem a borászatairól lesz híres, Lengyelországban és Németországban az előrejelzések szerint a melegedés hatására egyre nagyobb biztonsággal valósulhat meg a szőlőtermesztés.

Ezek az előrejelzések már majdhogynem kívánatos képet festenek a klímaváltozásról, hiszen melyik ország lakosa ne örülne a jobb minőségű boroknak? Ám ennél sokkal árnyaltabb a kép.

Eltűnő borvidékek

Míg a klímaváltozásnak az északi szélességeken lehet pozitív hozadéka a szőlőtermesztés tekintetében, a déli területek komoly kihívásokkal nézhetnek szembe. Európában az elkövetkezendő időszakban a szárazság mértéke jelentősen növekedhet, így  Spanyolország, Olaszország és Görögország területén termőterületek tűnhetnek el.

A csapadék mennyiségének csökkenése kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy miért nem oldják meg a szőlősgazdák öntözéssel a szárazság problémáját. Ennek az a magyarázata, hogy Európában nem divat a szőlő öntözése, mert úgy gondolják, hogy a minőség rovására mehet. Az előadó rámutatott arra, hogy ez nem feltétlenül van így, és kifejezetten jó megoldás lehet a szabályozott, vagy más néven szárazság fenntartó öntözés. A megfelelő vízadagolás megvédheti a növényt a kiszáradástól, egy bizonyos mértékű szárazság fenntartása mellett sem a csemegeszőlő, sem a borszőlő minősége nem fog romlani a veszélyeztetett területeken.

szolos_a_matraban.jpg

Kép: Lénárd Csenge, Közgazdász

A klímaváltozás elvesz, de ad is

A klímaváltozás kapcsán nem sűrűn beszélhetünk pozitívumokról, de a szőlőtermesztés esetében létezik napos oldal. Az mindenképpen jó hír, hogy a nagyobb hőigényű szőlőfajták is otthonra találhatnak hazánk borvidékein, így növelve Magyarországon a borkultúra sokszínűségét és minőségét. Az új fajták megjelenése mellett olyan új területek is bevonhatóak a borgazdálkodásba, ahol napjainkban csak kismértékben vagy nagy bizonytalansággal lehetséges szőlőt termeszteni. A borkultúra felerősödésére is számíthatunk a jövőben, illetve a megváltozó éghajlati feltételek miatt a szőlészek és borászok szerepe is felértékelődik.

A klímaváltozásnak tehát vannak előnyei hazánk borgazdaságára nézve, de nem szabad megfeledkezni a jelenség árnyoldaláról sem. Az elsődleges probléma a borok alkoholtartalmának növekedése. Ez azért aggasztó, mert ha a bornak hirtelen megnő az alkoholtartalma a szokványoshoz képest, az befolyásolja az élvezeti értékét is.

Ne feledjük, a borfogyasztás célja nem a lerészegedés, hanem a kulturált kóstolás és a különbségtétel képessége a jó és kevésbé jó bor között.

– mondta Dr. Lakatos László.

További probléma, hogy a növekvő hőmérséklet miatt a borok savtartalma csökken, így azok elveszíthetik karakterisztikus jellemzőiket. A szélsőségesebb vízellátottság sem kedvez az iparágnak, hiszen jelentős lehet a termésingadozás.

A tökéletes bor – vágyálom vagy elérhető cél?

A tökéletesség elvont fogalom, mindenkinek mást jelent. Vannak azonban bizonyos klimatikus feltételek, amik ha teljesülnek, egy hozzáértő borász közreműködésével garantált a minőségi bor. Az ideális körülmények megteremtéséhez csupán egy dologra van szükség: a klimatikus stressz hiányára. Ez egyszerűen hangozhat, de korántsem az. Ahhoz, hogy a klimatikus stressz elkerülhető legyen, sok éghajlati tényező harmonikus együttállása kell.

Nem fordulhat elő sem a forró nap, sem pedig a trópusi éjszaka jelensége. Az előbbinél a nappali hőmérséklet nem érheti el a harmincöt celsius fokot, az utóbbinál pedig az éjszakai hőmérséklet nem emelkedhet húsz fok fölé. Ha ezek valamelyike teljesül, problémákat okozhat a szőlő növekedésében, míg ha mindkettő, akkor hőstresszes állapotról beszélhetünk, ami garantáltan ártalmas a szőlőnek. A klimatikus stressz hiányának további feltétele a késő tavaszi fagyok elmaradása és a megfelelő csapadékmennyiség megléte.

A Kárpát-medence nyer, de mi lesz a többiekkel?

Az éghajlati tényezők alapján fel lehet állítani különféle indexeket, amik a következő száz vagy százötven évet jelzik elő. Az információ ebben az esetben is hatalom: a megfelelő adatok birtokában a termesztési terület függvényében meghatározhatóak egy szőlőfajta  fagykár kockázatai.

Az egyes borvidékek ugyan jelentősen eltérhetnek egymástól a termeszthetőség tekintetében, de összességében azt mutatják az előrejelzések, hogy a század utolsó két évtizedére hazánk legtöbb borvidékén javulni fog a termeszthetőség.

A déli országok helyzete már kevésbé szerencsés, de számukra is adottak bizonyos védelmi intézkedések. Növényvédelmi, fagyvédelmi vagy öntözési rendszer bevezetésével megvan a lehetőségük, hogy védekezzenek a kedvezőtlen időjárási hatások ellen, és így a minőségi szőlőtermesztés fenntartható lehet a jövőben is.

Az, hogy a bekövetkező változásokat a fejlett technológiai megoldásoknak köszönhetően bizonyos szintig képesek lesznek kezelni a szőlészek, nem azt jelenti, hogy ez egy természetes folyamat. A klímaváltozás elleni legjobb védekezés a megelőzés, nem pedig a kialakuló tünetek felszíni kezelése. Az a legfontosabb, hogy mindenki a lehetőségeihez mérten cselekedjen, és a tőle telhető legtöbbet megtegye a környezetéért! Ha így teszünk, számos káros folyamat visszafordítható, és még sokáig élvezhetjük Földünk vendégszeretetét.

Veszélyben a magyar bor? - A szőlőtermesztés jövője a klímaváltozás tükrében Tovább
Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja 

Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja 

kutyus_boritokep.jpg

Évente 115 millió állaton kísérleteznek a szépség- és gyógyszeripar kutatói. A laboratóriumi állatok élete fájdalmas és kegyetlen kísérletek sorából áll, amelyek fizikailag és pszichésen is megterhelőek számukra. Tényleg szükség van erre? Cikkünkben alternatív módszereket is megvizsgálunk. 

2021.04.24. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Jimmy Chan, Pexels

A kísérleti állatok világnapja minden évben arra hívja fel a figyelmünket, hogy a szépségipar számos élőlénybarát alternatívát alkalmazhat. 1980 óta április 24. a világnap időpontja. A tematikus nap megalkotása a People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) állatjogi szervezet nevéhez fűződik.

Százból kilencvenöt állat feleslegesen hal meg

Állatkísérletnek hívunk minden olyan tesztelési eljárást, amelyet élő állatokon végeznek. A legtöbb kísérletet különböző biológiai tényezők és betegségek kutatása miatt végzik, azonban kísérleteznek még gyógyszerek fejlesztésére, hatékonyságuk növelésére, valamint fogyasztói termékek, például kozmetikumok egészségügyi és/vagy környezeti hatásainak vizsgálatára.

A Human Society Institute (HSI) becslései szerint évente több, mint 115 millió állat – köztük egerek, halak, patkányok, nyulak, hörcsögök és kutyák – életébe kerül egyes gyógyszeripari, kozmetikai és egyéb termékek kifejlesztése.

A kísérleti állatok felhasználása erősen szabályozott – az Európai Unióban a kész kozmetikai termékek állatokon való tesztelése több éve tilos, csakúgy mint Új-Zélandon, Izraelben és Indiában. Az EU-s jogi keretek nemcsak tiltják a kozmetikai célú állatkísérleteket, de szigorúan szabályozzák a tudományos, kutatói céllal végzett teszteket   is: előírások vonatkoznak a fájdalomcsillapításra és a stresszcsökkentésre. A világ többi országában azonban napjainkban is hatalmas méreteket öltenek az állatkísérletek: Kínában alapfeltétel, hogy a külföldi és belföldi termékeket forgalomba helyezésük előtt állatokon teszteljék.

nyuszi.jpg

Kép: Free-Photos, Pixabay

Mindeközben az állatkísérletek nemcsak kegyetlenek, hanem etikai és morális szempontból is kérdésesek. Ezenkívül eredményességük is erősen megkérdőjelezhető. Minden faj másképp reagál különböző hatásokra: kimutatások szerint még az egér és a patkány (amelyek közeli rokonságban álló fajok) reakciói is 43 százalékban eltérnek egymástól. Ez alapján, ha belegondolunk, hogy egér és ember között mekkora különbségek vannak, jogosan gondolhatjuk azt, hogy az állatkísérletek megbízhatatlanok, sőt akár veszélyesek is lehetnek az emberre. Feltételezésünk pedig be is igazolódik: a National Institute of Health adatai alapján száz állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 megbukik az emberi tesztek során. A mutatószám pedig figyelmen kívül hagyja azt a több tízezer kísérletet, amelyek el sem jutnak eddig a fázisig.

Alternatív módszerek – kegyetlenség nélkül

A Safer Medicines Trust nevű kutatóintézet 2012-ben közzétett egy tanulmányt, amely a kozmetikai iparban hasznosítható alternatív módszerek bemutatására fókuszál. A legismertebb ezek közül az In Vitro tesztelés. Mivel ezt rekonstruált szöveteken és sejteken hajták végre, ezért innovatív, sokoldalú lehetőségeket biztosít, és jóval költséghatékonyabb is az állatkísérletekkel szemben. Negatívum, hogy a módszer összetett elemzésekre nem alkalmas. Számos márka ültette már át ezt gyakorlatba, köztük az amerikai Estée Lauder és leányvállalatai (MAC Cosmetics, Clinique stb.) is.

Az In Silico kísérlet során a modellezés számítógépes szimulációval történik. Az In Silico metódus tesztelési költségei nagyon alacsonyak, illetve nincsen szükség hozzá semmilyen mintavételre – az anyagok csak digitális formában kell, hogy rendelkezésre álljanak.

A Mikrodózis nevű módszer emberi szöveteken való tesztelést jelent. Szintén egy “erőszakmentes” (cruelty-free) alternatíva lehet, hisz mind az egészséges, mind a sérült emberi szövetek megfelelőek lehetnek különböző reakciók tanulmányozására. Az egyik leghíresebb cruelty-free márka, a Lush is ezt a módszert alkalmazza: önkénteseken teszteli a kész termékeit. Az eljárás teljesen biztonságos, hiszen új hatóanyagokat nem tesztelnek rajtuk, csupán már előzőleg is használt és ezáltal ismert anyagokat. 

Mit tehetünk mi?

Több lehetőségünk is van arra, hogy csökkentsük az állatkísérletek számát. Választhatunk cruelty-free márkákat, hiszen mára több mint kétszáz  sorolható ebbe a kategóriába, köztük olyan nagy nevek is, mint a Garnier, a Catrice, az Elf, az Essence vagy a Jeffree Star.

Figyelni kell rá, hogy csak akkreditált jelzésekkel ellátott termékeket válasszunk, hiszen előfordul, hogy a cégek marketing tevékenység végett feltüntetik a csomagoláson az állatkísérlet-mentességet, miközben a valóság teljesen más. Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy az adott kozmetikumot nem tesztelték négy-, illetve kétlábú barátainkon, a következő jeleket keressük a csomagolásokon.

cruelty_free_logo_k.png

Kép: Cruelty Free logó változatai, forrás: ethicalelephant.com

A cikk elején említett PETA egy telefonos alkalmazást is piacra dobott annak érdekében, hogy hiteles információhoz jussunk a cruelty-free márkákkal kapcsolatban. Az alkalmazás olyannyira naprakész, hogy csupán a termék vonalkódjának beolvasásával ellenőrizhetjük, hogy az valóban állatkísérlet-mentes-e. Ugyanakkor az app fejlesztői elérhetővé tettek egy abc-sorrend szerinti listát is a cruelty-free márkákról.

Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja  Tovább
A növényi tej valóban fenntarthatóbb, mint az állati eredetű? Készítsd el magadnak otthon!

A növényi tej valóban fenntarthatóbb, mint az állati eredetű? Készítsd el magadnak otthon!

b_b_45_3.jpg

“Az nem is tej!” - ha te is rendszeres növényi ital fogyasztó vagy, bizonyára találkoztál már ezzel a mondattal. Mi a növényi tej, és miért gondolják fenntarthatóbbnak, mint az állati eredetűt? Miért lehet jó megoldás otthon elkészíteni? A Föld napja alkalmából tudjunk meg többet a növényi eredetű italokról!

2021.04.22. Írta: Barla-Szabó Zsófia, Szentkirályi Lili

Fenntarthatóbb a növényi tej, mint az állati eredetű?

Erre a kérdésre bonyolultabb a válasz, mint először gondolnánk. Általánosságban ugyan elmondható, hogy a növényi tejek fenntarthatóbbak, mint az állati eredetűek, azonban a különböző növényi tejek között a fenntarthatóság szempontjából nagy különbség van. A legnépszerűbb növényi tejeket (szója, zab, mandula, rizs) raktuk sorba, figyelembe véve a legfontosabb fenntarthatósági mutatókat.

Szójatej

A szójabab egy viszonylag alacsony vízigényű, széleskörűen elérhető növény. Az egyik felhasználási módja a szójatej, ami tipikusan a legolcsóbb és a legtöbb helyen megtalálható növényi tej Magyarországon. Sok érv szól a szójatej fogyasztása mellett, többek között az is, hogy a készítés során használt víz mennyisége messze elmarad például a mandulatejétől. Fontos probléma azonban, hogy a szójabab hatalmas világpiaci kereslete miatt a szójabab farmok nagyban hozzájárulnak az (ős)erdőirtáshoz, ami egy kevésbé vonzó opcióvá teszi a környezetvédők szemében.

Zabtej

A zab a világ legtöbb éghajlatán megél, így a magyarországi klíma is alkalmas a termesztésére. A helyi termelés miatt a zabtejnek gyakran kisebb az ökológiai lábnyoma, mint társainak, hiszen az alapanyagnak nem kell rengeteg kilométert utaznia, amíg elér a feldolgozóhoz vagy a fogyasztóhoz. Emellett a zab szintén alacsony vízigényű növény, és a háromnyomásos termesztés körforgásában is fontos szerepet vállal. A világpiacon jelenleg a kukorica és a szójabab a legnépszerűbb gabonák, így a farmok gyakran ezek termesztésére koncentrálnak. Azonban kutatások bizonyították, hogy azok a termőterületek, ahol a kukorica és a szójabab mellett a háromnyomásos gazdálkodásnak köszönhetően zabot is termesztenek, magasabb nitrogén-tartalmúak, és hosszútávon egészségesebbek, mint a zab-nélküli társaik. 

Mandulatej

Bár a mandulatej sok növényi tejet fogyasztó kedvenc alternatívája, sajnos ez a tej a legkárosabb a környezetünkre nézve. A többi növényi tejhez képest a mandula termesztéséhez van szükség a legnagyobb területre, illetve a növény vízigénye is sokszorosa a többi növényének. Alapvetően kevés vízen is elél a mandulafa, azonban ha azt szeretnénk, hogy magas terméshozamot hozzon évről-évre, akkor rengeteg vízre van szüksége. Emellett a méheket is súlyosan érinti a mandulatermesztés, egyrészt, mert a mandulafákon használt rovarirtószerek számukra is károsak, másrészt pedig mesterségesen korábban keltik őket a téli álmukból annak érdekében, hogy beporozzák a mandulafákat.

Rizstej

A rizstej nem hiába szintén népszerű alternatíva, nemcsak az íze miatt, hanem a fenntarthatósági indexe miatt is, hiszen a rizstej termesztéshez kell a legkevesebb víz a növényi tejek között. A pozitív környezeti hatások listája sajnos itt befejeződik, ugyanis a rizs nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok (főleg a metán) emissziójához. A rizstermesztés során elöntik a rizsföldeket vízzel, ami egy olyan környezetet eredményez, ahol könnyen megél egy speciális baktérium. Ez a baktérium felelős a metán kibocsátásáért. Jellemzően a kérődző állatok bocsátják ki ezt a gázt (többek között ezért is káros a környezetre az állati eredetű tej), ami alapvetően sokszorosa a rizs által kibocsátott metánnak.

A metán az egyik legveszélyesebb üvegházhatású gáz, nyolcvanszor annyi meleg levegőt ejt csapdába Földünkön, mint a szén-dioxid.

Természetesen a fentebb említett környezeti hatások mellett érdemes figyelembe venni a növényi tejek egészségünkre való hatásait, illetve a növényi tejfogyasztás célját. Összességében azonban elmondható, hogy a növényi tejek fogyasztása jóval környezetkímélőbb, mint az állati eredetűé, illetve a növényi tejek közül Magyarországon a zabtej fogyasztása a legjobb a környezetünknek. Így ha legközelebb vásárolni mentek, érdemes ezt leemelni a polcról. Ha pedig saját magatok készítenétek el a növényi tejeket, olvassatok tovább tuti tippekért!

Milyen előnyei vannak, ha otthon, önállóan készíted el a növényi tejeket?

Növényi italokat készíthetünk hagyományos módon, automata gép segítsége nélkül, és kifejezetten erre a célra tervezett növényi tejkészítő géppel is. Előbbi esetben a magvak beáztatást követően megfőzzük, ízesítjük és összeturmixoljuk azokat, majd a masszát textilszűrővel leszűrjük. A gépi változat a szűrésen kívül mindent elvégez helyettünk, így hosszútávon jóval gyorsabb és költséghatékonyabb megoldás. Cikkünkben most ennek a módszernek az előnyeit mutatjuk meg saját tapasztalataink alapján.

  • Mindenekelőtt jóval olcsóbban fogsz kijönni. A bolti növényi italok litere márkától és üzlettől függően 600-1400 forint között mozog - egy átlagos budapesti boltban legalább 800-900 forintot ott fogsz hagyni egy liter rizs- vagy mandulatejért. Ezzel szemben az otthon elkészített változat litere (alapanyagoktól függően) nem haladja meg a 300-400 forintot sem.
  • Pontosan ismerni fogod a hozzávalókat és személyre szabhatod azokat. Amennyiben te is rendszeresen odafigyelsz az étkezésedre, biztosan ismerős a polcok tövében álldogálás és az elmélyült címke böngészés. Ha magadnak készíted a növényi tejet, ezt a problémát át is ugorhatod, hiszen minden hozzávalót ismerni fogsz, és kedved szerint variálhatod azokat. Cukor helyett használhatsz például eritritet vagy mézet, étolaj helyett szőlőmagolajat, illetve saját ízlésed szerint tovább ízesítheted az elkészült tejet például vaníliával vagy citrommal.
  • Kevesebb szemetet termelsz. Az otthon elkészített növényi tejjel nem dobsz literenként egy dobozt a kukába, hiszen az elkészült tejet néhány száz forintért vásárolt üvegben is tárolhatod. A hozzávalókat pedig a bolti műanyagba csomagolt változat helyett a piacon, csomagolásmentes üzletekben vagy esetleg saját szütyőbe is beszerezheted.
A növényi tej valóban fenntarthatóbb, mint az állati eredetű? Készítsd el magadnak otthon! Tovább
Ezzel a térképpel már neked sem kell aggódnod, hogy mikor milyen gyümölcsöt és zöldséget érdemes venni

Ezzel a térképpel már neked sem kell aggódnod, hogy mikor milyen gyümölcsöt és zöldséget érdemes venni

kgo.jpg

Ma már nem számít luxusnak, ha valaki télen görögdinnyét eszik a svájci Alpokban. De vajon ez mennyire környezetbarát? Mit jelent a szezonalitás, és miért érdemes odafigyelni rá? A helyi gyümölcsök több vitamint tartalmaznak, mint a trópusról importált banánok? A cikkben többek között ezekre a kérdésekre válaszolunk, és bemutatunk egy interaktív térképet, ahol megnézheted, hogy mi szezonális. 

2021.04.19. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Jill Wellington, Pixabay 

Étkezz szezonálisan! - te is egyre gyakrabban hallod? Habár az már elfogadott tény, hogy a növényi eredetű ételek környezetterhelő hatása jóval kisebb, mint az állati eredetűeké, a szezonális étkezés még gyerekcipőben jár. A kereskedelem globalizációja ma már lehetővé teszi, hogy szinte bármikor, bármilyen ételt élvezhessünk, függetlenül attól, hogy hol élünk, vagy mikor van az adott étel betakarítási időszaka.

Mégis ennek a határtalan szabadságnak nagy ára van a környezetre nézve - ha csak egy kicsit is odafigyelünk, hogy mikor milyen gyümölcsöt és zöldséget eszünk, azzal jelentősen csökkenteni tudjuk az ökológiai lábnyomunkat. A cél nem az, hogy ne együnk bizonyos gyümölcs- és zöldségféléket, hanem, hogy a megfelelő időpontban együk. Ebben a változásban segít ez a cikk és az Európai Élelmiszerinformációs Tanács (EUFIC) interaktív térképe. 

Mit jelent a szezonális?

Minden gyümölcs- és zöldségfajtának megvannak a maga sajátos igényei az ideális növekedéshez és a megfelelő fejlődéshez. Emiatt a különböző gyümölcsöket és zöldségeket egész évben különböző helyeken és évszakokban termesztik és szüretelik. Például a narancsok éghajlatra érzékeny növények, és jobban növekednek olyan helyeken, ahol forró, száraz nyár van, mint például Spanyolország, Olaszország és Görögország, míg az alma kevésbé érzékeny, ezért Magyarországon szinte egész évben megterem. 

A szezonális kifejezésnek nincs pontos meghatározása, attól függően változik, hogy milyen kontextusban használjuk. Egyesek szerint a szezonális a helyben szüretelt élelmiszerek szinonimája, mások számára szorosan kapcsolódik a kulturális eseményekhez, míg egy harmadik csoport az ételek eredetének megismerését tekinti a szezonális definíciójának. Egy globálisan is elfogadott csoportosítás szerint kétféle szezonális fogyasztást különböztetünk meg:  

betakaritas.jpg

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

1. Globális szezonalitás: Ez olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket az adott szezonban állítanak elő, de nem feltétlenül fogyasztanak ott, ahol szüretelték őket. Például az nyári szezonban Dél-Amerikában termesztett és szüretelt banán, amelyet Magyarországon fogyasztanak el.
2.
Helyi szezonalitás: Olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket a természetes vegetációs időszakban helyben szüretelnek és fogyasztanak. Például a tavasszal termesztett magyar eper, amit a magyar emberek tavasszal fogyasztanak. A helyi szezonalitás szíve-lelke a helyi termelői piacok, a szedd magad! mozgalmak és a Magyar Termék cédulával ellátott áruk is.  

Interaktív térkép a szezonális élelmiszerekről

Az Európai Élelmiszerinformációs Tanács (EUFIC) márciusban adta ki az első Európa-szintű térképet az egyes gyümölcsök és zöldségek szezonalitásáról. Az európai nemzetek adataira támaszkodó térkép több mint kétszáz gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz, amiket országonként, évszakonként, sőt még hónaponként is lehet szűrni. Ezenkívül a térkép az adott terület éghajlati övezetét is megmutatja. 

A térkép itt érhető el. 

kepernyofoto_2021-04-06_10_20_06.png

Forrás: EUFIC hivatalos oldala

Az EUFIC arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyi termékek fogyasztása csak egy része a fenntartható étrend kialakításának - a növények arányának növelése az étrendben különösen fontos, hiszen ezen élelmiszerek ökológiai lábnyoma jóval kisebb, mint az állati eredetű élelmiszereké. Erről a témáról egy korábbi cikkünkben olvashattok bővebben. 

A szezonális egészségesebb?

Az elmúlt években végzett kutatások szerint a gyümölcsök és zöldségek tápértéke közvetlenül a betakarítás után a legmagasabb - a zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminok és ásványi anyagok többsége körülbelül 24 órával a szedés után elvész.  Így minél távolabbról szállítják, annál kevesebb vitamin lesz az adott élelmiszerben, amikor elfogyasztjuk. 

Ezzel a térképpel már neked sem kell aggódnod, hogy mikor milyen gyümölcsöt és zöldséget érdemes venni Tovább
“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban”

“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban”

Áder János nyitotta meg az év legnagyobb hazai klímakonferenciáját

b_v_0153.jpg

Időszerű, reménykeltő, tiszteletreméltó - Áder János köztársasági elnök szerint ez jellemzi az első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos konferenciát. A négynapos programon a tizenegy szekcióból álló szakmai gárda közel 200 előadást, kerekasztal beszélgetést és társasági eseményt tart, melynek online házigazdája a Corvinus Egyetem.

2021.04.13. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

“A magyarok 92 százaléka gondolja úgy, hogy a klímaváltozással foglalkozni kell” - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy 2019-es felmérésre hivatkozva. A probléma tehát a lakosság jelentős része szerint valós, és a vélemény a hagyományos politikai törésvonalakon is átível.

A frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) konferenciája az Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés megírását tűzte ki célul. A négynapos programon a tizenegy szekcióból álló szakmai gárda közel 200 előadást, kerekasztal beszélgetést és társasági eseményt tart.

A konferencia nemcsak a területen tevékenykedő szakembereknek szól, hanem mindenkinek, aki egy élhetőbb és fenntartható bolygót szeretne teremteni a jövő generációinak. 

“A konferencia időszerű, hiszen a klímaváltozás hatásai a Kárpát medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában” - mondta Áder János köztársasági elnök a konferencia online megnyitóján. “Most, mikor a vírus harmadik hulláma tetőzik, még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba. Szerencsére most kedvező a politikai széljárás a klímaharcban, amit az is mutat, hogy Magyarország kormánya törvénybe iktatta a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt.” 

photo-1570358934836-6802981e481e.jpg

Kép: Markus Spiske, Unsplash

Habár a koronavírusnak nincsen bizonyítottan közvetlen kapcsolódása a klímaváltozáshoz, de ahogy Ürge-Vorsatz Diana is említette “négy havonta megjelenik egy új kórokozó, amelyek 75 százaléka állatokról kerül ránk. A kutatók szerint ezen kórokozók fele a biológiai sokféleség csökkenése miatt alakul ki”. Éppen ezért nagyon fontos szerepe van a konferenciának nemcsak Magyarország klímapolitikájában, hanem globálisan is. 

Előadók az oktatási, gazdasági és politikai szférából 

Az előadók különböző háttérrel, tapasztalattal és javaslatokkal érkeznek a konferenciára - köztük olyan szakemberek vannak, mint az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője, az OTP Zöld Kompetencia Központ vezetője, vagy Budapest Főpolgármesterének klímaügyi tanácsadója. 

A tizenegy szekció különböző területekre fókuszál: éghajlati változások Magyarországon, kibocsátás mérséklési lehetőségek az energiaiparban, a szolgáltató hálózatokban, valamint a mező- és erdőgazdaságban, klímaváltozás és a polgárok biztonságának kapcsolata, oktatás és szemléletformálás. Az előadások online élőben is követhetők, de akár vissza is nézhetők, hiszen a rögzített előadások a Corvinus Egyetem infrastrukturális támogatásának köszönhetően a négynapos program után is elérhetők lesznek az oldalon. 

A konferencia hivatalos oldala itt érhető el. 

Álmegoldások helyett 

A köztársasági elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a konferencia célja, “nem egy-egy ügyes mérnöki megoldás (álmegoldás) kitalálása, hanem válasz keresése arra a kérdésre, hogy miként kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk”. Sokszor az emberek úgy gondolják, hogy a klímaváltozás problémájára a legmegfelelőbb válasz, ha csökkentjük a hatásait, de ez nem vezet fenntartható megoldáshoz. A cél, hogy hosszútávon, globálisan csökkentsük a klímaváltozást okozó tényezőket.

Áder János idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta:

"az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie".

A konferencián résztvevő előadók vállalják, hogy segítik a társadalmat és a gazdasági, politikai szereplőket ebben a megküzdésben.  

photo-1552783160-27bfdb2625d5.jpg

Kép: Alexander Tsang, Unsplash

A négynapos alapot biztosít a 2023 szeptemberében megjelenő Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentésnek, továbbá erősíti az éghajlatváltozással foglalkozó magyar tudományos kutatói közösséget és bemutatja az itthon zajló kutatási folyamatokat az érdeklődőknek.

Palkovics László: “a pandémia ellenére Magyarország jól halad a klímavédelmi akciótervvel és ha ezen az úton folytatjuk, akkor az ország 2050-re elérheti az európai szintű célt, azaz a teljes klímasemlegességet”.

A teljes klímasemlegesség elérése az Európai Unió összes országára vonatkozik, azaz Magyarország 2050-ben nem idézhet elő üvegházhatású gázkibocsátást - habár ez még nagyon távolinak tűnik, ha el szeretnénk érni, akkor az első lépéseket még ma meg kell tennünk. 

“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban” Tovább
Receptek konyhai hulladékból, amerikai séfek ajánlásával - Az IKEA Selejtkönyvet teszteltük

Receptek konyhai hulladékból, amerikai séfek ajánlásával - Az IKEA Selejtkönyvet teszteltük

kepernyofoto_2021-03-31_8_10_56.png

Adott a világ egyik legnagyobb bútorháza, egy világméretű probléma és tíz kiváló, világhírű séf. Az eredmény: egy online receptkönyv, ami megmutatja, hogy nem minden selejt, ami annak látszik. Ötven recept banánhéjból, fonnyadt salátákból, almamagból és még sok más, hulladéknak hitt maradékból. 

2021.04.03. Írta: Belayane Najoua. Képek forrása: IKEA receptkönyv

Az IKEA és tíz észak-amerikai séf szakácskönyvet alkotott, amiben az olyan konyhai hulladékoké a főszerep, melyeket sokan gondolkodás nélkül kidobnánk. Nem pazarolni szeretnénk, csupán nem látjuk a bennük rejlő lehetőségeket. A könyvben szereplő ötven recept mind olyan alapanyagokból áll, amiket hulladéknak, használhatatlan maradéknak tekintenénk, mint például a banánhéj, a retek zöldje, a tökmag vagy a csirkecsont.  

“Hisszük, hogy a konyha az otthon szíve. Itt gyűlünk össze, osztozunk és ünnepelünk napi rendszerességgel. Tehát nem meglepő, hogy mivel ott élünk, a konyhában keletkezik a legtöbb hulladék - különösen az élelmiszer-hulladék… Ezért az IKEA Észak-Amerika szakácsaival együttműködve hozta létre a ScrapsBook-ot (Selejtkönyv). A selejtfőzés arról szól, hogy megtalálja a gyönyörű lehetőségeket a legkisebb maradékokban is, és a lehető legjobbat hozza ki belőlük. Hisszük, hogy az igazi változás az apró változásokból fakad. És erről szól ez a könyv - az apróságokról. Olyan kevés, hogy akár „selejteknek” is nevezheted őket.”

Több mint receptkönyv

Az ötven recepten kívül még számos konyhai tippet megtudhatunk a könyvből. Az online receptkönyvben a konyhai hulladékok kezelésére, a komposztálásra, a megfelelő tárolásra és a növénytermesztésre is kapunk ötleteket. 

A maradékokat sokféleképpen fel lehet használni és nem csak a konyha falai között. Íme néhány részlet a könyvből, hogy a maradék többé ne legyen selejt: 

  • Megmaradt a kávézacc? Szórd szét a kertben, és gyorsítsd fel a komposztálás folyamatát. 
  • Kidobnád a banánhéjat? Inkább tedd egy vödör vízbe, hagyd állni néhány napig. A héjban lévő kálium és foszfor „komposztteává” varázsolja, amit bátran önhetsz a kerti vagy a szobanövényekre is. Egy másik tipp a banánhéjra: ha a puha oldalát a szobanövények leveleihez dörzsölöd, akkor nemcsak vitaminnal látja el azokat, hanem fényessé is teszi.
  • A húsvéti tojásokból már csak a héj maradt? A megtisztított és összetört tojáshéjat csupán porrá kell őrölnöd és már kész is van a természetes vízkőoldó.

kepernyofoto_2021-03-30_19_54_19.png

  • Új életet lehelnél a zöldségmaradékokba? Újhagyma, póréhagyma, zeller, édeskömény - mind újranőnek. Tedd a zöldséget egy pohár vízbe úgy, hogy a gyökerét teljesen ellepje! Pár nap múlva újra friss alapanyagod lesz..  

Három recept a fenntartható konyháért

A receptkönyvben a reggelitől kezdve a főételen át a salátákig mindenféle fogást megtalálunk. Akár sósat, édeset, keserűt vagy csípőset kívánunk, szinte biztosan lesz olyan recept, aminek láttán egyből a konyhában találjuk magunkat. 


Barna banán és fonnyadt zöldek a reggeli smoothie-ban

Hozzávalók

kepernyofoto_2021-03-30_18_09_38.png1 evőkanál (4 g) koriander szár

1⁄2 barna banán

1 csésze (30 g) fonnyadt saláta zöld (római saláta, kelkáposzta, tavaszi keverék stb.)

1⁄2 teáskanál (3 g) friss gyömbér, reszelt

2 evőkanál (6 g) zellerlevél

1-2 evőkanál (5-10 g) édeskömény levél

1/2 csésze (95 g) bogyó (bármilyen típusú, friss vagy fagyasztott:szeder, áfonya, málna stb.) 

1/2 csésze (60 ml) sima joghurt

1 evőkanál (15 ml) mogyoróvaj

1 evőkanál (10 g) kendermag

1 csésze (250 ml) víz vagy kókuszvíz

Elkészítés:

1.Tedd bele az összes hozzávalót egy turmixgépbe. 

2.Kezd alacsony fokozaton, majd szépen lassan állítsd magasabbra, míg el nem éred a sűrű smoothie állagot. 

3.Voilá, felhasználtad azt a zöldet, amit a salátádba már nem feltétlenül tennél bele.

Sajtos makaróni kenyérhéjjal

Forrás: IKEA könyv

Hozzávalók

kepernyofoto_2021-03-30_18_12_08.png2 csésze (500 ml) tej

1 csésze (225 g) sajtdarab

1⁄4 csésze (56 g) vaj

1⁄2 csésze (65 g) liszt

Só ízlés szerint

13⁄4 csésze (250 g) makaróni 

1⁄4 csésze (30 g) száraz kenyér (akár csak héj is)

1⁄2 csésze (120 g) cheddar vagy mozzarella

1 csésze (225 g) sajtdarab

1 csésze (60 g) parmezán sajt, reszelt (opcionális)

Elkészítés:

1.Melegítsd elő a sütőt 205 ° C-ra.

2.Egy közepes méretű edényben óvatosan forrald fel a tejet a sajtdarabokkal közepes lángon, közepes méretű edényben, körülbelül 15 perc alatt.

3.Gyakran keverd, hogy a sajt ne tapadjon az edény aljára, ne égjen meg. Szűrd le, és tedd félre.

4.Egy közepes méretű edényben olvaszd meg a vajat, és add hozzá a lisztet.

5.Főzd lassú tűzön, amíg a vaj és a liszt egységessé nem válik. Főzd további 5-10 percig, amíg a liszt íze eltűnik.

6.Lassan csepegtesd a lisztes részbe a tej és sajt keverékét. Folyamatos keverd, hogy megakadályozd a csomók kialakulását. Lassan főzd, és fűszerezd sóval.

7.Amíg elkészül a mártás, egy nagy fazékban forralj fel enyhén sós vizet. Add hozzá a makarónit, és főzd al dente-re a csomagolás utasításainak megfelelően.

8.Szűrd le a makarónit, add hozzá a mártáshoz az apró darabokra vágott/tépkedett kenyérrel együtt. Miután jól összekeverted, tedd sütőálló edénybe.

9.Bőven szórd meg cheddar vagy mozzarella sajttal (vagy mindkettővel).

10.A sütőben 15–20 perc alatt süsd aranybarnára.

Ananászkorona-puding

Gondoltad volna, hogy az ananász minden részét felhasználhatod? A levelektől kezdve a gyümölcshúson át a héjáig. Íme egy klasszikus olasz recept egy kis trópusi csavarral. 

kepernyofoto_2021-03-30_19_54_50.png

Hozzávalók: 

3 csésze (750 ml) tejszín (18%-os)

1,5 csésze (375 ml) tej

1 csésze (165 g) ananászkorona, durván apróra vágva 

1 csésze (165 g) ananászhéj, durván felaprítva 

1⁄2 csésze (125 ml) víz

1 csésze + 2 evőkanál (210 + 26 g) nádcukor

1,5 ek (9 g) só

1 nagy tojás

3 nagy tojássárgája

5 evőkanál (40 g) kukoricakeményítő

5 evőkanál (72 g) sótlan vaj

2 evőkanál (30 ml) sötét rum

tengeri só a tálaláshoz

Elkészítés:

1.Keverd össze egy edényben a tejszínt, a tejet, az ananász koronáját és héjat. Fedd le, és 30 percig főzd lassú tűzön.

2.Egy nagy edényben közepesen magas hőfokon melegíts 1⁄2 csésze (125 ml) vizet, és keverd hozzá a nádcukrot és a sót. Addig főzd, amíg a cukor meg nem olvad, és karamellizált állaga nem lesz. 

3.Habverővel verd fel a tejszínt és a tejet, majd add a karamellizált cukorhoz. Forrald fel, majd vedd le a gázt közepesre. Kész is van a tejkaramella.

4.Egy közepes tálban verd fel a tojásfehérjét, a tojássárgáját és a kukoricakeményítőt. Állandó keverés mellett adj hozzá 1 csésze tejkaramellát. Keverd hozzá a maradék tejkaramellát is, majd tedd át egy kisebb edénybe, és folyamatos kevergetés mellett forrald kb 2 percig, amíg a puding állagot kapsz.

5.Vedd le a tűzről, keverd hozzá a sótlan vajat és a sötét rumot. Szűrd le a pudingot csomómentesre, és öntsd ki 5-6 kis tálba. 

6.Fedd le őket, és tedd hűtőbe, amíg teljesen kihűl - minimum 2-3 órára. Később is elfogyaszthatod, hiszen a hűtőben akár három napig is eláll. 

A Selejtkönyv mindenki számára ingyenesen letölthető az IKEA oldalán.

Receptek konyhai hulladékból, amerikai séfek ajánlásával - Az IKEA Selejtkönyvet teszteltük Tovább
Programok, amiket még a vírus sem tudott eltörölni - Aktív és biztonságos időtöltés tavasszal

Programok, amiket még a vírus sem tudott eltörölni - Aktív és biztonságos időtöltés tavasszal

k_b_0008.JPG

Habár a vírus az életünk minden területére hatással van, nem feltétlenül kell lemondanunk minden programról. Ha már éttermekbe, színházakba, múzeumokba és más zárt helyekre nem tudunk menni, akkor legyen ez a tavasz a kültéri programok időszaka. Íme néhány program, amit a vírus ellenére élvezhetünk akár egyedül is, a szabályokat betartva.

2021.03.23. Írta: Belayane Najoua, fényképezte: Kristóf Benjámin, Közgazdász

Cikkünk a 2021. március 22-én érvényben lévő járványügyi korlátozásokkal összhangban készült, azok esetleges szigorítása vagy enyhítése miatt érdemes minden program előtt tájékozódni az aktuális szabályokról.

Szeld az utakat két keréken!

Csepel-sziget déli része  - Szigetcsép

k_b_0013.JPG

A Csepel-sziget és környéke az utóbbi években óriási változáson ment keresztül, ami az ország egyik ékszerdobozává tette. A közel 40 kilométeres túra során olyan látnivalókkal találkozhatunk, mint a Savoyai-kastély, a Szerb Nagyboldogasszony templom, a Ráckevei Tűztorony kilátó és a Zichy-kápolna Lóréven. A kis falu különlegessége, hogy lakóinak többsége szerb anyanyelvű, ami egyedülálló az egész országban. A Duna árterében, gyönyörű környezetben találjuk a Zichy Ödön emlékére állított kápolnát.

Két keréken a Pilis útjain - Szentendre

A túra a Pilis Bike erdei kerékpárút-hálózat része, ami legnagyobb részt aszfalton halad, ezért a tekeréshez nem szükséges speciális túrabicikli. A hat órás túrán a Pilis lankái és a Visegrádi-hegység szolgálnak háttérként. Habár a két terület ránézésre nagyon hasonló,  geológiailag mégis nagyon különbözőek. A Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű, és az Északi-középhegység része, míg a Pilis mészkőből áll, és a Dunántúli-középhegységhez tartozik. A két hegység között a választóvonal a Két-bükkfa-nyeregnél található. A túra nem tartozik a legkönnyebb kirándulások közé, hiszen 66 kilométer, és vannak benne emelkedők is, de a minket végigkísérő látvány megéri a fáradtságot.

Lépj a gyalogtúrák mezejére!

Ha a covidbiztos programokra gondolunk, akkor sok embernek a túrázás jut legelőször eszébe, de a már megszokott és sokszor túlzsúfolt túraútvonalak helyett összegyűjtöttünk hármat, ami kevésbé ismert, mégis csodálatos helyeken keresztül vezet.

k_b_0017.JPG

Kétvölgyi körtúra- Őrség

A Budapesttől 2,5 órára, a Magyarország legnyugatibb régiójában található Őrségben számos csodás útvonal található. Az ország egyik legérintetlenebb területén a természet szinte megérint minket. A Kétvölgyi körtúra a Katalin-hegyi kilátóból indul, ahonnan a távolban megláthatjuk a Kőszegi-hegységet, az Osztrák Alpok vonulatait, de akár Grazig és Mariborig is elláthatunk, ha tiszta az idő. A túra során olyan látnivalókkal találkozhatunk, mint a Vendvidéki szórványtelepülések, a Szoknyás harangláb, a Népi műemlékház és a Völgylak Gasztroporta. A túra hat kilométer, és nagyjából két óra alatt teljesíthető.

Szádvár, a “Bebekek” egykori fészke - Szádvár-Derenk nagykör, Zemplén

A Ménes-völgyben túrázva hazánk egyik legnagyobb alapterületű romvárának, Szádvárnak a falai között sétálhatunk. A várat a 13. században emelték, és 1688-ban a bécsi Udvari Haditanács utasítására elpusztították. Legjelentősebb ostroma 1656-ban zajlott: Bebek György felesége, Pathócsy Zsófia volt a várvédők parancsnoka. A vártól nem messze van a Lakatos László emlékét őrző forrás is, aki a Meteor-barlang kutatásakor szenvedett halálos balesetet 1969-ben. A túra 11 kilométer, és öt óra alatt teljesíthető.

k_b_0004.JPG

Vulkántúra az Alföld peremén - Hortobágy

A Beregi-síkságból kiemelkedő tarpai Nagy-hegyen (154 m) a fentről nyíló csodálatos kilátáson túl  a hegy mögött húzódó Nagy-erdő élővilágába is betekintést nyerünk. A túra során a Téb-erdő felé kanyargó és végül a Tiszába torkolló Szipa-csatorna környezetének természeti kincseit is megcsodálhatjuk. A Beregi-síkot régen összefüggő erdők borították, de az erdőirtások és a lecsapolások miatt jelentősen megváltozott az eredeti táj. Így jött létre a ma ismert, erdőfoltokkal, legelőkkel, vízfolyásokkal, szántókkal és lápos területekkel jellemezhető változatos régió.

Ha további bicikli vagy gyalogos túraútvonalakra vagy kíváncsi, akkor böngéssz az Aktív Magyarország oldalán, ahol ötven túraútvonalat találhatsz szerte az országban. 

Balkonkertészt felveszünk, akár nulla tapasztalattal

A városi élet egyik legnagyobb hiánya, hogy sokan nem tudunk kertészkedni a kertben, de azért még nem kell teljesen lemondanunk a kertészkedés és a növényszülőség élvezetéről. A balkonkertészkedést kezdőként is elkezdhetjük, csak egy kis odafigyelés és kitartás kell. Miután megtalálod a neked való növénykét, nemcsak a gondoskodási képességedet fejlesztheted, hanem az otthonod is egy új színt kaphat. A zöld szín nyugalmat áraszt, a növény pedig a zajos és poros városban is oda tudja csalogatni a természet tisztaságát és meghittségét az otthonodba. A különböző növényekről, amik a kezdő növényszülőknek is sikert okoznak, ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.

Programok, amiket még a vírus sem tudott eltörölni - Aktív és biztonságos időtöltés tavasszal Tovább
Urban jungle - hasznos tanácsok kezdő növényszülőknek

Urban jungle - hasznos tanácsok kezdő növényszülőknek

kep_1.jpg

A koronavírus első hullámával járó korlátozások alatt az egyik projekt új otthonunk tudatos kialakítása volt. Ennek részeként kezdtünk virágosításba, és ma már közel harminc növénykét nevelünk az apró lakásban. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány egyszerűen gondozható, hálás szobanövényt, amelyeket kezdőknek is bátran ajánlunk. Zöldítésre fel!

2021.03.15. Írta és fényképezte: Barla-Szabó Zsófia

Az érzés, amikor meglátod a boltban, amint fényes levelekkel, gyönyörű virágokkal, az egészségtől majd kicsattanva szinte azonnal leugrik a polcról - semmi kétség, ez szerelem első látásra. Máris a kosaradban csücsül egy csinos kis kaspóban. Vágókép, előre ugrunk az időben néhány hetet. Éppen a fürdőszoba polcra helyezed a drágát, ami utolsó mentsvárként lebeg a szemed előtt. Mert a nappali dohányzóasztalán ugye túl kevés volt a fény, a konyhai ablakpárkányon viszont közvetlenül érte a nap, és nem is volt elég párás a levegő, így színe meglepő gyorsasággal váltott át üde élénkzöldből kiábrándító barnába. Semmi kétség, haldoklik. Pedig te minden nap szeretgetted, forgatgattad, kedvesednek becézted, és egy kisebb vagyonért vásárolt tápoldattal biztattad növekedésre.

Ha akár csak egy-egy mozzanattal is azonosulni tudtál, biztos ismerős számodra a “Milyen növényt vegyek? Egyáltalán milyenek léteznek?” kérdéskör. Nem kevés időbe és aggodalomba telt kitapasztalni, mely növények fogadnak el minket (és negyven négyzetméternyi albérletünk korlátozott lehetőségeit) annyira, hogy szíveskedjenek nem kipusztulni már a második héten. Alább összegyűjtöttem néhány fajtát, amelyek még kezdő növényszülők számára is kecsegtetnek némi sikerélménnyel.

Anyósnyelv

Az anyósnyelvet a legigénytelenebb növények között tartják számon. Gyakorlatilag bármilyen fényviszonyok mellett eléldegél, és akkor sem sértődik meg, ha hetekig egy csepp vizet sem lát. Visszavágni nem szükséges, és ritkán betegeskedik - olyannyira antiszociális növény, hogy még a kártevőket is távol tartja magától. Bár levéldísznövényként van számontartva, az anyósnyelv elvileg virágozhat is - a miénk még nem vetemedett ilyen tettre, de türelmesen várjuk kibontakozását.

kep_2_4.jpg

Agglegénypálma

A tapasztalt növénytartók szerint a szép agglegénypálma titka, hogy egész egyszerűen a sarokban kell felejteni. Enyhén mazochista hajlamai miatt a növény kifejezetten szereti a gyökereit összenyomó, kis kaspót, nem igényel sok napfényt, locsolni pedig néhány hetente is bőven elég. Jó barátja lehet azoknak, akik mutatós, de igénytelen társra vágynak. Szétültetésével jobb vigyázni, barátai nélkül az agorafóbiás kis növényünk látványos haldoklásba kezdhet - ilyenkor jobban tesszük, ha visszaadjuk neki a társait.

kep_3.jpg

Szobai futóka

A legtöbb szobanövénnyel ellentétben a szobai futóka kifejezetten jól viseli a téli fűtési időszakot is, így egész évben hű társad lehet még egy túlfűtött panellakásban is. Nem neheztel, ha esetleg kimarad egy-egy öntözés, és a fényhiányt is jól viseli. Gyors növekedés jellemzi, így ideális élettársad lehet, ha hamar és olcsón futtatnád körbe a lakást dekoratív zöldekkel.
Kifejezetten jól mutatnak egy magasabb polcon vagy a mennyezetre akasztva - ilyenkor tudják igazán kiélni kúszó és csüngő tehetségüket. Nálunk a plafonról lógva éldegélnek az ablakok mellett, egyelőre lelkesen hozva az új levélbébiket.

kep_4.jpg

Kaktuszok

A kaktuszok olyanok egy háztartásban, mint a nagyi régi vázája. Évente párszor ráeszmélsz, hogy létezik, felfedezed a polcon, talán egy kis vizet is loccsantasz rá, aztán bizonytalan ideig ismét feledésbe merül. Gyakorlatilag elpusztíthatatlan túlélőművészek. Jól bírják a sötét, téli fűtési időszakot, nyáron pedig szívesen napfürdőznek az erkélyeden vagy az ablakpárkányon. Kevés vízzel is beérik, és néhány évente egy átültetésen kívül nem sok gondoskodást igényelnek.
Bár léteznek színes (virágú) kaktuszok, ne dőlj be az üzletek trükkjeinek: a gyönyörű színekben pompázó növényeket sokszor festékszóróval permetezik be, míg az élénk színű virágok csak a kaktuszra vannak ragasztva vagy tűzve.

kep_5.jpg

Pozsgafa

A majomfának is nevezett pozsgás a déli ablakok királynője, ami nyáron szívesen eléldegél kültéren is, télen pedig a hűvösebb, de világos közeget kedveli. Átlagos vízigényű növény: nyáron igényli a rendszeres (heti egyszeri) öntözést, télen pedig tartsd a földjét szinte teljesen szárazon. Ha feltűnően eldobálja kis pozsgás leveleit, akkor túl melege van, ezért ilyenkor keress neki hűvösebb helyet.
A hiedelem szerint amíg a pozsgafa szépen fejlődik, addig tulajdonosa is jólétben él - bár ezt az urban legendet diákbérből és ösztöndíjból élőként erősen cáfolom, a majomfánk a mai napig a kedvenceim közé tartozik. 

kep_6.jpg

Ha kezdő, de lelkes növényszülőként elveszettnek érzed magad a zöldek világában, akkor szeretettel ajánlom ezt a közösséget. A csoportban fiatalok osztják meg egymással növénytartással kapcsolatos gondolataikat, problémáikat, kudarcaiakat és sikerélményeiket.

Urban jungle - hasznos tanácsok kezdő növényszülőknek Tovább
A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés

A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés

africa-1804896_1920.jpg

Új-Zélandról a legtöbb embernek egy Ausztráliánál kisebb sziget jut eszébe - de a kutatások mást mutatnak. A víz alatt egy óriási kiterjedésű terület fekszik, ami megfelel minden kontinensre jellemző kritériumnak. Ez a 2017-ben nyilvánosságra hozott kutatás megmutatja, hogy még a XXI. században is van a Földnek olyan pontja, amit nem fedeztünk fel, és titkos legendák övezik. 

2021.03.02 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Hans Braxmeier, Pixabay 

Az elsüllyedt kontinens

Atlantisz legendája nemcsak a tudományos világban, hanem a köztudatban is sokakat foglalkoztat. Számos kutató próbálta megtalálni a kontinenst az Atlanti-óceán medencéjében, de mindeddig sikertelenek voltak a próbálkozások. Később, az ókorból maradt leletek alapján arra jutottak a tudósok, hogy Atlantisz inkább a Földközi-tenger medencéjében keresendő. A XIX. század elejétől a régészek a Kréta szigetén egykor virágzó Minószi Királysággal azonosították. Mára a legtöbb tudós elfogadja, hogy Atlantisz a Thírát és kultúráját elpusztító vulkánkitöréssel és a santorini kalderával hozható kapcsolatba. Az Atlantiszhoz hasonló elsüllyedt kontinenslegendák “nem mentek ki a divatból” - még ma is foglalkoztatják a tudósokat. Lehet, hogy most rá is találtak az egyik elveszett kontinensre?

Zélandia, a nyolcadik kontinens

zelandia-01.jpg

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

Az Amerikai Geológiai Társaság 2017-ben publikált cikkében hozta nyilvánosságra az évtizedek óta folyó kutatás legfrissebb eredményeit. Zélandia 94 százalékát óceán borítja - három sziget emelkedik ki: Új-Zéland Északi-, és Déli-szigete, továbbá Új-Kaledónia -, de a tanulmányban is említett hipotézisek szerint 23 millió évvel ezelőtt a teljes területét víz fedte. Zélandia területe ötmillió négyzetkilométer, nagyjából a szomszédos Ausztrália kétharmada. A kontinens a Zélandia (Zealandia) nevet Bruce Luyendyk amerikai geofizikustól kapta 1995-ben - a kutatások azóta zajlanak. 

Zélandia helyzete sokban hasonlít a Pluto nevű törpebolygóhoz, aminek a besorolásán - bolygó-e vagy sem - sokat vitatkoztak a tudósok. A Plutót 2006-ban fokozták le, így azóta nem bolygóként tartják számon, habár a NASA igazgatója is úgy gondolja, hogy a Pluto megérdemli a bolygó minősítést. 

Persze egy laikus szemével nézve Zélandia nem igazán tűnik kontinensnek, hiszen alig van területe, ami nem a víz alatt fekszik, de geológiai szemmel megfelel a kontinensnek nyilvánítható területek kritériumainak. 

Mitől lesz egy terület kontinens?

Míg hétköznapi értelemben bolygónkon kétséget kizáróan az számít kontinensnek, amely jókora területtel a világóceán szintje fölé emelkedik, geológiai értelemben a kontinens fogalma kicsit bonyolultabb. Földrajzilag Zélandia területe nem tekinthető kontinensnek, hiszen azon belül Új-Zéland mindössze egy Nagy-Britannia nagyságú szárazulat, amely elenyésző a legkisebb kontinensnek tekintett Ausztrália területétől. Geológiailag azonban egészen más a helyzet. 

Kontinensnek tekintjük azokat a területeket amiknek:

  • Körülhatárolható a területe.
  • Sűrűbb a földkérge az óceánfenéknél.
  • Kiemelkedik a környezetből (ebben az esetben ez az óceán feneke).
  • Rendelkezik jól megkülönböztethető geológiával.

A már említett 2017-es tanulmányban többek között ezekre a kritériumokra támaszkodva állították, hogy Zélandia igenis egy “új” kontinens. 

Több mint csak egy új név

photo-manipulation-421405_1280.jpg

Kép: Bingo Naranjo, Pixabay 

A tanulmány vezető szerzője, Nick Mortimer új-zélandi geológus elmondta: a tudósok már több mint két évtizede gyűjtik az adatokat ahhoz, hogy Zélandia kontinens lehessen.

“Zélandia kontinenssé nyilvánításának tudományos értéke sokkal nagyobb annál, mint hogy egy újabb névvel bővülne a kontinensek listája. Egy tenger mélyén fekvő, mégis töredezetlen kontinens hasznos a kontinentális kéreg kohéziójának és szakadásának feltárásában”

– azaz további geológiai feltárásokat eredményezhet.

A kérdés már csak az, hogy mikor lesz Zélandia hivatalosan is kontinens? Valószínűleg akkor, ha a többi kutató is kontinensként fog rá hivatkozni, vagy ha olyan politikai érdek fog hozzá kötődni, amiért a középpontba kerül. Ez pedig magával hozhatja azt, hogy a következő generációk már a tankönyvekben is nyolc kontinensről fognak tanulni. 

A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés Tovább
A virtuális víz valósága és a modern víztakarékosság

A virtuális víz valósága és a modern víztakarékosság

bubbles-230014_1920.jpg

Ha a víztakarékosságra gondolunk, akkor rögtön a csap elzárása és a gyors zuhanyzás jut az eszünkbe. De arra ritkán  gondolunk, hogy például egy nadrág vagy egy csésze kávé előállításához mennyi vízre van szükség. A virtuális víz minden termékben ott van, akár látjuk, akár nem. A modern víztakarékosság a fogyasztói szokások megváltoztatásánál kezdődik.

2021.02.17. Írta: Belayane Najoua, borítókép: MartinStr, Pixabay

Egy liter ásványvízzel valójában hét liter vizet fogyasztasz el

Régi mondás, hogy “nem minden az, aminek látszik” - ez a vízfelhasználásra is igaz. A mindennapok során csak töredékét látjuk annak a vízmennyiségnek, amit az ipar, a mezőgazdaság, a tercier szektor felhasznál. Egy csésze kávé előállításához (ami nagyjából két deci), valójában 140 liter vízre van szükség. De nemcsak az ételek előállítása közben használunk óriási mennyiségű vizet, hanem minden fogyasztási cikknél, ruházatnál, technikai eszközöknél. Íme néhány megdöbbentő adat arról, hogy egy-egy termék mit is jelent a Föld vízkészletének szempontjából:

kg_2_8.jpg

Víz, amit nem látunk - a virtuális víz fogalma

A vízfelhasználás jelentőségével, ökológiai összefüggéseivel és a társadalom számára is érzékelhető következményeivel az elmúlt években a Cambridge-i Egyetem professzora, Anthony Allan foglalkozott. Ha tudni szeretnénk, hogy a vízfelhasználás ténylegesen milyen hatásokkal van környezetünkre, akkor nem elég csak a háztartásokban elhasznált vizet megfigyelnünk. A teljes vízigény figyelembe veszi azt, hogy az országban felhasznált termékek egy részét az ország határain kívül állították elő, ahol szintén használtak valamennyi vizet az előállításhoz.

A virtuális víz fogalmát John Anthony Allan brit geográfus vezette be, hogy a víz alapvető értéke mellett felhívja a társadalom figyelmét arra, hogy a víz egyben alapvető alkotóelem is. Tehát az elnevezés a háttérben folyó vizet jelöli, ami szinte minden termék előállításához szükséges.

Minden élő és élettelen alapanyagban van valamennyi víz, ezenkívül még azt is figyelembe kell venni, hogy mennyi vizet használnak fel az előállításához, a tisztításához, a növények termesztéséhez vagy az állatok tenyésztéséhez. A virtuális víz fogalma azt fejezi ki, hogy mennyi víz szükséges például egy kiló marhahús előállításához, ha figyelembe vesszük a hús teljes életútját, a marha megszületésétől a tányérra kerülésig. 

Ipari felhasználás és exportálás

A mezőgazdaságon belül a legtöbb víz a marhahús előállításához szükséges, míg az ipari szektorban túlnyomórészt a nagy gépek igénylik a legtöbb vizet. Éppen ezért nem meglepő, hogy a legtöbb vizet exportáló országok az Egyesült Államok, Kína, Brazília, India és Argentína. A legnagyobb virtuálisvíz-importáló területek pedig Európa, Észak-Afrika, Mexikó és Japán.

Ez azért is fontos, mert az ipari vízfelhasználásnál úgynevezett szürke víz (szennyezett és tisztított víz egyvelege) keletkezik, amit a szennyezett víz hígításához használnak. A Föld vízkészlete véges, és minél több szennyezett víz keletkezik, annál kevesebb lesz a tiszta víz, ami fogyasztásra alkalmas.

Tippek a virtuális vízfelhasználásod csökkentéséhez

hand-washing-4818792_1920.jpg

Kép: slavoljubovski, Pixabay

Kevesebb ételt dobj ki! Ha csökken a kereslet, akkor nem használnak fel feleslegesen vizet. 

Ha teheted, szezonális élelmiszert fogyassz! A szállításhoz nagy mennyiségű víz kell.

Mérsékeld a húsfogyasztásodat! Egy-egy húsmentes nap, és máris sokat tettél a Földért. 

Ne vegyél felesleges ruhát, játékot, bármilyen eszközt!

A virtuális víz valósága és a modern víztakarékosság Tovább
Reális-e a kólavész a szervezetünkre?  - Nemi vágy élénkítése, depresszió és éhség csillapítása a világ legkedveltebb italával

Reális-e a kólavész a szervezetünkre?  - Nemi vágy élénkítése, depresszió és éhség csillapítása a világ legkedveltebb italával

glass-691576_1920_1.jpg

A világ egyik legkedveltebb, mégis legmegosztóbb üdítőitala a kóla. A káros hatásait már szinte mindenki ismeri, ennek ellenére az összejöveteleken szinte elengedhetetlen kellék. Az első pármillió üveg még kokaint is tartalmazott, de a társadalom nyomása kiűzte a drogot a titkos receptből. De vajon milyen jótékony hatásai vannak? És milyen terheket ró a kólaipar a környezetre?

2021.02.06. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Free-Photos, Pixabay

Eredetileg kokainos volt?

A kóladió Nyugat- és Közép-Afrikában őshonos, de Madagaszkár szigetén, Mexikóban és Kolumbiában is régi hagyománya van a felhasználásának. Európában az 1500-as évek végén kezdett elterjedni, de csak 1886-ban vált közismertté. A kólafa az őserdőkben terem meg leginkább a csapadék és a páratartalom miatt. Éppen ezért más területeken csak üvegházakban találkozhatunk vele. A kóladió termésfala ehető, ezért az őshonos területeken szívesen fogyasztják frissen a gesztenyeszerű magot. Ezt a tevékenységet kólarágásnak hívják, amit rendszerint étkezés előtt végeznek. A kóladió rágása élénkítő hatású - minél többet rágja az ember, annál több cukor válik ki a magból.

A kóladió sorsdöntő éve 1886 volt, amikor John Pemberton amerikai gyógyszerész feltalálta a mai Coca-Cola elődjét. A Coca-Cola nemcsak kóladió és citromsav keveréke (ez lenne az egyszerű kólaízű szénsavas üdítő receptje), hanem egy, a mai napig titkos recept eredménye. A legelső hasonló üdítők még alkoholosak voltak - a legismertebb Angelo Mariani 1863-ban megalkotott kólabora volt -, és tartalmaztak kokaint. A Coca-Cola is ezen kokainos üdítőitalokhoz tartozott. 

drink-647063_1920.jpg

Kép: DWilliam, Pixabay

John Pemberton ugyanis kokaleveleket is használt a titkos receptben. A Coca-Cola fogyasztókra gyakorolt eufórikus és energetizáló hatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a századfordulóra népszerűsége az egekbe szökjön. 1903-ban társadalmi nyomásra a cég leállt a kokain felhasználásával, de ez korántsem jelenti azt, hogy az üdítő egészségessé vált volna.

A kóladió jótékony hatásai

Arról már szinte mindenki hallott, hogy a kólának, mint üdítőnek milyen káros hatásai vannak a szervezetünkre. A szokásos “vesekárosodást okoz”, “előidézheti a cukorbetegség kialakulását”,  és “a hízás melegágya lehet” kijelentések helyett most nézzük meg, hogy a természetes kóladiót (amiből készülnie kellene a kólának) mi mindenre használják.

kg_2_6.jpg

Természetesen a kóladiós termékekből sem lehet bármennyit fogyasztani - a biztonságos adag testsúlykilogrammonként 0,7 gramm naponta. De miként vált a kóladió a világ legnagyobb márkáinak alapjává és az egyik legegészségtelenebb ital hozzávalójává?

A Coca-Cola és a Pepsi harca (vagy inkább szövetsége?)

A Coca-Cola a kokain kivonása után nem csak megőrizte, de növelni is tudta az értékét, és ma már szimbólumként jelenik meg a köztudatban. A másik nagy óriás szinte egyidőben fejlesztette ki titkos receptjét. A Pepsi történelmét szintén egy gyógyszerész indította el 1893-ban. A Brad’s Drinket, a Pepsi ősét, Caleb D. Bradham alkotta meg. A vízből, cukorból, vaníliából, kólaolajokból és mogyoróból készült ital csak 1902-ben kapta meg a Pepsi nevet. A két cég közötti rivalizálás óriási médiafelhajtást generált, így sikerült megragadniuk több millió ember figyelmét. Vajon ez tényleg szembenállás, vagy inkább szövetség a nézők figyelmének eléréséért?

“A kólák háborújában” a Pepsi csupán egyszer, 1979-ben tudta átvenni a vezető szerepet, amit a Coca hamar visszaszerzett - ekkor született meg a modernkori Mikulás mítosza is, amiről egy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk, és amivel a Coca-Cola vissza tudta szerezni a vezető pozíciót. A két cégről mesék és legendák sorozata keletkezett az elmúlt 130 évben.

Két kis történet:
Az egyik legrégebbi legenda úgy szól, hogy a Coca-Cola receptjét csak a két vezérigazgató ismeri, de mindketten csak a felét, így külön-külön nem tudják elkészíteni az üdítőt. Ez tartja egyben a vállalatot. Persze ennek is csak a fele igaz. Tényleg csak a két igazgató ismeri a receptet, de mindketten tudják az egészet. A vállalat kettéválásától úgysem kell félniük, hiszen a Coca-Cola oszthatatlan brandként hódította meg a vásárlókat. Valószínűleg a márka végét jelentené a szétválás.
A másik kis anekdota - ami az előzővel ellentétben színtiszta igazság - a Pepsiről és a Szovjetunióról szól. Közös történetük 1974-ben kezdődött, amikor diplomáciai kapcsolatain keresztül a Pepsinek sikerült bejutnia a világ egyik legnagyobb piacára - jócskán a Coca-Cola előtt. A két hatalom között barter megállapodás alakult ki. A kóla alapanyagaiért a Szovjetunió vodkával fizetett a Pepsinek, mivel az orosz hatalomnak dollárja nem volt, a Pepsi pedig nem tudott volna mit kezdeni a rubellel. Mikor a szovjet hatalom el kezdett gyengülni és megnőtt a kereslet a nyugati termékek iránt, már nem tudták kifizetni a Pepsit, mivel a cég nem tudott volna eladni annyi vodkát, amennyiért megérte volna a megállapodás. Ekkor engedték be a Pepsit, mint gyártót az országba. 

A kólaipar ökológiai hatása

plastic-bottles-115082_1920.jpg

Kép: Hans Braxmeier, Pixabay

A kóladió termesztése nagyon helyhez kötött, hiszen megfelelő csapadékmennyiség, hőmérséklet és termőföld kell hozzá. Habár a mai kólaitalokban nincsen túl sok kóladió-származék, a világkereslet kielégítéséhez azért így is jelentős mennyiségű kóladió szükséges. Ezenkívül egy palack kóla elkészítéséhez még számos országon keresztül vezet az út - a kóla gyártásától kezdve a műanyagpalackok elkészítéséig. Egy 1,75-ös kólának 0,6 kg CO2 kibocsátása van, ami 3,2 km kocsiútnak felel meg.

Manapság már minden nagyvállalat próbál minél környezetkímélőbb termékeket gyártani - leginkább a csomagolásokra koncentrálva -, ám a műnyagpalackok kibocsátása még így is óriási problémát okoz. A világ évente 335 millió tonna műanyagot termel, amiből nagyjából 3,7 millió tonnát tesz ki a kólánál is használt PET palack. Minden egyes kilogramm PET előállításánál 6 kg szén-dioxidot bocsátunk ki. Ha ezt így folytatjuk, akkor szakértői becslések szerint 2050-re több műanyag lehet a tengerekben, mint hal...

A megoldás a hulladékkibocsájtás csökkentése, illetve a hulladék újrafelhasználása lenne. A szervezetünk számára pedig a mértékletes kólafogyasztás. A kóla, mint üdítő nem ördögtől való, egy-egy pohártól nem leszünk rögtön cukorbetegek, de mint minden más ételnél, erre is igaz a klasszikus mondás: “lehet fogyasztani, csak mértékkel”.

Mi történik mikor kólát iszol?

Első húsz perc: a véred cukorszintje megemelkedik, ami inzulinrobbanást okoz. 

Első negyven perc: Felszívódik a koffein, a pulzus felgyorsul, a vérnyomásunk megemelkedik.

Első hatvan perc: Fokozódik a dopamintermelés a szervezetünkben, boldogsághormon szabadul fel az agyunkban.

Első másfél óra: A bélrendszer alsó szakaszában, felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok. Jelentkezik a koffein vízhajtó hatása, és elindulunk a mosdó felé. A vércukorszint drasztikusan leesik, ennek, valamint a folyadékveszteség hatására fáradtság jelentkezhet.

Reális-e a kólavész a szervezetünkre?  - Nemi vágy élénkítése, depresszió és éhség csillapítása a világ legkedveltebb italával Tovább
6 felejthetetlen csillagászati jelenség a világ különböző pontjain 2021-ben - Vérhold, hullócsillagok és napfogyatkozás

6 felejthetetlen csillagászati jelenség a világ különböző pontjain 2021-ben - Vérhold, hullócsillagok és napfogyatkozás

eclipse-1492818_1920.jpg

A csillagos ég 2021-ben is ott lesz felettünk, és rengeteg csodálatos csillagászati jelenséget fog nekünk adni, amik a Föld legkülönbözőbb pontjain lesznek megfigyelhetők, akár szabad szemmel is. Összegyűjtöttünk párat, melyekre mindenképpen érdemes felkészülni, mert kihagyhatatlan élményt fognak nyújtani. Ha élőben nem is, de az internet segítségével bármelyikben lehet része.

2021.01.13. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Ipicgr, Pixabay

Február 11. - Vénusz-Jupiter együttállás

“Aki korán kel, aranyat lel” - szól a mondás. Február 11-én szabad szemmel láthatjuk majd a két legfényesebb bolygó együttállását. Mindkét bolygó ragyogó pontként jelenik majd meg és olyan közel lesznek egymáshoz, hogy akár egy időben, egyetlen távcső megfelelő beállításával is megfigyelhetjük őket. Plusz bónuszként a Szaturnusz a pár jobb felső sarkában lesz észrevehető. Annyi a dolgod, hogy találj egy jó megfigyelőhelyet, ahonnan akadálytalan kilátás nyílik a délkeleti horizontra, mivel a jelenség napkeltekor fog látszani. A trükk az, hogy hagyjuk, hogy a bolygók elég magasra emelkedjenek a reggeli égbolton, így meg tudjuk figyelni őket, mire a hajnal fénye elnyomja a kilátást. A legmegfelelőbb időpont erre körülbelül 20-30 perccel napkelte előtt lesz. Habár a déli féltekén élőknek a legnagyobb a lehetőségük, hogy lássák az együttállást, Magyarországon is megpillanthatod ezt az égi csodát.

Május 26. - Vérhold, teljes holdfogyatkozás

Észak-Amerika nyugati részén, Dél-Amerika nyugati részén, Ausztráliában és Délkelet-Ázsiában szemtanúi lehetünk a teljes holdfogyatkozásnak. Ez a drámai csillagászati esemény akkor következik be, amikor a Nap, a Föld és a Hold pontosan egy vonalban vannak, így bolygónk árnyéka teljesen lefedi a Holdat. A teljes földárnyékba merült Holdat ugyan nem éri a nap fénye, azonban a Föld által visszavert napfény mégis megvilágítja az égitestet, ezért látszik, még ha halványan is. A Hold pontos színe a Föld légkörében lévő por mennyiségétől függően változhat, általában vöröses fénybe borul. Ezt a jelenséget nevezik Vérholdnak, melyhez számos népi hiedelem kapcsolódik. A részleges fogyatkozás csendes-óceáni idő szerint hajnali 1:44-kor kezdődik, amikor a Föld árnyékának első árnyalata elkezdi beborítani a Holdat. A teljes holdfogyatkozás, amikor a Hold vörösnek tűnik, 3:11-kor kezdődik és 3:25-kor ér véget.

Június 10. - Részleges Napfogyatkozás

Kanadától északra, Grönland bizonyos részén és Oroszország északi részén június 11-én látható lesz az úgynevezett “tűzgyűrű”. Ez akkor következik be, amikor a Hold, a Nap, és a Föld egy vonalban helyezkednek el, de a holdkorong túl kicsi ahhoz, hogy az egész napot eltakarja. A Hold mögül ilyenkor egy vakító napgyűrű tűnik elő. A teljes napfogyatkozás 9 óra 49 perckor kezdődik Kanada északi részén, és Oroszországban ér véget 11 óra 33 perckor.

Noha Európában nem lesz látható a tűzgyűrű, de milliók lehetnek szemtanúi a részleges napfogyatkozásnak, amikor Ázsia, Európa és Észak-Amerika nagy részén a nap egy részét elzárja a Hold. Ne felejtsük el, hogy akár teljes, akár részleges napfogyatkozást nézünk, mindig legyen rajtunk speciális védőszemüveg.

Augusztus 12-13. - Hullócsillagok és meteorzápor

dark-2024127_1280.png

Kép: OpenClipart-Vectors, Pixabay

Augusztus közepén a Föld a Swift–Tuttle üstökös törmelékfelhőjén halad át, ezek a porszemek a légkörben elégve hullócsillagként lesznek láthatók. Ez a Perseidák meteorzápor, és minden év ezen szakaszában akár hatvan hullócsillagot produkálhat óránként. A kora esti órákban vékony félhold lesz, ami kiváló kilátást nyit meg az éjszaka folyamán. Ahhoz, hogy a lehető legtöbb hullócsillagot láthasd, keresd meg a lehető legkevesebb fényszennyezésű nézőhelyet. De ha “csak” egy külvárosi kertből vagy parkból nézed, akkor is hullócsillagok tucatjait pillanthatod meg. Ne felejts el kívánni!

November 19. - Részleges holdfogyatkozás

Az év utolsó holdfogyatkozása Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, illetve Ázsia egyes részein lesz látható. Noha technikailag részleges fogyatkozás, a telihold 95%-a a Föld árnyékába kerül. A maximális fázis alatt rövid ideig teljes fogyatkozásként kell megjelennie, ami azt jelenti, hogy a holdkorongon narancssárga vagy piros folt lesz látható. A napfogyatkozás itthon 20:18-kor kezdődik, a Föld árnyéka 22:02-ig borítja be a Hold látható felületének nagy részét.

December 4. - Teljes napfogyatkozás

eclipse-2670215_1920.jpg

Kép: Dave Davidson, Pixabay

2021 végén a Föld néhány részén (Antarktisz, Dél-Afrika, Dél-Atlantika) esélyünk lesz megfigyelni egy teljes napfogyatkozást. Eközben részleges napfogyatkozás lesz látható Chile, Argentína, Dél-Afrika, Namíbia és Ausztrália bizonyos részein. Egyes tengerjáró hajók és légitársaságok célzottan viszik a turistákat olyan helyekre, ahol a legjobban megfigyelhetők a jelenségek. Ekkor percekig drámai módon a nappalból éjsötét lesz. Azok számára, akik a világ legdélibb részébe vándorolnak, lehetőségük lesz a kora reggeli órákban a láthatáron a napfogyatkozás megörökítésére, a jéghegyekkel és a jeges tundrával a háttérben. Ennél jobban nem is lehetne zárni az évet.

6 felejthetetlen csillagászati jelenség a világ különböző pontjain 2021-ben - Vérhold, hullócsillagok és napfogyatkozás Tovább
A természet hangja – David Attenborough-hódolat és portré

A természet hangja – David Attenborough-hódolat és portré

attenborough_sarah_dunn_bbc_nhu.jpg

David Attenborough több mint fél évszázada meghatározó szereplője a média és a természetvédelem világának. Munkájával generációk egész sorának nyújtott már inspirációt, miközben talán sosem volt rá nagyobb szükség, mint napjainkban. Írásunkban az Egyesült Királyság nemzeti kincse előtt tisztelgünk.

2020. 12. 28. Írta: Rada Bálint, borítókép: Sarah Dunn, BBC

A helyszín Pripjaty elhagyatott romvárosa. Letűnt szocialista idők rozsdás jelképei, málló vakolattal omladozó falak között. Az ajtók és ablakok helyén beszüremlő fényt zöldre festi az újjáéledő természet. A sötét folyosókon megjelenő árnyalak figyelme a szocialista realizmus egy ékes példájára vetül, melynek archetipikus emberalakjai már harmincnégy éve a semmibe tekintenek. A kamera fordul, és feltűnik a 94 éves lovag. Ez a néhány másodperces képsor összefoglalja példátlanul gazdag életművének minden tanulságát, szépségét és fájdalmát. 

Nagyot fordult a világ azóta, hogy gyermekként a már akkor is elhagyatott leicesteri kőfejtők sziklái között kagylók, trilobiták, ammoniteszek fosszíliái után kutatott – csaknem egy évszázaddal ezelőtt. A Leicesteri Egyetem akkori igazgatója, Frederick Attenborough bármennyire is büszke lehetett gyermekeire, talán még ő sem gondolta, hogy ilyen fontos szerepet töltenek majd be az évszázad globális kultúrájának alakulásában.

attenborough_fiatalon_bbc.jpg

Kép: BBC

A legidősebb fiút, Richard-ot a filmművészet világa szippantotta be. Elismert színész és rendező lett: a vásznon a Jurassic Park és A nagy szökés; a kamera mögött a Gandhi, a Chaplin, vagy A híd túl messze van tette halhatatlanná. A legkisebb testvér, John az üzleti világban találta meg számításait: az autók iránti elnyűhetetlen lelkesedése a Mann Egerton, majd az Alfa Romeo brit ügyvezetői székébe juttatta.

A középső fiú, David egészen más utat választott. Megreformálta mindazt, amit az ismeretterjesztő televíziózásról, a környezetvédelemről, az ember és a természet kapcsolatáról gondoltunk.

Az első bekezdés David Attenborough legújabb dokumentumfilmjének nyitányát írja le, mely az Egy élet a bolygón címre hallgat. Saját bevallása szerint a film egy tanúvallomás: visszaemlékezés és összegzés mindarról, aminek szemtanúja volt az utóbbi 94 évben. Megindító képsorok mutatják be első borneói útját még az 1950-es évekből - mely nem is állhatna élesebb kontrasztban a szigeten napjainkban látható pálmaolaj-ültetvények tengerétől -, majd sarkvidéki utazásait egy olyan korból, amikor még a jég uralta a távoli észak fagyos tájait.

seven_worlds_one_planet_bbc.jpeg

Kép: BBC

Kevesen tudják róla, de elsőként egy kvízműsor rendezőjeként tűnt fel a BBC kötelékében. Az első saját műsora az Animal, Vegetable, Mineral? című ismeretterjesztő vetélkedő volt 1952-ben. Az 1960-70-es években a BBC programigazgatói pozíciójáig jutott - első kiemelkedő népszerűségre szert tevő sorozata az Élet a Földön lett, mely az evolúció folyamatát követve mutatta be természeti kincseink eredetét és kialakulását. Az 1979-es show formabontó volt: helyszínek rendkívüli sokaságán sosem látott természeti jelenségeket mutatott be. A híres természettudós ekkor indult meg igazán a popkulturális ikonná válás útján, és ekkor találkozhatott először a szélesebb közönség mára már memetikussá vált stílusával -  ahogyan a bemutatott élőlény közelébe lép, majd mellé guggol, hogy aztán tapintható lelkesedéssel, mégis objektíven mutassa be a helyzet és a vizsgált faj különlegességét.

Attenborough a következő évtizedekben készített tematikus sorozatokat az emlősök, a madarak, a hüllők és kétéltűek, a rovarok és a növények mindennapjairól, de a sarkvidékek, Afrika, és a tengeri élővilág bemutatására is külön szériákat szánt. Bizonyos esetekben földrajzi égövek mentén, máskor kontinensenként vagy az élet megpróbáltatásainak tükrében mutatta be a természet sokszínűségét – és mindazt a fenyegetést, melyet az emberi tevékenység jelent rá. A globális felmelegedés, a környezetszennyezés, a túlnépesedés, a túlhalászat, az orvvadászat, a túlfogyasztás, az erdőirtások és a szén-dioxid kibocsátás témaköre életművében egyre erősebb fókuszt kapott, ám ennél is lényegesebbek azok a képsorok, melyek a természetre gyakorolt hatásukat mutatják be. Talán a legikonikusabbá a 2019-es Our Planet egy jelenete vált, melyben a jégsapkák elolvadása miatt a partokon összezsúfolódó rozmárkolóniákat láthatjuk – megtekintése csak erős idegzetűeknek ajánlott.

A nyomasztó pillanatok ellenére Attenborough sorozatai sosem válnak drasztikusan sötétté, ennek pedig két fő oka van. Egyrészt a jelenetek a legkülönbözőbb érzelmeinket pendítik meg: időnként kifejezetten viccesek, máskor elképesztően izgalmasak vagy tragikusan drámaiak. Az érzelmi hullámvasút mindig tartalmaz egy drámai csúcspontot, ugyanakkor sosem kizárólag a múlttal és a jelennel foglalkozik.

Amikor Attenborough a jövőbe tekint, gyakran válik keserédessé, ám esetenként kifejezetten optimista. Egy-egy bemutatott pozitív minta vagy előrelépés könnyen arra ösztönözheti a nézőt, hogy ő is tegyen valamit a környezetvédelemért – az emberek pedig szerencsére vevők erre az üzenetre.

A legnagyobb nemzetközi filmes adatbázison, az IMDB legjobb sorozatokat közönségszavazat alapján rangsoroló listáján az első nyolc helyből négyet Attenborough dokumentumfilmjei foglalnak el. A sort a Bolygónk, a Föld első és második része vezeti.

2016-ban a fent látható dokumentumfilm egyes részeit a 16-34-es célcsoportból többen követték figyelemmel, mint az ugyanekkor zajló X Faktor aktuális fordulóit. A sorozat narrátora idén regisztrált az Instagramra is, ahol rekordot döntött: korábban soha senki nem ért el olyan gyorsasággal egymillió követőt, mint ő tette – még Ferenc pápa, Jennifer Aniston vagy David Beckham sem. Néhány hónapnyi aktivitás és 6,4 millió követő után aztán el is hagyta a platformot – elmondása szerint mindent elmondott, amit el szeretett volna. A nagyközönség mellett a tudományos és a filmes világ is számtalanszor kifejezte iránta tanúsított tiszteletét: összesen 20 állat- és növényfajt neveztek el róla, miközben ő az egyetlen tévés, aki fekete-fehér, színes, HD, 3D és 4K produkcióért is kapott BAFTA-díjat.

2019-ben Sir Attenborough a Glensbury Fesztiválon fiatalok százezrei előtt mutatta be új sorozata, a Seven Worlds, One Planet előzetesét. Fogadtatása egyszerre reményt keltő és szívmelengető látvány...

Bár májusban már 95 éves lesz, továbbra sem pihen – inkább harcol azért, amiben hisz, és amiért mindig is küzdött. Ez vezette a leicester-i kőfejtőkből a BBC kötelékébe, majd Pripjaty romvárosába is. A városba, amit visszafoglalt a természet. A városba, ahol a sarlós-kalapácsos városháza főutcáját már nem szovjet munkások, hanem vadlovak csordái róják, és ahol az egységes, szürke panelházak lassan a zöld növénytakaró sokaságába vesznek. A szocreál falfestmények szereplői már ráébredhettek arra, amire kulcsfontosságú, hogy húsvér hasonmásaik is rádöbbenjenek. Bármit is teszünk, bárhogyan is viselkedünk, bármennyire is erős ellenfelek vagyunk, egy dolog biztos:

A természet mindig győz.

A természet hangja – David Attenborough-hódolat és portré Tovább
Zero waste karácsony nem csak környezetvédőknek! - Dekoráció, főzés és felesleges ajándékok 

Zero waste karácsony nem csak környezetvédőknek! - Dekoráció, főzés és felesleges ajándékok 

pic4karacsony.jpg

A karácsony az adakozás és az osztozkodás időszaka, de ahogy telnek az évek és változnak a szokások, úgy válik a pazarlás melegágyává. Hulladékot termelünk a dekorálásnál, kukába dobjuk a maradékokat, és fölösleges ajándékokat dugunk el a legfelső polcokra. Tényleg erről kell szólnia a karácsonynak? Nem lehetne ez is egy kicsit fenntarthatóbb? Bemutatunk néhány tippet, hogyan ünnepelj bolygótudatosan.

2020.12.12. Írta: Belayane Najoua, képek forrása: Pixabay

Mi jut eszedbe, amikor a karácsonyra gondolsz? Ajándékok, végeérhetetlen étkezések, csomagolópapír mindenhol, minden évben új partiruha, törött díszek, és folytathatnánk még a sort.

A 21. századi vásárlói szokások megváltoztatták a karácsonyi időszakot is, november utolsó péntekjével, a “black friday-el” kezdve. Rengeteg olyan dolgot megveszünk, amire nemhogy az ünnepi időszakban nincsen szükségünk, de még utána sem használjuk soha. Gondoljunk csak a több tucatnyi szalvétára vagy az évi három bögrére, amit ajándékba kapunk, és ami nagy valószínűséggel a legfelső polcon fog porosodni, míg el nem jön a lomtalanítás ideje.

Nálunk anyukám minden évben 3-4 csomag szalvétát is vesz, mert nem tudja eldönteni, hogy melyiket vásárolja meg. Ebből maximum egyet használunk el. Hogy mi lesz a többivel? Ott marad a dobozban. Egy évvel később, november utolsó hetében újra rábukkanunk összegyűrve és porosan. Mondanom sem kell, hogy mehet a kukába.

Ahhoz, hogy tényleg egy fenntartható jövőt tudjunk biztosítani a következő generációknak, az ünnepi időszak sem lehet kivétel. Még a karácsony sem. Habár karácsonykor történnek csodák, a pár nap alatt keletkezett óriási mennyiségű hulladék nem fog magától eltűnni.

Hulladék nélküli dekoráció

pic1_karacsony.jpg

A karácsonyi dekorálás a készülődés egyik legjobb szakasza. Ilyenkor már nemcsak a házat öltöztetjük díszbe, hanem a lelkünket is. Habár a filmekben látott ünnepi házak, amik tele vannak zsúfolva gömbökkel, műanyag manókkal és egyszer használatos díszekkel, szemet kápráztatóak tudnak lenni, de vannak zöldebb alternatívák is a dekorációra.

A karácsony egyik sarkalatos pontja a karácsonyfa. Műfenyő legyen vagy igazi? Mindkettő mellett lehet érvelni: a műfenyőt több éven keresztül lehet használni, míg az igazi fenyőből  nem lesz biológiailag nem lebomló hulladék. A bolygótudatosság szempontjából a legjobb az ünnep után elültethető karácsonyfa. Ezzel a megoldással nemhogy nem termelünk felesleges hulladékot, de még fát is ültetünk, ami a környezetvédelem szempontjából mindenképpen pozitív cselekedet.

Az ültethető fán kívül fontos, hogy ne vegyünk minden évben újabb és újabb díszeket, mert ilyenkor gyakran esünk abba a csapdába, hogy kidobjuk a még jó állapotban lévő, de már megunt dekorációkat. Ha mégis meg akarnánk szabadulni a régi díszektől, akkor ne a kukába dobjuk őket, hanem jutassuk el olyan helyre, ahol tudjuk, hogy szükség van rájuk, és  örömet okozunk velük.

Maradékmentes főzés

pic2karacsony.jpg

Minden jól nevelt konyhatündér tudja, hogy a főzés nem a konyhában kezdődik. Egy hagyományos főzés a bevásárlással, míg egy maradékmentes főzés a bevásárlólistával indul. Mivel a karácsonyi menük akár 4-5 fogásból is állhatnak (nem beszélve a sütikről és édességekről), ezért a legjobb, ha még otthon készítesz egy részletes bevásárlólistát. Így nem fogsz felesleges hozzávalókat venni és a bevásárlás is gyorsabb lesz.

A baráti összejöveteleken mindig megbeszéljük, hogy ki mit hoz. A barátnőm a pizzás csigában a legjobb, míg én a mézeskalács készítésében. Van, aki inkább a boltok alkohol részlegére és a koktélkönyvre bízza a hozzájárulását, mások pedig az otthoni titkos pizzatésztát hozzák.

A lényeg, hogy osztozkodunk, és előre megbeszéljük, hogy ki mit hoz, így nem lesz egyik ételből sem túl sok, és nem fog kárba menni semmi.

pic3karacsony.jpg

Az is megeshet, hogy nagyon igyekeztél pazarlásmentesen főzni, a vendégek mégsem ették meg az összes ételt. Ilyenkor keltheted életre a kreativitásodat. Csinálj a maradékból lakomát! Például a száraz sütikből készíthetsz zsemlemorzsát vagy a maradék húsból rakott brokkolit, esetleg a megmaradt bejgliből puncsos süteményt. További recepteket itt találhatsz.

Felesleges ajándékok nélkül

Mielőtt a nagy ajándékvásárlás közepette bármit is megvennénk, mindig tegyük fel ezeket a kérdéseket: Tényleg ezt szeretné? Hasznos lesz neki? Örömöt vagy valamilyen értéket ad? Ne vegyünk meg valamit csak azért, hogy legyen mit a fa alá tenni. Inkább adjuk kevesebb ajándékot, ami biztosan mosolyt fog csalni az arcokra és melegséget a szívekbe.

- De mit szeretnél karácsonyra? Na, mondj már valamit - nyaggat minden évben a testvérem.

- Olyat szeretnék, amit te csinálsz. A két kezeddel - fogom meg minden évben a kezét.

- De tudod, hogy nincs türelmem barkácskodni - ellenkezik ő.

- Tudom. Éppen ez a szép az ajándékodban. Olyat teszel bele, amit a boltban nem tudnál megvenni.

A kézzel készített ajándékok nemcsak a bolygónak tesznek jót, hanem nagyobb örömet is tudnak szerezni, mint azok, amiket a boltban vásárolunk meg. Az üzletekben tucatjával árulják az ugyanolyan termékeket, viszont ami a mi két kezünk közül kerül ki, az biztos, hogy egyedi és személyes lesz. Ráadásul sokkal kisebb lesz az ökológiai lábnyoma, hiszen sok esetben kevesebb lesz a hulladék, nem kell hozzá bolti csomagolás és akár újrahasznosítás útján is készíthetünk ajándékot. Itt rengeteg olyan ötletet találsz, ami egyszer használatos dolgokat varázsol gyönyörű ajándékokká.

Zero waste karácsony nem csak környezetvédőknek! - Dekoráció, főzés és felesleges ajándékok  Tovább
A klímaválság és a társadalmi egyenlőtlenségek forrása ugyanaz - Podcast Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal

A klímaválság és a társadalmi egyenlőtlenségek forrása ugyanaz - Podcast Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal

podcast_4.pngTényleg utópia a társadalmi és környezeti egyenlőséget támogató gazdasági rendszer? A Messzelátó podcast harmadik adásában megvizsgálunk egy alternatív közgazdasági irányzatot, amely új utakat keres a jelenlegi gazdasági berendezkedéshez képest. Az ökológiai közgazdaságtan elméletéről és megvalósíthatóságáról a irányzat egyik hazai képviselőjével, Dr. Köves Alexandrával beszélgettünk.

2020.12.04. Írta: Sipos Sára

A Messzelátó podcastben a jövőnket meghatározó témákat járjuk körbe, minden alkalommal egy szakértővel beszélgetve. Dr. Köves Alexandra a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Nemnövekedés Mozgalom tagja, a Zöld Egyenlőség podcast szerkesztő-műsorvezetője.

Dr. Köves Alexandrától megtudhatjuk:

  • hogyan fordult a figyelme a zöld gazdaság felé
  • mi az a nemnövekedés
  • mik az alapelvei az ökológiai közgazdaságnak, és mi közük a jólléthez
  • mit jelent a gazdasági beágyazottság

Nézz bele velünk a Messzelátóba, és hallgasd meg podcastsorozatunk legújabb részét! Korábbi részeinket megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján.

Ha feliratkozol, a következőkről sem maradsz le.

A klímaválság és a társadalmi egyenlőtlenségek forrása ugyanaz - Podcast Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal Tovább
A végső pont, amikor már te is műanyagot lélegzel - Egy magyar videó, ami érthetően magyarázza el a problémát

A végső pont, amikor már te is műanyagot lélegzel - Egy magyar videó, ami érthetően magyarázza el a problémát

1587.jpg

A világon egy perc alatt nagyjából 1 millió műanyag italos palackot adnak el. Ezek 40%-át az emberek csak egyszer használják fel, majd eldobják. Te is ezen emberek közé tartozol? Csak beszaladsz a boltba, és gondolkodás nélkül leveszel egy üdítőt, aztán pár óra múlva már a kukába is dobod? Ez az a rész, amit te látsz. De vajon honnan jön a műanyag, mielőtt a boltok polcaira kerülne, és hova megy, miután kidobjuk a kukába? Kezdjünk mindent az elején.

2020. 11. 25. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Freepik

2739.jpgMikor egy új műanyag születik

Kép: Freepik

A műanyagok tömeggyártása az 1960-as években kezdődött el, amikor megnőtt a kereslet a PET-palackok és a mindennapi eszközökhöz szükséges műanyagok iránt. A műanyagok három fajtája: hőre lágyuló, hőre keményedő, rugalmas műanyagok.

Melyiket használják a PET-palackoknál? Könnyen megválaszolhatod a kérdést, ha végiggondolod, mi történik egy kólás palackkal, ha beteszed a mikróba: elolvad. A legtöbb italos palack hőre lágyuló műanyagból készül. Számos csomagolóanyag gyártásához is ezt használják: a kevert saláták műanyag zacskójától, az ételízesítő csomagolásán keresztül a vitaminos dobozokig. Egy felmérés szerint ennek a műanyagfajtának a gyártási volumene 358 millió tonna volt 2018-ban. Ebből közel 10-20 millió tonna kerül a tengerekbe és az óceánokba. Ezt elképzelhetjük úgy is, mintha Budapest egyik focistadionját minden egyes nap megtöltenénk műanyaggal. Lássuk, miként érint ez minket, a gyerekeinket és a környezetünket. Még akkor is, ha jó pár ezer kilométerre van a legközelebbi tengerpart. 

A vízi élővilág teljes lerombolása

A rendes kukába dobott műanyaghulladék 15%-a kerül valamilyen úton a tengerekbe. Történhet ez egy szemétlerakó hajóból vagy közvetlenül egy gyárból. 

Ennek hatására a tengeri teknősök 100%-ának és a bálnák 59%-ának szervezetében található műanyagszennyezés. Ha tovább folytatjuk ezt a mértékű műanyag-felhalmozást, akkor 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal.

Ez közvetett és közvetlen veszélyekkel jár az emberekre nézve is. Gondoljuk csak el, hogy a hal, a rák megeszi azt a műanyag üveget, amit mi pár héttel előtte kidobtunk a kukába. Utána a halászok kifogják őket és eladják a boltoknak, nagykereskedelmi áruházláncoknak. A karácsonykor asztalra kerülő hal így tele van mikroműanyaggal, amit a tengerben evett meg. Ezt pedig mi fogjuk megenni.

A levegő totális szennyezése

A másik nagy probléma a hulladékégetők, ahova a megtermelt és “elfogyasztott” műanyaghulladék egy jelentős része kerül. A hulladékégetőkbe szinte válogatás nélkül mindent bedobnak. Az égetés során a kéményen keresztül távozik a hamu, a por és számos káros anyag is.

Miután a kéményen keresztül a káros anyag kijut a levegőbe, a szél tovarepíti azt, még jobban szétszórva a mérgező gázokat. Mi pedig tudtunkon kívül beszívjuk. Magyarországon több mint 20 szemétégető van, melyekből négy Budapesten található. A gyerekeink, a szüleink, a barátaink és minden élőlény a környezetünkben az égési termékekkel teli levegőt szívja be.

Mit tudsz tenni te?

Egy videó, ami mindent elmond, amit tudni kell - ráadásul magyarul

Szerencsére mindezekre van megoldás. Már rengeteg olyan alternatíva van, amivel kizárhatjuk, vagy legalább minimálisra csökkenthetjük a műanyaghasználatot a mindennapokban.

  1. Használj kulacsot a műanyag palackos üdítők helyett!
  2. Vásárolj vászontáskával az eldobható zacskók helyett!
  3. Próbáld ki a csomagolásmentes boltokat!
  4. Légy egy kicsit oldschool és használj textil zsebkendőt!
  5. Műanyag dobozok helyett vigyél saját ételhordót, akkor is, ha étteremből rendelsz.

Ha te is teszel érte egy kicsit, akár csak egyetlen szokás megváltoztatásával, már akkor is nagy lépést tehetünk előre globálisan. Mert hidd el, hogy sok kicsi sokra megy!

A végső pont, amikor már te is műanyagot lélegzel - Egy magyar videó, ami érthetően magyarázza el a problémát Tovább
Szobanövényekkel a légszennyezettség ellen - Nevelj, gondozz, és szívj tiszta levegőt!

Szobanövényekkel a légszennyezettség ellen - Nevelj, gondozz, és szívj tiszta levegőt!

close-up-picture-hand-watering-sapling-plant.jpg

A Földön tízből kilenc ember szennyezett levegőt lélegzik be. Ennek hatására évente nagyjából 7 millió ember hal bele olyan betegségekbe, amelyek összefüggésben vannak a légszennyezettséggel. Corvinusos  egyetemisták egy projekt keretében hívják fel a figyelmet erre a problémára, amihez a Közgazdász Online szerkesztőségi tagjai és szobanövényeik is csatlakoztak.

2020. 11. 24. Szerkesztette: Belayane Najoua

A projekt célja és megvalósítása

A légszennyezettség nem 21. századi probléma, de a túlnépesedés, az ipari méretű fakivágás és a klímaváltozás jelentősen felgyorsította a folyamatot. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországon több mint tízezer elhalálozást eredményez évente. Még drasztikusabban hangzik, ha azt vesszük figyelembe, hogy Budapesten minden felnőtt 1005 cigaretta füstjének megfelelő káros anyagot szív be a levegőből évente. Ezek az adatok arra sarkallták a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóit (Palánki Alexandrát, Szántó Rubent, Vizi Gergelyt és Mezriczky Marcellt), hogy a légszennyezés problémáját válasszák projektük témájának.

Az “Egy Fa, Egy Élet, Egy Jövő” projekt keretében a hallgatók, a tervek szerint 34 fát ültetnek el a Hármashatár-hegy területén. Ebben a Jön Alapítvány van segítségükre, ami egy nonprofit környezetvédelmi egyesület. Az ültetés 2020 év végéig az adott terület erdészetének közbenjárásával fog megtörténni.

A projekt második felében pedig a hallgatók a makrokörnyezet fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. Éppen ezért olyan híres embereket kértek fel, hogy fotózkodjanak saját szobanövényeikkel, akiknek fontos a környezetvédelem. A kezdeményezésben már részt vett Hódosi Máté, Linczényi Márkó, Laposa Zsófi és további hírességek csatlakozása is várható. A projektben a Közgazdász Online is részt vesz, ezért bemutatjuk szerkesztőségünk tagjainak képeit és gondolatait.

A Közgazdász Online és a szobanövények

Ők itt Fikusz és Vera, akik kitartanak mellettem akkor is, amikor véletlenül elfelejtem öntözni őket. Fontos számomra, hogy itthon növényekkel legyek körülvéve, hiszen a fővárosban nem sok zöldet látni. - Hegedüs Kata

kep_jpeg_1.jpg

Ez a könnyezőpálma szó szerint könnyfakasztó állapotban került hozzám, de ma már olyan jól érzi magát a szobámban, hogy az egész íróasztalomat elfoglalja. Minden növény meghálálja a törődést, a figyelmet és a szeretetet - szerintem a bolygónkkal kapcsolatban is így kellene gondolkodnunk. - Kércz Dorci

_kerczdorci_dorci_kercz_jpg.jpg

Ez a kis kaktusz nem tűnik soknak, mégis számos emlék, élmény kötődik hozzá. Egy óra séta az erdőben nem tűnik soknak, mégis feltölt, megnyugtat és harmonizál. Kis lépések is elegendőek ahhoz, hogy kapcsolódjunk a természethez, viszont ez létszükséglet és nagy felelősség. - Taxner Tünde

img_20201119_124128_taxner_tunde.jpg

A tavaszi karantén óta nevelgetek szobanövényeket itthon. Jó érzés látni folyamatos fejlődésüket. - Báthori Adri

95a71890-60d9-4931-a97f-ec33bd324679_adri_b_jpeg.jpg

Ez volt az első növény, amit a lakásba hoztam. Azóta hatalmasat nőtt, és rengeteg társa lett. Sok zöldet látok magam körül itthon, ez pedig mindig motivál, hogy újabb és újabb lépéseket tegyek a zöld életmód felé. - Sipos Sára

ad05ad4d-afa9-4e72-9a36-7b53bb697e23_sara_sipos_jpeg.jpg

Imádom a zöldeket, és szerintem nagyon fontos, hogy a munkahelyen, otthon, a suliban, mindig legyen a közelünkben növény, mert nemcsak a környezetnek tesz jót, hanem a lelkünknek is. A képen pedig mi más lenne, mint egy karácsonyi kaktusz, ha már úgyis mindjárt itt a karácsony. - Belayane Najoua

kep.jpeg

Szobanövényekkel a légszennyezettség ellen - Nevelj, gondozz, és szívj tiszta levegőt! Tovább
A te agyad is bünteti, ha nem követed a tömeget - A befolyásolástechnika szerepe a klímaválság elleni küzdelemben

A te agyad is bünteti, ha nem követed a tömeget - A befolyásolástechnika szerepe a klímaválság elleni küzdelemben

butterfly-effect-2808334_1920.jpg

Ha a politikai kampányok során használt meggyőzéstechnikai kutatások, fogások töredékét beépítenénk a klímaválság kommunikációjába, akkor talán nem fogyna el évente több, mint 300 millió tonna műanyag, nem égne a Föld, és nem kellene félnünk, hogy a gyerekeink milyen bolygóra fognak születni. Mik a legjobb befolyásolástechnikai eszközök? Hogyan tudnak segíteni a klímaválság megakadályozásában? És milyen szerepe van a felnőttek edukálásának a Föld megmentésében? Ezekről a kérdésekről kérdeztük Dr. Újszászi Bogár Lászlót, meggyőzés- és befolyásolástechnikai kutatót.

2020. 11. 07. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pixabay

Mi a klímaválsággal kapcsolatban a legnagyobb probléma?

A nem megfelelő kommunikáció. A legnagyobb probléma, hogy nem vesszük figyelembe azokat a szempontokat, ahogyan az emberi agy ilyen szélsőséges jelenségek kapcsán működik, hanem a legtöbb esetben csak ontjuk a statisztikákat. Csak ezek használata meggyőzéstechnikai szempontból általában nem célravezető. Megjegyzem, hogy a koronavírusnál is ugyanez a probléma. A halálozások száma nem ad olyan érzelmi reakciót, mint egy személyes történet, ami az emberek szívéhez szól. Pedig az emberek érzelmi alapon döntenek.

Milyen befolyásolási technikákat lehetne alkalmazni a fenntarthatóság kérdésében?

A nulladik lépés, hogy nem szabad hergelni az ellentétes csoportot. Nem jó stratégia olyanok címkézni az ellentétes tábort, hogy sötétzöldek, anti-környezetvédők, az emberek, akik romba döntik a világot. Inkább a másik oldalról közelítsük meg a problémát, és hangsúlyozzuk azt, hogy a mi ideológiánk miért jó. 

1. Az egyik legfontosabb, hogy mindig a célközönséghez kell alkalmazkodni. Nem lehet ugyanazzal az üzenettel megcélozni a 70 év feletti nagymamát, mint a 19 éves egyetemistát. Az adott célcsoport pszichéjét tekintve kell kialakítani az üzenetet és kiválasztani a csatornákat.

2. Statisztikák helyett személyes történeteket és érzelmi töltetű üzeneteket kell megfogalmazni. Az archoz társított üzenetek hamarabb veszik rá az embereket a cselekvésre, mint a száraz statisztikák, amiknél  az egyén nem érzi a személyes kötődést.

3. A legjobb befolyásolási technikák az egyszerűség elvét követik. Minél egyszerűbben és érthetőbben kell megfogalmazni az üzeneteket, lehetőleg érzelmi kötődéssel fűszerezve. Ilyen például egy olyan egyszerű, a mindennapokba könnyen beilleszthető változás. Legyen könnyen érthető és könnyen alkalmazható változtatás. A legegyszerűbb az, ha már meglévő szokáshoz társítunk egy apró változást.

4. Végül pedig átgondoltan kell kommunikálni. Például azt, hogy a klímaválság problémáját egy minőségi réteg fontosnak tartja. A koronavírus kapcsán is az egyik legrosszabb kommunikáció a maszkot nem viselő emberek számszerűsítése volt, hiszen ha megnézzük, a teljes lakosság töredéke tartozott ebbe a csoportba, a nagy számok hallatán pedig az emberek túlzottan felnagyították őket.

p10011092.jpg

Dr. Újszászi Bogár László a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett mesterszakos diplomát. Doktori fokozatát az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Retorika szakirányán szerezte summa cum laude minősítéssel. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozik vendégelőadóként. Az általa kidolgozott BDA komplex meggyőzéstechnikai rendszert már a Dubai University-n is tanítják. Az üzleti életben nagyvállalatoknak csinál cégreszabott meggyőzéstechnikai képzéseket és kutatásokat. Ügyfelei között van többek között a Caterpillar, a Lindab, Aegon, CIB Bank, DuPont, Tesco vagy a Konica Minolta.

A fenntarthatóság témakörében a közös cél vagy a közös ellenség lehet erősebb?

Én nem feltétlenül választanám szét a kettőt, hiszen a kulcs mindkettőben benne van: az érzelmi hatás.

A közös ellenségnél érdemes megemlíteni az összeesküvés-elméleteket. Ezen elméletek ereje, hogy egy bonyolult kérdést egyetlen egyszerű válasszal magyaráznak meg, amiben lehetőleg egy embert vagy szervezetet tesznek felelőssé történésekért. Gondoljunk például magára a klímaválságra. Rengeteg faktora van, de számos összeesküvés-elméletet gyártó csoport csak az öko-fasisztákat, egy emberellenes csoportot lát mögötte, akik ki akarják irtani a Föld lakosságát.

Véleményem szerint mindkét eszköz (a közös cél és a közös ellenség) hasznos lehet, de a korábbi tapasztalatokra építve sajnos a közös ellenségkép sokszor jobban összekovácsolja a csapatot, mint a közös cél. 

Mi befolyásolja jobban az embereket a fenntarthatóság kérdésében:  közeli ismerősök vagy influenszerek?

Robert Cialdini említi meg a Hatás című könyvében a társadalmi bizonyíték befolyásolástechnikai alapelvet, ami azt mondja ki, hogy az emberi agy ösztönösen követi a tömeget. Olyannyira igaz ez, hogy Solomon Asch a Stanfordon végzett híres kísérletét megismételték modern fMRI vizsgálatokkal és azt igazolták, hogy a tömeget nem követő egyének agyának ugyanaz a része aktív mint a fájdalom érzete során is. Tehát az agyunk alapvetően bünteti, ha szembe akarunk menni a tömeggel. Kutatás 

A befolyásolás nagyban függ az adott célcsoporttól. Az influenszereket, a kommunikációs csatornát az adott célcsoport alapján kell megválasztani. Influenszerek, azaz véleményvezérek egyébként mindig is voltak, csak nem ilyen formában. Ha egy embert rá akarunk venni egy cselekvésre, akkor azt kell neki mutatni, hogy mind a közeli környezete, mind pedig azok az emberek, akikre felnéz, helyeslik azt a cselekvést. 

img_5014_1.jpg

Ön szerint milyen szerepe van az oktatásnak a zöld életmódban?

A klímaválság kapcsán az egyik kulcsfontosságú elem az edukálás. Ez nemcsak a kisiskolásokra, tanulókra igaz, hanem a felnőttekre is. Úgy gondolom, hogy a zöld gondolkodásmódot minél hamarabb el kell ültetni a gyerekek fejében, de az edukálás ugyanolyan fontos a felnőtteknél is. Ha valaki nem tudja pontosan, hogy mi a probléma, hogyan tud ellene tenni és mi lesz az ő egyéni hozzájárulása a megoldáshoz, akkor nagy valószínűséggel nem is akar majd változtatni. 

Ön szerint hány éve van még hátra a Földnek?

Ez nagyon sok dologtól függ, ezért nem is szeretnék, és nem is tudok egy pontos évszámot mondani. Egyben biztos vagyok: ha abban bízunk, hogy az emberek megfelelő kommunikáció és környezetátalakítás nélkül fogják óvni a Földet, akkor biztos, hogy nincs sok hátra. Ebben nem szabad bíznunk! A hatásos kommunikáció lenne az egyetlen lehetőség, amivel valódi sikereket érhetnénk el.

Képek forrása: Dr. Újszászi Bogár László

A te agyad is bünteti, ha nem követed a tömeget - A befolyásolástechnika szerepe a klímaválság elleni küzdelemben Tovább
Befektetés a jövőnkbe? - Az etikai szempontokon túl hoznak kézzel fogható hasznot a zöld befektetések?

Befektetés a jövőnkbe? - Az etikai szempontokon túl hoznak kézzel fogható hasznot a zöld befektetések?

Zöld pénzügyek II. rész

3_4.jpg

A fenntarthatóság a globális pénzvilág jövőjének egyik kulcsszava. A klímaváltozás kockázatainak felismerése, pénzügyi rendszerbe való internalizálása az egyik legfontosabb napirendi pont kellene, hogy legyen. Kétrészes cikksorozatunk folytatásában többek között arra keressük a választ, hogy az etikai szempontokon túl hoznak-e kézzel fogható hasznot a zöld befektetések.

Írta: Mohos Lilla, képek forrása: Pixabay

Az éghajlatváltozás bizonytalansága és az általa okozott gazdasági sebezhetőség, a jelenséget napjaink egyik legnehezebben kiküszöbölhető problémájává teszi. A társadalom és a gazdaság egészére erőteljesen ható megatrendről beszélünk, amit az idő előrehaladtával egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni.

A cél az, hogy a befektetők képben legyenek azokkal a lehetséges anyagi károkkal, amelyeket az egyre gyakoribbá váló (cikksorozatunk első részében említett) szélsőséges időjárási események jelenthetnek infrastruktúrákra, iparágakra, befektetésekre nézve. A tudósok és a befektetők nagyon különböző nyelvet beszélnek. A befektetőket a lehetséges hozam érdekli, ezért a klímaváltozást nem lehet elválasztani ettől és figyelmen kívül hagyni.

Zöld forradalom

A klímaváltozás és annak fizikai hatásai csak a gazdaság mély szerkezeti átalakításával mérsékelhetők. A pénzügyi szektor szempontjából fontos kiemelni, hogy a környezetileg fenntartható gazdaságra való átállás olyan beruházásokat igényel, amelyeket közpénzekből lényegében lehetetlen finanszírozni, tekintettel a nemzetgazdaságok fiskális korlátaira. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a pénzügyi intézmények a jelenleginél több tőkét közvetítsenek a zöld fejlesztések, beruházások felé.

2_1_3.jpg

Mivel az átalakítás új gazdasági és üzleti lehetőségeket hoz magával, egyes gazdasági szereplők akár profitálhatnak is a fizikai vagy az átállási hatásokból. Ilyen lehetőség befektetni megújuló energia és energiahatékonysági projektekbe, az emissziókereskedelembe vagy részesedést szerezni az „időjárási piacban”, és egyéb potenciális befektetéseket eszközölni. Ezt felismerve, világszerte számos intézmény indított zöld pénzügyi szolgáltatási (green finance) üzletágat. A paletta igen széles, a napelemvásárlást finanszírozó hiteltől kezdve, a levegő, a víz és a talaj szennyezését vagy az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő beruházásokon át (például a megújuló energiába és az energiahatékonyságba történő beruházások) a zöld kötvénypiacokig ide tartozhat „bármi”.

Általánosságban zöld befektetéseknek nevezzük azokat a tradicionális befektetési lehetőségeket, legyen szó akár részvényekről, akár befektetési alapokról vagy tőzsdén jegyzett alapokról, amelyek a környezetvédelemhez és a fenntarthatósághoz vagy ilyen területen tevékenykedő cégekhez köthetők. (forrás: http://www.nextlevel.hu/)

Legyen szó akár részvényekről, állampapírokról, tőzsdén jegyzett alapokról (ETF) vagy egy szűkebb befektetői réteg által elérhető alapokról (hedge fundok), egyre fontosabbak a környezeti és társadalmi felelősségvállalással egybekötött befektetések. Mivel a klímaváltozás meghatározó hosszú távú tényező lett a vállalatok számára, az Európai Unió is zászlajára tűzte az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdaságra való áttérést, és erősen támogatja a fenntartható növekedést segítő pénzügyi rendszer felépítését.

Vajon hoznak-e kézzel fogható hasznot a zöld befektetések, érdemes-e az etikai szempontokon túl ilyenekbe fektetnünk?

A sokakban felmerülő kérdés megválaszolásához tisztáznunk kell azt, hogy az alternatív energiatermelést biztosító cégeken túl, azok a vállalkozások is nyújthatnak zöld befektetési lehetőséget, amelyek a legjobb, környezettudatos szemlélettel működnek a piacon. Ehhez jó kiindulási alapot adnak az úgynevezett zöld alapok, hiszen ide, csak olyan cégek kerülhetnek be, amelyek társadalmilag tudatos módon végzik a tevékenységüket, és a környezetvédelmet illetően is felelős módon járnak el. 

5_2.jpg

További zöld befektetési lehetőségek után kutatva érdemes szétnézni a tőzsdén, ahol akár kisebb startup-cégek olyan fejlesztéseibe is befektethetünk, amelyek új, környezetbarát technológiákat dolgoznak ki. ETF-ekben is gondolkodhatunk, hiszen bőséges kínálat van zöld termékeket magába foglaló alapokból, köztük olyanokból, amelyek a különböző zöld vállalkozások tőzsdei indexét követik le. A zöld iparágakba irányuló beruházások és támogatások növelésével új, megalapozott tendenciát indíthatnak a részvénypiacokon a kormányok. Egyre több bank kínál zöld betéteket is. Ezeknél jellemzően alacsonyabbak a belépési összegek, de a cél ugyanaz:

hangsúlyozottan környezetbarát célok szolgálatába állítani az elhelyezett tőkét.

A pénzügyi piacokon ugyan egy ideje már szó van a zöld forradalomról, a legfrissebb adatok szerint ez a folyamat mára beérett, és várhatóan még jó ideig velünk is marad. Sokáig ugyanis azzal a problémával kellett szembesülnünk, hogy a zöld területen tevékenykedő vállalkozásoknak jóval nagyobb kezdőtőkére van szükségük „hagyományos” társaikhoz képest, és gyakran a fenntartási költségeik is magasabbak. 

Azonban a zöld befektetéseket egyre vonzóbbá teszi a növekvő éghajlat-tudatosság, magatartásbeli változás, illetve egy további pozitívum, hogy karöltve a technológiai fejlesztésekkel, a környezetbarát technológiák költségeit is csökkentik. Mivel a környezetvédelmi célok és a gazdasági szereplők döntéseinek időhorizontja az esetek többségében jelentősen eltér, ezért a zöld termékek főként hosszú távú lehetőségek, kedvező hatásuk többségben csak hosszabb idő alatt érvényesül.  A befektetőknek mindenképpen érdemes fontolóra venniük a zöld portfólió kialakítását, mert igen jövedelmező lehet számukra. A „zöld” és fenntartható befektetésre épülő cégek a felgyorsulást követően a világ legértékesebb vállalataivá válhatnak. A befektetési alapok mellett a nyugdíjalapok, nyugdíjpénztárak is régebb óta fontos szereplői a zöld pénzügyi piacnak. Esetükben a zöld beruházások jellemzően hosszabb megtérülési ideje is jól illeszkedik a megtakarítás időhorizontjához. 

Fontos azonban, hogy ne csak marketingfogás legyen az alapok zöldként való brandelése, hanem valós szándék és elvárt gondosság is megjelenjen az alapkezelői döntésekben.

Zöld kötvények

Tíz évvel azután, hogy a Világbank kibocsátotta az első „zöld” kötvényt, exponenciális növekedés figyelhető meg ezen öko-barát befektetési termékek piacán. Elsősorban abban különböznek a hagyományos kötvényektől, hogy kizárólag olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy éghajlatvédelmi előnye. A zöldkötvények célja, hogy bizonyos tekintetben internalizálják a környezeti externáliákat, és növeljék a környezetbarát beruházások számát. Ezzel lehetővé válik, hogy egy új, társadalmilag rendkívül előnyös, a direkt üzleti célon túlmutató, de hosszabb távon üzletileg fenntartható aspektus jelenjen meg egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban.

4_1.jpg

A zöld kötvények lényegében elősegítik a környezetbarát beruházások felé irányuló tőkeáramlást és ezáltal a hosszú távú faktorokat figyelembe vevő, hatékony tőkeallokációt. Várhatóan csökkentik a forráshoz jutás költségét, és felhívják a figyelmet a környezetromboláshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokra. A zöld kötvények további előnye, hogy mivel csak meghatározott körű felhasználást és célokat finanszírozhat az adott eszköz, az ehhez szükséges  folyamatokat és a források konkrét felhasználását pontosan definiálni és dokumentálni kell. Ez járulékos információt ad a befektetőknek az adott cég irányítási, ellenőrzési és projektmenedzsment kompetenciáiról, ami adott esetben elősegítheti a kötvény hitelkockázatának felmérését.

Nem minden zöld, ami elsőre annak látszik

Több olyan cég is dobott piacra zöld kötvényt, melynek alaptevékenysége jelentős környezeti terheléssel jár, és ezen változtatni akar. De vannak olyan vállalatok is, amelyek elsősorban arra használják, hogy zöldebbre színezzék vele az imázsukat. Ezt a tevékenységet a szakirodalom „zöldre festés”-nek (greenwashing) nevezi, amely az esetek többségében inkább PR-tevékenységnek tekinthető, mintsem valódi zöld elköteleződésnek. 

Nem minden zöld tehát, ami elsőre annak látszik. Fontos, hogy alaposan tájékozódjunk, mibe is fektetjük valójában a pénzünket.

A saját jövőnket megalapozó befektetések

Látható, hogy a klímaváltozás és a környezeti anomáliák több szempontból is fontosak a pénzügyi szektorra nézve. Az ökológiai fenntarthatóság a versenyképesség egyik kulcsfontosságú eleme, amelyhez feltétlenül szükséges a zöld közgazdasági gondolkodás és a megfelelő pénzügyi termékek jelenléte. Elengedhetetlen a hosszabb távon kibontakozó környezeti anomáliák üzleti döntésekbe való beillesztése, a rövid távú, „vak” szemlélet felszámolása. 

Olyan piaci struktúra és feltételrendszer kialakítása tehát a cél, amelyben már most megjelennek e kockázatok, mégpedig az üzleti döntéshozók által is értelmezhető, konkrét pénzügyi hatások formájában. A környezetünk állapota és a rövid távú üzleti megfontolások között fennálló ellentmondásokat a zöld technológiák versenyképességének javulása és a globális szemléletváltás számolhatják fel véglegesen.

1_4.jpg

Miért éri meg tehát zöld területen befektetni amellett, hogy jót teszünk vele a jövő nemzedékének, és óvjuk a környezetünket? Röviden összefoglalva a zöld kötvények célja, hogy hosszú távon is értékeljék egy adott piaci szereplő környezetre, társadalomra gyakorolt hatását, valamint vállalatirányítási gyakorlatát. Amennyiben a kockázatokat beárazzák a termékekbe, magasabb kockázattal súlyozott hozamra számíthat a fenntarthatóságot szem előtt tartó befektető. Igenis megvalósítható az a cél, hogy ne menjen a fenntarthatóság a hozam rovására.

A zöld pénzügy nem jótékonykodás, hanem az etikai szempontokon túl kézzelfogható hasznot is hozhat. Ezekre a pénzügyi döntésekre úgy kell tekintenünk, mint a saját jövőnket megalapozó befektetésekre.

Befektetés a jövőnkbe? - Az etikai szempontokon túl hoznak kézzel fogható hasznot a zöld befektetések? Tovább
Vegán vagy állatkísérlet mentes? - Igazodj ki a jelölések között

Vegán vagy állatkísérlet mentes? - Igazodj ki a jelölések között

1_3.jpg

Sokan szeretnénk felelősen étkezni, olyan termékeket vásárolni, amik megfelelnek az értékrendünknek és az életmódunknak, például állatkísérlet mentesek vagy vegánok. Azonban mindennapi nehézség eligazodni a sok logó és jelölés között. Összefoglaló cikkünk segítséget nyújt a felismerésben, és hozzásegít a tudatos vásárláshoz.

2020.11.01. Írta: Erdős Bianka, borítókép: Pixabay

Sokan igyekszünk figyelmet szentelni annak, hogy milyen az életvitelünk, az értékrendünk, és hogy ezekkel összhangban  milyen ételeket és termékeket vásárolunk. A tudatosság mellett sokan törekszünk arra, hogy minél kevesebb műanyagot használjunk, zero wasteek legyünk, olyan termékeket vásároljunk, amelyeket nem teszteltek állatokon, vagy étkezési szokásainknak megfelelően vegetáriánus vagy vegán dolgokat vegyünk. De valóban tudjuk, hogy mi az, amire oda kell figyelnünk, amit a megfelelő választás meghozatalához a terméken keresnünk kellene?

3_jpeg.jpgKép: Pexels

Rengeteg olyan termékmegjelölés, logó található a termékeken, amelyek megkönnyíthetik a vásárlási folyamatainkat, amennyiben tisztában vagyunk ezeknek a grafikáknak a jelentésével. Ehhez először fontos tisztázni azt, hogy mik a főbb kategóriák, és ezek között mennyire lehet átfedés.

A jelölések kategóriái

Alapvetően beszélhetünk vegetáriánus, vegán és CF (Cruelty Free), azaz állatkísérlet mentes termékmegjelölésről. Fontos tisztázni, hogy az egyes kategóriák között lehetnek átfedések, és így egy termék lehet egyszerre vegán és állatkísérlet mentes is. Azonban az, hogy valami csak vegán, nem jelenti azt feltétlenül, hogy az adott terméket nem tesztelték állatokon, vagy éppen fordítva, az állatkísérlet mentes termék tartalmazhat állati eredetű összetevőt. A különböző minősítéseket és így a logókat nem cégeknek, hanem termékeknek ítélik meg, emiatt azt is érdemes lehet szem előtt tartanunk vásárlásaink során, hogy bár egy márka árusít vegán termékeket, attól még nem lesz maga a márka és az összes többi terméke is vegán.

Állatkísérlet mentesség (Cruelty-free)

Állatkísérlet mentes termékekről akkor beszélhetünk, ha a termék összetevőit, illetve magát a terméket nem tesztelték állatokon. Ezt jelzi számunkra a Choose Cruelty Free (CFF), vagyis Válaszd a kísérlet menteset logó is. Valószínűleg ezzel nem igazán fogunk találkozni, mivel egy ausztrál non-profit szervezet által létrehozott kezdeményezés része, amely az ausztrál fogyasztókat és gyártókat ösztönzi állatkísérlet mentes termékek megvételére, illetve előállítására.

2_jpeg.jpg

Kép: Unsplash

Azonban nem kell Ausztráliáig mennünk, hogy ehhez hasonló logóval találkozzunk. A Vegetarian Society Approved logó olyan vegetáriánus termékekre kerülhet rá, amelyek amellett, hogy például nem génmódosítottak vagy keresztszennyeződéstől mentesek, nem voltak tesztelve állatokon sem a gyártó, sem megbízott fél által. Szintén biztosak lehetünk abban, hogy állatkísérlet mentes terméket tartunk a kezünkben, ha a Leaping Bunny vagy a PETA (Amerikai Állatvédő Szervezet) által létrehozott Beauty without Bunnies logót látjuk. Az előbbi esetében a beszállítói lánc teljes egészét ellenőrzik. A Beauty without Bunnies, illetve a Vegetarian Society Approved logóknak létezik egy bővített változata is, amely az állatkísérlet mentesség mellett biztosítja a termék vegánságát is.

A vegánság jelzései

Közelítsük meg a témát a másik oldalról is: honnan tudhatjuk, hogy egy termék vegán-e? A Vegetarian Society Approved (Vegan) logóról már szót ejtettünk, ez a CF mellett garantálja, hogy a termék vegán is. Amennyiben a Certified Vegan Logo vagy a Vegan logót látjuk elhelyezve a terméken, arról biztosan tudhatjuk, hogy vegán. Bár ez a megjelölés elsősorban a termék vegán létére hívja fel a figyelmet, fontos tudni, hogy az előbb említett logóhoz hasonlóan szintén biztosítja, hogy a termék állatkísérlet mentes is.

ba_vegetarianus_vegan_jelolesek_8.png

grafika: Közgazdász

Ezek a logók mind arról biztosítják a vásárlókat, hogy a termék állati eredetű összetevőktől és melléktermékektől mentes, nem áll fenn keresztfertőzés veszélye, és nem voltak a termékek, illetve azok összetevői állatokon tesztelve, sem a gyártó oldaláról, sem annak megbízásából. Érdekesség, hogy a The Vegan Society-t Donald Watson alapította 1944-ben feleségével és négy barátjukkal. Watson volt az, aki megalkotta a vegán kifejezést azokra a vegetáriánusokra, akik tejtermékek mellett tojást sem fogyasztanak. A Vegan logó ehhez a társasághoz fűződik.

Érdemes még megemlítenünk a V Label-t, amely az Európai Vegetáriánus Unió kezdeményezésére jött létre. Ez a termékjelölés a korábban említett logókkal ellentétben nem garantálja, hogy nem tesztelték állatokon, azonban nem is ebből a célból hozták létre. Az elsődleges cél az volt, hogy  könnyítsenek a vásárlás folyamatán azok számára, akik kifejezetten vegetáriánus vagy vegán terméket szeretnének vásárolni, ugyanis a V Labelnek két kategóriája van: a vegetáriánus és a vegán. A két logó megszületéséhez az is hozzájárult, hogy európai szinten még nincs kötelező erejű, jogi definíció arra, hogy pontosan mit jelentenek a vegetáriánus és a vegán kifejezések. 

adatbazis.jpgAmire még érdemes figyelni

Kép: Az EWG’s Healthy Living applikációja

Fontos tudnunk, hogy amennyiben egy termékre írva csak annyit látunk, hogy vegán vagy állatkísérlet mentes, az még igazából semmit sem jelent. A fent ismertetett logók azok, amelyek garantálni tudják ezeket. Azonban azt is jó, ha tudjuk, hogy ezeket a logókat a cégek csak színükben változtathatják meg, mást nem alakíthatnak át rajtuk! Amennyiben nincs logó a terméken, még ne ítélkezzünk egyből, érdemes megnézni a termék összetevőit, ugyanis előfordulhat, hogy egy cég nem kívánja megfizetni a logók licensz díját.

Amennyiben a termékösszetevők elolvasása után is bizonytalanok maradunk, érdemes lehet az erre a célra kialakított adatbázisokban tájékozódni a termék minősítésével kapcsolatban. Természetesen ezek után is előfordulhat, hogy nem vagyunk biztosak a dolgunkban, még mindig szkeptikusak vagyunk. Ebben az esetben érdemes a közösségi média felületeken olyan tartalomgyártókat követni, akik kifejezetten vegán életmódot folytatnak, emiatt olyan márkákkal vannak szerződéseik, akik vegán termékeket és/vagy állatkísérlet mentes termékeket forgalmaznak. 

Adatbázisok, amikben keresni lehet:
Double Check Vegan
Leaping Bunny Program
Beauty Without Bunnies
Skin Deep (applikáció: EWG’s Healthy Living)

Cégekkel is érdemes lehet felvenni a kapcsolatot, hiszen belefuthatunk olyan szituációba is, hogy egy általunk régebb óta használt termékről lekerül például a vegán logó. Egy esetben a cég erre a megkeresésre azt válaszolta, hogy nem szükséges tovább használniuk a vegán logót, mivel rendelkeznek COSMOS minősítéssel. A COSMOS egy nemzetközi tanúsítvány, amely nem önmagában szerepel a termékcsomagoláson, hanem minősítő szervek logójával együtt találhatjuk meg a jelzését, mint COSMOS NATURAL vagy COSMOS ORGANIC. A tanúsítványt bio- és natúrkozmetikumok kapják meg, de ezek tartalmazhatnak növényi és állati eredetű összetevőket is, emiatt nem felelnek meg a vegán feltételeknek.

Keressétek a logókat, tájékozódjatok, és merjetek kérdezni cégektől annak érdekében, hogy vásárlásaitok során a megfelelő terméket válasszátok, ami az értékrendeteknek megfelel.

Vegán vagy állatkísérlet mentes? - Igazodj ki a jelölések között Tovább
Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni?

Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni?

kgo_vega_foto_1.jpgHa eldől, hogy valaki vegetáriánus vagy vegán lesz, és lemond a hús vagy akár minden állati eredetű termék fogyasztásáról, sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogyan is álljon neki ennek az egésznek. Egyáltalán mit is jelent vegának vagy vegánnak lenni? Ki fogja-e nézni őket a korábbi társaságuk, és vajon mindig éhesek lesznek? Jól lehet lakni hús nélkül is? Nem lesznek betegek, vagy nem fogják még a gatyájukat is étkezésre költeni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kínál válaszokat az alábbi írás.   

2020.10.30. Írta: Brándisz Ádám / Borítókép: Pexels

Ahogy a közmondás is tartja, a kezdet mindig nehéz, nincs ez másképp egy étrendváltásnál sem. Manapság már viszonylag egyszerű helyzet fogadja, aki nem akar többé hús fogyasztani. Változó világunk szerencsére jó irányba mozdult el, egyre több és változatosabb lehetőség áll a vega vagy vegán emberek előtt, sőt a közbeszédben is egyre elfogadottabb témává válnak ezek az alternatív étrendek. A gyakran etikai vagy környezetvédelmi okok miatt választott vegetarianizmust, vagy veganizmust hosszas gondolkodás előzi meg. A helyzetet alaposan körbejárva, számos vegát és vegánt megkérdezve kijelenthetjük, hogy nincs mitől félniük azoknak, akik belevágnak ebbe a kalandba. Ugyan lehetnek nehézségek, azonban az életmód, amit választanak, sok mindenért kárpótolni fogja őket 

kgo_vega_foto_2.jpg

Kép: Brándisz Ádám, Közgazdász

 

Az életmódváltás első lépései  

Na de kezdjük is az elején. Eldöntöttük, hogy váltunk, sőt már azt is kitaláltuk, hogy csupán vegák leszünk, és nem mondunk le teljesen az állati eredetű termékekről, mint a vegánok. Érdemes a fokozatosság elvét követni az étrendváltásban, hiszen, ha egyből elhagyunk minden állati eredetű terméket, akkor a szervezetünk nehezen fog reagálni a hirtelen változásraKövetkező lépés az ötletgyűjtés és tervezés. Ahogy szépen fokozatosan csökkentjük a húsfogyasztásunkat, úgy nő meg a kreativitás szerepe az étrendünkben, és úgy térünk át egy másik életmódra. Mára már eljutottunk oda, hogy Magyarországon is számos szakácskönyv, film, online videó elérhető, sőt olyan közéleti személyiségek is vannak, akik kizárólag ezzel a témával foglalkoznak – legyen szó akár a vegaságról, akár a vegán életmódról. Érdemes az ő munkásságukat követni, mert sok ötlettel gazdagodhatunk.  

Tegyük fel, hogy megvan a receptgyűjteményünk, és már órákat töltöttünk el netes videók nézegetésével. Erőt veszünk magunkon, és kezünkben a bevásárló kosárral, remegő léptekkel belépünk egy ismeretlen világba. Az az érzésünk, hogy már jártunk itt korábban, de mégis az újdonság erejével hatnak a dolgok. Most új szemmel kell felfedeznünk a megszokott boltunkat. Ha vegák szeretnénk lenni, csupán egy cél lebeg a szemünk előtt: húst ne! Az elején még bátortalanul és tanácstalanul mászkálunk a sorok között, azonban ahogy telik az idő, és múlnak a hetek, úgy leszünk mi is egyre bátrabbak, és a végén már szédítő sebességgel fogunk bevásárolni. Válogatás pipa, elérkezünk a kasszához. A kedves, ismerős pénztáros néni ugyan kicsit furán néz ránk, hogy nem vesszük meg a korábbi húsmennyiséget, azonban valahogy kibírjuk a csodálkozó tekinteteket.  

Hazamegyünk, ledobjuk a szatyrokat, majd egy kreatív főzés után megesszük életünk első vegetáriánus ebédjét. Boldogságot érzünk, mert tudjuk, hogy valami nagynak vagyunk az elején. Másnap lelkesen meséljük első élményeinket a családnak és a barátoknak. A papa elsőre furán néz, nem érti, hogy miért ne kellene szalonnát ennünk, mama csak a szemét forgatja amikor közöljük vele, hogy nem kérünk a vasárnapi rántotthúsból. A barátaink elfogadóak, azonban páran mintha ferdén néznének ránk.

Megérkeznek az első negatív megjegyzések, szkeptikus mondatok, és elgondolkozunk azon, vajon tényleg helyesen döntöttünk-e. Megéri a sok hűhó, a receptkeresgélés és a halványulásnak induló emlékek a gőzölgő steakről? 

Ekkor viszont arra gondolunk, hogy miért is kezdtünk bele, egy fenntartható világért, melyben nem eszünk állatokat, és védjük környezetünket. Visszatér belénk a lelkesedés. 

kgo_vega_foto_3.jpg

Kép: Pexels 

 

Mit érez mindebből a testem?  

Pár hónap elteltével már otthonosan mozgunk új életmódunk kultúrájában, megszoktuk a baráti ugratásokat, és lendületesen érvelünk, ha valaki megkérdőjelezi döntésünket. Érkezik azonban az első pofon. Véradáson kiderül, hogy alacsony a vérünk vastartalma és B-12 vitaminból se túl rózsás a helyzet. Doktorúr első kérdése: Maga vega, igaz? Ledöbbenünk: de hát egészségesen élünk, mindennek szépnek kellene lennie! A villámtanácsadás után megtudjuk, hogy miket felejtettünk ki az étrendünkbőlHazafelé már új recepteken gondolkozunk, és tudjuk, hogy teljeskörűen kell étkeznünk, különben a korábbi húsfogyasztásból származó ásványi anyagokból és nyomelemekből hiány lesz. Gyorsan fel is hívjuk ismerősünket, aki most kezd bele az életmódváltásba, hogy erre is figyeljen. 

Az a bizonyos egy év  

Elérjük a hőn áhított mérföldkövet: egy év eltelt amióta étrendet váltottunk. A család egy meglepetés partival ünnepel. Meghökkenten vesszük észre, hogy a papa a rántott brokkoliból pakol magának. Gyors kérdést követően kiderül, hogy mostanság kevesebb húst eszik, amit az orvosa is támogat, hiszen lejjebb ment a koleszterin-szintje. Boldogan vesszük tudomásul, hogy másoknak is segíthettünk döntésünkkel. 

Ebéd közben az egész család minket faggat, mi pedig lelkesen mesélünk terveinkről. Következő héten kezdünk egyetem mellett, mellékállásban egy modern, fiatalos, vegetáriánus bisztróban. A tulajdonos az ismerősünk, és vevő az ötleteinkre. Ha minden jól alakul, jövőre a többi étteremmel összefogva vega hetet szervezünk Budapesten, melynek célja az étrend népszerűsítése és az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés lesz. Többen is hívtak minket felvonulásokra és tüntetésekre, de mi azt túl szélsőségesnek tartjuk, és inkább a párbeszédben látjuk a lehetőséget. Sőt, saját tapasztalatainkon felbuzdulva elkezdtünk írni egy könyvet is, melynek célja, hogy megkönnyítse az étrendváltást és eloszlassa a tévhiteket. 

pexels-karolina-grabowska-4397910.jpg

Kép: Pexels

Estefelé az italunkat kortyolgatva jó érzéssel gondolunk vissza az elmúlt egy évre. A kezdeti félelmeinkre, melyek visszatartottak minket, a barátainkra és a családunkra, akik támogattak minket, a kisebb nagyobb bökkenőkre, melyeken kihívás volt túljutni és a számtalan emlékre, melyet a vegetáriánus étrendnek köszönhetünk. Egy ismerősünk foglal mellettünk helyet, majd érdeklődően fordul felénk. Ő is elkezdené az étrendünket. Felcsillan a szemünk, és szenvedélyesen kezdünk el mesélni neki, az új ötletünkről, hogy kipróbáljuk a vegánságot. 

Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni? Tovább
Befektetés a jövőnkbe? -  A klímakockázatok és gazdasági hatásaik

Befektetés a jövőnkbe? - A klímakockázatok és gazdasági hatásaik

Zöld pénzügyek I. rész

kep4-min.jpgA fenntarthatóság a globális pénzvilág jövőjének egyik kulcsszava. A klímaváltozás kockázatainak felismerése és beillesztése a pénzügyi rendszerbe a legfontosabb napirendi pontok közé tartozik, vagy legalábbis így kellene, hogy legyen. Kétrészes cikksorozatunkban először az éghajlati tényezők kockázatait és az elmúlt évek előrelépéseit vizsgáljuk.

2020.10.28. Írta: Mohos Lilla / Borítókép: Canva

Napjainkban kevesen vitatják, hogy a gyakran globális felmelegedésként emlegetett klímaváltozás az egyik legnagyobb az emberiségre leselkedő veszélyek közül. Globális kockázati tényező, melynek hatása több generáción keresztül képes rányomni bélyegét az emberi életminőségre, hatalmas kihívást jelentve mind a környezet, mind a világgazdaság, mind a vállalkozások számára. A klímaváltozás a gazdaság társadalmilag nem optimális működésének következménye is. Megfékezésére a pénzügyi szektor is jelentős hatást gyakorolhat.

Zöld pénzügyek a kockázatok tükrében

Az éghajlatváltozás földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül befolyásol szinte minden iparágat és gazdasági tevékenységet, beleértve a pénzügyi szektort is. Bár senki sem tudja teljes pontossággal előre jelezni a hatásait, mára elég sokat tudunk ahhoz, hogy megértsük azokat. A pénzügyi szolgáltató szektor rendkívül sokféle, kiszámíthatatlan kockázattal kénytelen szembesülni a klímaváltozás miatt. A szélsőséges időjárásból eredő pénzügyi kockázatok elhárítását célzó stratégiával most és hosszú távon teljesíteni lehet a monetáris és pénzügyi stabilitás fenntartását. Ezért fontos, hogy legyen ilyen stratégia, amiben a gazdasági szereplők figyelembe veszik a következő szempontokat. (Kép: Pixabay)

kep2_4.jpg

1. Fizikai kockázatok és hatásaik

Elsőként beszélhetünk fizikai kockázatokról. Ezek az éghajlattal kapcsolatos, például aszályok, árvizek, viharok és tengerszint-emelkedés okozta károk. Az ilyen káresemények kapcsán mind anyagi, mind fizikai kár elszámolható. Ide tartoznak továbbá az olyan kockázatok, amelyek közvetett módon jelentenek veszélyt, mint például a globális ellátási láncok megszakadása. A klíma globális és regionális változásai szintén a mezőgazdaság, a humán tőke és a fizikai javak termelékenységének alacsonyabb szintjét eredményezhetik. A legkülönfélébb természeti katasztrófák fenyegethetik a magán- és a köztulajdont, valamint a megművelhető földet és a vízforrásokat. Az emberi sérüléseknek, haláleseteknek vagy a csökkenő kereseti lehetőségeknek nemcsak közvetlenül az érintettekre, hanem a biztosító társaságokra és más szereplőkre nézve is káros pénzügyi következményei vannak. 

A fizikai kockázatok potenciálisan nagy pénzügyi veszteségeket eredményezhetnek, különösen akkor, ha nincsenek biztosítva. Ekkor ugyanis a háztartásokra és a vállalatokra hárul a teher. A károk csökkenthetik például a háztartások, bankok és befektetők által birtokolt eszközök (például ingatlanok) vagy a pénzügyi intézményeknél tartott befektetések értékét, és csökkenthetik a vállalatok jövedelmezőségét is, ami a vállalati mérlegek romlásához vezethet. Szélesebb rendszer- és vállalati szintű hatásuk is lehet, például gazdasági zavarok vagy alacsonyabb termelékenység. Ez közvetlen hatással lehet a pénzügyi intézmények beruházásainak értékére, illetve növelheti a bankok hitelkockázatát is, amennyiben az érintett eszközök bankhitel-fedezetként szolgálnak. Ha a bankok jelentős veszteségeket szenvednek, akkor korlátozhatják a hitelezést, a hitelkínálat csökkentésével pedig tovább súlyosbíthatják a fizikai kockázatok pénzügyi hatásait. Ha az esetleges veszteségek biztosítva vannak, a magasabb kárigények közvetlenül érinthetik a biztosítótársaságokat. (Kép: Pixabay)

kep1_5.jpg

2. Átmeneti kockázat

A másik kockázati tényező az átmeneti kockázat. Ez az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásból ered, és ugyancsak jelentős pénzügyi következményekkel jár. A sikeres átálláshoz számos szereplő bevonására van szükség, beleértve a központi bankokat és a pénzügyi szabályozókat is. Ideig-óráig elodázhatják ugyan a vállalatok a megváltozott környezeti feltételekhez való alkalmazkodást és az ezzel járó átalakulást, de ahogy egyre nyilvánvalóbbak lesznek a klímaváltozás jelentette kockázatok, fel kell majd gyorsítaniuk az átállásukat, aminek így nagyobb lesz a költsége. Ha a klasszikus ipari megoldásokat használó vállalatok nem kezdik el időben csökkenteni az ökológiai lábnyomukat, idővel jelentős kihívással találják szembe magukat. Amennyiben kudarcot vallanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló törekvések, úgy az éghajlatváltozás fizikai hatásai fognak dominálni. (Kép: Pixabay)

concept-2791440_1920.jpg

Ha sikeres az átállás az alacsony szénfelhasználásra, ide kapcsolható egy további faktor, az átalakítási vagy csökkentési kockázat. A klímaváltozás hatásainak csökkentését vagy a zöldenergiák térnyerését szolgáló politika parlagon maradt eszközöket – például fosszilisüzemanyag-tartalékokat – eredményezhetne, melyek értéke meredeken zuhanna, hiszen a jogalkotás, a szabályozás, az adózás, a technológia alapvető változást idézne elő a keresleti oldalon. Illetve, ha csak későn valósulnak meg a klímavédelmi intézkedések, sokkszerű lesz a gazdaság átállása, vagyis az átállási hatások meghatározók lesznek. 

3. A felelősségvállalás kockázata

A harmadik kockázati tényező a felelősséghez kapcsolódik. Akkor jelentkezik, amikor klímaváltozáshoz vagy környezeti eseményhez kapcsolódó fizikai vagy átmeneti kockázatokból származó károkat szenved el a gazdasági szereplő, és ezekkel kapcsolatban azoktól várja a kompenzációt, akik felelősséget vállaltak a kárért (azaz biztosították azt a felelősségbiztosítás keretein belül). (Kép: Pixabay)

blur-1853262_1920.jpg

A kockázatok makrogazdasági hatásai

A klímakockázatoknak a monetáris intézmények azon képességeire is kiemelt hatásuk lehet, amelyekkel a hagyományos makrogazdasági célkitűzések megvalósítására törekednek. Az éghajlatváltozás szélsőséges megnyilvánulásai jelentős mértékben, kiszámíthatatlanul és hosszú időszakokra csökkenthetik az aggregált keresletet és a potenciális kibocsátást. Az elmúlt évtizedekben a megszokott olajársokkokon kívül csak néhány jelentős stagflációs kihívással kellett a központi bankoknak szembenézniük. Ez azonban változhat, ha gyakoribbá és súlyosabbá válnak a klímaváltozás káros hatásai a keresleti és a kínálati oldalon.

Sőt, a nagyobb klímakockázat azt jelentené, hogy az állandó klímasokkok miatt a jövőben szélesednie kellene a monetáris politika időhorizontjának, ami jelenleg  jellemzően két-három év.

Globális szint, megfelelő adaptáció

Így már érthető, hogy az utóbbi időben a jegybankok, felügyeletek és a pénzügyi piacok számára is fontos téma lett a klímaváltozás. A Bank of England, az Európai Központi Bank (EKB), az amerikai Fed és számos további szervezet hangsúlyozza a pénzügyi közvetítőrendszer szerepét az éghajlati kockázatok kezelésében. Finanszírozási döntéseikkel a bankok befolyásolják bolygónk állapotát. Európában már a monetáris politika részét képezi a klímapolitika. Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, valamint anélkül, hogy ezt a  célt károsan befolyásolná, az EU általános gazdaságpolitikájának támogatása, amelynek a környezetvédelem magas szintű védelme és a környezet minőségének javítása is részét képezi. (Kép: Bera Viktor)

b_v_0141.jpg

A tudomány fejlődésének köszönhetően most már nagyobb pontossággal modellezhetők és építhetők be a kockázatkezelési és üzleti tervekbe az éghajlati kockázatok. Ahogy a legtöbb kockázattípus esetében, az éghajlatváltozás kapcsán is beszélhetünk lehetőségekről. A pénzügyi szolgáltatók az elsők között ismerték fel, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével, az aktív finanszírozói, tanácsadói, klímaadaptációs tevékenységgel nemcsak az éghajlatot védik, hanem potenciális veszteségektől is megóvják magukat, adott esetben pénzt megtakarítva, hatékony kockázatmenedzsmenttel és a lehetőségek jó kihasználásával pedig még profitot is termelve. 

Az éghajlatváltozáshoz való megfelelő adaptáció akár olyan felmerülő költségnek is tekinthető, amely segít a jövőbeni komoly negatív következmények enyhítésében, továbbá lehetőségek széles tárházát nyitja meg a vállalati növekedés és a fejlődés előtt. E kihívások és lehetőségek integrált menedzsmentet, termelési és pénzügyi szakértelmet, valamint aktív kockázatkezelést követelnek meg a vállalatoktól.

Elmozdulás zöld irányba az elmúlt években

Az elmúlt évek előrelépését a 2015-ös Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményhez kapcsolhatjuk, melyben mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás mérséklése és az emberi civilizáció védelme mellett. Ezek közé tartozik Kína, az Egyesült Államok, India, Oroszország -  csak néhány példa a legnagyobb szén-dioxid kibocsátónak számító országok közül. Az egyezményt aláírók legfontosabb vállalásai közé tartozik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése (2050-re a szén-dioxid kibocsátás nettó nullára csökkentése), a felmelegedés 2 Celsius-fokban való maximalizálása, valamint az arra való törekvés, hogy lehetőleg inkább 1,5 Celsius-fok legyen a mértéke. Ez enyhítené az éghajlatváltozás környezetre mért csapásait. (Kép: Kristóf Benjámin)

k_b_0047-min.JPG

Az egyezmény keretein belül minden ország maga határozza meg saját hozzájárulását annak érdekében, hogy mérsékelje a globális felmelegedést. Egységes vállalások kevésbé lennének megvalósíthatók, hiszen a résztvevő országoknak saját, helyi viszonyaikhoz kell igazítaniuk őket. Hátránynak tekinthető, hogy a szerződés szankcionáló erővel nem bír, így, ha egy tagállam nem tartja be a vállalásait, nem jár érte retorzió. Ezzel szemben pozitívum (bár tettek nélkül nem elegendő), hogy a klímaegyezmény aláírása óta a pénzügyi szabályozó- és felügyeleti hatóságok tisztában vannak azokkal a kockázatokkal, amelyeket a túlzott szén-dioxid kibocsátás a pénzügyi stabilitásra nézve jelent. Az éghajlatváltozásnak ugyanis kiemelt hatása lehet a monetáris intézmények azon képességeire, amelyekkel  hagyományos makrogazdasági célkitűzéseik megvalósítására törekednek, ezért szükséges a hosszabb távon kibontakozó környezeti anomáliák beillesztése az üzleti döntésekbe. Vagyis a klímakockázatok kezelése szabályozói oldalról is egyre explicitebb követelmény lehetne.

A klímaváltozás mérséklése a kormányzatok részéről egyre drasztikusabb közpolitikai megoldásokat, míg a háztartások és a vállalatok részéről folyamatos alkalmazkodást követel meg. Idővel elkerülhetetlen lesz a szén-dioxid kibocsátás csökkentése, így a kormányok és a vállalatok minél tovább halogatják a probléma elleni hatékony fellépést, annál inkább nő a kiigazítás költsége.

Befektetés a jövőnkbe? - A klímakockázatok és gazdasági hatásaik Tovább
süti beállítások módosítása