Közgazdász Online


“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról

“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról

taxner_liberec_ultra-116.jpg

Hogyan lesz több a fenntarthatóság egyszerű hobbinál? Miért fontos, hogy a rossz hírek ellenére se veszítsük el a reményt? Négy történetet ajánlunk, melyek reményt adnak számunkra a folytatáshoz.

Írták: Szentkirályi Lili, Taxner Tünde, Kovács Máté; Borítókép: Taxner Tünde

Az ökológia nagykönyve

Mentsd meg a bioszférát, és talán megmentheted a világot”

- mondta a néhány hete elhunyt Edward O. Wilson biológus-természettudós. Az ökológia nagykönyve Arisztotelésztől kezdve mutatja be a legjelentősebb természettudósok legfontosabb tudományos eredményeit, melyek környezetvédelmi szempontból olykor aggasztóak, máskor reménykeltők lehetnek.

okologia.jpgTévedünk azonban, ha egy száraz tudományos szakkönyvet várunk. A HVG kiadásában megjelent könyv színes képekkel, ábrákkal, átlátható infografikákkal mutatja be az ökoszisztéma fejlődését és lenyűgözően összetett folyamatait. Olyan nagyhatású személyiségektől idéz, mint David Attenborough, Jane Goodall vagy az Egyesült Államok korábbi alelnöke, Al Gore.

Kép forrás: Lira.hu 

Fejezeteiben végigveszi az evolúció történetét, az ökológiai folyamatokat, a természet világának változatosságát, az ökoszisztémák és az élő Föld kapcsolatát és természetesen az emberi tényezőt is - legyen szó pusztításról vagy cselekvésről egy harmonikusabb világért.

Kovács Máté

My Octopus Teacher

A Netflix 2020-ban megjelent világsikerű dokumentumfilmje  a szó szoros értelmében nem a fenntarthatósággal foglalkozik. Mégis kevés olyan alkotás létezik, ami annyira erősen formálta a közvéleményt a fenntarthatóság kapcsán, mint ahogy a My Octopus Teacher (Tanítóm, a polip) tette.

octopus.jpg

Részlet a filmből. Kép forrása: IMDb

A My Octopus Teacher egyszerre dráma és dokumentumfilm: a másfél órás alkotás alatt intenzíven záporoznak a nézőre nemcsak az információk, hanem az érzelmes pillanatok is. A film producere és egyben főszereplője - a Polip mellett - rendkívül intim pillanatokon keresztül mutatja meg, hogyan alakult a kapcsolata egy közönséges polippal. A film közeli felvételekkel mutatja be a közönséges polipok életterét és a Dél-afrikai-óceán egy kis szegletének tengeralatti mindennapjait. Emellett azonban tanúi lehetünk annak is, ahogy a közel egy év alatt a producer és a polip közötti kapcsolat a kezdeti bizalmatlanságból egy mély, bensőséges barátsággá alakul át.

A film -  az alaptörténet zsenialitása mellett - túlmutat önmagán: gondolkodásra sarkall azzal kapcsolatban, hogy hogyan élünk együtt a természettel. Milyen kapcsolat alakulhat ki ember és állat között? Mit jelent eltávolodni a természettől, és hogyan lehet visszakapcsolódni hozzá? Össze lehet-e hangolni a modern életvitelünket és a természethez való kapcsolódásunkat? Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat feszeget a My Octopus Teacher.

Szentkirályi Lili

The Jane Goodall Hopecast

“Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan - hangzik a környezetvédelmi mozgalmak egyik leggyakrabban idézett jelszava. Ezzel azonban Jane Goodall etológus nem ért egyet. Szerinte meg kell fordítanunk a mondatot: előbb lokálisan kell cselekednünk, és csak utána gondolkodhatunk globálisan.

hopecast.jpg

Forrás: Jane Goodall Institute

A globális kép sokszor lesújtó, erősíti a klímaszorongást, és elveszi a reményt, amire viszont szükségünk van. Erről szól a The Jane Goodall Hopecast is: van remény, de cselekednünk kell. Ha előbb lokálisan cselekszünk, rájövünk arra, hogy képesek vagyunk változást elérni. Ezzel a reménnyel pedig globálisan is inspirálni tudunk másokat.

A sorozat epizódjaiban olyan környezetvédőkkel, aktivistákkal, tudósokkal beszélget a tudós, akik saját közösségükben vagy saját munkájuk során értek el változást, és tevékenységük másokat is inspirálhat a cselekvésre.

Jane Goodall szerint történeteken keresztül juthatunk el leginkább az emberekhez, ezek pedig reményt adnak a folytatáshoz. Hiszen remény nélkül mi értelme lenne folytatni?

Kovács Máté

A fák titkos élete

“Suttog a fenyves zöld erdő”... de vajon mit? Peter Wohlleben erdőgazdálkodási szakember, környezetvédő, író szerint a fáknak ugyanúgy vannak érzelmei és személyisége, mint az állatoknak vagy az embereknek. A fák titkos élete című könyvében közelebb hozza a laikusokhoz is a fák létezésének megfejtett és még megfejtésre váró rejtélyeit. Olvasás közben rádöbbenhetünk arra, hogy mennyire keveset tudunk a fákról és az erdők működéséről, pedig az életünk szerves részei.

Tudtad, hogy miért olyan megnyugtató az ember számára egy lombhullató fákból álló erdőben sétálni?

Tudtad, hogy a fajtárs fák az erdőben aktívan kommunikálnak egymással, és segítenek a bajba jutott egyednek?

Tudtad, hogy egy fa sok ezer állat- és gombafajnak is otthont adhat?

fak1.jpg

fotó: Taxner Tünde

Ez csak pár kérdés a sok közül, amire Wohlleben részletesen és olvasmányosan reflektál. A könyvből ezeken túl a fák és az őserdők jelenlegi környezeti és klimatikus jelentőségére, a modern erdőgazdálkodás hátulütőire és a városi fák, vagyis “az utcagyerekek” életének nehézségeire is fény derül.

Wohlleben rámutat, hogy a fák nemcsak komplex és érzékeny lények, hanem több évszázadot, sőt, akár évezredeket átfogó léptékben az ember és a Föld életének meghatározó szereplői.

Taxner Tünde

“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról Tovább
Fémvödörrel a moziban – Corvinusos hallgatók tették fenntarthatóbbá a Sugár Mozit

Fémvödörrel a moziban – Corvinusos hallgatók tették fenntarthatóbbá a Sugár Mozit

mozis_csapat-min.jpgHogyan lehet zöldebb a mozizás? Corvinusos hallgatók a Sugár Moziban egy fenntarthatósági kampányt valósítottak meg a Döntési technikák kurzuson. Honnan volt ennyi motivációjuk, és mit valósítottak meg? A Science Shop munkatársának vendégírása. 

2022. 01. 14. Vendégszerzők: Kőhalmi Eszter, Matolay Réka, képek forrása: Corvinus Science Shop, Sugár Mozi 

A Corvinus Science Shop civil partnereket, társadalmi vállalkozásokat hoz az egyetem életébe, akik az egyetemistákkal együttműködve dolgoznak valamilyen társadalmi vagy környezeti probléma megoldásán. Ez történt Kiss Gabriella őszi Döntési technikák kurzusán is. A diákok a fenntarthatóság témájához kapcsolódóan Tóth Andi zero waste bloggerrel, a hulladékmentes életmóddal és háztartással ismerkedtek meg, majd döntési technikák során végigzongorázva alakítottak ki egy akciótervet. 

A kurzusvégi akciótervek egyike látványos sikersztori. Az egyetemisták a Sugár Mozi bevonásával elindították a #FenntarthatóMozizásHétvégét, vagyis mozizást fém vödörrel és kulaccsal az eldobható alternatívák helyett. A projektben résztvevő harmadéves, pénzügy-számvitel szakos hallgatókkal, Antal Abigéllel és Simon Csabával beszélgettünk. 

Milyen érzésekkel vágtatok bele a projektbe az elején? Milyen érzések vannak bennetek most, a kurzuszárás után? 

Simon Csaba: Nagyon érdekesnek tartom, hogy egyetemi kereteken belül egy megvalósuló projektet kell létrehozni, tehát nemcsak a levegőbe beszélünk, nemcsak tervezünk, hanem meg is valósítjuk. Viszont amikor megtudtuk, hogy fenntarthatósági témában lesz, akkor elkezdtem aggódni...

Nem sokkal később történt, hogy mozizni mentünk, és kifelé jövet megpillantottam a hatalmas kukákat, tele popcornos dobozokkal meg üdítős poharakkal, már konkrétan púposak voltak. Itt fogalmazódott meg bennem, hogy mi lenne, ha ez lenne a projektünk – egy kezdeményezés a fenntartható mozizásért. A Sugár Moziból indultam ki, hiszen oda nagyon gyakran járok, nagyon szeretem, és egyre inkább elgondolkodtatott, hogy mennyire jó lenne, ha meg tudnánk valósítani, és a későbbiekben is láthatjuk az eredményét.  

vodrok_1.jpg

Tudtam, hogy nem szeretnék olyan projektet csinálni, aminek nem látom a hasznát, ezért most különösen jó érzés, hogy valóban lett megfogható eredménye a projektnek. Nagy boldogság és büszkeség volt azt is látni, hogy Facebookon és Instagramon is láthatóak a hirdetéseink, amiket a Sugár Mozi készített az eseményről, és hogy sikerült megszervezni mindent velük. Vissza-visszajárni nagyon szuper a saját vödörrel és a pohárral. 

A Döntési technikák tárgy lényege az, hogy egy akcióterv segítségével saját projektet vigyenek véghez a hallgatók. A legtöbb kurzus során ehhez teljesen szabad kezet kapnak, azonban ebben az esetben a projekt a közösségi partner, Tóth Andi témájához, a hulladékmentességhez kapcsolódott.  

Mit gondoltok, hogyan járult hozzá a partner jelenléte a projekt sikeréhez? 

Antal Abigél: Amikor személyesen elmentünk Tóth Andihoz, abszolút nem tudtam, hogy mire számítsak, de egy nagyon jó beszélgetés kerekedett ki belőle. Először is kaptunk egy általános tudást, hogy pontosan mibe vágjuk a fejszénket, Andi irányt adott nekünk. Ötleteket is kaptunk azzal kapcsolatban, hogy mivel lehet helyettesíteni a mozis dobozokat. Elmondta, hogy a poharak tetején lévő műanyag mennyire felesleges és kártékony, és azt az ötletet is tőle kaptuk, hogy ha adunk az embereknek egy fém vödröt, azt a többség nem fogja visszahozni, ezért érdemes valamilyen kedvezménnyel honorálni. 

Andinak az akciónk hirdetésében is nagyon nagy szerepe volt, boldogan segített, és osztotta meg csoportokban és a saját oldalán is, valamint a Sugár Mozi oldalára is kommentelt. Mindig nagyon kedvesen és segítőkészen.  

Mi az, amit magatokkal visztek az itt tanultakból? Mi változott a közvetlen környezetetekben? 

S. Cs.: Amit én magammal viszek a fém vödrömön és a poharamon kívül, az a fejlődés a szervezéssel kapcsolatos kommunikációban. Azt is megtanultam, hogy mindig lesznek olyanok, akiket nem fog izgatni az adott téma, de ekkor sem szabad feladni, menni kell előre, és megtalálni azt az embert, akivel viszont éppen akkor haladni lehet.

“A környezetemben is tapasztaltam változást, amikor a szomszédunk küldött képet arról, hogy ők is mennek mozizni, és fém vödörbe kérik a popcornt.“ 

De eljöttek különböző ismerőseink is, és mondták, hogy ők is ki akarják próbálni. A mozi dolgozói is nagyon jófejek voltak. Az, hogy ilyen közvetlen stílusban beszélhettünk az igazgatóval és az üzletvezetővel, hihetetlen jó élmény volt.  

Mi számotokra a legmaradandóbb élmény? 

A. A.: Nagyon pozitív volt, ahogy fogadtak a Sugár Mozisok, nagyon aranyosak voltak, és végig velünk gondolkodtak, hogy hogyan lehetne majd mindezt megoldani. Egyenrangúpartnerekként kezeltek minket; kávéval kínáltak, velünk együtt tanakodtak.

Illetve, a végén volt még egy nagyon jó pillanat. Este 10 körül végeztünk vasárnap a moziban, és megkértük az ott dolgozókat egy közös kép készítésére. Igazából ezeket az embereket csak két napja ismertük, mégis egy olyan jó kis társaság volt, hogy jó visszanézni a képet.  

prezentalas1.png

Rengeteg időt és energiát tettetek bele a projektbe ahhoz képest, hogy sokan csak túl akarnak lenni a tárgyon, a lehető legkisebb erőfeszítéssel. Nem bántátok meg, hogy komolyan vettétek, és hogy nem egy hagyományos Döntési technikák kurzuson vettetek részt, ahol gyakorlatilag szabad kezet kaptatok volna? 

S. Cs.: Valóban felmerült ez problémaként a csoportos megbeszélésen. Feltettük magunknak a kérdést, hogy mit szeretnénk: ötöst vagy egy olyan projektet, aminek ténylegesen lesz is hatása. Végül a csapat úgy döntött, hogy lépjünk túl a tantárgyon, és bár csak három kredit, vessük bele magunkat a munkába.

Azt sem sajnálom egyáltalán, hogy egy adott témán belül kellett megvalósítani az akciótervet, mert így rávezetett minket arra, hogy tényleg olyat csináljunk, amivel a környezetünkön segíthetünk, amire jó lenne, ha felhívnák az emberek figyelmét. Ez a kurzus nagyon jó volt arra, hogy a mi figyelmünket is felhívja erre a problémára. 

“Legyen bármilyen a téma, ha az ember nagyon akarja, akkor otthon tudja magát érezni benne, és meg tudja találni benne önmagát.” - Antal Abigél 

A. A.: Amikor az intenzív hét véget ért, elkezdődött a Vállalati pénzügyi tervezés nevű tárgyunk, ahol egy büfé terveit kellett megvalósítani. Jó volt látni, hogy a mi csoportunkban feljöttek a fenntarthatósági szempontok is. Tehát a Döntési technikák kurzusról tényleg tovább tudtuk vinni a gondolatokat.

Tudj meg többet a Corvinus Science Shopról a honlapjukon, Facebookon, LikedIn-en vagy Twitteren. Vagy keresd őket a science.shop@uni-corvinus.hu e-mail-címen. 

Fémvödörrel a moziban – Corvinusos hallgatók tették fenntarthatóbbá a Sugár Mozit Tovább
Zero waste karácsony nem csak környezetvédőknek - dekoráció, főzés és felesleges ajándékok

Zero waste karácsony nem csak környezetvédőknek - dekoráció, főzés és felesleges ajándékok

pic4karacsony.jpg

A karácsony az adakozás és az osztozkodás időszaka, de ahogy telnek az évek és változnak a szokások, úgy válik a pazarlás melegágyává. Hulladékot termelünk a dekorálásnál, kukába dobjuk a maradékokat, és fölösleges ajándékokat dugunk el a legfelső polcokra. Tényleg erről kell szólnia a karácsonynak? Nem lehetne ez is egy kicsit fenntarthatóbb? Bemutatunk néhány tippet, hogyan ünnepelj bolygótudatosan.

2021. 12. 20. Írta: Belayane Najoua, képek forrása: Pixabay

Mi jut eszedbe, amikor a karácsonyra gondolsz? Ajándékok, végeérhetetlen étkezések, csomagolópapír mindenhol, minden évben új partiruha, törött díszek, és folytathatnánk még a sort.

A 21. századi vásárlói szokások megváltoztatták a karácsonyi időszakot is, november utolsó péntekjével, a “black friday-el” kezdve. Rengeteg olyan dolgot megveszünk, amire nemhogy az ünnepi időszakban nincsen szükségünk, de még utána sem használjuk soha. Gondoljunk csak a több tucatnyi szalvétára vagy az évi három bögrére, amit ajándékba kapunk, és ami nagy valószínűséggel a legfelső polcon fog porosodni, míg el nem jön a lomtalanítás ideje.

Nálunk anyukám minden évben 3-4 csomag szalvétát is vesz, mert nem tudja eldönteni, hogy melyiket vásárolja meg. Ebből maximum egyet használunk el. Hogy mi lesz a többivel? Ott marad a dobozban. Egy évvel később, november utolsó hetében újra rábukkanunk összegyűrve és porosan. Mondanom sem kell, hogy mehet a kukába.

Ahhoz, hogy tényleg egy fenntartható jövőt tudjunk biztosítani a következő generációknak, az ünnepi időszak sem lehet kivétel. Még a karácsony sem. Habár karácsonykor történnek csodák, a pár nap alatt keletkezett óriási mennyiségű hulladék nem fog magától eltűnni.

Hulladék nélküli dekoráció

pic1_karacsony.jpg

A karácsonyi dekorálás a készülődés egyik legjobb szakasza. Ilyenkor már nemcsak a házat öltöztetjük díszbe, hanem a lelkünket is. Habár a filmekben látott ünnepi házak, amik tele vannak zsúfolva gömbökkel, műanyag manókkal és egyszer használatos díszekkel, szemet kápráztatóak tudnak lenni, de vannak zöldebb alternatívák is a dekorációra.

A karácsony egyik sarkalatos pontja a karácsonyfa. Műfenyő legyen vagy igazi? Mindkettő mellett lehet érvelni: a műfenyőt több éven keresztül lehet használni, míg az igazi fenyőből  nem lesz biológiailag nem lebomló hulladék. A bolygótudatosság szempontjából a legjobb az ünnep után elültethető karácsonyfa. Ezzel a megoldással nemhogy nem termelünk felesleges hulladékot, de még fát is ültetünk, ami a környezetvédelem szempontjából mindenképpen pozitív cselekedet.

Az ültethető fán kívül fontos, hogy ne vegyünk minden évben újabb és újabb díszeket, mert ilyenkor gyakran esünk abba a csapdába, hogy kidobjuk a még jó állapotban lévő, de már megunt dekorációkat. Ha mégis meg akarnánk szabadulni a régi díszektől, akkor ne a kukába dobjuk őket, hanem jutassuk el olyan helyre, ahol tudjuk, hogy szükség van rájuk, és  örömet okozunk velük.

Maradékmentes főzés

pic2karacsony.jpg

Minden jól nevelt konyhatündér tudja, hogy a főzés nem a konyhában kezdődik. Egy hagyományos főzés a bevásárlással, míg egy maradékmentes főzés a bevásárlólistával indul. Mivel a karácsonyi menük akár 4-5 fogásból is állhatnak (nem beszélve a sütikről és édességekről), ezért a legjobb, ha még otthon készítesz egy részletes bevásárlólistát. Így nem fogsz felesleges hozzávalókat venni és a bevásárlás is gyorsabb lesz.

A baráti összejöveteleken mindig megbeszéljük, hogy ki mit hoz. A barátnőm a pizzás csigában a legjobb, míg én a mézeskalács készítésében. Van, aki inkább a boltok alkohol részlegére és a koktélkönyvre bízza a hozzájárulását, mások pedig az otthoni titkos pizzatésztát hozzák.

A lényeg, hogy osztozkodunk, és előre megbeszéljük, hogy ki mit hoz, így nem lesz egyik ételből sem túl sok, és nem fog kárba menni semmi.

pic3karacsony.jpg

Az is megeshet, hogy nagyon igyekeztél pazarlásmentesen főzni, a vendégek mégsem ették meg az összes ételt. Ilyenkor keltheted életre a kreativitásodat. Csinálj a maradékból lakomát! Például a száraz sütikből készíthetsz zsemlemorzsát vagy a maradék húsból rakott brokkolit, esetleg a megmaradt bejgliből puncsos süteményt. További recepteket itt találhatsz.

Felesleges ajándékok nélkül

Mielőtt a nagy ajándékvásárlás közepette bármit is megvennénk, mindig tegyük fel ezeket a kérdéseket: Tényleg ezt szeretné? Hasznos lesz neki? Örömöt vagy valamilyen értéket ad? Ne vegyünk meg valamit csak azért, hogy legyen mit a fa alá tenni. Inkább adjuk kevesebb ajándékot, ami biztosan mosolyt fog csalni az arcokra és melegséget a szívekbe.

- De mit szeretnél karácsonyra? Na, mondj már valamit - nyaggat minden évben a testvérem.

- Olyat szeretnék, amit te csinálsz. A két kezeddel - fogom meg minden évben a kezét.

- De tudod, hogy nincs türelmem barkácskodni - ellenkezik ő.

- Tudom. Éppen ez a szép az ajándékodban. Olyat teszel bele, amit a boltban nem tudnál megvenni.

A kézzel készített ajándékok nemcsak a bolygónak tesznek jót, hanem nagyobb örömet is tudnak szerezni, mint azok, amiket a boltban vásárolunk meg. Az üzletekben tucatjával árulják az ugyanolyan termékeket, viszont ami a mi két kezünk közül kerül ki, az biztos, hogy egyedi és személyes lesz. Ráadásul sokkal kisebb lesz az ökológiai lábnyoma, hiszen sok esetben kevesebb lesz a hulladék, nem kell hozzá bolti csomagolás és akár újrahasznosítás útján is készíthetünk ajándékot. Itt rengeteg olyan ötletet találsz, ami egyszer használatos dolgokat varázsol gyönyörű ajándékokká.

Zero waste karácsony nem csak környezetvédőknek - dekoráció, főzés és felesleges ajándékok Tovább
,,A Corvinus egy olyan közeg, ahol érdemes a fenntarthatóságról beszélni’’–a Greenspire főszervezői társadalmi felelősségvállalásról és motivációkról

,,A Corvinus egy olyan közeg, ahol érdemes a fenntarthatóságról beszélni’’–a Greenspire főszervezői társadalmi felelősségvállalásról és motivációkról

gs_cover.png

Lendületes, nagyratörő, innovatív. Három kulcsszó, amelyek bizonyítják: a Greenspire Fenntarthatósági Fesztivál főszervezői magasra tették a lécet. Mit jelent a fenntarthatóság az egyetemi közeg és a vállalati szféra számára? Hogyan lesz maga a fesztivál is fenntartható? Ezekre kerestük a választ Brándisz Ádámmal és Pléli Csanáddal.

2021.11.19. Írta: Tepfenhart Beatrix. Borítókép: Dudás Norbert, Corvinus HÖK

Brándisz Ádám és Pléli Csanád egyaránt a Corvinus Hallgatói Önkormányzat aktív tagjai, és egyben a Greenspire - Sustainability Festival koncepcióalkotói és megvalósítói. Közös bennük, hogy a különféle zöld témák már évek óta foglalkoztatják őket, így nem volt kérdés, hogy szervezői lesznek a projektnek. Csanád például már gimnáziumi évei alatt beleásta magát a témakörbe: Erasmussal különböző zöld témájú konferenciákon vett részt, és úgy érezte, további tapasztalatot szeretne gyűjteni a témában.

unknown.jpeg

Kép: Csani és Ádám

A Corvinus HÖK, az Ethics, Responsibility and Sustainability (ERS) HUB és a Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézet idén november 23-24. között először szervezi meg Greenspire néven futó fenntarthatósági fesztiválját.

A Greenspire a fenntarthatóság széles spektrumának megismertetését tűzte zászlajára. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a műanyag-felhasználás csökkentése és a szelektív hulladékgyűjtés kimerítik e téma tartalmát, azonban a fenntarthatósághoz a társadalmi felelősségvállalás vagy a zöldülő vállalati szféra kérdésköre legalább ennyire kapcsolódik.

Ádám és Csanád egyik fő célja, hogy a kétnapos fesztivál végére a fenntarthatóság jól hangzó szlogen helyett egy testközeli, konkrét fogalom legyen a Corvinusos hallgatók fejében. Emellett a szervezőknek hosszú távú víziójuk is van:

,,Idén szeretnénk valami nagyot elindítani, először kicsiben. Azt akarjuk, hogy néhány éven belül a Greenspire egy olyan fenntarthatósági rendezvény legyen itt a Corvinuson, amely egész Magyarországon, vagy akár Közép-Európában is ismert a szakmában’’ – mondja Ádám. 

Szerinte a Corvinus egy remek közeg az ilyesfajta kezdeményezésekhez: ,,mind az egyetem vezetősége, mind a hallgatók szemszögéből csak nyitottságot tapasztaltunk a téma iránt’’. Ilyen környezetben a belső indíttatás mellett a külső környezet is megadta a fiúknak a kezdő löketet a rendezvényszervezéshez. Ezt követően már csak fel kellett tölteni a Greenspire-t tartalommal.

Az esemény gerincét egy kerekasztal-beszélgetés-sorozat adja. A beszélgetéseken a vállalati és az egyetemi szféra vezetői is képviseltetik magukat, a beszélgetések fókuszában mindig az lesz, hogy egy adott környezet, intézmény, vagy épp egy adott pozíció teremtette lehetőségeket hogyan lehet úgy kihasználni, hogy az környezeti és társadalmi megközelítésben is fenntartható legyen. 

Arra is kitérnek majd a résztvevők, hogy egyetemi hallgatóként ebben milyen szerepünk van, illetve milyen olyan területei vannak az életünknek, ahol alternatív, zöld megoldásokat is választhatunk, mint például a gasztronómia vagy a divatipar. 

Emellett a fesztivál fontos elemei még a nagyvállalati kitelepülések, amelyek révén a hallgatók beleláthatnak különböző, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati stratégiákba és törekvésekbe. ,,Ezen kívül vannak még olyan apróbb elemek, amelyek szerintünk tovább színesítik a nagy palettát.’’ Ilyen elem lesz például a Corvinus kaktuszvadászat, ahol a résztvevők kincskereséshez hasonló feladatok után vihetnek haza magukkal növényeket.

Bár leírva egyszerűnek tűnhet a felvázolt koncepció, a megvalósításon egy közel húsz fős csapat dolgozik.  Kihívások és nehézségek azonban még így is felmerülhetnek, például nem tartozik a legegyszerűbb dolgok közé, hogy maga a fesztivál is fenntartható legyen. Csökkenteni kell például a hulladéktermelést, figyelni a brand-és fesztiválelemek fenntartható mivoltát és erre a résztvevőket is motiválni kell. 

,,Nem csináltunk még ilyet, nem is igazán tudjuk, milyen egy fenntartható fesztivál, hiszen kevés példa van rá. De olyan apró törekvésekkel, mint például a papírkarszalagok textilre váltása, vagy épp különböző anyagok későbbi újrahasznosítása, igyekszünk a fenntarthatóság jegyében alkotni és szervezni.’’  - mondják a szervezők. 

Csanád emellett az idővel való versenyfutást emelte ki: ,,Egy rendezvény szervezését sosem lehet időben elkezdeni. Mi is hallgatók vagyunk, és nehéz úgy átadni egy teljes fesztiválélményt, hogy közben az egyetemen vagy épp a Hallgatói Önkormányzatnál is megállás nélkül pörögnek a feladatok.’

Egy rendezvény lebonyolítása a projektbeli nehézségek mellett személyes kihívásokkal és fejlődéssel is együtt jár, ezt Ádám is tapasztalja így néhány nappal a Greenspire előtt.

,,Számomra a legnagyobb kihívás és egyben fejlődési lehetőség az, hogy a koncepció, amit elképzeltem és megálmodtam, az a gyakorlatban is megvalósuljon."

Ha felkeltette az érdeklődéseteket a Greenspire, itt találtok több információt a programról.

,,A Corvinus egy olyan közeg, ahol érdemes a fenntarthatóságról beszélni’’–a Greenspire főszervezői társadalmi felelősségvállalásról és motivációkról Tovább
Secondhand September – Kinek, hol érdemes turizni Budapesten?

Secondhand September – Kinek, hol érdemes turizni Budapesten?

dsc_0430.jpgA Secondhand September tökéletes alkalom arra, hogy felfedezzük Budapest legjobb turkálóit. Persze az év többi napján is érdemes másodkézből vásárolni ruhákat (lásd korábbi cikkünket), de nincs is jobb, mint egy nemzetközi mozgalomhoz csatlakozva elkezdeni a változást.

Írta és fényképezte: Szentkirályi Lili

Az alapok

Cream

dsc_0468.jpg

A Cream összes boltja Pesten található: összesen hat üzlettel rendelkeznek, ebből kettő outlet. A boltban leginkább könnyen viselhető darabok kapnak helyet, de egy-két extravagánsabb ruha is fellelhető a polcokon. A Cream kínálata kifejezetten inkluzív: nagyon sok plus size ruhadarabjuk van, ami sajnos nem jellemző a legtöbb mainstream, fast fashion boltra. Az árukészlet kéthetente teljesen kicserélődik a boltokban, ezután az outletekbe kerülnek az el nem adott ruhák, így folyamatosan körforgásban tartják a kínálatot.

Háda 

dsc_0503.jpg

A Háda Magyarország egyik piacvezető second hand boltja, aminek ma már webshopja is van. A boltok nagyon széles kínálattal rendelkeznek, gyakoriak a leárazások, és pluszpont, hogy az ország összes nagyobb városában megtalálható. Kifejezetten jó minőségű darabokat lehet vadászni a Háda boltjaiban, a vásárlást pedig segíti, hogy színek és ruhafajták szerint vannak rendezve az áruk az üzletekben.

A hipsterek

Humana

A Humana egy eredetileg Spanyolországból induló, de mára már nemzetközivé vált használtruha-bolt. Izgalmas alternatíva a fentebb említett “alapboltok” helyett/mellett, ugyanis a Humana az elmúlt hetven év divatját egyszerre képviseli. Ennek megfelelően eklektikus stílusúak a ruhák, illetve maguk a boltok is. Ugyan néha hosszabb időbe telik, hogy megtaláljunk egy számunkra tökéletes darabot, általában megéri a keresgélés, ugyanis egyedi, életre szóló ruhákat lehet beszerezni.

Humana Vintage

dsc_0452.jpg

A Humana egyik szárnyát képviseli a Humana Vintage, ahol kifejezetten a 60-90-es évek divatjára koncentrálnak. Itt is érdemes körülnézni: általában egy fokkal rendezettebb, mint az alap Humanák, és több a mai sztenderdeknek megfelelő hipster darab van, éppen ezért drágább is egy picit. Mind a Humana Vintage-ben, mind pedig az alap Humanákban – a second hand boltokra jellemzően – az új készlet érkezése előtt elkezdik leárazni a darabokat: naponta egyre olcsóbb és olcsóbb egy-egy ruha, míg az utolsó nap már minden száz forintba kerül. Bár ez nagyon csábító lehet, érdemes nem ekkor elmenni az üzletbe, egyrészt mert borzasztó sokan vásárolnak ilyenkor, másrészt pedig 100 Ft/db árral könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy olyan holmit veszünk, amire nincs igazából szükségünk.

Retrock

dsc_0027.jpg

A Retrock – saját állítása szerint – Budapest legnagyobb használtruha- és designer boltja. A mostanra már webshoppal is rendelkező boltban kétemeletnyi különleges ruha közül lehet válogatni. A Retrock volt itthon az első olyan bolt, ami ötvözte a second hand árukat, a kisebb, feltörekvő designerek cikkeivel, és a kettőre együtt alapozta meg a kínálatát. Ennek megfelelően ma is vannak mind új, mind pedig használt darabok. Aki valami különlegesre vágyik a megszokott prémium márkákon túlmutatóan, mindenképp érdemes benéznie a Retrockba hiszen Dél-Koreától kezdve Magyarországig felkutatják a legérdekesebb tervezőket és kollekcióikat.

Szputnyik

dsc_0050.jpg

A Szputnyik talán Budapest egyik legismertebb ruhaboltja: az évek alatt ikonikussá vált mind a hipster vásárlók, mind a luxus és designer brandek kedvelői körében. A Retrockhoz hasonlóan itt is megtalálhatók a second hand és az új darabok is. A second hand felhozatala talán a legizgalmasabb a három hipster bolt közül: nagyon ügyelnek arra, hogy mit válogatnak be az eladó ruhák közé. A legtöbb second hand ruhájuk prémium vagy designer brand, de néha-néha rá lehet bukkanni megismételhetetlen kincsekre, mint például ez a csodás sárga Louis Vuitton ruha.

A fancyk

Lovedesign 

dsc_0417.jpg

A Lovedesignbe betérve egy nagyon kedves eladónő (aki a bolt tulajdonosa is) fogad.  Készségesen elnavigál a saját maga által gyűjtött ruhák között. Ha valaki second hand designer vagy luxus brandekre vadászik, mindenképp érdemes elnézni ide, ugyanis jó állapotban lévő, viszonylag jó árú darabokat lehet találni a fogasokon.

Typo Showroom

dsc_0002.jpg

A Typo Showroom felhozatala leginkább prémium (pl. Calvin Klein) és designer (pl. Burberry) márkákból áll. A csapat célja, hogy csupa régi (kétezres évek előtt készített) darabokat hozzon el a vásárlóknak, amelyek teljesen egyediek. A híresebb márkák mellett a névtelen ruhák is feltűnnek, azonban a minőség és az egyediség mindegyik darabnál fontos. Bár maga a bolt a kisebbek közé tartozik, egy igazi kincsesbánya: fantasztikus darabokra lehet szert tenni.

A különlegesek

Plutocskashop

dsc_0475.jpg

A Plutocskashop nemrég nyitott, és a ballroom szcénára specializálódott. Ha valaki valami különlegeset keres egy elegáns estére, techno buliba vagy ballra, itt egészen biztosan meg fogja találni. A tulajdonos személyes kedvence a bársony, így rengeteg bársonyruha kap helyet a fogasokon. Bár a bolt egyelőre nagyon pici, hamarosan bővíteni fogják, hogy még több csodás darab elférjen.

Ludovika

dsc_0039.jpg

A Ludovikába belépve az ember úgy érzi magát, mintha egy kincsesládát nyitott volna ki, csak arany helyett ruhák vannak benne. Rengeteg különleges, elegáns darabot lehet találni a Ludovikában, amik egészen biztosan nem jönnek szembe velünk az utcán. A rengeteg kimonó, poncsó és estélyi ruha mellett a cipőfelhozatal is kifejezetten érdekes. Ha valaki szereti a különleges lábbeliket, mindenképp érdemes beugrani a boltba, hiszen az oldschool magassarkúktól kezdve a leghegyesebb orrú cipőkön át a színes mokaszinokig mindent meg lehet találni a boltban.

Antifactory

dsc_0541.jpg

Az Antifactory Budapest egyik legizgalmasabb használtruha-boltja: nemcsak a ruhák, hanem a hely hangulata miatt is. A boltba belépve az extravagáns darabok mellett techno várja a vásárlókat, igazi underground hangulatot kölcsönözve a helynek. Az Antifactoryban megtalálható ruhák mind vintage-ek: 2000 előtt készültek. A legtöbb darab használt, azonban van egypár 2000 előtti ruha, kiegészítő, illetve polaroid és analóg kamera, amik még nem voltak használatban, most kezdik meg a körforgást. 

+1: Jajcica – a sneakerek szerelmeseinek

A Jajcicában rengeteg nagyon jó állapotú Vans és Converse cipőt lehet találni, így ha valaki szerelmes a sneakerekbe, mindenképp érdemes benézni a Szondi utcai boltba. A sneakereken túl a Jajcica a grunge stílust képviseli: a bakancsoktól kezdve a bőrdzsekiken át a bomberekig és a farmer cuccokig mindent megtalálsz. 

Secondhand September – Kinek, hol érdemes turizni Budapesten? Tovább
A nagy zöldség-gyümölcs dilemma - Tedd próbára a tudásod kvízünkkel!

A nagy zöldség-gyümölcs dilemma - Tedd próbára a tudásod kvízünkkel!

vegetables-1085063_1920.jpg

A paradicsom zöldség vagy gyümölcs? - az örök kérdés, ami mindig felmerül. Mi alapján különítjük el a zöldségeket és a gyümölcsöket? Esetleg az ízt vagy más botanikai tulajdonságot veszünk figyelembe? A cikkben bemutatjuk mindkét nézőpontot, majd egy kvízben te is ellenőrizheted a tudásod, végül pedig két különös példát hozunk arra, amikor a zöldségből édes sütemény lesz, a gyümölcsből pedig sós köret. 

2021.09.16. Írta: Belayane Najoua. Képek forrása: Pixabay

- Na, most akkor a paradicsom zöldség vagy gyümölcs? - kérdeztem egy előadás szünetében a barátnőmet.
- Persze, hogy zöldség. Hát annak tipikusan olyan zöldségesen kesernyés íze van - válaszolt magabiztosan.
- De én szinte biztos vagyok benne, hogy azt tanultuk, hogy az gyümölcs - emlékeztem vissza egy nagyon régi biológia órára.
- Akkor mégis miért lenne a zöldségek között a boltokban? - kérdezte a barátnőm felhúzott szemöldökkel és azzal a tipikus “tök nyilvánvaló” fejjel.
- Jól van, azért én utánanézek - mondtam, és már nyúltam is a telefonomért. Hát íme, ez lett a kutatásom eredménye. 

Zöldség vagy gyümölcs botanikai szempontból

A gyümölcsök és a zöldségek botanikai besorolása elsősorban az adott növény felépítésétől függ. A gyümölcsök a virágokból alakulnak ki, magvaik vannak, és elősegítik a növény szaporodását. A magvak elsősorban a szaporodásban játszanak szerepet, hiszen ha az állatok összegyűjtik a magokat evés közben, majd az emésztés után eljuttatják a talajig, akkor azokból később újabb növények lesznek.  

A magok úgy alakulnak ki, hogy amikor a hímvirág beporozza a nővirágot, a növény egy kis zigótát rejt el a magocskában, amelyet a gyümölcshús véd meg a növekedés során. Ez alól a banán az egyetlen kivétel, ugyanis a banánban nincsen mag, ezért nem is azzal szaporodik. E szerint gyümölcsnek számít például az alma, a barack, sőt még a paradicsom is! Ezzel szemben a növények gyökerei, szárai, levelei és más „kiegészítő” részei, melyek nem tartalmaznak magot, zöldségeknek számítanak. Így tehát a cékla, a saláta és a zeller is. 

Gyümölcs vagy zöldség gasztronómiai szempontból

Ha egy szakácsot vagy egy hétköznapi “konyhatündért”, mondjuk egy nagymamát kérdezünk, akkor a zöldségek és a gyümölcsök definíciója és besorolása egészen máshogy néz ki. A gasztronómiában és a saját konyhánkban is a gyümölcsöket és a zöldségeket elsősorban ízük alapján különítjük el. A gyümölcsök inkább édesek, de lehetnek enyhén savanykásak is. Ehhez szorosan kapcsolódik az előbb említett szaporodás is, hiszen minél magasabb egy gyümölcs fruktóztartalma, annál édesebb és annál több állatot vonz fogyasztásra. A zöldségek ezzel szemben kevésbé intenzív és inkább kesernyés ízzel rendelkeznek.  

tomatoes-3574427_1920.jpgA felhasználást illetően a gyümölcsöket főleg desszertek, sütemények, turmixok, lekvárok és édes ételek elkészítéséhez használjuk, míg a zöldségek főleg salátákba, főzelékekbe, köretekbe, ragukba kerülnek bele, de persze ezeken kívül még sokféleképpen használjuk fel őket. Gondoljunk például a répatortára vagy a tökös-mákos rétesre.  

Jogi vita ebből a hétköznapi kérdésből


Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1893-ban az alapján döntött el egy jogi vitát, hogy a paradicsomot zöldségnek vagy gyümölcsnek tekintik. A vita tárgya egy paradicsomimportőr vállalat volt, ami a paradicsomot gyümölcsként szerette volna elvámoltatni, így mentesülve a zöldségekre kirótt magasabb vámok alól. A bíróság végül úgy döntött, hogy a paradicsom zöldségnek számít, méghozzá azért, mert a konyhában általában zöldségként használják - tehát a bíróság a gasztronómiai értelmezés alapján döntött.

Akkor most jöjjön a nagy gyümölcs-zöldség teszt, melyben megmutathatod a cikkben szerzett tudásodat! A megoldásokat a cikk legalján találod. Ha kész vagy vele, oszd meg az ismerőseiddel az eredményed, és hívd meg őket is a nagy próbatételre. 

zoldseggyumolcs-01.png

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

Zöldségből sütemény - Fahéjas-cukkinis kocka

baking-2052_1920.jpg

Hozzávalók:

  • 35 dkg finomliszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 tk szódabikarbóna
  • 1 ek fahéj
  • 4 db tojás
  • 30 dkg cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 2.5 dl napraforgó olaj
  • 10 dkg dió
  • 1 közepes db cukkini
  • 5 csapott ek porcukor 
  • 1 marék dió

Elkészítés:

1. Mossuk meg a cukkinit, távolítsuk el a magokat, majd reszeljük le.
2. Egy edényben adjuk hozzá a liszthez a sütőport, a szódabikarbónát és a fahéjat.
3. Egy másik edényben öntsük a tojásokhoz a cukrot, a vaníliás cukrot és az olajat, majd jól keverjük össze.
4. Miután a diót összetörtük, szórjuk bele a tojásos keverékbe.
5. Következő lépésként forgassuk bele a cukkinit a tojásos masszába, majd a liszteset is.
6. Egy tepsit kenjünk ki margarinnal, vagy tegyünk bele sütőpapírt, és öntsük bele a masszát.
7. Előmelegített sütőben süssük 180 fokon 35 percig.
8. Amikor kihűlt, szeleteljük fel, majd porcukorral és dióval meghintve tálaljuk. 

Gyümölcsből zöldség - Szezámmagos rántott banán juharsziruppal

banana-1448901_1920.jpg

Hozzávalók:

  • 4 db banán
  • 4 evőkanál finomliszt
  • 1 db tojás
  • só ízlés szerint
  • 2 ek zsemlemorzsa
  • 2 ek szezámmag
  • 4 ek juharszirup

Elkészítés:

1. Vágjuk hosszában félbe a banánokat.
2. Panírozzuk be lisztbe, felvert sós tojásba és szezámmagos zsemlemorzsába.
3. Süssük ki forró olajban.
4. Juharsziruppal meglocsolva tálaljuk.

Kvíz megoldások

zoldsegmegoldas-01.png

A nagy zöldség-gyümölcs dilemma - Tedd próbára a tudásod kvízünkkel! Tovább
Zöld útra lép a világ egyik legdrágább utcája, mert a franciák már irtóznak tőle

Zöld útra lép a világ egyik legdrágább utcája, mert a franciák már irtóznak tőle

img_2257.jpg

A Champs-Elysées Párizs leghíresebb utcája - tele luxuscikkeket árusító boltokkal, francia éttermekkel, mozikkal és elit eseményeknek otthont adó klubbokkal. Nincsen olyan turista, aki ne sétálna végig legalább egyszer a sugárúton, ha Párizsba jár. Ugyanakkor a párizsiak és a környezet már kevésbé kedveli a Champs-Elyséest. Ezen szeretne változtatni a 87 milliárd forintos projekttel a városvezetés, ami egy zöldebb és élhetőbb alternatívát képzel a fények városának. 

2021.08.26. Írta: Belayane Najoua/Képek forrása: PCA Stream

“Két év után újra Párizsban voltam. Habár a korábbi Erasmusos félévem alatt már megtanultam, hogy a Champs-Eyséest messze el kell kerülni, hacsak nem akarunk a tolakodó turisták forgatagába kerülni, most mégis arra vettem az irányt. Viszont amikor odaértem nagy meglepetés fogadott. Óriási felújítások, lezárások voltak a város legelőkelőbb útján, ami sehogy sem illett az általam várt képbe. Meglepő volt így látni azt az utat, amin a franciák csak muszájból hajtanak végig, akkor is csukott szemmel, a turisták pedig gyermeki lelkesedéssel trappolnak be-ki egyik boltból a másikba.” 

Párizs polgármestere, Anne Hidalgo idén januárban jelentette be, hogy a város leghíresebb utcájából egy különleges kertet fognak létrehozni, amivel Párizs környezeti és társadalmi épségét is javítani szeretnék. Az egykor virágzó Champs-Elysées mára már csak a turistákat és a fotósokat vonzza - a leromlott állapotoknak, a turistaáradatnak és az üzlethelyiségeket elfoglaló multicégeknek is köszönhetően a párizsi lakosok többsége messzire elkerüli a sugárutat. Ráadásul a sugárút környéke Párizs egyik legegészségtelenebb része a magas légszennyezettség és a városi zaj miatt. 

A világ második legdrágább utcája

Az Avenue des Champs-Élysées a francia főváros, Párizs legismertebb, legelőkelőbb és legforgalmasabb sugárútja. Az út a Concorde tértől a Diadalívig tart és jelenleg nyolc sáv található rajta.

Az utcát a nyugati modern várostervezés első mérföldkövének is tekintik, hiszen a   Champs-Elysées ötlete a felvilágosodáshoz köthető. A 17. századi Európában újragondolták a tereket, így a régi, zárt, középkori francia kerteket elkezdték átalakítani nagyobb szabadságot engedve az építészeknek. Két évszázaddal később a felvilágodosás alkonyán Le Notre építész fejében megszületett egy sugárút ötlete, amivel Párizst a modern kor úttörőjévé akarta tenni. A cél az eddigi leghosszabb és legimpozánsabb sugárút megépítése volt, ami sikerült is.

A Champs-Elysées azóta is töretlen népszerűségnek örvend világszerte, amit az is mutat, hogy egy száz négyzetméteres ingatlan egy éves bérleti ára átszámítva több mint 650 millió forintba kerül, így a New York-i Fifth Avenue után a világ második legdrágább utcája.

“A nagyon magas bérleti árak miatt is lepett meg engem a sugárút közepén álló McDonald’s, ami olyan szinten tér el a többi üzlettől, mint hófehér ruhán a fekete pötty. Felmerült bennem a kérdés: Mégis ki eszik McDonald’s-ot a világ egyik legelegánsabb utcáján? Később, viszont az egyetemi tanárom világosított fel, hogy habár a gyorséttermi üzletlánc merész ötletét nagyon negatívan fogadták a párizsiak, egész Franciaországban ennek a mekinek van az egyik legnagyobb forgalma. Ezért viszont a mekinek áldozatot is kellett hoznia - mivel a Champs-Eyséesen csak fekete vagy fehér feliratú boltok lehetnek, így a mekinek le kellett cserélnie a sárga feliratot. Ez az egyetlen meki üzlet, aminek fehér a felirata az egész világon.” 

A párizsiak utálják

A tervek elkészítését komoly kutatások előzték meg, hogy a városvezetés és a kivitelező cég is lássa, mire van szüksége a városnak. A Champs-Elysées már a kezdetek óta ad helyet a párizsi fesztiváloknak, a rengeteg sétálónak és a naponta több, mint 66 ezer áthaladó autónak. A forgalom az 1970-es évektől kezdett el rohamosan nőni, amikor a globalizáció is elérte a várost. Ebben az időben született meg a “hyperlieux planetaires” kifejezés, amit Michel Lussault geográfus dolgozott ki és egy olyan helyet ír le, ahol a modern globalizáció társadalmi, gazdasági, politikai és környezeti hatásai is jelen vannak. Ennek jártak utána a kutatók is.


A vizsgálatok alatt számos térképet készítettek a területről, ami a turisztikai forgalmat, az autóforgalmat, a helyi emberek forgalmát, a légszennyezettséget és a városi zajt mutatta. 

download_3.png

A fenti képen a terület légszennyezettsége látható. A térkép jól illusztrálja, hogy a sugárút vonalán a levegő szén-dioxid tartalma jóval magasabb, mint a körülötte lévő területen. A legsötétebb részeken 80 mikrogramm/négyzetméter, ami kétszer több, mint az Egészségügyi Világszervezet által elfogadott egészséges érték. A kép jobb oldalán látható egy nagyobb négyzet, ahol a légszennyezettség alacsonyabb, mint a sugárúton. A négyzet Párizs egyik legkedveltebb és egyben legfrekventáltabb kertjét, a Jardin de Tuileries (Tuileriák kertjét) mutatja -

 ebből is látszik, hogy mégha az adott hely nagyon frekventált is, a világvárosokban levő parkok kulcsfontosságúak lehetnek a levegőszennyezettség csökkentésében. 

download_1_1.png

A fenti képen a terület hangtérképe látható. Mint minden nagyvárosban, úgy Párizsban is a főutakon és azok környékén van a legtöbb zaj, ami, habár egy idő után megszokja az ember, az egészségre hosszútávon nagyon káros lehet. A zajterhelést hatékonyan lehet mérsékelni zöld falakkal, szökőkutakkal, mesterséges vízesésekkel. Éppen ezért a párizsi tervekben azonkívül, hogy csökkentik az útsávok számát, így korlátozva az áthaladó autók számát is, rengeteg fát és környezeti elemet építettek be a tervekbe, amelyek nemcsak a levegőszennyezettség csökkentéséhez, hanem a városi zaj csökkentéséhez is hozzájárulnak. A cél, hogy a sugárút környékén a maximális zajterhelés ne legyen magasabb, mint az Egészségügyi Világszervezet által előírt 53 decibel, ugyanis jelenleg 68 decibel az átlagos zajsűrűség a Champs-Elysées környékén. 

A fenti két térkép a kutatás töredékét mutatja be csupán - a kutatásokból készült online kiállítás ezen a linken érhető el. 

A projektet nemcsak a környezeti hatások miatt indították el, hanem a párizsi lakosok miatt is. Ugyanis a turistákkal ellentétben a főváros lakói kiábrándultak az évek során a sugárútból és ha lehet, messze elkerülik még a környékét is. A cég által készített kutatásból kiderült, hogy a sugárúton sétálók közül háromból két ember turista. Ráadásul a párizsiak közül is az emberek több mint hetven százaléka csak a munkája miatt megy arra a környékre. Ennek a tendenciának a hatásai pedig a koronavírus alatt még jobban kiütköztek, hiszen a Champs-Elysées a butikok és a haute-couture ruhaboltok központja, ahol a napi bérlési díj átlagosan 520 ezer forint négyzetméterenként, de ha a helyi lakosok nem mennek arra, akkor a boltoknak nem lesznek vásárlóik. Így a projekt egyben képviseli a környezet és a helyi lakosok igényeit. 

A projekt legfontosabb elemei:

  • 6+2 sáv átalakítása kétsávos úttá.
  • Huszonnégy hektáros közpark létrehozása a Concorde tér és a Roosevelt tér között 360 új fa építésével. 
  • Az út két szélén levő járdák kiszélesítése, ami teret ad a sétálóknak és vendéglátóegységek teraszainak is. 
  • A Diadalív körüli körforgalom lecsökkentése kétsávos körforgalommá. Helyére nyáron strandot, télen jégpályát építenek.

A projekt céljai között szerepel, hogy olyan új szerepeket adjon a sugárútnak, mint a felelős gasztronómia párizsi központja, új kulturális és tudományos események helye, zöld környezet biztosítása az iskoláknak és az óvodáknak egyaránt. 

A Champs-Elysées kizöldítése nemcsak Párizs szempontjából lehet mérföldkő, hanem világszinten is, hiszen a nagyvárosok a környezeti szennyezés gócpontjai, amiket eddig nagyon nehéz volt megváltoztatni. Egy már kialakult városszerkezet zöld újragondolásához nem elég, ha az építészek és a lakók támogatják az ötleteket - a városvezetés szándéka is kulcsfontosságú.

A párizsi projekt megmutathatja, hogy miként lehet a legegészségtelenebb nagyvárosokat is egy élhetőbb és zöldebb út felé terelni. A kérdés az, hogy ki fogja követni a példáját?

Zöld útra lép a világ egyik legdrágább utcája, mert a franciák már irtóznak tőle Tovább
Piac körtúra Budapesten - a hagyományos zero waste?

Piac körtúra Budapesten - a hagyományos zero waste?

blankcsab_ps.jpg

Hol helyezkednek el Budapest történelmi piacai a hagyományos és a hipster skálán? Mit kínálnak az ide látogató urbánus-zöld fiataloknak? Átveszik a hatalmat az újhullámos árusok és látogatók, vagy meg tud élni egymás mellett a két külön világ? Bejártuk Budapest pár fontos történelmi piacát: íme a sorrend!

2021. 08. 02. Írta: Szentkirályi Lili, borítókép: Rákóczi Téri Vásárcsarnok

Fehérvári úti piac

A Fehérvári úti piac kérdés nélkül az első a sorban: a hatalmas választéka mellett, ez a legolcsóbb is a meglátogatott piacok közül. Több emeleten keresztül válogathatunk rengeteg féle zöldségből és gyümölcsből, illetve a halkínálata is rendkívül széles. Lehetőség van a saját magunk által szedett gombák bevizsgáltatására is, de rengeteg különleges gombafajtát is be lehet szerezni.

piac_kgo-18_jpg.jpg

Tavasz és koranyár folyamán pedig megjelennek a haszonnövény-árusok is: többféle paradicsom, paprika és tökféle palántája mellett a legritkább fűszernövények - mint például a kólanövény - is kapható. A piac alsó szintjén található egy Príma, ahol kimérősen mediterrán finomságokat lehet vásárolni. Az olajbogyó, a szárított paradicsom, a hummusz és különféle mediterrán kencék szerelmeseinek igazi paradicsom a hely.

piac_kgo-15_jpg.jpg

piac_kgo-24_jpg.jpg

Képek: Taxner Tünde

Vásárcsarnok

A Vásárcsarnok talán Budapest legnépszerűbb és a corvinusos diákok által leginkább ismert piaca. Ennek ellenére rengeteg meglepetést tartogat magában, ha az ember rászánja az időt, és egy gyors bevásárlás helyett valóban körülnéz. A földszinten a hagyományos zöldség-gyümölcs árusokat találjuk, kiegészítve néhány különlegesebb (például a kínai konyha zöldségei) pulttal, illetve egy-két turistacsalogató magyar delikátesz asztallal, ahol pirospaprikát, libamájat lehet vásárolni.

_6161856.jpg

_6161823.jpgAz első emelet szintén ezt a vonalat követi: leginkább a turistáknak szól, hiszen a hagyományos magyar konyha ízeit lehet megkóstolni, és szuveníreket lehet vásárolni. Bár pandémiamentes időkben nagyon népszerű a turisták körében, idén nyáron egyelőre még kevés a turista. Az igazi érdekességeket a -1-es szinten lehet megtalálni: a labirintus-szerű Hungarikumok utcáján haladva rengeteg kisebb őstermelő pultjával találkozhatunk, és a tömeg is jóval szellőssebb itt, mint a felsőbb szinteken. Emellett különlegesség még a piac galériája: a Csarnok térhez közelebbi oldalon különféle kiállításokat tekinthetünk meg. A földszinten például egy fény-tanulmánynak ad otthont a vásárcsarnok. Mindent összevetve elmondható, hogy a Nagy Vásárcsarnok egy reális ár-érték arányú, a felszín alatt igazi kincseket rejtegető piac.

_6161809.jpg

_6161815.jpg

Képek: Őrsi Zsanett

horg-61.jpgHunyadi téri piac

A Hunyadi téri piac talán a legkülönlegesebb a látogatott piacok közül: itt keveredik leginkább a hagyomány az újhullámos piacozással. Bár egyelőre még kicsi a piac, érezhető, hogy a következő években egy igazán élettel teli, fiatalok által is sokat látogatott hellyé fog változni. A kinti és a benti piacrészen túl megjelenik a nyoma a helyi közösségnek is: rendszeresen szerveznek különféle projekteket, amikbe bevonják a piacot is, ezzel is népszerűsítve azt. A piac másik különlegessége a Sajtangyal nevű bolt, ahol rengetegféle különleges házi sajtot lehet vásárolni.

horg-60.jpg

horg-57.jpg

Képek: Bera Viktor

Fény utcai piac

fentrol_ps.jpg

A Fény utcai piac az egyik legnagyobb a meglátogatott piacok közül: több szinten terülnek el a zöldség-gyümölcs árusok, húsboltok és tejtermékesek. Itt is sokféle hagyományos termék közül választhatunk, az árak azonban átlagosan magasabbak, mint a korábban említett piacoknál. Azonban, ha gombát szeretnénk vásárolni, vagy akár a saját szedés után a gombákat bevizsgáltatni, mindenképp érdemes elnézni a Fény utcába: hatalmas a gombakínálata, és profi gombaszakellenőrei vannak.

zoldseges_ps.jpg

viragos_ps.jpg

strawberry_ps.jpg

Képek: Szentkirályi Lili

Rákóczi téri piac

epulet_ps.jpg

Bár a Rákóczi téri piac hivatalosan a II. számú Vásárcsarnok, a mi listánkon csak az ötödik helyet foglalja el. Nagyon kevés árusa rendkívül drágán adja a termékeket, illetve az összképen ront, hogy a piac közepén egy SPAR található, ami erősen elvesz a piachangulatból. Az egyetlen pozitívuma a sajtárus, ami viszont annyira kiemelekdő, hogy egyedüli piaclátogatási okként is megállja a helyét. Teljesen ésszerű árakon lehet kapni különféle sajtokat a világ minden tájáról: a kecskekorongok, a grillezhető kecskesajt és a camambert személyes kedvencek. Emellett kaphatóak kimérős tejtermékek (igazi, zsíros juhtúró is!), és halva is, ami szintén kiemelkedően finom.

vcs_ps.jpg

citrusok_ps.jpg

Képek: Szentkirályi Lili

Piac körtúra Budapesten - a hagyományos zero waste? Tovább
Hullámlovaglás és szemétből dobogó? - Újdonságok a 2021-es tokiói olimpiáról

Hullámlovaglás és szemétből dobogó? - Újdonságok a 2021-es tokiói olimpiáról

3500-3.jpg

A 2020-as év világszerte nem a tervek szerint alakult, és ez az olimpiai játékokra is igaz. A világ legnagyobb sportversenye egy éves csúszással,  2021. július 23-án veszi kezdetét Japán fővárosában, Tokióban, mi pedig összegyűjtöttük nektek a legfontosabb újdonságokat az eseménnyel kapcsolatban.

2021. 07. 18. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: Inside Sport

Új sportágak

A idei nyári olimpiai játékok pár aspektusban eltérnek az előző évektől. Vegyük például a sportágakat, hiszen a visszatérő sportágak mellett új és izgalmas elemekkel bővül a verseny. Visszatérő sportágként a férfi válogatottnál a baseball, a női válogatottnál pedig a softball izgalmait élvezhetik a szurkolók. Érdekesség, hogy e két sportág küzdelmeiben mindössze hat nemzet vehet részt. 

A karate sportágban 80 sportoló versenyez majd a két stílusban. Lesz kata férfi és női verseny, valamint három súlycsoportban férfi és női kumite. A kata versenyszámban a sportolók egy láthatatlan ellenféllel küzdenek, eredményüket a gyakorlatok bemutatásának erőssége, gyorsasága, ritmusa és egyensúlya határozza meg. A kumite egy 8x8 méteres matracon ad teret a versenyzők számára, akik ütésekkel és rúgásokkal szerezhetek pontot három perc alatt a ringben.

A 2021-es játékokon debütál emellett három új extrémsport. Ezek leginkább a fiatalok figyelmét fogják felkelteni, hiszen idén a hullámlovaglás, a gördeszka és a sportmászás sportágaiban is összemérhetik tehetségüket az atléták. 

Sportmászásban három mászási formát is láthatunk majd: a gyorsaságit, nehézségit és boulder (biztosítókötél nélküli) mászást, így ez az újítás igen látványosnak ígérkezik. 

A gördeszka sportág az utcai és park kategóriában lesz jelen az olimpiai játékokon. Az utcai kategória az utcai gördeszkázás érzését igyekszik visszaadni rámpákkal, lépcsőkkel és egyéb deszkás elemekkel a szurkolóknak. Míg a park kategóriában a skatepark lesz előtérben, ahol lesznek rámpák, fémcsövek és poolok. Az új sportágban a kivitelezés, az egyéniség és a trükköknek a nehézségei lesznek a fontosak.

A hullámlovaglás versenyzői pedig nyílt vízen, Tokiótól nem messze eső Shidashita strandon mérik össze 20-25 perces fordulókban, hogy milyen jól viszonyulnak a természet adta hullámokhoz.

szinhaz_es_mozi_3.png

Fenntarthatóság

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság folyamatosan együttműködött a tokiói szervezőbizottsággal, hogy segítsék elérni a fenntarthatóság kívánt szintjét. Ennek részeként dolgozták ki az Agenda 2020 programtervét -  többek között az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében. A cél az, hogy kisebb és takarékosabb olimpia valósuljon meg, és a szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a versenyeket decentralizáltan tartsák meg, valamint átmeneti létesítményeket szükséges létrehozni a játékoknak otthont adó nemzeteknek. Fontos, hogy az olimpiai játékokra készült létesítményeket hosszú távon is használják ne úgy, mint Athén vagy Rio esetében. A tokiói öbölben egy mesterséges szigeten építették fel az olimpiai falut, amit a lakosság számára értékesítettek - a tervek szerint  a paralimpiai játékok befejezése után költözhetnek majd be az új tulajdonosok.

image_11.png

A 2021-es tokiói olimpiai játékok kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra, hiszen több ezer sportoló több hetes elszállásolása és a játékok megszervezése jelentős víz- és energiafelhasználást, illetve szén-dioxid kibocsátást eredményez.

A fenntarthatóság tekintetében kiemelt szerepet kapnak az érmek. A 2016-os riói olimpián az ezüst- és bronzérmek 30 százalékát újrahasznosított anyagok adták, idén viszont teljesen más lesz a felállás. 2021-re sikerült az olimpiai érmek előállításába az egész országot bevonni, hiszen az érmek az állampolgárok által leadott használt elektronikus eszközökből kinyert fémből készültek. 

A fáklyafutáson viselt egyenruhákat részben újrahasznosított műanyag palackokból állították elő - sőt, még a díjátadó pódiumai is újrahasznosított háztartási és tengeri műanyag hulladékból készülnek. A japán lakosság 45 tonna háztartási műanyagot biztosított a 100 dobogó előállításához. A játékok zöldebb kivetelezésén felül a Nemzetközi Olimpia Bizottság által 2018-ban átadott Olimpia Ház nagyjából 35 százalékkal kevesebb energiát és 60 százalékkal kevesebb vizet használ, mint egy hasonló méretű átlagos épület.

kep_jpeg_2.jpg

Vírushelyzet

Míg Magyarországon a beoltottak száma túllépte az öt milliót, addig Japánban egyre rosszabbodik a helyzet, ugyanis folyamatosan terjed a COVID-19 indiai eredetű, delta vírusmutációja. A nyár eljövetelével a japán lakosság is egyre aktívabb, és az Olimpia közeledtével Tokió és egyéb japán városok, mint Csiba, Kanagava, Szaitama és Oszaka városa rendkívüli állapotot hirdetett a fertőzése további terjedésének megfékezése érdekében.

Szerencsések voltak azok az olimpiai szurkolók, akik a nyári játékokra nem váltottak jegyet, hiszen a július 12-én kihirdetett rendkívüli állapot egészen augusztus 22-ig fog tartani. A harminckettedik nyári olimpiai hiába lett 2021-re tolva, a koronavírus-járvány miatt zárt kapuk mögött kerül megrendezésre.

Hullámlovaglás és szemétből dobogó? - Újdonságok a 2021-es tokiói olimpiáról Tovább
Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

dsc_5236.jpg

Ha nyár, akkor fesztiválozás. Még akkor is, ha a fesztiválipar rendkívül környezetszennyező? Czillahó Krisztina volt corvinusos hallgató TDK-kutatásában felmérte, hogyan tudnánk itthon zöldebben fesztiválozni, és mit tehetnek a legnagyobb hazai fesztiválok szervezői és látogatói a zöldülésért.

2021. 07. 14. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„Hatalmas élmény, ami hozzá tartozik a nyárhoz, valakinek ezzel telik az egész nyár. De gazdasági szempontból is jelentős, a hazai GDP majdnem egy százalékát teszi ki a szektor.” A fesztiválozás a fiatal felnőttek számára meghatározó kulturális élmény, és közben a szórakoztatóipar egyik jelentős szegmense, ami nagy beruházásokat, sok pénzt és nemzetközi látogatókat vonz. Mégis megvan az árnyoldala is. „Összességében a fesztiválturizmus egy környezetszennyező dolog, de maga a fesztiválozás is, akár a fellépőket, akár a résztvevőket nézzük” – mondja Czillahó Krisztina corvinusos alumna, aki TDK-dolgozatában a hazai nagy fesztiválokat fenntarthatósági szempontból vizsgálta.

20210708-_k1i1538.jpg

A képen Czillahó Krisztina.

Krisztina a 2021-es OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában a Turizmus-vendéglátás-sport tagozatban első helyezést ért el. Az idei, 35. OTDK dolgozatát érintő szekciója Sopronban lett volna. „Sajnálom, hogy kimaradt a személyes élmény, de összességében pozitív tapasztalat volt számomra a verseny” – mondja Krisztina, aki 2020 tavaszán írta meg győztes dolgozatát, amikor az egyetemek távoktatásra álltak át. „Nehezített pályánk volt az amúgy is sok résztvevő között” – mondja, hiszen online volt minden, ami megnehezítette például a szakirodalmak keresését és a kapcsolattartást a konzulensével, Dr. Pinke-Sziva Ivett-tel. Krisztina kutatása azonban olyan átfogó és alapos volt, hogy a tagozat élére került.

Miért környezetszennyezőek a hazai nagy fesztiválok?

„Márciusban interjúztam a Sziget fenntarthatósági menedzserével” – mondja Krisztina. „Azt mondta, ma már nincs olyan hazai nagy vagy közepes fesztivál, aminek ne lenne releváns fenntarthatósági programja, és ez pozitív irányba mutat”. Krisztina a Szigetet, a VOLT fesztivált, az EFOTT-ot és a Balaton Soundot vizsgálta környezetvédelmi szempontokból, mivel ezek a legnagyobb hazai fesztiválok. Kutatásából kirajzolódott, hogy a hulladékgazdálkodás, valamint a fesztiválozók és a fellépők utazásai nyomnak a legtöbbet a latban.

dsc_9541.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A Szigeten hajnalban rossz érzés végigmenni a sok eldobált szemét miatt, globálisan mégsem ez terheli meg legjobban a környezetet, hanem az az ökológiai lábnyom, ami az utazások miatt jön létre” – mondja Krisztina. Az utazás főleg a nemzetközi célközönségre irányuló fesztiváloknál probléma, a hazai célközönségűeknél, mint például az EFOTT, a hulladékgazdálkodás terheli jobban a környezetet. A legnagyobb hazai fesztivál, a Sziget egyértelműen nem a magyar célközönségnek szól. Krisztina a TDK-kutatásához Kádár Tamással, a Sziget ügyvezetőjével és Dominus Ákossal, a  fenntarthatósági menedzserével interjúzott. „Ezeknek a nagy fesztiváloknak multiplikátor hatásuk is van, a külföldiek tovább maradnak Magyarországon, máshova is ellátogatnak” – emelte ki Krisztina a Sziget turisztikai jelentőségét.

so021.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A nagy fesztiválok hatalmas bevételeket, de hatalmas kiadásokat is jelentenek. Általában nem egy fix infrastruktúrában valósulnak meg, fel kell építeni egy háttérterületet is a fesztiválok működéséhez” – magyarázza Krisztina a környezetszennyezés hátterét. A fesztiválokat például mobilkerítésekkel kerítik körbe. Ki gondolná, hogy ezek is mekkora hatással vannak a környezetre? „Vannak még olyan egyutas műanyagok, amiket a szervezők nem tudtak kiváltani, például a gyorskötöző, amivel a geotextileket a mobilkerítésekhez rögzítik. Több százezer gyorskötözőt elhasználnak” – Krisztina megtudta a szervezőktől, hogy nincsen hasonló teherbírású eszköz, amivel ez megoldható lenne.

Szabályozások és igények kereszttüzében

Krisztina érdeklődését a téma iránt többek között az az eset keltette fel, amikor pár éve a VOLT fesztivált a hatóságok nem engedték megtartani, mert egy környezetvédelmi területen lett volna, aminek egy része  ráadásul Natura 2000 védettség alatt állt. Végül megszervezték, de a szervezőknek szigorúbb szabályokat kellett betartaniuk. A kutatásban ebből kiindulva Krisztina a keresleti és a kínálati oldalt is ütköztette, vagyis azt is megvizsgálta, hogy a fesztiválozóknak milyen zöld igényei és ötletei vannak, és azt is, hogy a szervezők mit tudnak és szeretnének megvalósítani. 

A Natura 2000 egy összeurópai rendszer, ami az összefüggő élővilágot védi. A közösségi jelentőségű, természetes élőhely-típusok, állat- és növényfajok védelmén keresztül szeretné megóvni a biológiai sokféleséget és hozzájárulni a kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, helyreállításához.

A TDK-dolgozat különlegességét pont ez adta: „rengeteg kutatás van a témában, de a legtöbb vagy a fesztiválok kínálati vagy a keresleti oldalát vizsgálja”. Krisztina a reális megvalósíthatóságra építette fel a kutatását. A fesztiválozóknak egy kérdőíves felmérést készített, melyet  előzetes kutatások alapján állított össze, és belefoglalta az interjúkban felmerülő és a saját ötleteit is. „A legfontosabb, hogy olyan igényeket elégítsenek ki a szervezők, amik tényleg fellépnek a fesztiválozók részéről, és felfedjék azokat a látens igényeket is, amiket a látogatók sem tudatosítanak” – véli Krisztina.

dsc_1481.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

A fesztiválozók igényein túl az irányításpolitika és szabályozás is befolyásolja a szervezők mozgásterét. A repoharakat (visszaváltható poharak) például a fesztiválozók általában vissza szeretnék váltani, de szigorú higiéniai szabályok alá esnek, ezért a szervezők nem tudják lehetővé tenni. „Például a Szigetnek a hatóságok nem engedték meg, hogy a Duna vízével locsolják a füvet” – mondja Krisztina. „Magyarországon jelenleg nincsen egységes szabályozás a zenei események és fesztiválok fenntarthatóságára vonatkozóan” – tudta meg Bartus Gábortól, a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács főtitkárától, akivel ugyancsak interjúzott a TDK-kutatásban. A nemzetközi színtéren már van több pozitív példa, Angliában például már van egységes szabályozás, a Glastonbury Fesztivál pedig élen jár a kreatív zöld megoldásokkal.

Lépések a zöldülés irányába

A Glastonbury Fesztiválon a jegyvásárláskor el kell fogadni egy Zöld Fogadalmat, így már ott felhívják a környezetvédelemre a figyelmet. A Worthy Warriors önkéntesprogram résztvevői pedig ökokempingben laknak, ahol például a mosdókban szürkevizet, vagyis ivásra már nem alkalmas, enyhén szennyezett vizet használnak, és napelemekkel melegítik a vizet. Napközben pedig gyűjtik a szemetet, és segítenek a szemléletformálásban. 

Akár teljesen banális ötletekkel is lehet növelni a fenntarthatóságot, csak nyitott szemmel kell járni, és keresni a lehetőségeket.

Krisztina szerint kreatív megoldásokkal tehetünk a legtöbbet a környezetünkért. „A Corvinus egyik bejáratánál volt olyan cigarettacsikk-gyűjtő, amiben a csikkel kellett szavazni, hogy STAT vagy VPÜ. Ugyanez egy fesztiválon is megvalósítható lenne”. Melyiket választanád: Arctic Monkeys vagy Red Hot Chili Peppers?

glastonbury_950x300px_banners_greenpledge-1.jpg

Glastonbury Fesztivál: a Green Pledge-re, vagyis Zöld Fogadalomra emlékeztetik a látogatókat. Kép: Green Glastonbury

„A megoldási javaslatokat elválaszthatjuk úgy, hogy a technológiához vagy a szemléletformáláshoz kapcsolódnak”. A szelektív hulladékgyűjtés, a biológiailag lebomló rothasztók telepítése, ami egy kevéssé ismert megoldás, mégis itthon is szokták alkalmazni, az infrastrukturális fejlesztésekhez tartoznak. Krisztina szerint az egyik legfontosabb lépés az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása lenne. 

A tömegközlekedési eszközök ösztönzése is nyújt lehetőségeket. Például a Sziget tervez egy CO2-kalkulátort, hogy mindenki lássa az utazása következményeit, és kedvezményes vonatjegyeket is szeretnének a MÁV-val együttműködve. Azonban a szemléletformálás ugyancsak fontos.

„A Sziget a magyar fesztiválok zászlóshajója, mivel egy külön márkát is kapcsoltak már a fenntarthatósághoz, a Green Szigetet” – mondja Krisztina. „Talán az a legnagyobb és legeffektívebb hatás, ha az emberek szemléletmódjára és tudatosságára tudnak hatni, mivel egy nagy fesztiválon naponta nagyjából százezer ember megfordul”. Az előzetes marketingkommunikációban is hangsúlyt lehet fektetni a tudatosításra, előzetes tájékoztatásra, például megismertetni a látogatókkal, hogy hol vannak szelektív kukák, biciklitárolók. Ebben az érintett fiatal korosztály miatt kiemelt szerepe van a közösségi médiának.

green_sziget.png

A Sziget is elindult a zöldülés útján. Kép: Sziget fesztivál

„A helyszínen csak egy nagyon konkrét, célzott marketingkommunikációra van lehetőség, mert a fesztiválozók magatartását eléggé befolyásolja az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek. Részegen nem az az elsődleges szempont, hogy hova dobjam ezt a műanyag flakont” – mondja Krisztina, aki a rendezvényszemélyiség modellt is megemlítette dolgozatában. Az elmélet lényege, hogy amikor fesztiválozunk, megváltozik a személyiségünk, máshogy viselkedünk, mint a hétköznapokban. „Attól még, hogy a hétköznapokban odafigyelsz a környezetre, simán előfordulhat az, hogy egy fesztiválon ezeket a tevékenységeket teljesen figyelmen kívül hagyod”.

Magyarországon 2009-ben alapult a Zöld Fesztivál kritériumrendszer és díj, de kevesen tudnak róla. Az első lépés tehát a szemléletformálás. „Ha a szervezők meg tudják teremteni a zöld szemléletmódot, arra már egy projektet is rá tudnak húzni, meg tudják például ismerni a jelenlegi és a potenciális látogatók rejtett igényeit. Ha már ismerik az igényeket, konkrét infrastrukturális projekteket is el tudnak kezdeni, akár különböző CSR tevékenységekkel vagy együttműködő partnerek bevonásával”. 

Divatos lett a zöld mozgalom, csak meg kell hozzá teremteni a hátteret, és még tovább fejleszteni a fesztiválokat. – mondja Krisztina.

Az online kutatás kihívásai

„Pont akkor csináltam a kutatást, amikor még mindenki abban reménykedett, hogy a Covid egy rövid bezártság lesz, és nyáron mindenki mehet ide-oda fesztiválozni” – Krisztina szerint a kérdőíve kitöltői is hasonlóan gondolkodtak. A járvány hatásait akkor még korai volt vizsgálni, de a szervezők már borúlátóbbak voltak, már tavaly márciusban több éves károkat láttak előre.

A TDK-írást jobban befolyásolta a járványhelyzet, mint a kutatási eredményeket. „Sok nehézséggel találkoztam az online helyzet miatt, a távoktatás is sok feladatot adott, szóval abban sokat fejlődtem, hogy próbáltam lavírozni a teendők között” – mondja Krisztina, aki decemberben végzett Turizmus-vendéglátás szakon, és a TDK-dolgozatát egészítette ki szakdolgozattá. „Az egyik interjúalany mondta, hogy sokan keresik meg a Szigetet, hogy szeretnének szakdolgozatot írni róla, de kevesen vannak annyira felkészülve, mint én voltam”. Krisztina a nehézségek ellenére nagyon örült a szakma elismerésének. Elküldte ugyanis a szakdolgozatát az interjúalanyainak, akik nagyon hasznosnak találták az eredményeit a Sziget szempontjából. A TDK-zás során a konzulense segítségére mindig számíthatott, aki többször arra is bíztatta, hogy kilépjen a komfortzónájából, és mindig a legjobbra törekedjen. 

Amikor azt gondoltam, hogy jó lesz így, Ivett ezt mondta nekem: Nem, Kriszti, nem szakdolgozatot írsz, hanem TDK-t.

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával Tovább
Orvvadászat helyett safari: a fenntartható turizmus jövője Afrikában kezdődhet

Orvvadászat helyett safari: a fenntartható turizmus jövője Afrikában kezdődhet

microsoftteams-image_13.jpg

Afrikában sok safari cég csalogatja az utazókat a természetvédelem igéjét hirdetve, miközben a színfalak mögött sokszor a helyi közösségek kizsákmányolása zajlik. De vajon mit is jelent egy valódi ökoturisztikai utazás? Milyen hatásai vannak az adott térségre? Mit kell szem előtt tartani, ha egy ilyen utazásra vállalkozunk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gaál Dorottyával, TDK-dobogós mesterszakos hallgatóval.

2021.06.22. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Gaál Dorottya 

“Minden egy botswanai kutatótáborban kezdődött, amit a Fauna és Flóra Alapítvány szervezett. A táborban lehetőségem volt arra, hogy tizenhét napot töltsek a botswanai szabadban, ami egy meghatározó időszaka volt az életemnek. Az afrikai kutató és a helyi idegenvezető gyakran mesélt az ottani turizmusról és annak a térségre gyakorolt hatásáról. Nagyon nagy befolyással volt rám mindaz amit láttam, mindaz amit hallottam és akkor döntöttem el, hogy szeretnék ezzel komolyabban is foglalkozni” - indítja az interjút Gaál Dorottya Karolin, aki jelenleg is a Corvinuson tanul, és 2. helyezést ért el a 2021-es 35. OTDK-n, a Közgazdaságtudományi szekció Turizmus területfejlesztés és turizmus tagozatában, Dr. Harangozó Gábor  témavezetésével. “Most a mesterképzésen környezetgazdaságtant tanulok, úgyhogy ebből is látszik, hogy a tanulmányút és a kutatásom egy komoly irányt adott a fenntarthatóság felé.” 

Mintha ott sem lettél volna

Ahogy a zöld gondolkodásmód kezd elterjedni, és egyre fontosabbá válik a természet védelme, úgy jelenik meg egyre több ökoturizmusról szóló kutatás. Ennek ellenére még nem létezik egy globálisan is elfogadott definíció az ökoturisztikai utazásra.

“Számomra a kutatótábor ökoturisztikai utazásnak minősül, többek között azért, mert a tizenhét napos vándorkutatás alatt egyetlen szemetet, változást nem hagytunk magunk mögött. Úgy hagytuk el a táborhelyeinket, mintha ott sem lettünk volna” - meséli Dorka.  

A különböző definíciók kidolgozottságuktól függetlenül megegyeznek néhány dologban:

  • minden esetben természetközeli az utazás helyszíne,
  • hatást gyakorol a helyi közösségekre,
  • célja a közösségek jólétének növelése és gazdasági javak termelése,
  • az egyik legfőbb szempont a természet biodiverzitásának, sokszínűségének megőrzése, a természetre gyakorolt hatások minimalizálása.

“A természetközeliség már kiskorom óta az életem részét képezi. Egyrészről nagypapám nagyon szereti a természeti kincseket, és rengeteget tud mesélni a vadvilágról. Mikor együtt vagyunk, akkor közösen mélyedünk el ezekben a témákban. Másrészről pedig nagymamámnak a Dombay-tónál van háza, ahol abszolút összhangban él a természettel, hiszen az erdő veszi körbe. A nagyszüleim már születésem óta a természet és az ember összhangjára tanítanak” - meséli el Dorka a fenntarthatósághoz fűződő viszonyát.

Értékesebb a vad, ha él

kepernyofoto_2021-06-04_11_56_16.png

Kép: Pixabay

Az ökoturizmus a helyi közösségeken keresztül is védi az adott környezetet, hiszen ha az afrikai törzseknek az odaáramló turizmus miatt értékesebbek a természeti kincsek és az állatok akkor, ha épségben vannak, az életvitelüket is ezek szerint fogják alakítani. Az állattartás, a növénytermesztés és a vadászat helyett, amik mind területet vonnak el az élővilágtól, safarin mutatják be az élő  elefántokat, zsiráfokat és orrszarvúkat, hiszen hosszú távon nekik is jobban megéri az élő állat, mint a halott. 

“A helyiek számára is fontos, hogy legyen turizmus, hiszen nekik ebből bevételük van, megélhetést biztosít nekik. Az ökoturizmus hatására az életkörülményeik javulhatnak, miközben a környezetet is védik. Ezenkívül sokszor a turizmusból befolyt bevételből finanszírozzák egy-egy épület, csatornarendszer vagy esetleg egy mesterséges itató megépítését, ami lehetővé teszi, hogy az állatok életben maradjanak. A klímaváltozás és az emberi beavatkozások miatti élőhely-csökkenés, szükségessé tesz olyan intézkedéseket, mint például egy mesterséges itató fenntartása, ami tényleg életeket menthet” - mondja Dorka. 

Valóság vagy marketingfogás?

microsoftteams-image_15.jpg

Kép: Gaál Dorottya 

A nagy márkák gyakran akarják a vásárlókat különböző hamis környezetvédelmi szlogenekkel megfogni, amik nem mindig egyeznek meg a valósággal. Ezt a jelenséget, azaz amikor egy cég környezetbarátnak tetteti magát vagy egy termékét, greenwashingnak hívják. Nincs ez máshogy Afrikában sem, ahol a különböző safari vállalatok nemcsak a zöld szemléletmódot próbálják meg ráhúzni a cégre, hanem nem létező problémák megoldásával csalogatják a vásárlókat. 

“Az utazási irodák gyakran kreálnak egy nem létező természeti problémát, mint például egy állatfaj visszatelepítése egy bizonyos területre, ahol korábban soha nem is élt, vagy már nem él, mert a helyi ökoszisztéma nem képes tovább fenntartani, és értékesíti ezt ökoturisztikai projektként. Így a vásárló plusz értéket kap az utazása során, hiszen úgy érzi, hogy segített egy komoly természeti probléma megoldásában. Ugyanakkor ezeknél a hamis céloknál a profit egésze a vállalkozásnál összpontosul, és soha nem tud valós természetvédelmi célokat támogatni” - meséli Dorka a személyes tapasztalatait. 

Míg ezekben az esetekben nagyon alacsony a helyi közösségek bevonódása, addig a valódi ökoturisztikai utazásoknál elengedhetetlen az együttműködés, ami az igazi sikerhez vezethet. 

microsoftteams-image_14.jpg

Kép: Gaál Dorottya

“Az ökoturizmus akkor a leghatékonyabb, hogyha a vadgazdálkodásban és a természeti erőforrásokkal való munkában minden érintett csoport képviselt. A projekt során folyamatos a konzultáció a szakértőkkel, és minden érintett számára lehetőség nyílik a véleménynyilvánításra” - mondja Dorka, aki kihangsúlyozza azt is, hogy a turizmus, mint gazdasági ág nagyon fontos ezekben az országokban, hiszen az egyedülálló természet és kultúra sokakat vonz a térségbe.  

Az egyes országok politikai és turizmusbiztonsági helyezte mégis nagy hatással van az emberekre, mikor célországot választanak Afrikában (a turizmusbiztonságról egy korábbi cikkünkben bővebben is olvashatsz). Egy Botswanában végzett kutatás szerint a megkérdezett lokális háztartások kilencvenhét százalékában van olyan ember, aki a turizmus valamelyik területén dolgozik, de az összhang nem mindig felhőtlen az érintettek között. “Vannak olyan esetek, amikor a magánszektor eszközként tekint a helyi közösségekre, és kizsákmányolja őket. Ez nemcsak a közös munka rovására mehet, hanem bizalmatlanságot alakíthat ki a helyiekben, ami egy későbbi együttműködésnél jelentős akadály lehet” - mondja Dorka.   

“A kutatásomban bebizonyosodott, hogy az afrikai turizmusban elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása, nyelvtől, iskolázottságtól és kultúrától függetlenül. Enélkül az ökoturizmus nem tudja elérni a célját, és nem lesz hosszú távon eléggé fenntartható. Kulcsfontosságú, hogy minden érintett, az ökoturistától kezdve a vállalkozáson át a helyi idegenvezetőig része legyen az utazásnak, hiszen ők együtt irányítják ezt az egész folyamatot” - mondja Dorka. 

Orvvadászat helyett safari: a fenntartható turizmus jövője Afrikában kezdődhet Tovább
A vulkanológus, aki húszezer ember életét mentette meg

A vulkanológus, aki húszezer ember életét mentette meg

Míg itthon húsvét volt, emberek ezrei menekültek a 21. század egyik legnagyobb vulkánkitörése elől

ashes-1867440_1920.jpg

A Földön nagyjából ezerötszáz vulkán található, amiből közel hétszázötven volt aktív az elmúlt pár száz évben. Az egyik ilyen a La Soufrière vulkán, amely áprilisban tört ki a karibi térségben. Habár a helyi vulkanológus, Robertson meg tudta akadályozni, hogy a kitörés több ezer ember életébe kerüljön, a természeti katasztrófa hatása még korántsem ért itt véget.

2021. 06. 14. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pexels, Pixabay

Richard Robertson gyerek volt, amikor testközelből látta élete első vulkánkitörését. Ez a gyerekkori élmény olyan nagy hatással volt rá, hogy eldöntötte, vulkanológusnak tanul. Egész életét a vulkánok megfigyelésére és kutatására tette fel. A rengeteg tanulás, munka és kitartás tavaly decemberben vált sorsfordítóvá: Robertson több ezer ember életét mentette meg.

Több mint 40 év után ekkor mutatta az aktivitás első jeleit a szülőhelyén, a Karib-térségben található La Soufrière. A kitörés nem kapott nagy médiafigyelmet, mivel csupán egy lassú lávadóm kezdett kitüremkedni a vulkán kráterében. A folyamat egészen április elejéig tartott, míg a lávadóm több millió köbméter nagyságúra duzzadt. Március végén aztán Robertson szokatlan földrengésjeleket észlelt. Egyre gyakoribbak és erőteljesebbek lettek,  mígnem április hetedikén a vulkánból gázok szivárogtak fel. Ekkor Robertson már tudta, hogy a robbanásos kitörés bármikor elindulhat, ezért vörös jelzést adott ki, és rögtön megkezdődött a vörös zónában élő több mint húszezer ember evakuálása.

sarychev_peak.jpg

La Soufriére, a szunnyadó vulkán

Két hónappal ezelőtt, azaz április 9-én kezdődött el a robbanásos kitörés a karibi Saint Vincent északi részén. Az óriási hamufelhő sötétségbe burkolta a Budapestnél is kisebb szigetet, ahol ennek hatására az áramellátás megszakadt. A La Soufriére nem sokszor tört ki a történelem során, ám ilyenkor akár hetekig is eltarthatott a folyamat. 1902-ben is hasonlóan indult a vulkánkitörés, de akkor a pontos előrejelzések hiánya miatt 1700 ember halt meg. Ez a tragédia alapjában változtatta meg a vulkáni megfigyelésre vonatkozó felfogást, és indította el a folyamatos monitorozást lehetővé tevő vulkánobszervatóriumok kialakítását. Az 1902-es La Soufrière nemcsak emberéleteket követelt: elpusztította a karibi őslakos kultúra utolsó maradványait is. 

A mostani kitörés hatása

Habár a La Soufriére a Föld másik felén található, egy-egy ilyen méretű robbanásnak jelentős hatása lehet akár globálisan is. Nemcsak a légi forgalmat állíthatja meg, de maradandó változást is okozhat a Föld klímájában és a közösség életében. A robbanással és annak következményeivel kapcsolatos kutatások jelenleg is zajlanak, de néhány eredményt már nyilvánosságra hoztak. 

Habár Robertsonnak hála az evakuálás időben elkezdődött, voltak olyan lakók, akik az utasításokat figyelmen kívül hagyva bent maradtak a veszélyzónában. Közülük összesen 127 embert kellett evakuálni az egyik vulkánközeli közösségből, nekik a környező szigetek, St. Lucia, Grenada, Barbados és Antigua adtak otthont. Május 31-ig körülbelül 3900 ember maradt ideiglenes otthonokban.

Azok, akik a vulkánhoz legközelebb eső vörös zónákban élnek, még nem tudnak hazatérni, mások a hamu és a törmelék miatt rekedtek menedékházakban.

Bár halálesetekről és sérülésekről nem számoltak be a hatóságok, a vulkáni hamu nagyobb törmelékszemcséi a környezetet és a házakat is károsítják. A sziget mezőgazdasága óriási károkat szenvedett: a növényeken képződött hamuréteg megakadályozza, hogy a növények napfényhez és tápanyaghoz jussanak, miközben az állatok nem jutnak megfelelő mennyiségű jó minőségű ételhez és vízhez. Az emberek az evakuálással megmenekültek, de az állatoknak nem volt más lehetőségük, mint maradni és kivárni a katasztrófa végét.

Nemzetközi segítség

Több szervezet, köztük az ENSZ és az UNICEF is gyűjtött segélyeket, hogy támogassák a robbanás miatt hajléktalanná vált embereket és hozzájáruljanak a terület újjáépítéséhez.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 29,2 millió dolláros (közel 9 milliárd forintos) finanszírozási felhívást indított kifejezetten az alapvető szükségleteknek kielégítésére. A legsúlyosabban érintett területek a víz, a higiénia, a menedékház és a lakhatás, a tisztító munkálatok, valamint az élelmezésbiztonság és a mezőgazdaság.

A tisztító munkálatok és a károk felmérése még mindig zajlik. Nem tudni, hogy pontosan mennyire károsult a sziget ökoszisztémája, de az biztos, hogy Robertsonnak hála több ezer ember menekült meg.

A vulkanológus, aki húszezer ember életét mentette meg Tovább
Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást?

Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást?

borito_1.png

Saját vállalkozást indítsunk, vagy a Földért tegyünk valamit? Olyanokat kérdeztünk, akik mindkettőt megtették - Dr. Balázs Bence a bedrock.farm alapítójaként mikrozöldeket termeszt egy fővárosi pincében, Wettstein Albert és a Munch az ételpazarlás ellen küzd, Pancsa Emese pedig a Compocity okoskukájával segítené a belvárosi komposztálást.

2021. 06. 10. Írta: Klisóczki Fanni Borító: Nagy Dávid, Közgazdász

2050-re elpusztul a Föld? Amíg az interjúalanyainkhoz hasonló lelkes és motivált fiatalok kezébe adjuk a problémáinkat, addig nincs sok félnivalónk. Mindhárom vendégünk célja az volt a cégalapítással, hogy egy szebb, élhetőbb jövőt hagyjanak hátra a jövő nemzedékeinek.

Mit vittek magukkal az egyetemről, és mire volt elég az iskolapadban szerzett tudás egy vállalkozás elindítása során? Hogyan lehet megtartani a munka és a magánélet egyensúlyát ilyen szoros időbeosztással? Emese, Bence és Albert többek között erről beszélnek az Útravaló podcast legújabb adásában, melyben olyan vállalkozókat és érdekes személyiségeket mutatunk be, akik a Corvinus Egyetemről indultak, és sikeresek a saját területükön. Hallgasd meg a podcastet Spotify-on vagy YouTube-on!

kep_1.jpeg

A kép illusztráció, forrás: Tima Miroshnichenko, Pexels

A három meghívott vállalkozónk cégei közösen egy képzeletbeli körforgásos gazdaságot tesznek ki. A bedrock.farm friss, kiváló minőségű, vegyszermentes mikrozöldeket és fűszernövényeket termel Budapest szívében egy pincében, ami hatalmas reformot jelent a mezőgazdaság számára, hiszen a szolgáltatás kiszámítható, időjárástól és szezontól független, napi szállítást biztosít. A bedrock.farm ügyfelei elkészítik a különlegesen jó minőségű alapanyagokból ételeiket, ugyanakkor sajnos egy étterem sem képes tökéletesen megjósolni az alapanyag-szükségleteit, így nap végén gyakran maradnak ki friss ételek.

Ekkor jön képbe a Munch, akikkel együtt (t)ehetünk az ételpazarlás ellen. Applikációjukon keresztül az együttműködő éttermek, pékségek, boltok és szállodák kedvezményesen értékesíthetik az el nem adott, de jó minőségű ételeket. Ezzel felvehetjük a harcot napjaink egyik legjelentősebb problémájával, az ételpazarlással, hiszen a kidobott ételmennyiség az üvegházhatású gázok 10 százalékáért felel.

Miután nem minden élelmiszeripari szolgáltató Munch partner - egyelőre - így az ételmentés ellenére sok minden kerül a szemetesbe. Erre ajánl megoldást a Compocity, akik hisznek benne, hogy a komposztálás lehet egyszerű és szórakoztató. Termékük organikus- és élelmiszer-hulladékból, minimális gázképződés mellett tápanyagban gazdag komposztot hoz létre, amivel nagyban hozzájárul a városok zöldterületeinek javulásához. Így válhatunk akár mi is városi hőssé a Compocity segítségével.

kep_2.jpegKép: Laura James, Pexels

Sokszor azt érezzük, hogy a környezettudatos, fenntartható életmódot vagy teljeskörűen érdemes csinálni, vagy egyáltalán nem. Gyakran elfelejtjük, hogy sok apró lépéssel együtt közelebb kerülhetünk a célhoz. Az említett három vállalkozás is csupán egy-egy szegletére koncentrál ezeknek a problémáknak, és így próbál belőlünk tudatosabb fogyasztót faragni.

“Azzal önmagában nem menti meg senki a földet, hogy heti egyszer a Muchról rendel. Viszont ha széles tömegek, akár csak apró változtatásokat hajtanak végre a saját szokásaikon, egy picit jobban odafigyelnek arra, hogy olyan ételeket vegyenek, amiket tényleg el tudnak fogyasztani, egy kicsit fenntarthatóbb termékeket választanak, és komposztálnak, szelektálnak, lokális termelőktől szerzik be az ételeikhez az alapanyagokat, akkor annak  nagyon is mérhető eredménye van” - mondta Albert a fenntarthatóságról.

A beszélgetés során három teljesen különböző hátterű személyt ismerhetünk meg. Míg Bence vállalkozó családból jött, ebben nőtt fel, és számára elképzelhetetlen más karrierút, addig Albert nem a vállalkozásindítást dédelgette fiatalkora óta, viszont az élet többször is ilyen irányba sodorta. Emese teljesen más közegből indult, de már az egyetemi évei során igyekezett minden lehetőséget kihasználni. Vállalkozását például hollandiai cserefélévét meghosszabbítva indította el.

"A projektekből való tanulás útját ösztöndíjakból nagyon szépen fel lehet építeni. Nekem volt egy ilyen felismerésem már a hollandiai időszakban is, hogy gyakorlatilag a munkát át tudom fordítani egy közös, tanulós épüléssé. Az a munka, amit ott, akkor ösztöndíjasként megcsináltam, a kutatási hátterem most a Compocityben” - mondta Emese.

Nem hisznek benne, hogy a vállalkozásindítás, a startupper lét a tökéletes út. A cél az, hogy megtaláljuk, ami nekünk a legmegfelelőbb.

Vállalkozni olyan, mintha kidobnának háromezer méteren egy repülőből, és a zuhanás közben össze kell raknod a repülőt magad alatt, különben landolsz, és nagyon csúnya vége lesz a dolognak - osztotta meg velünk dr. Balázs Bence a társalapító, Szűcs Endre gondolatait.

Előbb munkavállalói tapasztalat kell és csak utána vállalkozzunk? Milyen buktatókkal találkozhat az ember a kezdetekkor, ami teljes kudarchoz vezethet? Ajánlanák egy képzeletbeli kistestvérnek ezt a karrierutat? Tudj meg többet az Útravaló podcastből, és tarts velünk legközelebb is!

Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást? Tovább
Leáldozóban a bőripar? Íme a legújabb alternatívák! - Vegán bőrök almából, ananászból, gombából és kaktuszból

Leáldozóban a bőripar? Íme a legújabb alternatívák! - Vegán bőrök almából, ananászból, gombából és kaktuszból

pita-55725_1920.jpg

Egy kilogramm állati bőr előállításához közel húszezer liter vízre és legalább egy ártatlan állatra van szükség, ami nemcsak a klímaváltozás, hanem az állattartás szempontjából is aggasztó. Szerencsére egyre több kutató foglalkozik a problémával, így már léteznek környezetkímélő vegán bőrök, amik gombából, ananászból, almából és más növényi eredetű anyagokból készülnek. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány alternatívát, amelyek hozzájárulhatnak egy fenntarthatóbb és erőszakmentesebb jövőhöz.

2021.05.28. Írta: Belayane Najoua, borítókép: ArtTower, Pixabay

Cipő gombabőrből

A gombabőr készítése nem újdonság - például Romániában a mai napig dolgoznak taplász mesterek, akik a taplógombából készítenek ruhákat, kiegészítőket és cipőket, a nagyipari gyártásban azonban innovációt jelent. A Muskin nevű anyag a szubtrópusi erdők fáin élősködő Phellinus ellipsoideus gombából készül. A gombákat begyűjtik, áztatják, majd a nyújtható és vágható anyagot megfelelő alakra formázzák. Az anyag erős, tartós és légáteresztő, előállítása során nem használnak kemikáliákat. A felhasznált gombák vadon, emberi behatás nélkül nőnek, de miután az olyan globális cégek, mint az Adidas is felfigyeltek erre a bőrkészítési módra, elkezdődtek a kutatások, melyek lehetővé tennék a nagyipari előállítást. 

Idén áprilisban a Adidas bemutatta az új Stan Smith cipőt, melynek felsőrésze teljesen gombából készült. A cipő felsőrészéhez felhasznált gombákat vertikálisan termesztik, és a bőr előállításához szükséges mennyiség termesztéséhez csupán két hét is elég. 

“Víz nélküli” kaktuszbőr

kepernyofoto_2021-05-22_12_43_00.png

Kép: DESSERTO

A kaktuszbőrt két mexikói, Adrián López Velarde and Marte Cázarez fejlesztette ki a fügekaktuszból, akik fenntartható és erőszakmentes bőr minőségű anyagot akartak alkotni. A kaktuszbőr rugalmas, légáteresztő és tartós, emiatt pedig a ruha-, a bútor- és az autóiparban is használható. A kaktuszbőr előállítása jóval környezetkímélőbb, mint a hagyományos bőré - a növények közül a kaktusznak kell a legkevesebb víz a növekedéshez, így a természetes esővíz is elegendő neki. Egy kilogramm szárazanyag előállításához csupán kétszáz liter víz szükséges, míg a hagyományos bőrhöz akár húszezer litert is használhatnak. A fejlesztők azóta megalapították katuszbőrt előállító vállalkozásukat. ami egyelőre egyedülálló a világon. 

Bőr ananászlevélből

Az ananászbőr meglepő módon nem az ananász húsából készül, hanem a leveleiből. Az anyagot Dr. Carmen Hijosa találta fel, aki 5 évig kísérletezett fejlesztette és kutatta az ananászlevél alternatív felhasználását. Az ananászlevélrostokat kiszedik a levélből, összezúzzák, majd varrható anyaggá tömörítik. A gyártás során nem használnak olyan erős vegyszereket és festékeket sem, mint a bőr esetében, ezért a folyamat sokkal környezetkímélőbb.

Ha inkább arra vagy kíváncsi, hogyan tudsz az ananászlevelekből finom pudingot csinálni, akkor ezen a linken elolvashatod egy korábbi cikkünkben.

A cider és az almalé hulladékának felhasználása 

Több évnyi kutatásnak köszönhetően már az almahéjból is képesek légáteresztő, erős, rugalmas és tartós anyagot előállítani, habár egyelőre főleg táskák és pénztárcák alapanyagaként szolgál. A biológiailag lebomló almabőr előállításához jóval kevesebb nem megújuló erőforrásra van szükség, mint a hagyományos bőr esetében. Az almahéj az almalé és a cider gyártása során visszamaradt hulladékból származik, és máskülönben hulladéklerakókba kerülne. Egy méter almabőr előállításához nagyjából egy liter víz szükséges. 

A fenti bőrtípusok miért jobbak, mint a klasszikus bőr?

footwear-1838767_1920.jpg

Kép: Pexels, Pixabay

Habár a bőrből készült termékeket elsőre bármely másik mesterséges anyag fenntartható alternatívájának gondolnánk - hiszen sokkal tovább használhatjuk őket -, ha az előállítási folyamatot nézzük, akkor nem egészen ez a helyzet. A bőr kétféle forrásból származhat: az első esetben a húsipar melléktermékeként jön létre, míg a másodikban állatokat tenyésztenek bőripari célokra. Leggyakrabban szarvasmarhát, a kecskét, a birkát és disznót tartanak a bőrükért.

Ahogy azt már több korábbi cikkünkben is írtuk, a klímaváltozás gyorsütemű erősödéséért jelentős százalékban az állattartással járó erőforrás-felhasználás, illetve a legelők miatti erdőkivágás felelős. Egy kilogramm állati bőr előállításához 17 000 liter vízre van szükség, a folyamat során pedig nagyjából nyolc kilogramm szén-dioxid és öt kilogramm szerves hulladék keletkezik.

Azt gondolhatnánk, hogy mivel természetes anyagról van szó, amit sok éven át használunk, környezetkímélő választás lehet a műbőr helyett valódi bőrt választani (ami igaz, ha csak ezt a két alternatívát nézzük), ugyanakkor a készítés folyamatában látszik, hogy a jelenlegi bőripar jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, így a globális felmelegedéshez is, nem beszélve a bőrkikészítés etikai oldaláról.

Leáldozóban a bőripar? Íme a legújabb alternatívák! - Vegán bőrök almából, ananászból, gombából és kaktuszból Tovább
Permakultúra – Gazdálkodás a természet mintájára

Permakultúra – Gazdálkodás a természet mintájára

courgettes_sur_lasagnes.jpg

Életvitelünk és gazdasági-társadalmi berendezkedésünk fenntarthatatlanságát látva sokan hajlamosak a kétségbeesésre, azonban a megoldás talán közelebb van, mint gondolnánk: az anyatermészetben. Cikkünk a permakultúra különleges gazdálkodási módszertanát és egy hozzá kapcsolódó érdekes Erasmus+ projektet mutat be. 

2021.05.19. Írta: Hujber Sándor. Borítókép: Wikimedia Commons

Hogyan élhetünk összhangban a természettel? Miként lehet hosszú távon fenntartható az ember gazdálkodási tevékenysége? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a permakultúra elmélete és módszertana.

A permakultúra fogalmát (és tulajdonképpen azóta kialakult mozgalmát) két ausztrál környezetvédő, Bill Mollison és David Holmgren alkották. Az 1960-as években kezdődött el a máig is megoldatlan, ám egyre súlyosabbá váló ökokatasztrófa körüli aggodalom – például ekkor alakult meg a híres Római Klub. Mollison és Holmgren is ezen korszellem hatására kezdtek el aggódni világunk jövőjéért, ám a Római Klub tudósaival ellentétben ők egy alulról induló megközelítéssel fogtak neki a probléma megoldásának. Az ausztrál páros szerint az emberi gazdálkodásnak a természetben lezajló ökológiai folyamatok mintájára kell végbemennie, így az egyén és a társadalom igényei is környezetünk károsítása nélkül is kielégíthetőek. 

Almási Dávid, a CEU mesterszakos közgazdaságtan-hallgatója egy nemzetközi Erasmus+ program keretében kapott lehetőséget a permakultúra mélyebb megismerésére. “Pusztán közgazdászszemmel nézve is kijelenthetjük, hogy egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón végtelen növekedést elvárni hiábavaló. A gazdaság ilyen módú rendszerezése fenntarthatatlan, ezért is kezdtem el keresgélni alternatív, fenntartható technikák iránt, és így jutottam el a permakultúráig” – osztotta meg velünk motivációját. Ez a módszertan Dávid szerint arra kínál megoldást, hogy a gazdálkodás ökológiai és szociális vonzatai miként integrálhatóak a fenntartható jövő érdekében. 

Mikor 2019-ben meglátta a permakultúrával foglalkozó projektet, rögtön pályázott, és amint megkapta a lehetőséget, már utazott is Spanyolországba. A résztvevők egy gyönyörű, hegyes vidéken, zarándokszálláson laktak, az ország északi részén található Burgos mellett. Dávid elmondása szerint a munkakörnyezet élvezetes és inspiráló volt, a résztvevők Litvániából, Olaszországból, Spanyolországból, Magyarországról és az Egyesült Királyságból érkeztek.

A legtöbb Erasmus+ projekt különböző országokból delegált csapatok együttműködéséről szól, ez sem volt kivétel. A projekt végén a résztvevőknek lehetőségük volt magas szintű illetékeseknek is bemutatni az eredményeiket. Minden csapat válogathatott a különböző fenntarthatósági témák közül. Dávidék a permakultúra mellett döntöttek, és ezen a területen dolgoztak ki egy javaslatcsomagot, melynek lényege az EU-s támogatási rendszerek átdolgozása a permakultúrás megoldásokkal dolgozó termelői egységek segítésére. A többi csapat tagjai például a fenntartható divat vagy az erdőtüzek területén tevékenykedtek. A projekt végén a nagyközönség Dávidék csapatának ötletcsomagját szavazta meg a második helyre, akik így az eredményeket végül Andreas Glück európai parlamenti képviselőnek is bemutathatták.  

permaculture-biodynamisch-eigenanbau-greenpearls.png

Kép: Green Travel Blog

Dávid vitába száll a permakultúra klasszikus meghatározásával:

”Nem értek egyet azzal, miszerint pusztán a »természetes folyamatok utánzásáról« lenne szó. Mint minden más állattenyésztési és növénytermesztési technika, ez is beavatkozás a természet rendjébe. Szerintem a permakultúra olyan gazdasági technika, ami a helyi biodiverzitást kiegészíti és támogatja, az ember közreműködésével. Projektünk során a tankönyvi helyett egy sokkal életközelibb definícióval álltunk elő: a Földdel való törődés mellett a permakultúra számára azonos szinten fontosak a gazdálkodás szociális vonzatai.”

Ez alapján a rendszer tehát nemcsak környezet-, hanem emberbarát is, biztosítja a „fair share”, azaz az igazságos elosztás elvét. A szociális aspektus nem hagyható figyelmen kívül az ökológiai javára. 

A szemléletmóddal kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg a kialakulása óta, például az, hogy csupán kisközösségek szintjén megvalósítható. Dávid nem osztozik ezekben a kételyekben: “A világ és a társadalom fejlődése egy organikus folyamat, az, ami tegnap elképzelhetetlen volt, ma valóság. 1900-ban a nyolcórás munkahetet és a nők szavazati jogát is megvalósíthatatlannak tartották, nézzük meg, hol vagyunk most. Talán igaz, hogy a permakultúra jelenleg csak kisebb közösségekben valósítható meg, de meggyőződésem, hogy ez nem mindig lesz így. Rossz irány az, ha valamire azt mondjuk, soha nem lesz megvalósítható, vagy hogy utópisztikus, mert véleményem szerint pont az ilyen kis kezdeményezések által tudott fejlődni a világ.”

A permakulturális módszerek és gazdálkodás ma is jelen vannak az életünkben: klasszikus példa a tudományos termelési módszerek által eredményezett nagyüzemi és a természetes életkörülményei (például a hagyományos tanyasi gazdálkodási egység) között tartott tyúk tojásának minőségbeli különbsége.  

A szemléletmódnak ma már számos követője akad, nemcsak külföldön, hanem hazánkban is, ahol a Magyar Permakultúra Egyesület foglalkozik a rendszer minél szélesebb körű megismertetésével. Az utóbbi években a civil szervezeteken kívül államok és nemzetközi szövetségek részéről is egyre nagyobb az érdeklődés az olyan alternatív gazdálkodási módszerek felé, mint a permakultúra.

A módszer hármas célja: a Föld védelme, az emberek védelme és a javak igazságos elosztása. 

Permakultúra – Gazdálkodás a természet mintájára Tovább
Kézműves helyi termelők és magas kategóriájú éttermek együttműködése - Fenntarthatóság a fine diningban Farkas Ricsi szemszögéből

Kézműves helyi termelők és magas kategóriájú éttermek együttműködése - Fenntarthatóság a fine diningban Farkas Ricsi szemszögéből

kepernyofoto_2021-05-01_22_14_00.png

Regionális, szezonális, természetközeli - ezek jellemzik egy fenntartható étterem konyháját. Manapság már nem feltétlenül elég a kedves kiszolgálás és a finom ételek. Egyre több étterem tesz azért, hogy a konyhája minél fenntarthatóbb és környezetkímélőbb legyen. A helyi termelőkről, a tartósításról, a zero waste konyháról és a Séfek Kiáltványáról beszélgettünk Farkas Richárddal, a Pajta bisztró séfjével. 

2021.05.13. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pajta, Pinewood Lifestyle

Néhány éve még elég volt, ha az adott étterem felmutatott egy ínycsiklandó ételekkel teli, egyedülálló menüt, egy hangulatos környezetet és kedves kiszolgálást, ma már viszont nemcsak az ételek minősége és a személyzet viselkedése számít a fogyasztóknak. A vendégekkel együtt a környezettudatosság is átlépte a vendéglátóhelyek küszöbét, és egy olyan kritérium lett, ami egyre jobban befolyásolja a fogyasztók döntéseit, így az éttermek versenyképességét is.

A londoni székhelyű Fenntartható Éttermek Egyesülete által végzett kutatásban a válaszadók 80 százaléka állította, hogy a fenntarthatóság döntő faktor lehet az étterem kiválasztásában. Sőt, öt megkérdezettből négy ember el is várja, hogy az adott étterem tegyen valamit a fenntarthatóságért. De vajon mi is az a fenntartható vendéglátás, és mit jelent ez a fine diningban, azaz a magas kategóriájú éttermek esetében?

“A fenntartható vendéglátás csupán azt jelenti, hogy evidens módon végezzük a munkánk. Abból főzünk, ami a környéken megterem vagy megtermelik. Ezek mind kistermelői, kézműves, magas minőségű alapanyagok, egy részüket már külön a mi kérésünkre termelik. Mivel a környékről szerezzük be, mindig frissek az alapanyagok, a csekély távolság miatt pedig nem kell sokat utaztatni, így az ökológiai lábnyoma is kisebb a helyi termékeknek” - meséli nekünk Farkas Richárd, a Pajta bisztró séfje, aki 2019-ben nyerte el az Év Ifjú Séftehetsége díjat.

Farkas Richárd Győrben végezte a tanulmányait, majd a Belga Étterem és a Pipacs Bisztró konyhájában szerezte az első tapasztalatait. Ezek után Budapesten a ZONA étteremben lett szakács, majd később Junior Sous-chef. Karrierje egyik legmeghatározóbb időszakát a Mák konyháján töltötte, amit a barcelonai Hoja Santa étterem követett. A Pajtához 2017-ben került és két év alatt elérte, hogy a bisztró elnyerje az Év Fenntartható Étterme díjat. A karrierjén túl Ricsi nagyon pozitív, nyitott, igazságos és szorgalmas ember. Egy séf, akinek nemcsak a kései, hanem a szíve is a helyén van.

A fenntartható vendéglátás olyan éttermeket foglal magába, amelyek törekszenek minimalizálni az ökológiai lábnyomukat. Ilyen törekvés, ha a multinacionális cégek helyett a hazai termelőktől szerzik be az alapanyagokat, ha a szezonális hozzávalókra helyezik a hangsúlyt (a szezonalitás fontosságáról ebben a cikkben írtunk részletesebben), ha nagy arányban vannak vegán és vegetáriánus ételek is az étlapon, vagy ha a kiszállításnál környezetbarát csomagolóanyagot használnak. A nemzetközi trendekben is észrevehető, hogy a fenntarthatóság fontos szerephez jutott a vendéglátásban, hiszen 2019-ben a Dining Guide megalapította az Év Fenntartható Étterem díját, amit Magyarországon az őrségi Pajta Bisztró nyert el.

Tippek a fenntartható éttermi konyhára

dish-918613_1920.jpg

Kép: Free-Photos, Pixabay

Nose-to-tail (fülétől a farkáig) mozgalom: A nose-to-tail mozgalmat Fergus Henderson, a Michelin csillagos St. John étterem tulajdonosa alapította, aki azt vallja, hogy “ha már egy állatot levágunk, akkor illik minden részét elfogyasztanunk”. A mozgalom egyfajta szembenézésről tesz tanúságot, hiszen gyakran az állatok azon testrészeiről van szó, amelyek látványától a városi ember már elszokott. Van, aki a csirkének csak a mellét, a marhának csak a legnemesebb részeit eszi meg, a többi pedig megy a kukába. A nose-to-tail konyhai filozófia természetesen nem csak húsok esetén működhet. A halaknak is jóval több része feldolgozható, mint gondolnánk - ebben az esetben használják fin to tail, azaz az uszonyától a farkáig kifejezést. Valamint a növényeket sem használjuk fel maradéktalanul  - ez ellen született meg a stem to root, vagyis a tövétől a gyökeréig felhasználás.

Gombák, zöldségek sós páclében, ecetben vagy olajban tárolása: A páclében, ecetben való tárolás a tartósítás egyik legkönnyebb módja. A leszedett virágokat és zöldségeket elrakhatjuk sóba, ecetbe, vaníliás mézbe, olajba. Jó lehetőség még a savanyítás és fermentálás is.

kepernyofoto_2021-05-01_22_05_11.png

Kép: Belajane Najoua, Közgazdász

Ezt akár te is megcsinálhatod otthon. Ha ecetes lében szeretnéd eltenni a zöldségeket, akkor először egy rész borecethez önts két rész vizet, majd a forralás közben adj hozzá némi sót és cukrot – ha szeretnél, akkor mustármagot és borsot is tehetsz bele. Közben vágd fel a zöldségeket (amik nem fogyaszthatók nyersen, mint például a padlizsán, azokat főzd meg a tartósítás előtt). Ezután a felvágott zöldségeket tedd steril üvegbe, és öntsd fel a felforralt lével. A lezárt üvegeket hagyd kihűlni, majd hűvös helyen tárold őket. Ezzel a módszerrel a zöldségek akár egy évig is elállnak. A pácleves tartósításáért kukkants rá erre az oldalra.

Helyi termelők, kiváló alapanyagok: „Egy étterem konyhájának egyik alapfeltétele a friss és jó minőségű alapanyag. Ez természetesen a régióból, helyi termelőktől kerül a spejzba, onnan pedig a tányérra. Számomra fontos a személyes kapcsolat, a közös munka. Tudom, melyik alapanyag kitől érkezik és hogyan termelték meg. Azt mondják, az vagy, amit megeszel… Együnk minőségi ételeket jó alapanyagokból, ezzel támogatva a helyi kistermelők munkáját” – mondta Ricsi. A fenntartható konyha egyik alapfeltétele, hogy az alapanyagok előállítása és szállítása minél kevésbé károsítsa a környezetet - ehhez pedig kiváló lehetőség a helyi termelőkkel való együttműködés, akik szezonális ételeket termesztenek, nem használják ki a földet, és a szállítás során is a lehető legkevesebb szén-dioxidot bocsátják ki.

A Pajta bisztró csapata, Ricsivel az élen sokszor maga megy az alapanyagok után. Éppen ezért, ahogy a természet változik, úgy változik az étlapjuk is. ,,Mindegyik növényben, rügyben, fűszerben, alapanyagban van valami különleges - a kedvenceim mindig az éppen aktuálisan megjelenő friss virágok vagy hajtások, amiket közösen gyűjtögetünk. Most medvehagymát, annak virágát és termését szedjük, utána pedig irány az erdő és a fenyves, majd nyílik az orgona, az akác és a bodzavirág is. A virágokat, fenyőrügyet és bébitobozt nemcsak frissen használjuk, hanem savanyítjuk, fermentáljuk és eltesszük télire. Ez mind természetes és tradicionális technológia, minden tartósítószert nélkülözve” - mondja Ricsi.

Séfek Kiáltványa

A Felelős Gasztrohős Alapítvány 2019-ben adta ki a Séfek Kiáltványa című ingyenes letölthető receptfüzetet, amiben nyolc elismert hazai gasztroblogger és séf ad tanácsokat olyan séfeknek és főzni szerető embereknek, akiknek nemcsak az ínycsiklandó ízek a fontosak, hanem a fenntarthatóság is. 

Az eredetileg angol nyelven megjelent Séfek Kiáltványa harmincnyolc ország több mint százharminc séfjének segítségével készült el, és olyan jó gyakorlatokat és tippeket tartalmaz, amelyek elősegíthetik az FFC2 (Fenntartható Fejlődési Célok) elérését 2030-ra. Az ENSZ 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Céljai között van az éhezés megszüntetése is, alcéljai között pedig szerepel többek között a gyermekek számára elérhető biztonságos, tartalmas és elégséges táplálék biztosítása; az élelmiszer kistermelők mezőgazdasági termelékenységének és bevételének megduplázása; valamint olyan fenntartható élelmiszertermelő rendszerek megteremtése, amelyek segítik a biodiverzitás megőrzését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességet.

185737682_4076453575726539_2328603889450034115_n.png

„Étkezésünknek komoly hatása van nemcsak a saját, de Földünk egészségére is. A mezőgazdasági termékeket komoly környezeti terhelés mellett állítjuk elő; ehhez használjuk fel a bolygón található édesvízkészlet 70%-át, és az üvegházhatású gáz kibocsátás negyedéért is az élelmiszertermelés felel. A helyi, szezonális alapanyagok fogyasztásával, a hús-, és tejtermékek fogyasztásának csökkentésével és az élelmiszer-pazarlás megelőzésével tehetünk azért, hogy étkezésünkkel minél kisebb terhet rójunk Földünkre” - olvashatjuk Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetőjének szavait a Kiáltvány elején.

Egy recept a könyvből - Vasárnapi ebéd szendvicskrém 

Hozzávalók:

Szendvicskrém:

  • maradék csirke leveshús
  • maradék leveszöldség
    (répa, zeller, karalábé, gyökér)
  • 1 fej lilahagyma
  • 1-2 ek. tejföl
  • 1-2 ek. mustár
  • só, bors ízlés szerint

Saláta:

  • 20 dkg kelbimbó
  • olívaolaj
  • só, bors
  • fél bio citrom leve
  • leveles zöldek (mustárlevél, rukkola, mizuna stb.)

Elkészítés:

Szendvicskrém: Szedegessük le a levesből megmaradt főtt húst a csontokról. Vágjuk apróra a lilahagymát. Dobjunk mindent egy késes robotgépbe, és krémesítsük.

Saláta: A salátához vagdossuk félbe a kelbimbókat. Tegyük egy tepsire, sózzuk, borsozzuk, locsoljuk meg olívaolajjal. Süssük 200 °C-on, amíg szépen megbarnulnak. Ha picit kihűltek, locsoljuk meg a citrom levével, esetleg még egy kis olívaolajjal, és keverjük össze a leveles zöldekkel.

A teljes receptfüzetet itt találod.

Kézműves helyi termelők és magas kategóriájú éttermek együttműködése - Fenntarthatóság a fine diningban Farkas Ricsi szemszögéből Tovább
Veszélyben a magyar bor? - A szőlőtermesztés jövője a klímaváltozás tükrében

Veszélyben a magyar bor? - A szőlőtermesztés jövője a klímaváltozás tükrében

boritokep_3.jpg

A klímaváltozás kapcsán rengeteg a bizonytalanság, ez alól pedig a szőlőtermesztés jövője sem kivétel. Az Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián Dr. Lakatos László, az Eszterházy Károly Egyetem Környezettudományi és Tájökológiai Tanszék docense, arról tartott előadást, hogy milyen változásokra számíthatunk hazánk borvidékein a megváltozó éghajlati tényezők tükrében.

2021.05.05. Írta: Lénárd Csenge, borítókép: Pixabay

Lokáció, mint a minőségi bor kulcsa

Hazánk a szőlőtermesztés északi határán helyezkedik el, ezért a késői érésű és nagy hőigényű fajtákat nem lehet biztonságban termeszteni, legalábbis egyelőre. Azt, hogy melyik földrajzi terület milyen szőlőfajta termesztésére alkalmas, elsősorban két dolog befolyásolja: a vegetációs időszak hossza és a csapadék mennyisége. Napjainkban sok vizsgálat folyik arról, hogy milyen hatással lesz ezekre a tényezőkre a klímaváltozás Európában. Ezek eredménye alapján az előadó szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy mivel a vegetációs időszak hosszabb lesz, és  a szőlőnek több ideje van növekedni, a melegigényes mediterrán típusú szőlőfajták termesztésére is lehetősége nyílik a hazai borászoknak.

“A tőlünk északabbra fekvő országok is jobb helyzetbe kerülhetnek a bortermelés tekintetében, de azért arra nincs reális esély, hogy a közeljövőben a skandináv térségben nagy volumenű szőlőtermesztésre nyílna lehetőség” – mondta  Dr. Lakatos László. Noha Norvégia és Izland valószínűleg nem a borászatairól lesz híres, Lengyelországban és Németországban az előrejelzések szerint a melegedés hatására egyre nagyobb biztonsággal valósulhat meg a szőlőtermesztés.

Ezek az előrejelzések már majdhogynem kívánatos képet festenek a klímaváltozásról, hiszen melyik ország lakosa ne örülne a jobb minőségű boroknak? Ám ennél sokkal árnyaltabb a kép.

Eltűnő borvidékek

Míg a klímaváltozásnak az északi szélességeken lehet pozitív hozadéka a szőlőtermesztés tekintetében, a déli területek komoly kihívásokkal nézhetnek szembe. Európában az elkövetkezendő időszakban a szárazság mértéke jelentősen növekedhet, így  Spanyolország, Olaszország és Görögország területén termőterületek tűnhetnek el.

A csapadék mennyiségének csökkenése kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy miért nem oldják meg a szőlősgazdák öntözéssel a szárazság problémáját. Ennek az a magyarázata, hogy Európában nem divat a szőlő öntözése, mert úgy gondolják, hogy a minőség rovására mehet. Az előadó rámutatott arra, hogy ez nem feltétlenül van így, és kifejezetten jó megoldás lehet a szabályozott, vagy más néven szárazság fenntartó öntözés. A megfelelő vízadagolás megvédheti a növényt a kiszáradástól, egy bizonyos mértékű szárazság fenntartása mellett sem a csemegeszőlő, sem a borszőlő minősége nem fog romlani a veszélyeztetett területeken.

szolos_a_matraban.jpg

Kép: Lénárd Csenge, Közgazdász

A klímaváltozás elvesz, de ad is

A klímaváltozás kapcsán nem sűrűn beszélhetünk pozitívumokról, de a szőlőtermesztés esetében létezik napos oldal. Az mindenképpen jó hír, hogy a nagyobb hőigényű szőlőfajták is otthonra találhatnak hazánk borvidékein, így növelve Magyarországon a borkultúra sokszínűségét és minőségét. Az új fajták megjelenése mellett olyan új területek is bevonhatóak a borgazdálkodásba, ahol napjainkban csak kismértékben vagy nagy bizonytalansággal lehetséges szőlőt termeszteni. A borkultúra felerősödésére is számíthatunk a jövőben, illetve a megváltozó éghajlati feltételek miatt a szőlészek és borászok szerepe is felértékelődik.

A klímaváltozásnak tehát vannak előnyei hazánk borgazdaságára nézve, de nem szabad megfeledkezni a jelenség árnyoldaláról sem. Az elsődleges probléma a borok alkoholtartalmának növekedése. Ez azért aggasztó, mert ha a bornak hirtelen megnő az alkoholtartalma a szokványoshoz képest, az befolyásolja az élvezeti értékét is.

Ne feledjük, a borfogyasztás célja nem a lerészegedés, hanem a kulturált kóstolás és a különbségtétel képessége a jó és kevésbé jó bor között.

– mondta Dr. Lakatos László.

További probléma, hogy a növekvő hőmérséklet miatt a borok savtartalma csökken, így azok elveszíthetik karakterisztikus jellemzőiket. A szélsőségesebb vízellátottság sem kedvez az iparágnak, hiszen jelentős lehet a termésingadozás.

A tökéletes bor – vágyálom vagy elérhető cél?

A tökéletesség elvont fogalom, mindenkinek mást jelent. Vannak azonban bizonyos klimatikus feltételek, amik ha teljesülnek, egy hozzáértő borász közreműködésével garantált a minőségi bor. Az ideális körülmények megteremtéséhez csupán egy dologra van szükség: a klimatikus stressz hiányára. Ez egyszerűen hangozhat, de korántsem az. Ahhoz, hogy a klimatikus stressz elkerülhető legyen, sok éghajlati tényező harmonikus együttállása kell.

Nem fordulhat elő sem a forró nap, sem pedig a trópusi éjszaka jelensége. Az előbbinél a nappali hőmérséklet nem érheti el a harmincöt celsius fokot, az utóbbinál pedig az éjszakai hőmérséklet nem emelkedhet húsz fok fölé. Ha ezek valamelyike teljesül, problémákat okozhat a szőlő növekedésében, míg ha mindkettő, akkor hőstresszes állapotról beszélhetünk, ami garantáltan ártalmas a szőlőnek. A klimatikus stressz hiányának további feltétele a késő tavaszi fagyok elmaradása és a megfelelő csapadékmennyiség megléte.

A Kárpát-medence nyer, de mi lesz a többiekkel?

Az éghajlati tényezők alapján fel lehet állítani különféle indexeket, amik a következő száz vagy százötven évet jelzik elő. Az információ ebben az esetben is hatalom: a megfelelő adatok birtokában a termesztési terület függvényében meghatározhatóak egy szőlőfajta  fagykár kockázatai.

Az egyes borvidékek ugyan jelentősen eltérhetnek egymástól a termeszthetőség tekintetében, de összességében azt mutatják az előrejelzések, hogy a század utolsó két évtizedére hazánk legtöbb borvidékén javulni fog a termeszthetőség.

A déli országok helyzete már kevésbé szerencsés, de számukra is adottak bizonyos védelmi intézkedések. Növényvédelmi, fagyvédelmi vagy öntözési rendszer bevezetésével megvan a lehetőségük, hogy védekezzenek a kedvezőtlen időjárási hatások ellen, és így a minőségi szőlőtermesztés fenntartható lehet a jövőben is.

Az, hogy a bekövetkező változásokat a fejlett technológiai megoldásoknak köszönhetően bizonyos szintig képesek lesznek kezelni a szőlészek, nem azt jelenti, hogy ez egy természetes folyamat. A klímaváltozás elleni legjobb védekezés a megelőzés, nem pedig a kialakuló tünetek felszíni kezelése. Az a legfontosabb, hogy mindenki a lehetőségeihez mérten cselekedjen, és a tőle telhető legtöbbet megtegye a környezetéért! Ha így teszünk, számos káros folyamat visszafordítható, és még sokáig élvezhetjük Földünk vendégszeretetét.

Veszélyben a magyar bor? - A szőlőtermesztés jövője a klímaváltozás tükrében Tovább
Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja 

Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja 

kutyus_boritokep.jpg

Évente 115 millió állaton kísérleteznek a szépség- és gyógyszeripar kutatói. A laboratóriumi állatok élete fájdalmas és kegyetlen kísérletek sorából áll, amelyek fizikailag és pszichésen is megterhelőek számukra. Tényleg szükség van erre? Cikkünkben alternatív módszereket is megvizsgálunk. 

2021.04.24. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Jimmy Chan, Pexels

A kísérleti állatok világnapja minden évben arra hívja fel a figyelmünket, hogy a szépségipar számos élőlénybarát alternatívát alkalmazhat. 1980 óta április 24. a világnap időpontja. A tematikus nap megalkotása a People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) állatjogi szervezet nevéhez fűződik.

Százból kilencvenöt állat feleslegesen hal meg

Állatkísérletnek hívunk minden olyan tesztelési eljárást, amelyet élő állatokon végeznek. A legtöbb kísérletet különböző biológiai tényezők és betegségek kutatása miatt végzik, azonban kísérleteznek még gyógyszerek fejlesztésére, hatékonyságuk növelésére, valamint fogyasztói termékek, például kozmetikumok egészségügyi és/vagy környezeti hatásainak vizsgálatára.

A Human Society Institute (HSI) becslései szerint évente több, mint 115 millió állat – köztük egerek, halak, patkányok, nyulak, hörcsögök és kutyák – életébe kerül egyes gyógyszeripari, kozmetikai és egyéb termékek kifejlesztése.

A kísérleti állatok felhasználása erősen szabályozott – az Európai Unióban a kész kozmetikai termékek állatokon való tesztelése több éve tilos, csakúgy mint Új-Zélandon, Izraelben és Indiában. Az EU-s jogi keretek nemcsak tiltják a kozmetikai célú állatkísérleteket, de szigorúan szabályozzák a tudományos, kutatói céllal végzett teszteket   is: előírások vonatkoznak a fájdalomcsillapításra és a stresszcsökkentésre. A világ többi országában azonban napjainkban is hatalmas méreteket öltenek az állatkísérletek: Kínában alapfeltétel, hogy a külföldi és belföldi termékeket forgalomba helyezésük előtt állatokon teszteljék.

nyuszi.jpg

Kép: Free-Photos, Pixabay

Mindeközben az állatkísérletek nemcsak kegyetlenek, hanem etikai és morális szempontból is kérdésesek. Ezenkívül eredményességük is erősen megkérdőjelezhető. Minden faj másképp reagál különböző hatásokra: kimutatások szerint még az egér és a patkány (amelyek közeli rokonságban álló fajok) reakciói is 43 százalékban eltérnek egymástól. Ez alapján, ha belegondolunk, hogy egér és ember között mekkora különbségek vannak, jogosan gondolhatjuk azt, hogy az állatkísérletek megbízhatatlanok, sőt akár veszélyesek is lehetnek az emberre. Feltételezésünk pedig be is igazolódik: a National Institute of Health adatai alapján száz állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 megbukik az emberi tesztek során. A mutatószám pedig figyelmen kívül hagyja azt a több tízezer kísérletet, amelyek el sem jutnak eddig a fázisig.

Alternatív módszerek – kegyetlenség nélkül

A Safer Medicines Trust nevű kutatóintézet 2012-ben közzétett egy tanulmányt, amely a kozmetikai iparban hasznosítható alternatív módszerek bemutatására fókuszál. A legismertebb ezek közül az In Vitro tesztelés. Mivel ezt rekonstruált szöveteken és sejteken hajták végre, ezért innovatív, sokoldalú lehetőségeket biztosít, és jóval költséghatékonyabb is az állatkísérletekkel szemben. Negatívum, hogy a módszer összetett elemzésekre nem alkalmas. Számos márka ültette már át ezt gyakorlatba, köztük az amerikai Estée Lauder és leányvállalatai (MAC Cosmetics, Clinique stb.) is.

Az In Silico kísérlet során a modellezés számítógépes szimulációval történik. Az In Silico metódus tesztelési költségei nagyon alacsonyak, illetve nincsen szükség hozzá semmilyen mintavételre – az anyagok csak digitális formában kell, hogy rendelkezésre álljanak.

A Mikrodózis nevű módszer emberi szöveteken való tesztelést jelent. Szintén egy “erőszakmentes” (cruelty-free) alternatíva lehet, hisz mind az egészséges, mind a sérült emberi szövetek megfelelőek lehetnek különböző reakciók tanulmányozására. Az egyik leghíresebb cruelty-free márka, a Lush is ezt a módszert alkalmazza: önkénteseken teszteli a kész termékeit. Az eljárás teljesen biztonságos, hiszen új hatóanyagokat nem tesztelnek rajtuk, csupán már előzőleg is használt és ezáltal ismert anyagokat. 

Mit tehetünk mi?

Több lehetőségünk is van arra, hogy csökkentsük az állatkísérletek számát. Választhatunk cruelty-free márkákat, hiszen mára több mint kétszáz  sorolható ebbe a kategóriába, köztük olyan nagy nevek is, mint a Garnier, a Catrice, az Elf, az Essence vagy a Jeffree Star.

Figyelni kell rá, hogy csak akkreditált jelzésekkel ellátott termékeket válasszunk, hiszen előfordul, hogy a cégek marketing tevékenység végett feltüntetik a csomagoláson az állatkísérlet-mentességet, miközben a valóság teljesen más. Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy az adott kozmetikumot nem tesztelték négy-, illetve kétlábú barátainkon, a következő jeleket keressük a csomagolásokon.

cruelty_free_logo_k.png

Kép: Cruelty Free logó változatai, forrás: ethicalelephant.com

A cikk elején említett PETA egy telefonos alkalmazást is piacra dobott annak érdekében, hogy hiteles információhoz jussunk a cruelty-free márkákkal kapcsolatban. Az alkalmazás olyannyira naprakész, hogy csupán a termék vonalkódjának beolvasásával ellenőrizhetjük, hogy az valóban állatkísérlet-mentes-e. Ugyanakkor az app fejlesztői elérhetővé tettek egy abc-sorrend szerinti listát is a cruelty-free márkákról.

Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja  Tovább
A növényi tej valóban fenntarthatóbb, mint az állati eredetű? Készítsd el magadnak otthon!

A növényi tej valóban fenntarthatóbb, mint az állati eredetű? Készítsd el magadnak otthon!

b_b_45_3.jpg

“Az nem is tej!” - ha te is rendszeres növényi ital fogyasztó vagy, bizonyára találkoztál már ezzel a mondattal. Mi a növényi tej, és miért gondolják fenntarthatóbbnak, mint az állati eredetűt? Miért lehet jó megoldás otthon elkészíteni? A Föld napja alkalmából tudjunk meg többet a növényi eredetű italokról!

2021.04.22. Írta: Barla-Szabó Zsófia, Szentkirályi Lili

Fenntarthatóbb a növényi tej, mint az állati eredetű?

Erre a kérdésre bonyolultabb a válasz, mint először gondolnánk. Általánosságban ugyan elmondható, hogy a növényi tejek fenntarthatóbbak, mint az állati eredetűek, azonban a különböző növényi tejek között a fenntarthatóság szempontjából nagy különbség van. A legnépszerűbb növényi tejeket (szója, zab, mandula, rizs) raktuk sorba, figyelembe véve a legfontosabb fenntarthatósági mutatókat.

Szójatej

A szójabab egy viszonylag alacsony vízigényű, széleskörűen elérhető növény. Az egyik felhasználási módja a szójatej, ami tipikusan a legolcsóbb és a legtöbb helyen megtalálható növényi tej Magyarországon. Sok érv szól a szójatej fogyasztása mellett, többek között az is, hogy a készítés során használt víz mennyisége messze elmarad például a mandulatejétől. Fontos probléma azonban, hogy a szójabab hatalmas világpiaci kereslete miatt a szójabab farmok nagyban hozzájárulnak az (ős)erdőirtáshoz, ami egy kevésbé vonzó opcióvá teszi a környezetvédők szemében.

Zabtej

A zab a világ legtöbb éghajlatán megél, így a magyarországi klíma is alkalmas a termesztésére. A helyi termelés miatt a zabtejnek gyakran kisebb az ökológiai lábnyoma, mint társainak, hiszen az alapanyagnak nem kell rengeteg kilométert utaznia, amíg elér a feldolgozóhoz vagy a fogyasztóhoz. Emellett a zab szintén alacsony vízigényű növény, és a háromnyomásos termesztés körforgásában is fontos szerepet vállal. A világpiacon jelenleg a kukorica és a szójabab a legnépszerűbb gabonák, így a farmok gyakran ezek termesztésére koncentrálnak. Azonban kutatások bizonyították, hogy azok a termőterületek, ahol a kukorica és a szójabab mellett a háromnyomásos gazdálkodásnak köszönhetően zabot is termesztenek, magasabb nitrogén-tartalmúak, és hosszútávon egészségesebbek, mint a zab-nélküli társaik. 

Mandulatej

Bár a mandulatej sok növényi tejet fogyasztó kedvenc alternatívája, sajnos ez a tej a legkárosabb a környezetünkre nézve. A többi növényi tejhez képest a mandula termesztéséhez van szükség a legnagyobb területre, illetve a növény vízigénye is sokszorosa a többi növényének. Alapvetően kevés vízen is elél a mandulafa, azonban ha azt szeretnénk, hogy magas terméshozamot hozzon évről-évre, akkor rengeteg vízre van szüksége. Emellett a méheket is súlyosan érinti a mandulatermesztés, egyrészt, mert a mandulafákon használt rovarirtószerek számukra is károsak, másrészt pedig mesterségesen korábban keltik őket a téli álmukból annak érdekében, hogy beporozzák a mandulafákat.

Rizstej

A rizstej nem hiába szintén népszerű alternatíva, nemcsak az íze miatt, hanem a fenntarthatósági indexe miatt is, hiszen a rizstej termesztéshez kell a legkevesebb víz a növényi tejek között. A pozitív környezeti hatások listája sajnos itt befejeződik, ugyanis a rizs nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok (főleg a metán) emissziójához. A rizstermesztés során elöntik a rizsföldeket vízzel, ami egy olyan környezetet eredményez, ahol könnyen megél egy speciális baktérium. Ez a baktérium felelős a metán kibocsátásáért. Jellemzően a kérődző állatok bocsátják ki ezt a gázt (többek között ezért is káros a környezetre az állati eredetű tej), ami alapvetően sokszorosa a rizs által kibocsátott metánnak.

A metán az egyik legveszélyesebb üvegházhatású gáz, nyolcvanszor annyi meleg levegőt ejt csapdába Földünkön, mint a szén-dioxid.

Természetesen a fentebb említett környezeti hatások mellett érdemes figyelembe venni a növényi tejek egészségünkre való hatásait, illetve a növényi tejfogyasztás célját. Összességében azonban elmondható, hogy a növényi tejek fogyasztása jóval környezetkímélőbb, mint az állati eredetűé, illetve a növényi tejek közül Magyarországon a zabtej fogyasztása a legjobb a környezetünknek. Így ha legközelebb vásárolni mentek, érdemes ezt leemelni a polcról. Ha pedig saját magatok készítenétek el a növényi tejeket, olvassatok tovább tuti tippekért!

Milyen előnyei vannak, ha otthon, önállóan készíted el a növényi tejeket?

Növényi italokat készíthetünk hagyományos módon, automata gép segítsége nélkül, és kifejezetten erre a célra tervezett növényi tejkészítő géppel is. Előbbi esetben a magvak beáztatást követően megfőzzük, ízesítjük és összeturmixoljuk azokat, majd a masszát textilszűrővel leszűrjük. A gépi változat a szűrésen kívül mindent elvégez helyettünk, így hosszútávon jóval gyorsabb és költséghatékonyabb megoldás. Cikkünkben most ennek a módszernek az előnyeit mutatjuk meg saját tapasztalataink alapján.

  • Mindenekelőtt jóval olcsóbban fogsz kijönni. A bolti növényi italok litere márkától és üzlettől függően 600-1400 forint között mozog - egy átlagos budapesti boltban legalább 800-900 forintot ott fogsz hagyni egy liter rizs- vagy mandulatejért. Ezzel szemben az otthon elkészített változat litere (alapanyagoktól függően) nem haladja meg a 300-400 forintot sem.
  • Pontosan ismerni fogod a hozzávalókat és személyre szabhatod azokat. Amennyiben te is rendszeresen odafigyelsz az étkezésedre, biztosan ismerős a polcok tövében álldogálás és az elmélyült címke böngészés. Ha magadnak készíted a növényi tejet, ezt a problémát át is ugorhatod, hiszen minden hozzávalót ismerni fogsz, és kedved szerint variálhatod azokat. Cukor helyett használhatsz például eritritet vagy mézet, étolaj helyett szőlőmagolajat, illetve saját ízlésed szerint tovább ízesítheted az elkészült tejet például vaníliával vagy citrommal.
  • Kevesebb szemetet termelsz. Az otthon elkészített növényi tejjel nem dobsz literenként egy dobozt a kukába, hiszen az elkészült tejet néhány száz forintért vásárolt üvegben is tárolhatod. A hozzávalókat pedig a bolti műanyagba csomagolt változat helyett a piacon, csomagolásmentes üzletekben vagy esetleg saját szütyőbe is beszerezheted.
A növényi tej valóban fenntarthatóbb, mint az állati eredetű? Készítsd el magadnak otthon! Tovább
Ezzel a térképpel már neked sem kell aggódnod, hogy mikor milyen gyümölcsöt és zöldséget érdemes venni

Ezzel a térképpel már neked sem kell aggódnod, hogy mikor milyen gyümölcsöt és zöldséget érdemes venni

kgo.jpg

Ma már nem számít luxusnak, ha valaki télen görögdinnyét eszik a svájci Alpokban. De vajon ez mennyire környezetbarát? Mit jelent a szezonalitás, és miért érdemes odafigyelni rá? A helyi gyümölcsök több vitamint tartalmaznak, mint a trópusról importált banánok? A cikkben többek között ezekre a kérdésekre válaszolunk, és bemutatunk egy interaktív térképet, ahol megnézheted, hogy mi szezonális. 

2021.04.19. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Jill Wellington, Pixabay 

Étkezz szezonálisan! - te is egyre gyakrabban hallod? Habár az már elfogadott tény, hogy a növényi eredetű ételek környezetterhelő hatása jóval kisebb, mint az állati eredetűeké, a szezonális étkezés még gyerekcipőben jár. A kereskedelem globalizációja ma már lehetővé teszi, hogy szinte bármikor, bármilyen ételt élvezhessünk, függetlenül attól, hogy hol élünk, vagy mikor van az adott étel betakarítási időszaka.

Mégis ennek a határtalan szabadságnak nagy ára van a környezetre nézve - ha csak egy kicsit is odafigyelünk, hogy mikor milyen gyümölcsöt és zöldséget eszünk, azzal jelentősen csökkenteni tudjuk az ökológiai lábnyomunkat. A cél nem az, hogy ne együnk bizonyos gyümölcs- és zöldségféléket, hanem, hogy a megfelelő időpontban együk. Ebben a változásban segít ez a cikk és az Európai Élelmiszerinformációs Tanács (EUFIC) interaktív térképe. 

Mit jelent a szezonális?

Minden gyümölcs- és zöldségfajtának megvannak a maga sajátos igényei az ideális növekedéshez és a megfelelő fejlődéshez. Emiatt a különböző gyümölcsöket és zöldségeket egész évben különböző helyeken és évszakokban termesztik és szüretelik. Például a narancsok éghajlatra érzékeny növények, és jobban növekednek olyan helyeken, ahol forró, száraz nyár van, mint például Spanyolország, Olaszország és Görögország, míg az alma kevésbé érzékeny, ezért Magyarországon szinte egész évben megterem. 

A szezonális kifejezésnek nincs pontos meghatározása, attól függően változik, hogy milyen kontextusban használjuk. Egyesek szerint a szezonális a helyben szüretelt élelmiszerek szinonimája, mások számára szorosan kapcsolódik a kulturális eseményekhez, míg egy harmadik csoport az ételek eredetének megismerését tekinti a szezonális definíciójának. Egy globálisan is elfogadott csoportosítás szerint kétféle szezonális fogyasztást különböztetünk meg:  

betakaritas.jpg

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

1. Globális szezonalitás: Ez olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket az adott szezonban állítanak elő, de nem feltétlenül fogyasztanak ott, ahol szüretelték őket. Például az nyári szezonban Dél-Amerikában termesztett és szüretelt banán, amelyet Magyarországon fogyasztanak el.
2.
Helyi szezonalitás: Olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket a természetes vegetációs időszakban helyben szüretelnek és fogyasztanak. Például a tavasszal termesztett magyar eper, amit a magyar emberek tavasszal fogyasztanak. A helyi szezonalitás szíve-lelke a helyi termelői piacok, a szedd magad! mozgalmak és a Magyar Termék cédulával ellátott áruk is.  

Interaktív térkép a szezonális élelmiszerekről

Az Európai Élelmiszerinformációs Tanács (EUFIC) márciusban adta ki az első Európa-szintű térképet az egyes gyümölcsök és zöldségek szezonalitásáról. Az európai nemzetek adataira támaszkodó térkép több mint kétszáz gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz, amiket országonként, évszakonként, sőt még hónaponként is lehet szűrni. Ezenkívül a térkép az adott terület éghajlati övezetét is megmutatja. 

A térkép itt érhető el. 

kepernyofoto_2021-04-06_10_20_06.png

Forrás: EUFIC hivatalos oldala

Az EUFIC arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyi termékek fogyasztása csak egy része a fenntartható étrend kialakításának - a növények arányának növelése az étrendben különösen fontos, hiszen ezen élelmiszerek ökológiai lábnyoma jóval kisebb, mint az állati eredetű élelmiszereké. Erről a témáról egy korábbi cikkünkben olvashattok bővebben. 

A szezonális egészségesebb?

Az elmúlt években végzett kutatások szerint a gyümölcsök és zöldségek tápértéke közvetlenül a betakarítás után a legmagasabb - a zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminok és ásványi anyagok többsége körülbelül 24 órával a szedés után elvész.  Így minél távolabbról szállítják, annál kevesebb vitamin lesz az adott élelmiszerben, amikor elfogyasztjuk. 

Ezzel a térképpel már neked sem kell aggódnod, hogy mikor milyen gyümölcsöt és zöldséget érdemes venni Tovább
“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban”

“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban”

Áder János nyitotta meg az év legnagyobb hazai klímakonferenciáját

b_v_0153.jpg

Időszerű, reménykeltő, tiszteletreméltó - Áder János köztársasági elnök szerint ez jellemzi az első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos konferenciát. A négynapos programon a tizenegy szekcióból álló szakmai gárda közel 200 előadást, kerekasztal beszélgetést és társasági eseményt tart, melynek online házigazdája a Corvinus Egyetem.

2021.04.13. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

“A magyarok 92 százaléka gondolja úgy, hogy a klímaváltozással foglalkozni kell” - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy 2019-es felmérésre hivatkozva. A probléma tehát a lakosság jelentős része szerint valós, és a vélemény a hagyományos politikai törésvonalakon is átível.

A frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) konferenciája az Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés megírását tűzte ki célul. A négynapos programon a tizenegy szekcióból álló szakmai gárda közel 200 előadást, kerekasztal beszélgetést és társasági eseményt tart.

A konferencia nemcsak a területen tevékenykedő szakembereknek szól, hanem mindenkinek, aki egy élhetőbb és fenntartható bolygót szeretne teremteni a jövő generációinak. 

“A konferencia időszerű, hiszen a klímaváltozás hatásai a Kárpát medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában” - mondta Áder János köztársasági elnök a konferencia online megnyitóján. “Most, mikor a vírus harmadik hulláma tetőzik, még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba. Szerencsére most kedvező a politikai széljárás a klímaharcban, amit az is mutat, hogy Magyarország kormánya törvénybe iktatta a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt.” 

photo-1570358934836-6802981e481e.jpg

Kép: Markus Spiske, Unsplash

Habár a koronavírusnak nincsen bizonyítottan közvetlen kapcsolódása a klímaváltozáshoz, de ahogy Ürge-Vorsatz Diana is említette “négy havonta megjelenik egy új kórokozó, amelyek 75 százaléka állatokról kerül ránk. A kutatók szerint ezen kórokozók fele a biológiai sokféleség csökkenése miatt alakul ki”. Éppen ezért nagyon fontos szerepe van a konferenciának nemcsak Magyarország klímapolitikájában, hanem globálisan is. 

Előadók az oktatási, gazdasági és politikai szférából 

Az előadók különböző háttérrel, tapasztalattal és javaslatokkal érkeznek a konferenciára - köztük olyan szakemberek vannak, mint az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője, az OTP Zöld Kompetencia Központ vezetője, vagy Budapest Főpolgármesterének klímaügyi tanácsadója. 

A tizenegy szekció különböző területekre fókuszál: éghajlati változások Magyarországon, kibocsátás mérséklési lehetőségek az energiaiparban, a szolgáltató hálózatokban, valamint a mező- és erdőgazdaságban, klímaváltozás és a polgárok biztonságának kapcsolata, oktatás és szemléletformálás. Az előadások online élőben is követhetők, de akár vissza is nézhetők, hiszen a rögzített előadások a Corvinus Egyetem infrastrukturális támogatásának köszönhetően a négynapos program után is elérhetők lesznek az oldalon. 

A konferencia hivatalos oldala itt érhető el. 

Álmegoldások helyett 

A köztársasági elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a konferencia célja, “nem egy-egy ügyes mérnöki megoldás (álmegoldás) kitalálása, hanem válasz keresése arra a kérdésre, hogy miként kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk”. Sokszor az emberek úgy gondolják, hogy a klímaváltozás problémájára a legmegfelelőbb válasz, ha csökkentjük a hatásait, de ez nem vezet fenntartható megoldáshoz. A cél, hogy hosszútávon, globálisan csökkentsük a klímaváltozást okozó tényezőket.

Áder János idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta:

"az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie".

A konferencián résztvevő előadók vállalják, hogy segítik a társadalmat és a gazdasági, politikai szereplőket ebben a megküzdésben.  

photo-1552783160-27bfdb2625d5.jpg

Kép: Alexander Tsang, Unsplash

A négynapos alapot biztosít a 2023 szeptemberében megjelenő Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentésnek, továbbá erősíti az éghajlatváltozással foglalkozó magyar tudományos kutatói közösséget és bemutatja az itthon zajló kutatási folyamatokat az érdeklődőknek.

Palkovics László: “a pandémia ellenére Magyarország jól halad a klímavédelmi akciótervvel és ha ezen az úton folytatjuk, akkor az ország 2050-re elérheti az európai szintű célt, azaz a teljes klímasemlegességet”.

A teljes klímasemlegesség elérése az Európai Unió összes országára vonatkozik, azaz Magyarország 2050-ben nem idézhet elő üvegházhatású gázkibocsátást - habár ez még nagyon távolinak tűnik, ha el szeretnénk érni, akkor az első lépéseket még ma meg kell tennünk. 

“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban” Tovább
Receptek konyhai hulladékból, amerikai séfek ajánlásával - Az IKEA Selejtkönyvet teszteltük

Receptek konyhai hulladékból, amerikai séfek ajánlásával - Az IKEA Selejtkönyvet teszteltük

kepernyofoto_2021-03-31_8_10_56.png

Adott a világ egyik legnagyobb bútorháza, egy világméretű probléma és tíz kiváló, világhírű séf. Az eredmény: egy online receptkönyv, ami megmutatja, hogy nem minden selejt, ami annak látszik. Ötven recept banánhéjból, fonnyadt salátákból, almamagból és még sok más, hulladéknak hitt maradékból. 

2021.04.03. Írta: Belayane Najoua. Képek forrása: IKEA receptkönyv

Az IKEA és tíz észak-amerikai séf szakácskönyvet alkotott, amiben az olyan konyhai hulladékoké a főszerep, melyeket sokan gondolkodás nélkül kidobnánk. Nem pazarolni szeretnénk, csupán nem látjuk a bennük rejlő lehetőségeket. A könyvben szereplő ötven recept mind olyan alapanyagokból áll, amiket hulladéknak, használhatatlan maradéknak tekintenénk, mint például a banánhéj, a retek zöldje, a tökmag vagy a csirkecsont.  

“Hisszük, hogy a konyha az otthon szíve. Itt gyűlünk össze, osztozunk és ünnepelünk napi rendszerességgel. Tehát nem meglepő, hogy mivel ott élünk, a konyhában keletkezik a legtöbb hulladék - különösen az élelmiszer-hulladék… Ezért az IKEA Észak-Amerika szakácsaival együttműködve hozta létre a ScrapsBook-ot (Selejtkönyv). A selejtfőzés arról szól, hogy megtalálja a gyönyörű lehetőségeket a legkisebb maradékokban is, és a lehető legjobbat hozza ki belőlük. Hisszük, hogy az igazi változás az apró változásokból fakad. És erről szól ez a könyv - az apróságokról. Olyan kevés, hogy akár „selejteknek” is nevezheted őket.”

Több mint receptkönyv

Az ötven recepten kívül még számos konyhai tippet megtudhatunk a könyvből. Az online receptkönyvben a konyhai hulladékok kezelésére, a komposztálásra, a megfelelő tárolásra és a növénytermesztésre is kapunk ötleteket. 

A maradékokat sokféleképpen fel lehet használni és nem csak a konyha falai között. Íme néhány részlet a könyvből, hogy a maradék többé ne legyen selejt: 

  • Megmaradt a kávézacc? Szórd szét a kertben, és gyorsítsd fel a komposztálás folyamatát. 
  • Kidobnád a banánhéjat? Inkább tedd egy vödör vízbe, hagyd állni néhány napig. A héjban lévő kálium és foszfor „komposztteává” varázsolja, amit bátran önhetsz a kerti vagy a szobanövényekre is. Egy másik tipp a banánhéjra: ha a puha oldalát a szobanövények leveleihez dörzsölöd, akkor nemcsak vitaminnal látja el azokat, hanem fényessé is teszi.
  • A húsvéti tojásokból már csak a héj maradt? A megtisztított és összetört tojáshéjat csupán porrá kell őrölnöd és már kész is van a természetes vízkőoldó.

kepernyofoto_2021-03-30_19_54_19.png

  • Új életet lehelnél a zöldségmaradékokba? Újhagyma, póréhagyma, zeller, édeskömény - mind újranőnek. Tedd a zöldséget egy pohár vízbe úgy, hogy a gyökerét teljesen ellepje! Pár nap múlva újra friss alapanyagod lesz..  

Három recept a fenntartható konyháért

A receptkönyvben a reggelitől kezdve a főételen át a salátákig mindenféle fogást megtalálunk. Akár sósat, édeset, keserűt vagy csípőset kívánunk, szinte biztosan lesz olyan recept, aminek láttán egyből a konyhában találjuk magunkat. 


Barna banán és fonnyadt zöldek a reggeli smoothie-ban

Hozzávalók

kepernyofoto_2021-03-30_18_09_38.png1 evőkanál (4 g) koriander szár

1⁄2 barna banán

1 csésze (30 g) fonnyadt saláta zöld (római saláta, kelkáposzta, tavaszi keverék stb.)

1⁄2 teáskanál (3 g) friss gyömbér, reszelt

2 evőkanál (6 g) zellerlevél

1-2 evőkanál (5-10 g) édeskömény levél

1/2 csésze (95 g) bogyó (bármilyen típusú, friss vagy fagyasztott:szeder, áfonya, málna stb.) 

1/2 csésze (60 ml) sima joghurt

1 evőkanál (15 ml) mogyoróvaj

1 evőkanál (10 g) kendermag

1 csésze (250 ml) víz vagy kókuszvíz

Elkészítés:

1.Tedd bele az összes hozzávalót egy turmixgépbe. 

2.Kezd alacsony fokozaton, majd szépen lassan állítsd magasabbra, míg el nem éred a sűrű smoothie állagot. 

3.Voilá, felhasználtad azt a zöldet, amit a salátádba már nem feltétlenül tennél bele.

Sajtos makaróni kenyérhéjjal

Forrás: IKEA könyv

Hozzávalók

kepernyofoto_2021-03-30_18_12_08.png2 csésze (500 ml) tej

1 csésze (225 g) sajtdarab

1⁄4 csésze (56 g) vaj

1⁄2 csésze (65 g) liszt

Só ízlés szerint

13⁄4 csésze (250 g) makaróni 

1⁄4 csésze (30 g) száraz kenyér (akár csak héj is)

1⁄2 csésze (120 g) cheddar vagy mozzarella

1 csésze (225 g) sajtdarab

1 csésze (60 g) parmezán sajt, reszelt (opcionális)

Elkészítés:

1.Melegítsd elő a sütőt 205 ° C-ra.

2.Egy közepes méretű edényben óvatosan forrald fel a tejet a sajtdarabokkal közepes lángon, közepes méretű edényben, körülbelül 15 perc alatt.

3.Gyakran keverd, hogy a sajt ne tapadjon az edény aljára, ne égjen meg. Szűrd le, és tedd félre.

4.Egy közepes méretű edényben olvaszd meg a vajat, és add hozzá a lisztet.

5.Főzd lassú tűzön, amíg a vaj és a liszt egységessé nem válik. Főzd további 5-10 percig, amíg a liszt íze eltűnik.

6.Lassan csepegtesd a lisztes részbe a tej és sajt keverékét. Folyamatos keverd, hogy megakadályozd a csomók kialakulását. Lassan főzd, és fűszerezd sóval.

7.Amíg elkészül a mártás, egy nagy fazékban forralj fel enyhén sós vizet. Add hozzá a makarónit, és főzd al dente-re a csomagolás utasításainak megfelelően.

8.Szűrd le a makarónit, add hozzá a mártáshoz az apró darabokra vágott/tépkedett kenyérrel együtt. Miután jól összekeverted, tedd sütőálló edénybe.

9.Bőven szórd meg cheddar vagy mozzarella sajttal (vagy mindkettővel).

10.A sütőben 15–20 perc alatt süsd aranybarnára.

Ananászkorona-puding

Gondoltad volna, hogy az ananász minden részét felhasználhatod? A levelektől kezdve a gyümölcshúson át a héjáig. Íme egy klasszikus olasz recept egy kis trópusi csavarral. 

kepernyofoto_2021-03-30_19_54_50.png

Hozzávalók: 

3 csésze (750 ml) tejszín (18%-os)

1,5 csésze (375 ml) tej

1 csésze (165 g) ananászkorona, durván apróra vágva 

1 csésze (165 g) ananászhéj, durván felaprítva 

1⁄2 csésze (125 ml) víz

1 csésze + 2 evőkanál (210 + 26 g) nádcukor

1,5 ek (9 g) só

1 nagy tojás

3 nagy tojássárgája

5 evőkanál (40 g) kukoricakeményítő

5 evőkanál (72 g) sótlan vaj

2 evőkanál (30 ml) sötét rum

tengeri só a tálaláshoz

Elkészítés:

1.Keverd össze egy edényben a tejszínt, a tejet, az ananász koronáját és héjat. Fedd le, és 30 percig főzd lassú tűzön.

2.Egy nagy edényben közepesen magas hőfokon melegíts 1⁄2 csésze (125 ml) vizet, és keverd hozzá a nádcukrot és a sót. Addig főzd, amíg a cukor meg nem olvad, és karamellizált állaga nem lesz. 

3.Habverővel verd fel a tejszínt és a tejet, majd add a karamellizált cukorhoz. Forrald fel, majd vedd le a gázt közepesre. Kész is van a tejkaramella.

4.Egy közepes tálban verd fel a tojásfehérjét, a tojássárgáját és a kukoricakeményítőt. Állandó keverés mellett adj hozzá 1 csésze tejkaramellát. Keverd hozzá a maradék tejkaramellát is, majd tedd át egy kisebb edénybe, és folyamatos kevergetés mellett forrald kb 2 percig, amíg a puding állagot kapsz.

5.Vedd le a tűzről, keverd hozzá a sótlan vajat és a sötét rumot. Szűrd le a pudingot csomómentesre, és öntsd ki 5-6 kis tálba. 

6.Fedd le őket, és tedd hűtőbe, amíg teljesen kihűl - minimum 2-3 órára. Később is elfogyaszthatod, hiszen a hűtőben akár három napig is eláll. 

A Selejtkönyv mindenki számára ingyenesen letölthető az IKEA oldalán.

Receptek konyhai hulladékból, amerikai séfek ajánlásával - Az IKEA Selejtkönyvet teszteltük Tovább
Programok, amiket még a vírus sem tudott eltörölni - Aktív és biztonságos időtöltés tavasszal

Programok, amiket még a vírus sem tudott eltörölni - Aktív és biztonságos időtöltés tavasszal

k_b_0008.JPG

Habár a vírus az életünk minden területére hatással van, nem feltétlenül kell lemondanunk minden programról. Ha már éttermekbe, színházakba, múzeumokba és más zárt helyekre nem tudunk menni, akkor legyen ez a tavasz a kültéri programok időszaka. Íme néhány program, amit a vírus ellenére élvezhetünk akár egyedül is, a szabályokat betartva.

2021.03.23. Írta: Belayane Najoua, fényképezte: Kristóf Benjámin, Közgazdász

Cikkünk a 2021. március 22-én érvényben lévő járványügyi korlátozásokkal összhangban készült, azok esetleges szigorítása vagy enyhítése miatt érdemes minden program előtt tájékozódni az aktuális szabályokról.

Szeld az utakat két keréken!

Csepel-sziget déli része  - Szigetcsép

k_b_0013.JPG

A Csepel-sziget és környéke az utóbbi években óriási változáson ment keresztül, ami az ország egyik ékszerdobozává tette. A közel 40 kilométeres túra során olyan látnivalókkal találkozhatunk, mint a Savoyai-kastély, a Szerb Nagyboldogasszony templom, a Ráckevei Tűztorony kilátó és a Zichy-kápolna Lóréven. A kis falu különlegessége, hogy lakóinak többsége szerb anyanyelvű, ami egyedülálló az egész országban. A Duna árterében, gyönyörű környezetben találjuk a Zichy Ödön emlékére állított kápolnát.

Két keréken a Pilis útjain - Szentendre

A túra a Pilis Bike erdei kerékpárút-hálózat része, ami legnagyobb részt aszfalton halad, ezért a tekeréshez nem szükséges speciális túrabicikli. A hat órás túrán a Pilis lankái és a Visegrádi-hegység szolgálnak háttérként. Habár a két terület ránézésre nagyon hasonló,  geológiailag mégis nagyon különbözőek. A Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű, és az Északi-középhegység része, míg a Pilis mészkőből áll, és a Dunántúli-középhegységhez tartozik. A két hegység között a választóvonal a Két-bükkfa-nyeregnél található. A túra nem tartozik a legkönnyebb kirándulások közé, hiszen 66 kilométer, és vannak benne emelkedők is, de a minket végigkísérő látvány megéri a fáradtságot.

Lépj a gyalogtúrák mezejére!

Ha a covidbiztos programokra gondolunk, akkor sok embernek a túrázás jut legelőször eszébe, de a már megszokott és sokszor túlzsúfolt túraútvonalak helyett összegyűjtöttünk hármat, ami kevésbé ismert, mégis csodálatos helyeken keresztül vezet.

k_b_0017.JPG

Kétvölgyi körtúra- Őrség

A Budapesttől 2,5 órára, a Magyarország legnyugatibb régiójában található Őrségben számos csodás útvonal található. Az ország egyik legérintetlenebb területén a természet szinte megérint minket. A Kétvölgyi körtúra a Katalin-hegyi kilátóból indul, ahonnan a távolban megláthatjuk a Kőszegi-hegységet, az Osztrák Alpok vonulatait, de akár Grazig és Mariborig is elláthatunk, ha tiszta az idő. A túra során olyan látnivalókkal találkozhatunk, mint a Vendvidéki szórványtelepülések, a Szoknyás harangláb, a Népi műemlékház és a Völgylak Gasztroporta. A túra hat kilométer, és nagyjából két óra alatt teljesíthető.

Szádvár, a “Bebekek” egykori fészke - Szádvár-Derenk nagykör, Zemplén

A Ménes-völgyben túrázva hazánk egyik legnagyobb alapterületű romvárának, Szádvárnak a falai között sétálhatunk. A várat a 13. században emelték, és 1688-ban a bécsi Udvari Haditanács utasítására elpusztították. Legjelentősebb ostroma 1656-ban zajlott: Bebek György felesége, Pathócsy Zsófia volt a várvédők parancsnoka. A vártól nem messze van a Lakatos László emlékét őrző forrás is, aki a Meteor-barlang kutatásakor szenvedett halálos balesetet 1969-ben. A túra 11 kilométer, és öt óra alatt teljesíthető.

k_b_0004.JPG

Vulkántúra az Alföld peremén - Hortobágy

A Beregi-síkságból kiemelkedő tarpai Nagy-hegyen (154 m) a fentről nyíló csodálatos kilátáson túl  a hegy mögött húzódó Nagy-erdő élővilágába is betekintést nyerünk. A túra során a Téb-erdő felé kanyargó és végül a Tiszába torkolló Szipa-csatorna környezetének természeti kincseit is megcsodálhatjuk. A Beregi-síkot régen összefüggő erdők borították, de az erdőirtások és a lecsapolások miatt jelentősen megváltozott az eredeti táj. Így jött létre a ma ismert, erdőfoltokkal, legelőkkel, vízfolyásokkal, szántókkal és lápos területekkel jellemezhető változatos régió.

Ha további bicikli vagy gyalogos túraútvonalakra vagy kíváncsi, akkor böngéssz az Aktív Magyarország oldalán, ahol ötven túraútvonalat találhatsz szerte az országban. 

Balkonkertészt felveszünk, akár nulla tapasztalattal

A városi élet egyik legnagyobb hiánya, hogy sokan nem tudunk kertészkedni a kertben, de azért még nem kell teljesen lemondanunk a kertészkedés és a növényszülőség élvezetéről. A balkonkertészkedést kezdőként is elkezdhetjük, csak egy kis odafigyelés és kitartás kell. Miután megtalálod a neked való növénykét, nemcsak a gondoskodási képességedet fejlesztheted, hanem az otthonod is egy új színt kaphat. A zöld szín nyugalmat áraszt, a növény pedig a zajos és poros városban is oda tudja csalogatni a természet tisztaságát és meghittségét az otthonodba. A különböző növényekről, amik a kezdő növényszülőknek is sikert okoznak, ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.

Programok, amiket még a vírus sem tudott eltörölni - Aktív és biztonságos időtöltés tavasszal Tovább
Urban jungle - hasznos tanácsok kezdő növényszülőknek

Urban jungle - hasznos tanácsok kezdő növényszülőknek

kep_1.jpg

A koronavírus első hullámával járó korlátozások alatt az egyik projekt új otthonunk tudatos kialakítása volt. Ennek részeként kezdtünk virágosításba, és ma már közel harminc növénykét nevelünk az apró lakásban. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány egyszerűen gondozható, hálás szobanövényt, amelyeket kezdőknek is bátran ajánlunk. Zöldítésre fel!

2021.03.15. Írta és fényképezte: Barla-Szabó Zsófia

Az érzés, amikor meglátod a boltban, amint fényes levelekkel, gyönyörű virágokkal, az egészségtől majd kicsattanva szinte azonnal leugrik a polcról - semmi kétség, ez szerelem első látásra. Máris a kosaradban csücsül egy csinos kis kaspóban. Vágókép, előre ugrunk az időben néhány hetet. Éppen a fürdőszoba polcra helyezed a drágát, ami utolsó mentsvárként lebeg a szemed előtt. Mert a nappali dohányzóasztalán ugye túl kevés volt a fény, a konyhai ablakpárkányon viszont közvetlenül érte a nap, és nem is volt elég párás a levegő, így színe meglepő gyorsasággal váltott át üde élénkzöldből kiábrándító barnába. Semmi kétség, haldoklik. Pedig te minden nap szeretgetted, forgatgattad, kedvesednek becézted, és egy kisebb vagyonért vásárolt tápoldattal biztattad növekedésre.

Ha akár csak egy-egy mozzanattal is azonosulni tudtál, biztos ismerős számodra a “Milyen növényt vegyek? Egyáltalán milyenek léteznek?” kérdéskör. Nem kevés időbe és aggodalomba telt kitapasztalni, mely növények fogadnak el minket (és negyven négyzetméternyi albérletünk korlátozott lehetőségeit) annyira, hogy szíveskedjenek nem kipusztulni már a második héten. Alább összegyűjtöttem néhány fajtát, amelyek még kezdő növényszülők számára is kecsegtetnek némi sikerélménnyel.

Anyósnyelv

Az anyósnyelvet a legigénytelenebb növények között tartják számon. Gyakorlatilag bármilyen fényviszonyok mellett eléldegél, és akkor sem sértődik meg, ha hetekig egy csepp vizet sem lát. Visszavágni nem szükséges, és ritkán betegeskedik - olyannyira antiszociális növény, hogy még a kártevőket is távol tartja magától. Bár levéldísznövényként van számontartva, az anyósnyelv elvileg virágozhat is - a miénk még nem vetemedett ilyen tettre, de türelmesen várjuk kibontakozását.

kep_2_4.jpg

Agglegénypálma

A tapasztalt növénytartók szerint a szép agglegénypálma titka, hogy egész egyszerűen a sarokban kell felejteni. Enyhén mazochista hajlamai miatt a növény kifejezetten szereti a gyökereit összenyomó, kis kaspót, nem igényel sok napfényt, locsolni pedig néhány hetente is bőven elég. Jó barátja lehet azoknak, akik mutatós, de igénytelen társra vágynak. Szétültetésével jobb vigyázni, barátai nélkül az agorafóbiás kis növényünk látványos haldoklásba kezdhet - ilyenkor jobban tesszük, ha visszaadjuk neki a társait.

kep_3.jpg

Szobai futóka

A legtöbb szobanövénnyel ellentétben a szobai futóka kifejezetten jól viseli a téli fűtési időszakot is, így egész évben hű társad lehet még egy túlfűtött panellakásban is. Nem neheztel, ha esetleg kimarad egy-egy öntözés, és a fényhiányt is jól viseli. Gyors növekedés jellemzi, így ideális élettársad lehet, ha hamar és olcsón futtatnád körbe a lakást dekoratív zöldekkel.
Kifejezetten jól mutatnak egy magasabb polcon vagy a mennyezetre akasztva - ilyenkor tudják igazán kiélni kúszó és csüngő tehetségüket. Nálunk a plafonról lógva éldegélnek az ablakok mellett, egyelőre lelkesen hozva az új levélbébiket.

kep_4.jpg

Kaktuszok

A kaktuszok olyanok egy háztartásban, mint a nagyi régi vázája. Évente párszor ráeszmélsz, hogy létezik, felfedezed a polcon, talán egy kis vizet is loccsantasz rá, aztán bizonytalan ideig ismét feledésbe merül. Gyakorlatilag elpusztíthatatlan túlélőművészek. Jól bírják a sötét, téli fűtési időszakot, nyáron pedig szívesen napfürdőznek az erkélyeden vagy az ablakpárkányon. Kevés vízzel is beérik, és néhány évente egy átültetésen kívül nem sok gondoskodást igényelnek.
Bár léteznek színes (virágú) kaktuszok, ne dőlj be az üzletek trükkjeinek: a gyönyörű színekben pompázó növényeket sokszor festékszóróval permetezik be, míg az élénk színű virágok csak a kaktuszra vannak ragasztva vagy tűzve.

kep_5.jpg

Pozsgafa

A majomfának is nevezett pozsgás a déli ablakok királynője, ami nyáron szívesen eléldegél kültéren is, télen pedig a hűvösebb, de világos közeget kedveli. Átlagos vízigényű növény: nyáron igényli a rendszeres (heti egyszeri) öntözést, télen pedig tartsd a földjét szinte teljesen szárazon. Ha feltűnően eldobálja kis pozsgás leveleit, akkor túl melege van, ezért ilyenkor keress neki hűvösebb helyet.
A hiedelem szerint amíg a pozsgafa szépen fejlődik, addig tulajdonosa is jólétben él - bár ezt az urban legendet diákbérből és ösztöndíjból élőként erősen cáfolom, a majomfánk a mai napig a kedvenceim közé tartozik. 

kep_6.jpg

Ha kezdő, de lelkes növényszülőként elveszettnek érzed magad a zöldek világában, akkor szeretettel ajánlom ezt a közösséget. A csoportban fiatalok osztják meg egymással növénytartással kapcsolatos gondolataikat, problémáikat, kudarcaiakat és sikerélményeiket.

Urban jungle - hasznos tanácsok kezdő növényszülőknek Tovább
A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés

A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés

africa-1804896_1920.jpg

Új-Zélandról a legtöbb embernek egy Ausztráliánál kisebb sziget jut eszébe - de a kutatások mást mutatnak. A víz alatt egy óriási kiterjedésű terület fekszik, ami megfelel minden kontinensre jellemző kritériumnak. Ez a 2017-ben nyilvánosságra hozott kutatás megmutatja, hogy még a XXI. században is van a Földnek olyan pontja, amit nem fedeztünk fel, és titkos legendák övezik. 

2021.03.02 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Hans Braxmeier, Pixabay 

Az elsüllyedt kontinens

Atlantisz legendája nemcsak a tudományos világban, hanem a köztudatban is sokakat foglalkoztat. Számos kutató próbálta megtalálni a kontinenst az Atlanti-óceán medencéjében, de mindeddig sikertelenek voltak a próbálkozások. Később, az ókorból maradt leletek alapján arra jutottak a tudósok, hogy Atlantisz inkább a Földközi-tenger medencéjében keresendő. A XIX. század elejétől a régészek a Kréta szigetén egykor virágzó Minószi Királysággal azonosították. Mára a legtöbb tudós elfogadja, hogy Atlantisz a Thírát és kultúráját elpusztító vulkánkitöréssel és a santorini kalderával hozható kapcsolatba. Az Atlantiszhoz hasonló elsüllyedt kontinenslegendák “nem mentek ki a divatból” - még ma is foglalkoztatják a tudósokat. Lehet, hogy most rá is találtak az egyik elveszett kontinensre?

Zélandia, a nyolcadik kontinens

zelandia-01.jpg

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

Az Amerikai Geológiai Társaság 2017-ben publikált cikkében hozta nyilvánosságra az évtizedek óta folyó kutatás legfrissebb eredményeit. Zélandia 94 százalékát óceán borítja - három sziget emelkedik ki: Új-Zéland Északi-, és Déli-szigete, továbbá Új-Kaledónia -, de a tanulmányban is említett hipotézisek szerint 23 millió évvel ezelőtt a teljes területét víz fedte. Zélandia területe ötmillió négyzetkilométer, nagyjából a szomszédos Ausztrália kétharmada. A kontinens a Zélandia (Zealandia) nevet Bruce Luyendyk amerikai geofizikustól kapta 1995-ben - a kutatások azóta zajlanak. 

Zélandia helyzete sokban hasonlít a Pluto nevű törpebolygóhoz, aminek a besorolásán - bolygó-e vagy sem - sokat vitatkoztak a tudósok. A Plutót 2006-ban fokozták le, így azóta nem bolygóként tartják számon, habár a NASA igazgatója is úgy gondolja, hogy a Pluto megérdemli a bolygó minősítést. 

Persze egy laikus szemével nézve Zélandia nem igazán tűnik kontinensnek, hiszen alig van területe, ami nem a víz alatt fekszik, de geológiai szemmel megfelel a kontinensnek nyilvánítható területek kritériumainak. 

Mitől lesz egy terület kontinens?

Míg hétköznapi értelemben bolygónkon kétséget kizáróan az számít kontinensnek, amely jókora területtel a világóceán szintje fölé emelkedik, geológiai értelemben a kontinens fogalma kicsit bonyolultabb. Földrajzilag Zélandia területe nem tekinthető kontinensnek, hiszen azon belül Új-Zéland mindössze egy Nagy-Britannia nagyságú szárazulat, amely elenyésző a legkisebb kontinensnek tekintett Ausztrália területétől. Geológiailag azonban egészen más a helyzet. 

Kontinensnek tekintjük azokat a területeket amiknek:

  • Körülhatárolható a területe.
  • Sűrűbb a földkérge az óceánfenéknél.
  • Kiemelkedik a környezetből (ebben az esetben ez az óceán feneke).
  • Rendelkezik jól megkülönböztethető geológiával.

A már említett 2017-es tanulmányban többek között ezekre a kritériumokra támaszkodva állították, hogy Zélandia igenis egy “új” kontinens. 

Több mint csak egy új név

photo-manipulation-421405_1280.jpg

Kép: Bingo Naranjo, Pixabay 

A tanulmány vezető szerzője, Nick Mortimer új-zélandi geológus elmondta: a tudósok már több mint két évtizede gyűjtik az adatokat ahhoz, hogy Zélandia kontinens lehessen.

“Zélandia kontinenssé nyilvánításának tudományos értéke sokkal nagyobb annál, mint hogy egy újabb névvel bővülne a kontinensek listája. Egy tenger mélyén fekvő, mégis töredezetlen kontinens hasznos a kontinentális kéreg kohéziójának és szakadásának feltárásában”

– azaz további geológiai feltárásokat eredményezhet.

A kérdés már csak az, hogy mikor lesz Zélandia hivatalosan is kontinens? Valószínűleg akkor, ha a többi kutató is kontinensként fog rá hivatkozni, vagy ha olyan politikai érdek fog hozzá kötődni, amiért a középpontba kerül. Ez pedig magával hozhatja azt, hogy a következő generációk már a tankönyvekben is nyolc kontinensről fognak tanulni. 

A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés Tovább
A virtuális víz valósága és a modern víztakarékosság

A virtuális víz valósága és a modern víztakarékosság

bubbles-230014_1920.jpg

Ha a víztakarékosságra gondolunk, akkor rögtön a csap elzárása és a gyors zuhanyzás jut az eszünkbe. De arra ritkán  gondolunk, hogy például egy nadrág vagy egy csésze kávé előállításához mennyi vízre van szükség. A virtuális víz minden termékben ott van, akár látjuk, akár nem. A modern víztakarékosság a fogyasztói szokások megváltoztatásánál kezdődik.

2021.02.17. Írta: Belayane Najoua, borítókép: MartinStr, Pixabay

Egy liter ásványvízzel valójában hét liter vizet fogyasztasz el

Régi mondás, hogy “nem minden az, aminek látszik” - ez a vízfelhasználásra is igaz. A mindennapok során csak töredékét látjuk annak a vízmennyiségnek, amit az ipar, a mezőgazdaság, a tercier szektor felhasznál. Egy csésze kávé előállításához (ami nagyjából két deci), valójában 140 liter vízre van szükség. De nemcsak az ételek előállítása közben használunk óriási mennyiségű vizet, hanem minden fogyasztási cikknél, ruházatnál, technikai eszközöknél. Íme néhány megdöbbentő adat arról, hogy egy-egy termék mit is jelent a Föld vízkészletének szempontjából:

kg_2_8.jpg

Víz, amit nem látunk - a virtuális víz fogalma

A vízfelhasználás jelentőségével, ökológiai összefüggéseivel és a társadalom számára is érzékelhető következményeivel az elmúlt években a Cambridge-i Egyetem professzora, Anthony Allan foglalkozott. Ha tudni szeretnénk, hogy a vízfelhasználás ténylegesen milyen hatásokkal van környezetünkre, akkor nem elég csak a háztartásokban elhasznált vizet megfigyelnünk. A teljes vízigény figyelembe veszi azt, hogy az országban felhasznált termékek egy részét az ország határain kívül állították elő, ahol szintén használtak valamennyi vizet az előállításhoz.

A virtuális víz fogalmát John Anthony Allan brit geográfus vezette be, hogy a víz alapvető értéke mellett felhívja a társadalom figyelmét arra, hogy a víz egyben alapvető alkotóelem is. Tehát az elnevezés a háttérben folyó vizet jelöli, ami szinte minden termék előállításához szükséges.

Minden élő és élettelen alapanyagban van valamennyi víz, ezenkívül még azt is figyelembe kell venni, hogy mennyi vizet használnak fel az előállításához, a tisztításához, a növények termesztéséhez vagy az állatok tenyésztéséhez. A virtuális víz fogalma azt fejezi ki, hogy mennyi víz szükséges például egy kiló marhahús előállításához, ha figyelembe vesszük a hús teljes életútját, a marha megszületésétől a tányérra kerülésig. 

Ipari felhasználás és exportálás

A mezőgazdaságon belül a legtöbb víz a marhahús előállításához szükséges, míg az ipari szektorban túlnyomórészt a nagy gépek igénylik a legtöbb vizet. Éppen ezért nem meglepő, hogy a legtöbb vizet exportáló országok az Egyesült Államok, Kína, Brazília, India és Argentína. A legnagyobb virtuálisvíz-importáló területek pedig Európa, Észak-Afrika, Mexikó és Japán.

Ez azért is fontos, mert az ipari vízfelhasználásnál úgynevezett szürke víz (szennyezett és tisztított víz egyvelege) keletkezik, amit a szennyezett víz hígításához használnak. A Föld vízkészlete véges, és minél több szennyezett víz keletkezik, annál kevesebb lesz a tiszta víz, ami fogyasztásra alkalmas.

Tippek a virtuális vízfelhasználásod csökkentéséhez

hand-washing-4818792_1920.jpg

Kép: slavoljubovski, Pixabay

Kevesebb ételt dobj ki! Ha csökken a kereslet, akkor nem használnak fel feleslegesen vizet. 

Ha teheted, szezonális élelmiszert fogyassz! A szállításhoz nagy mennyiségű víz kell.

Mérsékeld a húsfogyasztásodat! Egy-egy húsmentes nap, és máris sokat tettél a Földért. 

Ne vegyél felesleges ruhát, játékot, bármilyen eszközt!

A virtuális víz valósága és a modern víztakarékosság Tovább
Reális-e a kólavész a szervezetünkre?  - Nemi vágy élénkítése, depresszió és éhség csillapítása a világ legkedveltebb italával

Reális-e a kólavész a szervezetünkre?  - Nemi vágy élénkítése, depresszió és éhség csillapítása a világ legkedveltebb italával

glass-691576_1920_1.jpg

A világ egyik legkedveltebb, mégis legmegosztóbb üdítőitala a kóla. A káros hatásait már szinte mindenki ismeri, ennek ellenére az összejöveteleken szinte elengedhetetlen kellék. Az első pármillió üveg még kokaint is tartalmazott, de a társadalom nyomása kiűzte a drogot a titkos receptből. De vajon milyen jótékony hatásai vannak? És milyen terheket ró a kólaipar a környezetre?

2021.02.06. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Free-Photos, Pixabay

Eredetileg kokainos volt?

A kóladió Nyugat- és Közép-Afrikában őshonos, de Madagaszkár szigetén, Mexikóban és Kolumbiában is régi hagyománya van a felhasználásának. Európában az 1500-as évek végén kezdett elterjedni, de csak 1886-ban vált közismertté. A kólafa az őserdőkben terem meg leginkább a csapadék és a páratartalom miatt. Éppen ezért más területeken csak üvegházakban találkozhatunk vele. A kóladió termésfala ehető, ezért az őshonos területeken szívesen fogyasztják frissen a gesztenyeszerű magot. Ezt a tevékenységet kólarágásnak hívják, amit rendszerint étkezés előtt végeznek. A kóladió rágása élénkítő hatású - minél többet rágja az ember, annál több cukor válik ki a magból.

A kóladió sorsdöntő éve 1886 volt, amikor John Pemberton amerikai gyógyszerész feltalálta a mai Coca-Cola elődjét. A Coca-Cola nemcsak kóladió és citromsav keveréke (ez lenne az egyszerű kólaízű szénsavas üdítő receptje), hanem egy, a mai napig titkos recept eredménye. A legelső hasonló üdítők még alkoholosak voltak - a legismertebb Angelo Mariani 1863-ban megalkotott kólabora volt -, és tartalmaztak kokaint. A Coca-Cola is ezen kokainos üdítőitalokhoz tartozott. 

drink-647063_1920.jpg

Kép: DWilliam, Pixabay

John Pemberton ugyanis kokaleveleket is használt a titkos receptben. A Coca-Cola fogyasztókra gyakorolt eufórikus és energetizáló hatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a századfordulóra népszerűsége az egekbe szökjön. 1903-ban társadalmi nyomásra a cég leállt a kokain felhasználásával, de ez korántsem jelenti azt, hogy az üdítő egészségessé vált volna.

A kóladió jótékony hatásai

Arról már szinte mindenki hallott, hogy a kólának, mint üdítőnek milyen káros hatásai vannak a szervezetünkre. A szokásos “vesekárosodást okoz”, “előidézheti a cukorbetegség kialakulását”,  és “a hízás melegágya lehet” kijelentések helyett most nézzük meg, hogy a természetes kóladiót (amiből készülnie kellene a kólának) mi mindenre használják.

kg_2_6.jpg

Természetesen a kóladiós termékekből sem lehet bármennyit fogyasztani - a biztonságos adag testsúlykilogrammonként 0,7 gramm naponta. De miként vált a kóladió a világ legnagyobb márkáinak alapjává és az egyik legegészségtelenebb ital hozzávalójává?

A Coca-Cola és a Pepsi harca (vagy inkább szövetsége?)

A Coca-Cola a kokain kivonása után nem csak megőrizte, de növelni is tudta az értékét, és ma már szimbólumként jelenik meg a köztudatban. A másik nagy óriás szinte egyidőben fejlesztette ki titkos receptjét. A Pepsi történelmét szintén egy gyógyszerész indította el 1893-ban. A Brad’s Drinket, a Pepsi ősét, Caleb D. Bradham alkotta meg. A vízből, cukorból, vaníliából, kólaolajokból és mogyoróból készült ital csak 1902-ben kapta meg a Pepsi nevet. A két cég közötti rivalizálás óriási médiafelhajtást generált, így sikerült megragadniuk több millió ember figyelmét. Vajon ez tényleg szembenállás, vagy inkább szövetség a nézők figyelmének eléréséért?

“A kólák háborújában” a Pepsi csupán egyszer, 1979-ben tudta átvenni a vezető szerepet, amit a Coca hamar visszaszerzett - ekkor született meg a modernkori Mikulás mítosza is, amiről egy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk, és amivel a Coca-Cola vissza tudta szerezni a vezető pozíciót. A két cégről mesék és legendák sorozata keletkezett az elmúlt 130 évben.

Két kis történet:
Az egyik legrégebbi legenda úgy szól, hogy a Coca-Cola receptjét csak a két vezérigazgató ismeri, de mindketten csak a felét, így külön-külön nem tudják elkészíteni az üdítőt. Ez tartja egyben a vállalatot. Persze ennek is csak a fele igaz. Tényleg csak a két igazgató ismeri a receptet, de mindketten tudják az egészet. A vállalat kettéválásától úgysem kell félniük, hiszen a Coca-Cola oszthatatlan brandként hódította meg a vásárlókat. Valószínűleg a márka végét jelentené a szétválás.
A másik kis anekdota - ami az előzővel ellentétben színtiszta igazság - a Pepsiről és a Szovjetunióról szól. Közös történetük 1974-ben kezdődött, amikor diplomáciai kapcsolatain keresztül a Pepsinek sikerült bejutnia a világ egyik legnagyobb piacára - jócskán a Coca-Cola előtt. A két hatalom között barter megállapodás alakult ki. A kóla alapanyagaiért a Szovjetunió vodkával fizetett a Pepsinek, mivel az orosz hatalomnak dollárja nem volt, a Pepsi pedig nem tudott volna mit kezdeni a rubellel. Mikor a szovjet hatalom el kezdett gyengülni és megnőtt a kereslet a nyugati termékek iránt, már nem tudták kifizetni a Pepsit, mivel a cég nem tudott volna eladni annyi vodkát, amennyiért megérte volna a megállapodás. Ekkor engedték be a Pepsit, mint gyártót az országba. 

A kólaipar ökológiai hatása

plastic-bottles-115082_1920.jpg

Kép: Hans Braxmeier, Pixabay

A kóladió termesztése nagyon helyhez kötött, hiszen megfelelő csapadékmennyiség, hőmérséklet és termőföld kell hozzá. Habár a mai kólaitalokban nincsen túl sok kóladió-származék, a világkereslet kielégítéséhez azért így is jelentős mennyiségű kóladió szükséges. Ezenkívül egy palack kóla elkészítéséhez még számos országon keresztül vezet az út - a kóla gyártásától kezdve a műanyagpalackok elkészítéséig. Egy 1,75-ös kólának 0,6 kg CO2 kibocsátása van, ami 3,2 km kocsiútnak felel meg.

Manapság már minden nagyvállalat próbál minél környezetkímélőbb termékeket gyártani - leginkább a csomagolásokra koncentrálva -, ám a műnyagpalackok kibocsátása még így is óriási problémát okoz. A világ évente 335 millió tonna műanyagot termel, amiből nagyjából 3,7 millió tonnát tesz ki a kólánál is használt PET palack. Minden egyes kilogramm PET előállításánál 6 kg szén-dioxidot bocsátunk ki. Ha ezt így folytatjuk, akkor szakértői becslések szerint 2050-re több műanyag lehet a tengerekben, mint hal...

A megoldás a hulladékkibocsájtás csökkentése, illetve a hulladék újrafelhasználása lenne. A szervezetünk számára pedig a mértékletes kólafogyasztás. A kóla, mint üdítő nem ördögtől való, egy-egy pohártól nem leszünk rögtön cukorbetegek, de mint minden más ételnél, erre is igaz a klasszikus mondás: “lehet fogyasztani, csak mértékkel”.

Mi történik mikor kólát iszol?

Első húsz perc: a véred cukorszintje megemelkedik, ami inzulinrobbanást okoz. 

Első negyven perc: Felszívódik a koffein, a pulzus felgyorsul, a vérnyomásunk megemelkedik.

Első hatvan perc: Fokozódik a dopamintermelés a szervezetünkben, boldogsághormon szabadul fel az agyunkban.

Első másfél óra: A bélrendszer alsó szakaszában, felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok. Jelentkezik a koffein vízhajtó hatása, és elindulunk a mosdó felé. A vércukorszint drasztikusan leesik, ennek, valamint a folyadékveszteség hatására fáradtság jelentkezhet.

Reális-e a kólavész a szervezetünkre?  - Nemi vágy élénkítése, depresszió és éhség csillapítása a világ legkedveltebb italával Tovább
süti beállítások módosítása