Közgazdász Online


Romantika és olasz szellemiség az operában – Mi okozta Verdi sikerét?

Romantika és olasz szellemiség az operában – Mi okozta Verdi sikerét?

giuseppe_verdi.jpg

Giuseppe Verdi neve mindenkinek ismerősen hangozhat – vagy ha a neve nem is, a zenéje mindenképp. A romantika egyik legnagyobb zeneszerzőjeként és az olasz Risorgimento mozgalom egyik jelképeként emlékezünk rá, művei pedig ma is népszerűek, filmekben is gyakran csendülnek fel. De mi okozta sikerét? 

2021. 06. 13. Írta: Engelbrecht Azurea

Giuseppe Verdi szerény körülményekből emelkedett a 19. század egyik legnagyobb zeneszerzőjévé. 1813-ban született, a szülei kocsmárosként dolgoztak, így a családnak nem volt sok pénze. Verdi tehetsége hamar megmutatkozott: amikor 12 éves korában kinevezték a helyi templom orgonistájává, egyértelművé vált, hogy zenélnie kell. 18 éves korában Milánóba utazott, hogy a konzervatóriumban tanuljon, ahova nem vették fel, így magánúton folytatta tanulmányait az olasz kulturális fővárosban. Első operája – amely a híres Scalában debütált – hatalmas sikert aratott. Verdi szerződést kötött az operaházzal, és sok évnyi termékeny operaszerzés következett.

A romantikus opera kialakulása és jellegzetességei

A 19. század a romantika korszaka volt, melynek jellegzetességeit Verdi operái is magukon viselik. A stílus az előző évszázad racionalizmusával szemben alakult ki – először a költészetben és a festészetben: a romantika az egyénre és az érzelmekre helyezte a hangsúlyt.

Leggyakoribb motívuma a vágyakozás a szerelem, a múlt és a szabadság felé, ami nem meglepő, tekintve a korszak társadalmi történéseit. 

A korszak előfutárai az amerikai és a francia forradalom, az 1800-as évek történelmi eseményei között szerepelnek az 1848-as forradalmi hullám, az amerikai polgárháború, a kommunista kiáltvány kiadása, valamint a német és olasz egyesítési folyamatok. Ezek mindegyike a szabadság iránti vágy megtestesülése volt, és az egyén jogainak kiterjesztésére helyeződött a hangsúly. Az operákban megjelenő folyamatos vágyódás miatt a történetek gyakran szomorú véget értek – akár a főszereplő halálával.

A korszak zenéjére nemcsak a történelmi környezet, hanem a közönség is hatással volt: míg a szabadidő korábban az arisztokrácia kiváltsága volt, az ipari forradalom következtében az új középosztály számára is megnyílt a lehetőség, hogy szabadidejében és “felesleges” pénzével kultúrát fogyaszthasson, koncertekre, operába járhasson. A célközönség változásával az operák témái is megváltoztak: már nemcsak az uralkodókról szóltak a történetek, hanem gyakran az átlagember került előtérbe, esetleg mítoszok és mesék, mint Richard Wagner operáiban. Ebben az időszakban alakult ki a ma is ismert operanézés, korábban ugyanis a közönség beszélgetett vagy akár táncolhatott is.

la_scala.jpg

Kép: A Scala előadóterme (Forrás: Il Giornale degli Orologi)

Verdi operái és hatása az olasz egyesülési mozgalomra

Verdi fiatalon vált sikeres operaszerzővé, legnagyobb inspirációját pedig az olasz opera színterének korábbi domináns zeneszerzői jelentették, akiknek művei szintén ismerősen csenghetnek: Gioachino Rossini (A sevillai borbély és Tell Vilmos), Gaetano Donizetti (Don Pasquale) és Vincenzo Bellini (Norma). Verdi első operái  – egyesek szerint túlságosan is – egyszerű zenei motívumokkal dolgoznak, azonban hozzáértően osztotta szét őket a zenekarra, továbbá rendkívül dallamosak. Ez lehet az egyik ok, hogy míg Verdi nézői és hallgatói hamar rajongókká váltak, a kritikusok tetszését kevésbé nyerte el.

Az egyszerű dallamokat ellensúlyozza, hogy Verdi minden operájának jellegzetesek a szereplői. Személyiségüket dalaik is átadják, erre remek példa Oscar az Álarcosbálból. Oscar egy nadrágszerep, azaz egy férfi karakter, akit egy – ez esetben szoprán – nő játszik a színpadon. Az inas magas körökben mozog, mindenkiről tud mindent, és ravaszul csak akkor fedi fel a titkokat, mikor érdeke fűződik hozzá. Áriájából szinte kézzel fogható az önelégültsége, és vidáman gúnyolódik azokon, akik részesülni akarnak tudásából.

Oscar áriája: Saper vorreste Diana Damrau előadásában

Verdi munkásságának első évtizedében nem annyira az áriái, inkább kórusművei kiemelkedőek: például a Nabucco című operában a héber rabszolgák kórusa, amely majdnem Olaszország himnuszává is vált.

A dal a babiloni fogságot megélő rabszolgák honvágyát és szomorúságát fejezi ki: ez megmozgatta az olasz nép szívét, akik elveszettnek érezték magukat az egyesítést megelőző zavaros időszakban. Már az első sor is sokatmondó: “Repülj, gondolat, aranyszárnyakon...”.

A rabszolgák kórusa: Va, pensiero, sull’ali dorate a Scala operaház kórusának előadásában

Verdi szimpatizált a Risorgimento mozgalommal, melynek célja az olasz egység létrehozása volt a Szárd-Piemonti Királyság vezetése alatt. Noha Verdi közvetlenül nem igazán vett részt a folyamatban, operái valószínűleg szándékosan ébresztettek nemzeti érzéseket a hallgatóságban. Verdi olyan hírnévre tett szert operáival, hogy ma “sztárnak” titulálnánk. Neve kódként szolgált az egyesítést támogatók körében: a Viva VERDI (Éljen Verdi) jelmondat valódi jelentése ez volt: Viva Vittorio Emmanuele, Re D’Italia, azaz Éljen Viktor Emánuel, Olaszország királya. Az olasz egység létrejötte után Verdi az első megválasztott parlament tagjává vált. Később más politikai szerepet is kapott, azonban nem igazán volt aktív, inkább a zenével és birtokával foglalkozott.

Utolsó két operáját, az Otellót és a Falstaffot többéves szünet után írta. Ezek mind szerkezetükben, mind stílusukban feltűnően különböznek a korábbi műveitől, ezért egyesek azt gondolják, Richard Wagner operái tettek ekkora hatást Verdire, és az ő példáját kívánta követni.

Operáin kívül leghíresebb műve a Requiem, amelyet Alessandro Manzoni, olasz költő és író emlékére komponált. A gyászmise, különösen a Dies Irae tétele talán a leggyakrabban játszott komolyzenei mű Mozart Requiemje mellett, és megszólal többek között Quentin Tarantino Django elszabadul című filmjében is.

A Requiem: Dies Irae részlete a Berlini Filharmonikusok előadásában

Romantika és olasz szellemiség az operában – Mi okozta Verdi sikerét? Tovább
Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júniusban? 

Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júniusban? 

Kult köz, a Közgazdász Online kulturális ajánlója

196968288_2076927915780334_4360009581150668510_n.png

Nyáron igazán felpezsdül a kulturális élet, élvezhetjük a napsütést és a szabadidőnket. Havonta megjelenő kulturális ajánlónkban elhoztuk nektek azokat a zenéket, podcasteket, kulturális és színházi programokat, amik a legjobban megmozgatnak minket júniusban.

2021.06.06. Grafikák: Nagy Dávid, Közgazdász

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n.png

Kulturális programajánló - Klisóczki Fanni

kirakART - Nyitási akciók Budapest kirakataiban

Felszabadult néhány órád a hétvégén? Még nem késő nyakadba venni a várost a ragyogó napsütésben, kulturális élmény reményében! Június 4-6. között rendezik meg Budapesten az első kirakART kortárs előadó-művészeri hétvégét öt független befogadóhely közös szervezésében.

Három napra színházi díszletté változik a város: a bámészkodók reggel 10 és este 10 óra között a belváros 30 különböző kirakatában 40 alkotócsoport műsorával találkozhatnak. “Akik az üveg egyik oldalán állnak, azoknak egy éve hiányzik az, hogy megmutassák magukat, akik a másik oldalon időznek, egy éve nem láttak ilyet” - fogalmazzák meg a szerverzők honlapjukon az esemény különlegességét.

Ide nem kell jegyet váltani, és még csak végig sem kell nézni. Séta közben meg-megállva nézelődhetsz - ha tetszik, maradsz, ha nem, továbbállsz, hisz 29 másik kirakat szórakoztathat. Mint egy TV műsor végigzongorázása. Természetesen nem csak andalgásra való a rendezvény: időpontra is lehet érkezni a különböző előadásokra, így ha te a szervezettebb érdeklődők egyike vagy, ne maradj le a programtervről!

Múzeumok Éjszakája - Az éjszaka, amikor minden életre kel...

Június 26-án rendezik meg a 19. Múzeumok Éjszakáját, mely során közel 250 intézmény kínálatából válogathatsz. A múzeumok és programjaik pontos listája június 10-től a hivatalos honlapon vagy az applikációjukon keresztül lesz elérhető.

Ebben a hónapban napról napra több múzeum tárta ki kaput a látogatók előtt. A tavalyi online jelenlét után idén újra személyesen látogathatóak a műcsarnokok a Szent Iván napjához legközelebb eső szombaton, a rendezők pedig koncertekkel, tárlatvezetéssel, interaktív programokkal, illetve sok más meglepetéssel kedveskednek a kultúrára éhezőknek. A programválasztásnál fontos odafigyelni az intézmény előírásaira és az adott esemény méretére is - bizonyos programok például várhatóan csak védettségi igazolvánnyal látogathatók.

Érdemes résen lenni, figyelni az esemény Facebook- és Instagram-oldalát is, hiszen a rendezők a hátralévő hetekben érdekességekkel, sokszínű információkkal és játékokkal készülnek. Találkozzunk az éjszakán, amikor minden életre kel!

197282036_1378018535925942_8137932546078645855_n.png

Podcastajánló - Taxner Tünde

Ha lazaságra vágysz: Garázsmenet

A podcastek gyakran teljesen eltelítenek információval, és csak ritkán adnak igazán laza, nyári élményt. A Garázsmenetet két huszonéves, Végh Dóra és Pásztor Martin készítik, akik a mindennapjaikról és aktuális témákról beszélgetnek egymással - élvezhetően, lazán és manírok nélkül.

Dóri és Martin a Szegedi Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány szakán találkoztak. Dórinak azóta saját YouTube-csatornája is van, ahola főleg vlogokat, valamint divattal kapcsolatos tartalmakat oszt meg. A közös podcastet akkor indították, amikor a fiatal magyar youtuber generáció még kevésbé foglalkozott a mélyebb, beszélgetős műfajjal. Azóta járt már náluk többek között Krúbi, Puzsér és Gyurcsány is.

Ha szeretnél nosztalgiázni, hogy milyenek voltak a gimis évek, vagy megtudni, hogyan gondolkodik a 80-as évek zenéiről a Carson Coma két tagja, esetleg belehallgatnál egy párterápiába, ülj ki a napsütésbe, és kapcsolódj ki ezekkel a nagyjából egy órás részekkel!

Ha jobban megismernéd önmagad: WMN Beszélnünk kell!

Beszélnünk kell az örökbefogadásról, a mérgező anyákról vagy a szexről - többet és tabuk nélkül. Ha szeretnél elmélyedni ezekben a komplex, de mindannyiunkat közelről érintő témákban, ez a pszichológiai témájú podcast neked való. Orvos-Tóth Noémi és D. Tóth Kriszta podcastje, ami a WMN stúdiójában készül, mély és szakmai, mégis közérthető és szórakoztató. 

A WMN magazinnak több podcastje is van, a szeptemberben indult Beszélnünk kell! pedig a magyar podcast piacon kiemelkedően sikeres. Az Örökölt sors megjelenése óta Orvos-Tóth Noémi rendszeresen megjelenik a médiában, ebben a podcastben azonban az a különleges, hogy lehetősége van mélyebb, hosszabb válaszokat adni. A DTK-val közös párbeszédben autentikus és professzionális beszélgetések jönnek létre.

Létezik tökéletes párkapcsolat? Mi az a szerelem? Ebben a részben többet megtudhatsz erről az érzésről, ami meleg júniusi éjszakákon gyakran megérint minket.

197823669_585780792407214_2683848642651617547_n.png

Színházi ajánló - Elblinger Éva

Válaszkeresés a mai eltávolodás és uniformizálódás ellen - Koncertszínház Csoóri Sándor életművéből

Vecsei H. Miklós és csapata “Párbeszéd, sötétben” címmel Csoóri Sándor életműve előtt tisztelegve hozott létre koncertszínházi előadást, amit a Margó Irodalmi Fesztiválon adnak elő június 11-én.

A projekt egy tavaly indított adománygyűjtő akciónak köszönhetően valósult meg. Vecsei H. Miklós a lezárások ideje alatt mélyült el Csoóri Sándor munkásságában. „Azt gondolom, hogy az az erő, az a mágia, személyesség és metsző őszinteség, ami az ő esszéiből, verseiből árad igazi hiánycikk, vagy inkább értékrés az életünkben” – írta Vecsei H. Miklós. Az előadás a mai eltávolodás és uniformizálódás ellen keres szenvedélyes és egymásra figyeléssel teli válaszokat.

A készülő előadás egyedi formában dolgozza fel Csoóri életművét: a darab a koncert-színház-vetítettvizuál hármasságra épül az előadói szféra különböző területeiről meghívott művészek részvételével. Az előadásban szerepelni fog Vecsei H. Miklós, Kiss Flóra (Quimby, Subtones), Mihalik Ábel (Hiperkarma, Kispál és a borz), Frimmel Jakab (Abel Label) és Ratkóczi Huba (SeeN) is.

#Influenszerszövegek a Katona József Színház színészeinek előadásában

Ónodi Eszter beszámol arról, hogy nincs ideje olvasni, majd hirtelen átvált egy porszívóreklámra. Dankó István sminktippeket ad öt percben. Mészáros Béla elmondja, hogy kevés jobb dolgot ismer, mint edzés közben szarrá izzadni és utána beverni a csirkerizsbrokkolit.

Persze nem a Katona színészei álltak influenszernek az utóbbi időben, hanem a színház és a Compact TV közös produkciójában megvalósuló projektet, a Monológot láthatjuk.

A sorozatban a színház társulatának tagjai a környezetükből kiragadva mondanak el interneten fellelt, humoros, elgondolkodtató és provokatív szövegeket színházi monológként. A kilenc részből álló sorozat epizódjaiban a közösségi média ismert szereplőinek és névtelen megszólalóinak mondatai hangzanak el.

Kovács Lehel például Kajdi Csaba Cyla tavaly novemberi, a járványra hivatkozva meghozott kormánydöntéseket kommentáló, “A vírusnak taka!” című videóját adta elő monológ formájában: 

Az összes epizód megtekinthető a Katona YouTube-oldalán.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n.png

Zenei ajánló - Tóth Franciska

Måneskin: drogteszt, digók és rock ‘n’ roll

Az elmúlt hetekben a sajtó szalagcímeit olvasva többen is találkozhattatok már a Måneskin zenekar nevével: nemcsak, hogy megnyerték az idei Eurovíziós dalfesztivált, de az énekes-frontembert versenyzés közbeni drogfogyasztással is megvádolták. De mit tud ez a zenekar, ami jelenleg számos európai ország toplistáját vezeti?

Az olasz bandát négy fiatal alapította Rómában 2015-ben, de a 2017-es X-Factor finalistáiként váltak csak igazán ismertté. Azóta egy saját daluk Netflix-produkcióban is szerepelt, az igazi sikert pedig a 2021-es év hozta el: először az olaszoknak kultikus Sanremói, majd az Eurovíziós dalfesztivált nyerték meg Zitti e buoni című slágerükkel. Bár az Eurovízión az országok zsűritagjai nem őket ítélték a legjobbnak, a nézőközönség szavazataival együtt elsöprő győzelmet arattak. A színpad valósággal felrobbant, a nézők őrjöngtek. A verseny után Damianót, az énekest egy félreérthető felvétel miatt drogfogyasztással vádolták, a teszt eredménye azonban negatív lett.

Az olasz zenetörténet Vivaldi Négy évszakáról, Verdi és Puccini operáiról híres, a huszadik-huszonegyedik századot pedig a romantikus, érzelgős pop- és a Jovanotti-stílusú rapszámok jellemzik. Éppen ezért számít újdonságnak a Måneskin: a rock ‘n’ roll műfajjal és egyedi megjelenésükkel mind az olasz zenei színtéren, mind az Eurovízión kitűntek. Talán pont ez az energia és lendület az, amire most egész Európának szüksége van.

Nyárindító? Parov Stelar!

A következő előadó sokatok számára ismerős lehet, ugyanis Parov Stelar, osztrák zenész Budapesten is gyakran megfordul. Pörgős, főleg electroswing műfajú zenéje koncertjein, házibulikban és szórakozóhelyeken is sokszor felcsendül - ki ne hallotta volna már az All Nightot vagy a Booty Swinget

Legújabb albuma, a 2020-ban megjelent Voodoo Sonic magához képest is nagyon változatos lett: az electroswingen kívül a jazz és a tangó elemei is megjelennek, ráadásul jól megférnek egymás mellett. A lemezen új hangszerek is reflektorfénybe kerülnek: a dobhoz és az elektronikus alaphoz például zongora és hegedű is társul.

Mindig nagyon izgalmas, amikor egy előadó úgy tud megújulni, hogy ez nem megy a zene rovására, miközben sajátos stílusát is megőrzi. Ha pörgős, energikus zenével indítanád a nyarat, Parov Stelar a te embered!

Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júniusban?  Tovább
"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

verseghy_evelin.jpg

Új cikksorozatunkban a Corvinus Egyetem feltörekvő zenész hallgatóival beszélgetünk. Sorozatunk első részében megismerhettétek Major Dóra és Major Gábor legkedvesebb gondolatait a zenélésről. A folytatásban Verseghy Evelin Hanna énekes, dalszerző és Jávor Dániel „Javi” dalszövegíró, zeneszerző osztották meg velünk élményeiket, inspirációikat és a zenéléssel kapcsolatos terveiket.

2021.05.30. Írta: Szántó Szabina Petra / Borítókép: Verseghy Evelin Hanna

Amikor Evelin és Dani a zenélésről mesélnek, arcukra hatalmas mosoly ül ki, miközben a legkedvesebb emlékeiket idézik fel. Evelin fiatalabb korában számtalanszor utcazenélt barátaival Balatonbogláron, ekkor próbálta ki magát először énekesként szabadtéren: a körülmények kötetlenek voltak, mindenki egyszerűen csak jól érezte magát. Evelin egy varázslatos élményéről is mesélt: egy alkalommal a mólónál gyűltek össze barátaival, hogy közösen énekeljenek és zenéljenek. A helyszínen idővel 30-35 főből álló közönség kerekedett.

„Ez ennyi idősen nagy élmény volt, hiszen egy kisebb klubkoncerten sem feltétlenül vannak ennyien”

– emlékszik vissza Evelin.

Dani egyik kedvenc emléke egy családi eseményhez nyúlik vissza: 14 évesen kisebb zenei mintákkal készített hobbi szinten különféle demókat. Egy alkalommal édesanyját örvendeztette meg születésnapján egy hasonló demó felvétellel, ekkor szem nem maradt szárazon.

„Nyilván ott volt az anyai szeretet és elfogultság, és a családon belülről több pozitív visszajelzés is érkezett, de persze ezeket nem veszi az ember olyan komolyan”

– vélekedik mosolyogva.

Evelin, művésznevén Hanna Rose Vhy harmadéves gazdálkodás és management hallgató, Dani szintén végzős évét tölti kommunikáció- és médiatudomány szakon. Mindkettőjük esetében gyermekkorukhoz nyúlnak vissza, ha inspirációról van szó, hiszen a zene már nagyon fiatalon meghatározó volt számukra.

javor_dani.jpg

A képen: Jávor Dániel

Evelin, amilyen régre csak vissza tud emlékezni, azóta zenél. Tanulmányait zeneóvodában, majd zeneiskolában folytatta, így erős alapokra tett szert.

„Leginkább az inspirál a zenében, hogy úgy érzem, ki tudunk fejezni valami olyat, amit szavakkal lehetetlen lenne.”

Dani zenével való szoros viszonya édesapjának köszönhetően alakult ki: több zenei műfajt  megmutatott neki, együtt hallgattak bakelit lemezeket, közösen jártak koncertekre, így nagyon sok különböző zenei hatás érte. Mozgatórugóját egyszerűen fogalmazta meg: „az értékek és az érzések közvetítés az, ami erőteljesen motivál.”

Kezdő zenészként Evelin és Dani számára egyformán fontosak az első, illetve a kedvenc dalaik. A „Thorns” című Evelin első számú dala, különlegessége ebben rejlik:

“Noha a szöveg három éven keresztül lapult egy fiókban, míg stúdió minőségben megjelenhetett, a küzdelem és a várakozás abszolút megérte”.

A dal jelentése az évek során folyamatosan változott a fejében - noha a dalt egy romantikus viszony ihlette, de nem kizárólag arra korlátozódik. A dal érdekessége, hogy a szöveg végül nagy fordulatot vesz, és búcsút int a szomorúságnak. A Thorns után Evelin egy újabb dalon dolgozik. Aktuális projektje, a „Sinner” még nem hallgatható a nagy közönség számára, azonban a közeljövőben elérhetővé válik a „Hanna felt like singing” nevű YouTube-csatornán, illetve az azonos néven futó közösségi média felületeken.

Dani Evelin gondolataira reflektálva úgy gondolja, nehéz lehet egyetlen dalt kiválasztani, hiszen ez olyan, mintha szülőként kellene a kedvenc gyerekedet megjelölnöd. Dani jelenlegi és egyetlen, már hallgatható száma a Főnix, amely baráti közreműködéssel készült. A dal életének egy mélyebb pontján született, ezért próbálta a szöveget úgy felépíteni, hogy egyfajta megoldás fogalmazódjon meg benne problémáira, így a munkafolyamat részben terápiás jelleget öltött.

„A dal tanulsága számomra, hogy nagyobb örömet okozott, amikor készült, mint amikor megjelent. A kis kitérőket élveztem leginkább”

– mondja Dani.

Ha neked is vannak saját dalaid vagy zenekarod amellett, hogy a Corvinusra jársz, és szívesen megosztanád velünk a történetedet, jelentkezz nálunk! Írj a kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu e-mail-címre, vagy küldj üzenetet nekünk a Facebook-oldalunkon!

"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat! Tovább
Egy kiállítás képei: festmények a zenén keresztül – Muszorgszkij klasszikusának története

Egy kiállítás képei: festmények a zenén keresztül – Muszorgszkij klasszikusának története

repin_muszorgszkij.jpgEgy festmény szavakkal nehezen leírható érzelmeket képes kiváltani az emberből. A szavakon túl azonban másképpen is megkísérelhető megfogni az érzést: Muszorgszkij programzenéjén keresztül kalauzol végig minket egy kiállításon, amit így a vizsgákra való felkészülés közben is “megtekinthetsz”. A körülbelül háromnegyed órás darab híresebb lett, mint az alapjául szolgáló festmények – cikkünkből megtudhatod, miért.

2021. 05. 23. Írta: Engelbrecht Azurea / Borítókép: Muszorgszkij Ilja Jefimovics Repin ábrázolásában

Noha Mogyeszt Petrovics Muszorgszkijnak nem ez a mű hozta meg a sikert, mégis fontos helyet foglalt el a szívében: elhunyt legjobb barátja festményei ihlették, és az ő emlékét hivatott megőrizni. Az orosz zeneszerző 1874-ben írta meg az Egy kiállítás képei című programzenéjét.

A mű története

Muszorgszkij éppen sokadjára újra- és átírt operája ősbemutatójára készült, amikor legjobb barátja, a tehetséges festő és építész, Viktor Hartmann váratlanul meghalt. Egy közös barátjuk megemlékezésül kiállítást nyitott Hartmann több mint négyszáz festményéből Szentpéterváron, amelyet Muszorgszkij személyesen is meglátogatott. 1874 júniusában, hirtelen ihlettől vezérelve, húsz nap alatt írta meg a művet, mely megörökíti a kiállítást mint élményt és a kedves barát elvesztése felett érzett gyászt.

Az Egy kiállítás képei eredetileg zongorára íródott, és a 20. századi zene igen korai előfutárának tekinthető – és mint ilyen, nem nyerte el Muszorgszkij zeneszerző barátainak tetszését. A szerző halála után öt évvel, 1886-ban adták ki először nyomtatásban. Azóta sokan átdolgozták vagy átírták zenekarra, hiszen az eredeti zene feszegeti a zongorán elérhető hatások határait, és jobban ki tud teljesedni zenekari formában. 1922-ben nyerte el a ma legismertebb formáját, amikor Maurice Ravel francia zeneszerző megírta a zenekari változatát. A mű részletei gyakran megjelennek filmekben  – mint A nagy Lebowski vagy a Lolita – és rajzfilmekben is,  például a Tom és Jerry-ben és a BoJack Horseman-ben.

muszorgszkij.jpg

Kép: Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, forrás: Classic FM

Tárlatvezetés a zene képei között

Az Egy kiállítás képei a programzene egy mintadarabjának tekinthető. A műfaj célja, hogy a hallgató a zenéhez képeket, helyzeteket, hangulatokat társítson, ezt pedig általában újszerű megoldásokkal érik el a komponálás során: pont ez az újítás okozta a szóban forgó orosz mű kezdeti sikertelenségét is. Az új megoldások mellett azonban témáit és stílusát illetően jellegzetesen orosz zenéről van szó.

A kiállítás egy sétatémával (promenade) kezdődik, amely a mű során többször is visszatér. Muszorgszkij ezzel saját magát ábrázolja, ahogy sétál a festmények között, néha gyorsabban, néha lassabban – aszerint, ahogy megakad a szeme egy-egy festményen, vagy épp visszaemlékezik elhunyt barátjára. Mikor távozik egy olyan alkotás elől, amely mélyebb benyomást tett rá, a zene is tükrözi ezt a hangulatot a következő festmény megtekintéséig.

gnom.jpg

A gnóm Muszorgszkij kéziratában, forrás: Wikipédia

Az első téma, A gnóm, egy görbelábú törpe botladozó, ügyetlen futását hivatott érzékeltetni. Az eredeti festmény, noha elveszett, valószínűleg egy diótörőt ábrázolt, amely komikusan hatalmas fogaival alapul szolgált az esetlenül mozgó lény megzenésítéséhez.

A második kép Az öreg kastély, amely előtt egy trubadúr énekel. Az előadásmódja fájdalmas és énekszerű, amihez nagyban hozzájárul, hogy Ravel verziójában egy alt szaxofon előadásában hallhatjuk a fő dallamot. A 6/8-os ritmushoz egy keleties hangulatú dallam társul, amelyet a bővített szekundok szolgáltatnak – ez nagyjából másfél hang távolság, ami egzotikusan cseng az európai zenei hagyományokhoz képest.

Egy újabb sétát követően a “zenei én” megérkezik A Tuileriák kertjében, ahol gyermekek játszadoznak, összekapnak és kergetőznek. A vidám stílushoz illeszkedően az eddigi témákkal ellentétben egy gyors, pattogós dúr dallamot használ a zeneszerző ennek lefestésére, amely erős kontrasztban áll a következő festménnyel.

egy_kiallitas_kepei.jpg

A programzenét ihlető képek, forrás: Jacksonville Symphony

A Bydlo, avagy a súlyos lengyel szekeret nehézkesen húzó ökrök képe tárul elénk a játszadozó gyermekek után. A vontatott előadásmód mellett a raveli verzió a hangerő fokozatos növelésével, majd csökkentésével érzékelteti, ahogy egyre közeledik a szekér, majd lassan továbbhalad. Ez a mű legkomorabb része, amely a paraszti munka nehézségeit jelképezi. Muszorgszkijra tett benyomását pedig a következő sétatéma vontatottsága is jelzi.

Ismét éles váltás következik: A kiscsibék tánca a tojásban egy baletthez készített jelmezterveket ábrázoló kép megzenésítése, amely gyors és játékos. Ezt követi – séta nélkül – a két zsidó veszekedése, a Samuel Goldenberg és Schmuyle című részlet. Az ihletet adó képeket Hartmann maga ajándékozta Muszorgszkijnak; ez az egyetlen tétel, amely egybeolvaszt két képet. A zene egy gazdag és egy szegény zsidó veszekedését érzékelteti: a méltóságteljes Goldenberget lassú és súlyos hangokkal ábrázolja, míg a jóval halkabb és kissé szomorkás hegedűszólamok alatt szinte látjuk a görnyedve ülő Schmuylét. A téma ezután – a veszekedést szimbolizálva – ellentétbe állítja a két dallamot, és végül megnyugvással jelzi, hogy a szereplők egyezségre jutottak.

csibek_tanca.jpg

A kiscsibék tánca a tojásban Muszorgszkij kéziratában, forrás: Wikipédia

A hetedik kép A limoges-i piac, ahol vásár zsibongása közepette összekapnak az asszonyok: a szerző élénk és hullámzó zenével mutatja be az embertömeget. Az egyre nagyobb káoszban gyakorlatilag kézzelfoghatóvá válik, ahogy az árusok egymáshoz dobálják az áruikat, és civakodnak.

A francia idill hirtelen véget ér a párizsi Katakombák ábrázolásával: a szinte mozdulatlan, váltakozva hangos és halk akkordok a katakombák visszhangját, titokzatosságát és baljósságát érzékeltetik. Ahogy a “zenei én” leereszkedik a föld alá, lassan lépkedő, melankólikus dallam vezeti az eredeti képen megjelenő koponyarakáshoz, végül a dallam fokozatosan visszavált a sétatémába.

tyuklabakon_forgo_kunyho.jpgA kilencedik téma az orosz mesékből jól ismert Baba Jaga megtestesítése. A tyúklábakon forgó kunyhó a gonosz boszorkány lakhelye: Muszorgszkij a viharos zenén keresztül mutatja be, ahogy a boszorkány repül. A forgószélhez hasonló stílusban néha hallani egy-egy, az óratorony ütéséhez hasonló hangot: az ihletet adó kép ugyanis egy Baba Jaga kunyhójára mintázott órát ábrázol.

A tyúklábakon forgó kunyhó, forrás: Wikipédia

A kijevi nagykapu méltó lezárása a műnek: grandiózus és ünnepélyes. Az eredeti képen Hartmann tervei vannak a II. Sándor cár tiszteletére tervezett kapuról. A kapu végül sosem épült meg, azonban a Hartmannak emléket állító zene sosem hagyja feledésbe merülni.

A mű az előadástól függően körülbelül 35-40 perc, és karakteres stílusával mindenképpen maradandó élményt nyújt. Az alábbi linken hallgathatjátok meg: A Szentpétervári Szimfonikus Zenekar előadása.

Egy kiállítás képei: festmények a zenén keresztül – Muszorgszkij klasszikusának története Tovább
Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

major_gabor.jpg

Az egyetemi élet olykor sűrű elfoglaltságokkal jár, megfelelő időbeosztás mellett azonban teremthetünk időt saját hobbijainkra is. A Corvinus Egyetem feltörekvő zenész hallgatóival beszélgettünk inspirációikról és a jövőbeli tervekről: Major Dóra, a Pandóra Projekt egyik énekese, kezdő zenei manager és testvére, Major Gábor, a Szia Anya együttes tagja, hangmérnök, producer meséltek nekünk. Cikksorozatunk első részét olvashatjátok.

2021.04.23. Írta: Szántó Szabina Petra

A zenélés útján elindulva, az egyetem mellet is mindketten sikereket értek el, a folytatást jelenleg a vírushelyzet sem akadályozza meg teljesen.

Major Dorci az idilli koronavírus-járvány előtti időszakról mesél: 2019 decemberében sikerült a Corvinus Művészeti Akadémiával megszervezniük egy koncertet, amelyen a CMA Band mellett duóként, Diszkó Dizsi néven léptek fel Gáborral. A koncertnek a belvárosi Dürer Kert adott otthont, összesen 250 darab jegy kelt el.

Óriási buli volt, mindenki élvezte, szívemet-lelkemet beletettem ebbe a retró buliba - akkor úgy jöttem le a színpadról, hogy miénk a világ.

- emlékszik vissza Dorci.

Major Gábor gondolatai a nyári szabadságérzésre terelődnek: tavaly a Szia Anyával fellépőként eljutottak a Fishing On Orfű könnyűzenei fesztiválra, a koncert azonban a vírushelyzet miatt még várat magára. Nem először álltak volna így színpadra: mikor Gábor leérettségizett, egy a végzősöknek tartott rendezvényen hatalmas bulit hoztak össze:

Legalább 250 ember jelen volt - megtöltöttük Nyíregyháza legnagyobb klubhelyiség, ami ugyan nem nagy, de megtöltöttük.

Dóra, művésznevén majordorci, az egyetem végzős marketing szakos hallgatója, Gábor első éves gazdálkodás és menedzsment szakos hallgató.

Karrierjüket már gyermekkorukban megalapozták: Gábor óvodás kora óta zenél, furulyával kezdte, utána 10-12 éven keresztül tanult gitározni, illetve kipróbálta magát a zongora mellett is. Noha már 3 éve nem tanult semmilyen hangszeren játszani, komolyabban belevette magát a zenélés hátterében  meghúzódó munkálatokba. Utolsó zenei képzése a hangmérnöki volt - ebben a szakmában képzeli el jövőjét is.

Dorci szintén zeneiskolában kezdte, így hamar megtapasztalta, milyen a színpadra állni klasszikus zenei darabokkal. A későbbiekben Nyíregyházán, testvéreivel alapított zenekart Dóra és a Felfedezők néven, így végül öt éven keresztül zenéltek együtt.

A pozitív visszajelzések, amiket a dalainkért kapunk, semmihez sem foghatók.

Dorci és Gábor egyaránt élményekkel teli zenei múltat tudhatnak magukénak, rengeteg különféle projektben vettek részt, ahol természetesen saját dalok is születtek.

Dorci számára az első Pandóra Projekt daluk születése nagyon különleges emlék: partnerével, Jankával egy délután összeültek, ekkor még nem zenéltek együtt. “Dorci, írtam egy dalt, nem lenne kedved énekelni benne?” - hangzott el a kérdés, amellyel elkezdődött a közös munka. Még aznap délután közzétettek egy közös előadás részletét bemutató Instagram story-t, amelyre annyi pozitív visszajelzés érkezett, hogy nem volt kérdéses a duó megalakulása.

Zenekarunk elindult, rengeteget ötleteltünk, így februárban elkészült az első dalunk, „Aki érdekel” címmel.

major_dorci.jpegA Dorci által említett emlékhez hasonlóan testvérénél sem kimondottan átgondolt a zeneszöveg-alkotás. Gábor egyik kedvenc száma a A Szia Anyától a Leteszemacigit.hu, melynek a szövegét és zenéjét is ő szerezte. “A cím magáért beszél: le akartam szokni a cigiről, nem jött össze. De legalább lett egy számunk, amit jól lehet felkonferálni a koncerteken” - meséli nevetve.

A testvérpáros motivációit jövőbeli terveik és elképzeléseik mozgatják, ötletek és lehetőségek akadnak bőségesen. Dorci korábban már több zenekarnak is besegített, mint marketinges. Végzős hallgatóként elgondolkodtatta, hogyan lehetne összeilleszteni a közgazdaságtant a zenéléssel. Tavaly szeptemberben beiratkozott a Majdnem Híres Rocksuli zenei menedzser képzésére, itt ismerkedett meg említett alkotótársával, Jankával is.

A jövőbeli terveket tekintve, a Pandóra Projekt körüli munkálatok élveznek előnyt. A napokban sikeresen leforgatták első videóklippjüket, amint a vírushelyzet lehetővé teszi, szeretnének tehetségkutatókba jelentkezni, koncertezni, emellett Dorci akár utcazenélésben is gondolkodik.

Számomra a zenélés nem csupán hobbi, ezzel szeretnék foglalkozni.

Gábor szintén a zenélésben képzeli el jövőjét: hangmérnöki-, illetve a SziaAnya zeneszerzői munkálatai mellett, Dorcinak besegítve producerkedik. Ennek lényege tulajdonképpen, hogy az aktuálisan elkészült zenei alkotást „hallgathatóvá” alakítja, a közönség számára befogadhatóvá teszi, többféle stílussal kísérletezve. „Ezzel szeretnék foglalkozni a jövőben, ez biztos.”

Dorci és Gábor jelenleg nem zenélnek együtt, az elmúlt egy évben legfeljebb a családjukat örvendeztették meg az előadásaikkal. A háttérmunkálatokban azonban egymás segítségére vannak, emellett a Pandóra Projekt felkérte Gábort gitározni, így biztosan várható jövőbeli közös munka és megjelenés.

Ha neked is vannak saját dalaid vagy zenekarod amellett, hogy a Corvinusra jársz, és szívesen megosztanád velünk a történetedet, jelentkezz nálunk! Írj a kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu e-mail-címre, vagy küldj üzenetet a Facebook-oldalunknak!

Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat! Tovább
Ahány ház, annyi szokás, mégis ugyanazok a dallamok csendülnek fel karácsonykor a világ minden táján

Ahány ház, annyi szokás, mégis ugyanazok a dallamok csendülnek fel karácsonykor a világ minden táján

karacsony.png

Bár 2020. sok meglepetést tartogatott, és a korábbiaktól eltérő szokásokat hívott életre, az év végéhez közeledve láthatjuk, hogy valamin még ez a helyzet sem tudott változtatni. December elsejével idén is elkezdődött a globális karácsonyi hangolódás: a rádióban és a bevásárlóközpontokban évről évre ugyanazok a karácsonyi dalok emlékeztetnek bennünket az ünnep közeledtére. Cikkünkben ezekből szemezgetünk.

2020.12.25. Írta: Szabó Judit

Mariah Carey All I want for Christmas is you című világhírű slágere idén december 11-én a brit toplista No.1 helyezettje lett - 26 évvel ezelőtti megjelenése óta először. Míg sok előadó a Karácsonyi ének főszereplőjéhez, Scrooge-hoz hasonlóan utálkozva viszonyul az ünnepi slágereihez, addig Carey az elmúlt hat évben karácsonyi koncertturnékat is szervezett Észak-Amerika- és Európa-szerte, fenntartva a dal szezonális népszerűségét. Továbbá több alkalommal is új klipet készített a dalhoz, és más előadókkal együttműködve újra és újra feldolgozta. Mára az érdeklődők a sláger közel tízféle hivatalos verzióját találhatják meg a zenei platformokon. Nem is rossz egy olyan számtól, amit kevesebb, mint egy óra alatt írtak meg, ugye?

Az előbb említett slágert szorosan követi a toplistán a brit duó, a Wham! Last Christmas című 1984-es klasszikusa. Érdekesség, hogy az együttes minden e dalból származó bevételét etióp éhezőknek adományozta. A fáma szerint a két zenész, George Michael és Andrew Ridgeley éppen focimeccset néztek, amikor Michaelt megszállta  az ihlet - a dallam. A melankolikus akkordok, a dalszöveg, a felvétel és a videoklip is az ő keze munkáját dicséri, és későbbi szóló karrierjének kezdetét jelentette. A zene ismertsége megnőtt, mondanivalója elmélyült 2016-ban, amikor karácsony estéjén Michaelt holtan találták otthonában. Három évvel később - az ő emléke előtt is tisztelegve - megjelent a Last Christmas című film, melyben végig az együttes és George Michael zenéi hallhatóak.

A karácsonyi dalok fel- és átdolgozása gyakran óriási népszerűségnek örvend, egy azonban magasan kiemelkedik a többi közül. A Jingle Bells című dalt többek között Frank Sinatra, The Beatles, Andrea Bocelli, Bobby Helms, Dolly Parton, Barbra Streisand és Michael Bublé is a saját stílusára alakította - de még lehetne folytatni a sort. Az örök karácsonyi kedvencet eredetileg James Lord Pierpont jelentette meg One Horse Open Sleigh néven 1857-ben, és két évvel később kapta mai címét.

Érdekes megfigyelés, hogy a dalban egyszer sem hangzanak el az ünnep, karácsony vagy szenteste szavak - hiszen Pierpont nem is az ünnepre írta.

Az utolsó versszakok valójában szánkós gyorsulási versenyekről, nagy sebességű ütközésekről és a lányok elbűvöléséről szólnak. A dal különlegessége továbbá, hogy már az űrben is előadták: 1965. december 16-án a Gemini-6 legénysége a tréfa kedvéért harmonikával kísérve eljátszotta a földi irányító egységnek a híres dallamot.

Meredith Wilson 1951-ben írta meg az It’s beginning to look like Christmas című, igazán karácsonyi hangulatot idéző dalát, melynek számtalan szép feldolgozása született, így nehéz lenne egyet kiemelni. Perry Como és a Fontana Sisters neve hosszú éveken át fémjelezte a számot, később pedig Johnny Mathis előadásában hallhattuk a Reszkessetek betörők! című film második részében. Michael Bublé neve felmerült már a cikkben és nem véletlenül: a hangja igazán illik a karácsonyi slágerekhez. 2011-ben felkerült a Billboard Hot 100 listájára saját feldolgozásával, és az ünnepek közeledtével évek óta uralja a rádiós listákat karácsonyi dalaival.

Johnny Marksnak három nagy karácsonyi klasszikust is köszönhetünk: szerzője a Rockin’ around the Christmas tree című dalnak, amelyet 1958-ban vettek fel az akkor még csak 13 éves Brenda Leevel.

A piros orrú rénszarvas történetének dalba foglalása is Marks nevéhez kötődik. A Gene Autry előadásában hallható Rudolph the Red-Nosed Reindeer 1949-es kiadását követően azonnal No.1 lett az Egyesült Államokban. Úgy tartják számon, mint az egyetlen slágert, ami a csúcs elérése után teljesen eltűnt a legjobb száz dal közül. 

Ezzel szemben Marksnak a Burl Ives által énekelt, 1964-es Holly Jolly Christmas című dala nem debütált rögtön a toplistán, de 2019-ben felkerült a 10. helyre.

Ezzel Ives megdöntötte a két top10-be kerülés között eltelt leghosszabb idő rekordját: 56 év, 7 hónap és 2 hét telt el pontosan a Funny Way Of Laughin' és a Holly Jolly Christmas számok ranglistás helyezése között. 

Csendes éj, Stille Nacht, Silent night - a világ egyik legismertebb, osztrák gyökerekkel rendelkező karácsonyi énekét több mint 300 nyelvre fordították le, mióta 1816-ban megszületett a szöveg (Joseph Mohr) és 1818-ban a zene (Franz Gruber). A dal ismertségét és erejét jól bizonyítja, hogy

2011-ben az UNESCO a világ kulturális örökségének ismerte el.

Számos legenda övezi a történetét, és ezek közül az 1914-es karácsonyi eset az egyik legszebb: az I. világháború nyugati frontján harcoló német és brit katonák nem hivatalos tűzszünetet kötöttek egymással az ünnepekre, kimásztak a lövészárkokból, gyertyát gyújtottak, együtt örültek a szeretet ünnepének, és mindenki a maga nyelvén énekelte a Csendes éjt.

Ha még hiányozna pár karácsonyi dal az idei évből, szerkesztőségünk kedvenceit meghallgathatjátok a Corvinus Közgazdász Spotify-csatornáján. 

Karácsonyi dalokban gazdag, boldog és áldott ünnepeket kívánunk! 

Ahány ház, annyi szokás, mégis ugyanazok a dallamok csendülnek fel karácsonykor a világ minden táján Tovább
Rabszolgák spirituális dalaitól Elvis Presleyig -  A blues a modern zene atyja?

Rabszolgák spirituális dalaitól Elvis Presleyig - A blues a modern zene atyja?

borito_8.jpgRock & roll, r’n’b, country, jazz, hard rock: a klasszikus blues rengeteg műfaj alapját képezi. Hogyan jutottunk el az amerikai farmerek egyszerű dalaitól a mai műfajokig? Cikkünkben választ kaphattok a kérdésre, és betekintést nyerhettek a blues kialakulásának izgalmas történetébe.

2020.11.28. Írta: Kovács Anna, borítókép: udiscovermusic

A blues Amerika déli államaiban alakult ki az 19-20. század fordulóján, elsősorban az afroamerikai rabszolgák  ritmikus, spirituális, vallási és munkadalaiból. Ezek a dalok adták a blues kiindulópontját, afrikai tradicionális ritmusokkal keveredve. A blues énekesek kezdetben a hagyományos ‘call and response’ struktúrát alkalmaztak a szöveg tekintetében, vagyis a vezető énekes mondataira reagáltak a többiek. Ez a szerkezet sok blues dalban úgy jelenik meg, hogy egy sor kétszer ismétlődik, amire a harmadik sor reflektál (AAB szerkezet).

Delta blues

A blues korai változata ‘country blues’ vagy ‘delta blues’ néven vált ismertté, ugyanis a Mississippi deltájának tájáról indult el hódító útjára. Általában egy szólóénekes gitárral, harmonikával vagy bendzsóval kísért előadásáról volt szó. A dalok gyakran az élet nehézségéről és szomorúságáról szóltak – innen ered  a blues elnevezés is. A témaválasztás nem meglepő, hiszen a delta környéke az egyik legszegényebb vidék volt, a munkásoknak nehéz körülményekkel kellett nap mint nap megküzdeniük. A  delta bluesra jellezmő a ritmikusság, erős énekhang, egyszerű, de erőteljes szöveg és a gitárkíséret. 

A szövegek és dallamok kezdetben szájról szájra terjedtek, sokat változtak. Elsőként egy zenész, W.C. Handy fedezte fel a bluest egy útja során, majd ennek hatására megírta és publikálta a ‘Memphis blues’ című dal kottáját - ekkor használták először a blues kifejezést.

Az első felvételek az 1920-as években készültek - Bessie Smith, Charlie Patton,  Eddie James ‘Son’ House Jr., valamint Robert Johnson munkássága rendkívül népszerűvé tette a műfajt.

1_6.jpg

Eddie James ‘Son’ House Jr., forrás: Pinterest

Chicago blues

Társadalmi változások hatására a korábbi rabszolgák közül a jobb élet reményében sokan északra költöztek. Chicago több százezer ilyen embernek adott otthont, akik természetesen magukkal hozták a blues hagyományait. A városi élet nyüzsgése, energikussága inspirálta a zenészeket, hogy a műfajt az új környezethez igazítsák. Míg a delta blues a munka és a már hátrahagyott élet nehézségének ad hangot, a Chicago blues az újrakezdést, a reményt reprezentálja. Jelentős változás, hogy ebben az időszakban már elektromos gitárokat, erősítőket és teljes zenekarokat megszólaltatva a blues élénkebb, városiasabb jelleget kapott: ennek köszönhető a ‘city blues’ vagy ‘urban blues’ elnevezés.

A chicago blues egyik legmeghatározóbb alakjaként egy déli előadót, Muddy Waterst emlegetjük, aki 1943-ban költözött Chicagoba. Az elsők között cserélte elektromos gitárra a hagyományos hangszerét, és dobbal kísérte előadásait. Muddy Waters és zenekara népszerűvé tették az új elektromos blues hangzást, nem sokkal később már többen a nyomdokaiba léptek Chicagoban. Willie Dixon és Little Walter dalai közismertté váltak, John Lee Hooker és B.B. King pedig országos ismertségre tettek szert az elektromos blues műfajában. 

2_3.jpg

Muddy Waters, forrás: Chicago Crucader

Az 1940-es és 50-es években a blues továbbfejlődött: újabb hangszerekkel bővült, és a stílus is megváltozott. Az új stílust rhythm and blues vagy r’n’b néven szokták említeni, amely egyben a rock and roll előirányzatának is tekinthető. A 60-as években csökkent a közönség érdeklődése a blues iránt - az emberek figyelme fokozatosan a fiatalosabb rock and roll felé fordult.

Little Walter: My Babe

A blues hatása

Érdekes módon a rock and roll játszott szerepet abban, hogy a blues iránti érdeklődés ismét megnőtt. Amellett, hogy a műfaj jelentős mértékben merített a bluesból, a Rolling Stones és a Led Zeppelin, például Muddy Waters, Howlin' Wolf, valamint számos korai blues zenész dalait is feldolgozta.

Mindeközben a blues más stílusokkal is keveredett, új műfajokat hozva létre. Például a korai jazz improvizáció alapjául szolgált, így keretet adott az egyébként szabad és kötetlen játéknak. A műfaj hatással volt olyan jazz zenészek munkásságára, mint Louis Armstrong, Miles Davis vagy Duke Ellington. Továbbá az európai bevándorlók népzenéjével összemosódva hozzzájárult a country műfaj kialakulásához: zenei alapokban sok a hasonlóság a két ágazat között. A rock&roll alapjául is szolgáló blues például Elvis Presley dalaiban is megjelenik, de van kötődése még rock és hard rock zenekarokhoz is, mint a Beatles vagy az AC/DC. A pentaton és a blues skála ez utóbbi műfajokra ugyanúgy jellemző, mint a bluesra.

Elvis Presley: Hound Dog

A blues klasszikus műfajnak tekinthető, hiszen olyan hangzásvilágot és ritmust alkotott, amely kialakulása óta rengeteg más stílus zenei alapjául szolgált. Habár a klasszikus blues ma nem áll népszerűsége csúcsán, más stílusokon keresztül mégis a mindennapjaink részét képezi.

3_6.jpg

The Beatles, forrás: thebits.hu

Ha még mélyebben érdekel a blues eredete és fejlődése, ebben a videóban és ezeken az oldalakon további érdekességeket tudhatsz meg róla:

History of the Blues, Blues (music), Is Blues the Mother of All Modern Music?

Rabszolgák spirituális dalaitól Elvis Presleyig - A blues a modern zene atyja? Tovább
Zenészek a vásznon - filmajánló

Zenészek a vásznon - filmajánló

bass-guitar-1841186_1920.jpgPop-rock, posztpunk, folk, jazz: mindegyik műfajnak megvannak a legendás alakjai, akiknek az élete általában éppoly érdekes, mint a zenéje. Ez a filmrendezőket is gyakran inspirálja - így születnek a zenészéletrajzi filmek. Összegyűjtöttünk négy kedvencet, melyek anélkül is élvezhetők és érdekesek, hogy kívülről fújnád az adott zenész minden dalát. De ha megnézed a filmeket, garantáltan beleszeretsz a zenékbe is.

2020.11.15. Szerkesztette: Sipos Sára, borítókép: Pixabay

Rocketman (2019)916itzcqkcl_ri.jpg

Kép forrása: amazon.com

A Rocketman című film Elton John életét dolgozza fel. A musical főszerepében Taron Egerton alakítja a világhírű énekes-zongoristát. A történet a művész gyermekkorától egészen a jelenig mutatja Elton életét. A sok csillogás, fellépés és pénz nem mindig a legjobbat hozza ki egy családból, jelen esetben a művészből sem. Elton hiába volt már gyermekkorában őstehetség, már akkor sem volt könnyű élete, így a film első fél órája az akkor még Reginal Dwight névre hallgató fiú fiatalkorára fókuszál. A film hátralévő része a zenész sikereit dolgozza fel - végtelenül őszintén. A dalok tökéletesen illenek a jelenetekhez, és megfelelően reprezentálják Elton életszakaszait, a függőségen, depresszión, szerelmi csalódáson és a zenekészítésen át. A film ugyan egy jól koreografált musical, mégis egy szívszorító dráma is, melyből egy hihetetlen utat bejárt világsztár élettörténetét ismerhetjük meg. Taron filmben nyújtott teljesítménye vitathatatlanul eddigi karrierje csúcspontja, hiszen nemcsak színészi tudását, hanem remek énekhangját is megmutathatta. Az élvezetes, kreatív és ebben a műfajban abszolút újító stílust hozó Rocketman filmet és a soundtracket csak ajánlani tudom mindenkinek.

Írta: Hegedüs Kata

Kontroll (2007)

A ‘80-as évek Angliájának egyik legmeghatározóbb alternatív zenekara egyértelműen a Joy Division volt. Leghíresebb daluk, a "Love will tear us apart" - ami egyébként idén lesz 40 éves - napjainkban is rendszeresen felcsendül a rádióban vagy házibuliban. De mi van ezen a dalon és az ominózus lemezborítón túl?

controlfeature.jpgKép forrása: talkfilmsociety.com

A Joy Division olyan stílust és hangzásvilágot fejlesztett ki, ami rövid időn belül a posztpunk zenei irányzat úttörőivé tette őket, ugyanakkor a műfajt is rendkívül népszerűvé tették. Számos kortárs és későbbi zenekart inspiráltak: a Cure, a U2 és az Oasis zenekar is azt vallja, hatással volt rájuk a Joy Division. A dalszövegeket a frontember, Ian Curtis írta, aki fiatal korától fogva a költészetnek élt, ám szabadidejében eleinte köztisztviselőként dolgozott. Az együttes rövid, de tartalmas pályafutását, és az énekes-frontember Ian Curtis felemelkedését, majd mélybe zuhanását bemutató film tudatosan igyekszik valóságos maradni, mégis képes átadni azt az extázist, melybe a zenekar annak idején belecsöppent. A film arra is magyarázattal szolgál, mi vezetett pontosan a végzetes tragédiához: a zenekar és a frontember haláláig. A Joy Divisiont ma már kevésbé ismerik; Curtis halála után New Order néven folytatták, és  énekes nélkül, alternatív instrumentális tánczenét játszottak. Ugyan az eredeti zenekar megszűnt, a mai napig emberek tömegeit inspirálja.

Írta: Burkus Brigitta

I’m not there - Bob Dylan életei (2007)

2007 erős volt zenészek életét feldolgozó filmek tekintetében: a korábban említett Kontroll mellett ebben az évben jelentek meg az Edith Piaf és az I’m not there című filmek is. 

A Bob Dylanről szóló I’m not there nem is kapott teljes magyar címet, hiszen a cím a zenész egy dala. A rendező Todd Haynes nevéhez olyan alkotásokat köthetünk még, mint a Carol (2015), a Távol a mennyországtól (2002) vagy a Velvet Goldmine (1998). Ebben a filmben arra vállalkozott, hogy a szokásos zenészéletrajzi filmek helyett Bob Dylan arcait mutassa meg: nemcsak a dalait, szövegeit adaptálja, hanem a róla kialakult képet is. Az énekesről kialakult ideákat, legendákat hat színész játssza el. Közülük talán egy hasonlít ténylegesen Bob Dylanre, de ez nem számít, hiszen mind a hat az ikon egy-egy külön karaktere, alteregója, ráadásul az ő neve nem hangzik el a filmben. 

imnottherefull.jpgKép forrása: villagevoice.com

A hat idősíkban a hat karakter a fekete csavargó fiú, a westernhős, a magánéletével küzdő sztár, a költő, a folkénekes - akiből a végén tiszteletes lesz - és a rocksztár. A szerepekben pedig olyan színészeket találunk, mint Christian Bale, Heath Ledger, Richard Gere vagy Cate Blanchett. Egyébként kinézetben az utóbbi hasonlít leginkább a zenészre, és az ő epizódja a leghosszabb is. Blanchett színészi alakításáért Golden Globe-ot nyert és Oscar-díjra is jelölték. Minden epizód máshogy van fényképezve, a film pedig képeivel, hangulataival a művészfilmekre hajaz.

Írta: Sipos Sára

Bird - Charlie Parker élete (1988)

Jazz-zenészekről több életrajzi film is készült az utóbbi évtizedekben, közöttük számos színvonalas alkotással: elég csak a Chet Baker életét feldolgozó Born to be Blue-t, vagy a Jamie Foxx színészi karrierjének eddigi csúcsát jelentő Ray-t említeni. 

bird1_png.pngKép forrása: IMDb

Ebben az ajánlóban azonban egy kevésbé ismert alkotást emelünk ki: a XX. század egyik legzseniálisabb zenészének tragikus életét bemutató filmet, melynek címe Bird - Charlie Parker élete. Egyszerre sikertörténet és tragédia a sztori: zenéjét már a kortársai is tisztelték - az egész modern jazz alapját teremtette meg a század közepén -, miközben tinédzserkorától kezdve egész életében betegségekkel, valamint az alkohol és kábítószer okozta problémákkal küzdött. Charlie Parkerről szóló cikkünket itt olvashatjátok.

Clint Eastwood 70-es évekbeli rendezői debütálása után nagyrészt akciófilmeket és westerneket rendezett, így a zenei-életrajzi film számára is újdonságot jelentett. A film nem lineáris szerkezetű, számos ugrás van Bird életének epizódjai között. Ezekből megismerhetjük, milyen ember lehetett a könnyűzene egyik legkreatívabb, de ezzel párhuzamosan rengeteg démonnal együttélő alkotója. Forest Whitaker alakításáért a legjobb főszereplőnek járó díjat vehette át Cannes-ban, nem véletlenül. Karakterével könnyű szimpatizálni és empatizálni - a néző is megérti, milyen események és tapasztalatok vezettek oda, hogy ilyen korai, tragikus véget érjen a bebop atyjának élete.

Írta: Bera Viktor

Zenészek a vásznon - filmajánló Tovább
A szám, aminek 25 ezer feldolgozása van

A szám, aminek 25 ezer feldolgozása van

A Summertime története (lejátszási listával)

zene_cover.jpg

A világ legnépszerűbb zenéje titulusról valószínűleg nem Gershwin és a Porgy és Bess című opera jut eszünkbe. Egyáltalán honnan tudjuk, hogy ebből származik a legnépszerűbb zeneszám? Egyszerű a válasz: nem tudjuk. Annyi azonban biztos, hogy a zenetörténet legtöbbször feldolgozott száma a Porgy és Bessben hallható Summertime, több mint 25.000 (igen, huszonötezer) különböző verziója létezik. Ennek okáról és a legjobb feldolgozásokról írunk most nektek.

2020.09.13. Írta: Bera Viktor, borítókép montázs: Kristóf Benjámin

George Gershwin a zenetörténet egyik legnagyobb alakja, hiszen klasszikus és populáris zenei munkássága is kiemelkedő, mesterien ötvözte a klasszikus zenét a jazzel. A Summertime története azonban nem vele kezdődött. DuBose Heyward 1925-ben megjelentetett egy könyvet, ami elsősorban Porgynak, a rokkant fekete koldusnak a története. Heyward felesége, Dorothy színpadra adaptálta a regényt, ez ihlette Gershwin alkotását. 

Gershwin egy európai stílusú operát akart írni, ami erősen épít az afroamerikai bluesra és spirituálékra és a Dél-Karolinában élő közösséget is szimbolizálja. Azóta számos támadás érte a koncepciót, hiszen egy európai származású fehér ember próbált hozzányúlni az amerikai feketék kultúrájához. Mégis nevezhetjük a feketék egyenjogúságához vezető út egyik lépésének, hiszen Gershwinék kikötötték, hogy a darabot fekete színészeknek kell játszania, ami a ‘30-as években egy radikális kérésnek számított. George Gershwin nem érte meg az opera sikerét, 1937-es halála után lett csak igazán népszerű. Különösen igaz ez a Summertime című dalra, ami altatóként szerepel rögtön az opera elején. 

kep1_4.jpg

Kép: RR Auctions

A Summertime szövege egyszerű: egy boldog képet fest, a célja a megnyugtatás. Megjelenik benne azonban egy melankólikus kilátástalanság is, hiszen a jelenlévő karaktereknek rendkívül nehéz élete van a szegénység, a faji szegregáció és a kábítószerek népszerűsége miatt. A fülbemászó dallam eredete nem egyértelmű, hivatalosan a dallam a “Motherless Child” című afroamerikai spirituáléból származik, ez azonban nem nyert bizonyítást, ráadásul más hangnemben is íródtak. Ennek következtében a hangulatuk is különböző. 

 

A Summertime nem véletlenül lett ilyen népszerű dal: több kultúra egyszerre történő bemutatása volt a zenéjének célja, szövege pedig egyszerre vidám és szomorú. Nem csoda, hogy számos különböző műfaj zenészei mind különböző hangulatot adtak ennek az örökzöldnek. Gershwin Porgy és Bessében Abbie Mitchell énekelt operákra jellemző stílusban, a hangszerelés azonban már elég jazzes. Sidney Bechet és Billie Holiday azonban már teljesen átemelte a dalt a jazz világába, amit az ezt követő szűk harminc évben a legnagyobb jazz és soul művészek jelentős része feldolgozott különböző formában. Chet Baker, Sarah Vaughan, Louis Armstrong és Ella Fitzgerald, Nina Simone, Miles Davis, John Coltrane és még sokan hozzányúltak a Summertime-hoz. Később született reggae, rock és blues verzió is, legismertebbek ezek közül Janis Joplin, a Doors és a Zombies dalai. A XXI. században is töretlen a népszerűsége, Lana Del Rey is elkészítette saját verzióját. 

A cikkhez készült lejátszási listában ezt a sokoldalúságát és a könnyűzenére tett hatalmas hatását mutatjuk be a Summertime-nak, cseppnyi lazasággal, de kronologikus sorrendben szerepelnek rajta a szám legjobb feldolgozásai. Hallgassátok meg!

A szám, aminek 25 ezer feldolgozása van Tovább
A könnyűzene így lett művészet - 100 éve született Charlie Parker

A könnyűzene így lett művészet - 100 éve született Charlie Parker

bbc.jpgA mai napon lett száz éve, hogy megszületett a XX. század egyik legnagyobb hatású zenésze. Charlie Parker, becenevén Bird talán kevesebbeknek ismerős, mint Louis Armstrong vagy Ella Fitzgerald, pedig a modern jazz evolúciójában talán ő a legfontosabb személy.

Írta: Bera Viktor

A második világháború idején az addig swinget játszó fiatal zenészek közül páran egy gyorsabb, improvizatív, virtuóz zenét kezdtek játszani, melyben nagy hangsúlyt kaptak a hosszabb, technikailag is lenyűgöző szólók. Ezt a típusú zenét bebopnak hívják, amire sokan forradalomként hivatkoznak, pedig sokkal inkább evolúció volt. Legkorábbi fázisáról azonban alig tudunk valamit, hiszen 1942 és 1944 között egy rekordhosszúságú zenész-sztrájknak köszönhetően nem rögzítettek zenéket.

A stílus úttörői közé tartoztak Dizzy Gillespie és Thelonious Monk, Max Roach, Coleman Hawkins és még többen, akik az akkori jazz szcéna meghatározó tagjai voltak New Yorkban. A legnagyobb hatású közöttük azonban kétségtelenül a szaxofonos Charlie Parker volt, aki Gillespie-vel nagyon közeli barátságot ápolt a színpadon és - eleinte - azon kívül is.  Az új stílus persze nem mindenhol kapott pozitív fogadtatást, Louis Armstrong, Cab Calloway és még számos, addigra befutott zenész nem támogatta a harmónia és a dallam új megközelítését. A bebop mégis gyorsan terjedt, és nagyon divatos lett, nem kizárólag zeneileg - egy egész szubkultúrát alkotott saját szlenggel, öltözködési és társalgási stílussal.

Ezt a kultúrát abban az időben “hipster”-nek nevezték.

american_jazz_museum.jpg(“Dizzy Gillespie, a korszak legendás hipstere” - kép: American Jazz Museum)

Parker zenéjében és magánéletében is mindig a határokat feszegette. Egy súlyos autóbalesetet követő kezelés miatt tinédzser korától kábítószerfüggő volt: a heroinhasználat magánéletében és a színpadon is rengeteg problémával járt. Egyik első koncertjén Kansas Cityben egy baki miatt szó szerint leröhögték a színpadról, az akkori legnagyobb swing ikonok szeme láttára. A megaláztatást követő hónapokban, években napi 10-16 óra gyakorlással viszont technikailag is a legjobbak közé küzdötte fel magát.

Szélsőséges életvitele miatt számos hihetetlen sztori és anekdota maradt róla fent. Talán a legemlékezetesebb a jazztörténelem egyik legfontosabb koncertjének, az 1953-as Massey Hallban tartott estnek a háttértörténete. Papíron jól indult a dolog: öt jazz óriás egy színpadon - Charlie Parker, Dizzy Gillespie, Bud Powell, Max Roach és Charles Mingus. A marketing részen már akadtak problémák: Charlie Parker egy lemezszerződés miatt nem jelenhetett meg saját nevén, valamint azon az estén volt Rocky Marciano és Jersey Joe Walcott boxmeccse, ami az egész várost érdekelte. Ennek okán a koncert bőven nem volt teltházas, és sajnos a zenészek sem voltak a topon.

Bud Powell komoly mentális problémákkal küzdött és még alig engedték ki a kórházból, Mingus egész este ideges volt, Dizzy Gillespie pedig kevésbé a koncerttel, mint inkább a boxmeccsel törődött, így gyakran a színfalak mögé surrant hallgatni a fejleményeket. Charlie Parker volt a hab a tortán, nem a saját szaxofonjával, hanem egy gyenge minőségű, műanyag hangszerrel érkezett. Minden darabja meglett a katasztrófa-kirakósnak. 

Mindezek ellenére a történelem egyik legjobb koncertjének lehetett szemtanúja a félig üres nézőtér.

Az esemény abszurditásának további támogatója a koncertfelvétel elkészülte, mivel hivatalosan nem született ilyen. Charles Mingus mégis felvette az egészet, amit később ki is adott. Persze a felvétel nem volt tökéletes minőségű, az ő bőgőjét nem lehetett rajta hallani, így újra fel kellett játszania a saját részét, a ma elérhető felvételeken ezt a verziót hallani.

hermanleonard4.jpg

Kép: Herman Leonard

A Massey Hallban tartott koncert Charlie Parker életének utolsó nagy fellépése volt. Alkohol- és kábítószerfüggősége, mentális problémái, valamint három éves kislányának elvesztése fizikailag és szellemileg is összetörték.

britannica.jpg("Charlie Parker, becenevén Bird" - kép: Britannica)

Súlyos máj-, tüdő- és gyomorbetegsége mellett szívrohamot is szenvedett, 34 évesen érte a halál, bár boncolási eredményei alapján 50 és 60 év közé becsülték a korát.

Korai halála ellenére az általa alkotott és útjára indított mozgalom máig az egyik legnagyobb hatású könnyűzenei stílus, sokat tett a jazz magasművészetként való elfogadása és a fekete kisebbség emberjogi küzdelmeiért is.

Születésének 100. évfordulóján ezzel a cikkel és egy lejátszási listával emlékezünk rá.

Bird Lives!

Képek forrása: Britannica, Herman Leonard, American Jazz Museum

 

A könnyűzene így lett művészet - 100 éve született Charlie Parker Tovább
Fesztivál 2020-ban? - Találkozzunk az Utcazenén!

Fesztivál 2020-ban? - Találkozzunk az Utcazenén!

67096444_10161963708305366_2820427426109063168_o.jpg2020 nem a fesztiválok éve. A tavasz eleje óta tartó koronavírus járvány alaposan átszabta a nyáron bulizni kívánók naptárát, hiszen a legtöbb zenei rendezvényt törölni kényszerültek a szervezők. Van azonban egy sajátos hangulatú, belső udvarokban, macskaköves utcákon és eldugott tereken zajló fesztivál, amely különleges légkörével, spontaneitásával és emberközeliségével idén augusztusban is kész elvarázsolni. Találkozzunk egy egyedülálló nyárzáróra Veszprémben!

Írta: Barla-Szabó Zsófia

A Veszprémi Utcazene Fesztivál a megyeszékhely egyik legkedveltebb és legszínesebb rendezvénye, amely 2000 óta minden nyáron magyar és külföldi érdeklődők ezreit vonzza a városba. A négynapos program során feltörekvő, a médiában kevésbé felkapott hazai és nemzetközi zenészekkel ismerkedhetünk meg, akik színpadukként az utcát választják.kep_2.jpgA fesztivál minden év júliusának második felében kerül megrendezésre, látogatása mindenki számára ingyenes. Késő délutántól kis színpadokon az előzetesen kiválasztott utcazenészek kapnak lehetőséget a bemutatkozásra - ők négy napon át a szakmai és a közönség díjért versengenek. Mellettük, az út szélére állva vagy a lépcsőre leülve  hangszert ragadhat bármely lelkes amatőr is, aki szeretné megmutatni tehetségét a nagyérdeműnek. Őket követik kora estétől késő éjszakáig a nagyszínpadok nemzetközi fellépői.

67242427_10161963704215366_7560797601096794112_o.jpg

Az idei fesztivál több szempontból is rendhagyó lesz - a ki- és beutazási nehézségek, illetve a zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó korlátozások okán a szervezők végül a nemzetközi koncertprogram lemondása mellett döntöttek. A hagyományosan kísérőprogramként megszervezett Food Truck Show, mint gasztrorendezvény és a fesztivál keretét adó utcazenész verseny azonban idén nyáron is megrendezésre kerül. Augusztus 26. és 29. között ismét a vidám tömegé Veszprém belvárosa!13719442_10157126932120366_4356051823188047214_o.jpgAz Utcazene sajátosságát többek között az is adja, hogy néhány óra eltelte (és esetleg pár pohárka fröccs) után már nem mindig vagyunk benne biztosak, ki utcazenész és ki szórakozó civil. A bulizók a színpadra, a zenészek pedig a tömegbe vándorolnak, addig különböző pontokon muzsikáló formációk egyesülnek, hobbizenészek ragadnak hangszert vagy állnak a mikrofon elé… 37585458_10160573830825366_7964178013254320128_o.jpg

A színpadok között sodródva számtalan nyelvet, kultúrát és stílust fedezhetünk fel. Az afrikai ritmusokat időző dobosok mellett elhaladva megállhatunk néhány szám erejéig egy jazz vagy blues énekes előtt, hogy aztán egy ír rockot játszó banda pörgésére belevessük magunkat a pogóba. Belehallgathatunk egy együttes lágy, melankólikus dallamaiba, majd a következő sarkon felfedezhetjük a magyar valóságról ‘mesélő’ alternatív folk zenekart.

ke6.jpg

A Veszprémi Utcazene Fesztivál egyedülálló kikapcsolódási lehetőséget nyújt fiataloknak és időseknek egyaránt. Ha voltál már, azért, ha még nem, azért fogod szeretni! Az idei fellépőkről rövid bemutatkozót és részletes programtervet az Utcazene Fesztivál hivatalos honlapján találsz.

2020. augusztus 26.

/Képek: Veszprémi Utcazene Fesztivál/

Fesztivál 2020-ban? - Találkozzunk az Utcazenén! Tovább
A párizsi romantika toplistája - Zeneajánló lejátszási listával

A párizsi romantika toplistája - Zeneajánló lejátszási listával

kepernyofoto_2020-08-08_7_30_02.pngKi ne akart volna legalább egyszer egy párizsi kávéházban üldögélve francia sanzonokat hallgatni, miközben éppen frissen sült baguette-jét majszolja? Cikkünkből megtudjátok, hogyan utazzatok el képzeletben a francia fővárosba a sanzonok segítségével, és arra is fény derül, hogy mi a közös Ed Sheeranban és Édith Piafban.

Írta: Belayane Najoua

Honnan erednek a sanzonok?

A sanzonok a kora középkorban vándorénekeseknek köszönhetően terjedtek el Európában. A leghíresebbek talán a Roland-énekek (régiesebben Roland-dalok) voltak.(forrás) A szájról-szájra járó eposzok ekkor még nem tartalmaztak szerelmi szálakat - inkább úgy lehet rájuk tekinteni, mint a középkori híradóra. 

A sanzonokról sokaknak a szerelmes dalszövegek jutnak eszükbe, amik tele vannak túlfűtött érzelmekkel, a szerelemről szóló gondolatokkal és az imádott személyt istenítő jelzőkkel.(forrás) Ha a 12-13. században éltünk volna, akár nekünk is szólhattak volna ezek a “hajnaldalok”, amiket a lovagok énekeltek az idealizált nőnek (aki a legtöbb esetben egy gazdag, férjes asszony volt).

pic2chansons.png

Az 1520-as évektől kezdődően beszélhetünk a híres párizsi sanzonokról, amik már nem a megszokott merev formákból épültek fel, így a dallamok sokkal jobban tudtak alkalmazkodni a lírai, néha epikus szöveghez,  hangulatokat és sorok mögött megbújó érzelmeket fejeztek ki.

Végül pedig elérkezünk a legmeghatározóbb időszakhoz, a 19-20. századhoz: ekkor születtek meg a mindenki által ismert párizsi sanzonok, amik még ma is a francia kávéházak idilli hangulatát tükrözik.(forrás) A kabarékban és a montmartre-i kávéházakban megjelenő chansonnierek (sanzonénekesek) leginkább a szegényebb rétegekből származtak, ezért már nemcsak a szerelem volt a dalok témája, hanem a hétköznapok történései is.

A legnagyobb hangok

Édith Piaf

Azt hiszem, nem kell bemutatni minden idők legnagyobb sanzonénekesnőjét, aki nemcsak a hangjával bűvölte el az embereket, hanem felemelkedésének történetével is. Ugyanúgy, mint Ed Sheerant, őt is egy utcai éneklése során fedezték fel. A Gerny's kabaré igazgatója nemcsak elindította a pályafutását, de még egy művésznévvel is megajándékozta. A Piaf szó a művésznő kis termetére utal - a francia argónyelvben verebet jelent.

Egy szám, amit muszáj meghallgatnod - La Vie En Rose:

Yves Montand

Eredeti nevén Ivo Livi, egy olasz menekült családból származott, akik a fasiszták elől menekültek Marseillebe. Yvest Édith Piaf karolta föl, és nagyon hamar a franciák egyik legkedveltebb sanzonénekese lett, mivel olyan jól ki tudta fejezni a nép érzéseit a fájdalomtól kezdve, a dühön át, az örömig. Ő volt az első, aki nem a megszokott elegáns ruházatban lépett színpadra, hanem egyszerű, “paraszti” ingujjban, így éreztetve az egyenlőségbe vetett hitét. Yves később jogi aktivista is lett.

Egy szám, amit muszáj meghallgatnod - Les Feuilles Mortes:

Maurice Chevalier

Chevaliert a kabarék királyának is nevezhetjük. Fél életét a kabarékban és a stúdiókban töltötte, míg a másik felét a katonaságnál. A hadifogságban tanult meg angolul, és később francia foglyok kiszabadításáért cserébe lépett fel Németországban.

Egy szám, amit muszáj meghallgatnod - Folies-Bergère:

Charles Trenet

Örökzöld dalok szerzőjét, Trenetet sokan “Le Fou chantant”-nak, azaz énekes bolondnak is nevezik grimaszokkal teli előadásmódja miatt. Trenet soha nem énekelte más dalát, sőt, gyakran előfordult, hogy a saját dalait is először másoknak adta oda egy-egy műsorra, mielőtt debütált volna velük. 

Egy szám, amit muszáj meghallgatnod - La mer:

Jeanne Moreau

Habár Moreau leginkább a filmjei miatt ismert, kevesen tudják, hogy a zeneiparban is rendkívül elismert művésznek számított. Azonkívül, hogy ő volt a Francia Szépművészeti Akadémia legelső női tagja,  a cannes-i és a párizsi nemzetközi fesztivál elnökének a szerepét is betöltötte.

Egy szám, amit muszáj meghallgatnod - J’ai la mémoire qui flanche:

Bár ebben a rövid cikkben csak pár chansonnier-t mutattunk be, rajtuk kívül még több száz csodálatos énekes színesítette a francia sanzonok világát. Ha ők nem lettek volna, ma nem lenne ekkora kultúrája a francia zene egyik legfontosabb daltípusának. 

Miért hallgass francia sanzonokat?pic4chansons_jpeg.jpg

Mert tudnak lassúak-gyorsak, érzelmesek-humorosak, szomorúak-boldogok is lenni. Mert a francia sanzonok nemcsak az időben repítenek vissza. Hidd el! Ha berakod a lejátszási listát, becsukod a szemed, és elképzeled, hogy ott ülsz egy párizsi kávéházban, érezni fogod, ahogy a Szajna menti szellő keveredik az éppen kisült baguette és a frissen őrölt kávé illatával.

Képek: Belayane Najoua

A párizsi romantika toplistája - Zeneajánló lejátszási listával Tovább
5 jazz muzsikus, akikre MOST érdemes figyelni

5 jazz muzsikus, akikre MOST érdemes figyelni

borito_6.jpgA jazz egyáltalán nem egy régen elfelejtett, mára csak szűk réteg számára hozzáférhető műfaj. Korábbi cikkünkben megismertük a jazz legnagyobb klasszikusait, azonban nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy ma, 2020-ban is nagyon izgalmas zenék születnek. Bemutatunk nektek pár olyan művészt, akiket érdemes követni, és akik aktívan dolgoznak új projekteken. Kedvenc számainkból szokás szerint készítettünk egy lejátszási listát is.

Írta: Bera Viktor

kamasiwashington.jpgRöviddel az ezredforduló után pár tehetséges Los Angeles-i fekete fiatal megalapította a Young Jazz Giants nevű formációt: egyetlen albumukat 2004-ben adták ki. Pozitív visszhangot kapott, és kult klasszikussá vált az évek során, viszont nem csak emiatt kell megemlíteni. A XXI. század eddigi talán legbefolyásosabb jazz felfedezettjei közül többen is ebből a formációból kerültek ki, így listánk első két tagja is. 

Kamasi Washington az egyik legnépszerűbb élő szaxofonos, egyaránt elismert a jazz és a hip-hop világában. Saját albumai rendszerint gigantikus projektek, és dolgozott már együtt Kendrick Lamarral és a Run the Jewels-szel is. Zenéjét lehetetlen egy szóban jellemezni: eltér más zenészek munkájától, miközben albumról albumra újat tud mutatni. Modern hírességként számos médiaszereplése is van, nagyon izgalmas karakter. Legutóbb a 2020 júliusában megjelent Dinner Party című albumon szerepelt, ami több könnyűzenei műfaj legnagyobb alakjainak közreműködésével készült.

Thundercat az egyik legsokoldalúbb zenész napjainkban. A Young Jazz Giants mellett játszott a Suicidal Tendencies nevű punk zenekarban, dolgozott Flying Lotus egyik albumán, sőt, Kendrick Lamarral is gyártott zenét. Saját albumain keveri a műfajokat, van itt funk, jazz, R&B, punk és hip-hop is. Utolsó albuma viszonylag friss, idén áprilisban jelent meg.

chrispotter.jpgA fiatalokon kívül pár amerikai veterán továbbra is tud újat mutatni. Chris Potterre már gyermekkorában, a 80-as évek közepén felfigyeltek, viszont máig az egyik legjobb szaxofonos, és még bőven frissít a jazz légkörén. Legutóbbi, ősszel megjelent albumán az elektronikus zenéből merít, és ezt vegyíti saját jazz zenéjével. Több alkalommal is járt már Magyarországon, így a szerencsések akár élőben is elcsíphetik.

Nem csak Amerikában találkozhatunk nagy tehetségekkel; az óceán felénk eső oldalán is érdemes nézelődni. Shabaka Hutchings a brit jazz köreiben az egyik legaktívabb fellépő volt az utóbbi években. A barbadosi származású Hutchings zenéjében is gyakran vegyíti kulturális örökségét és a modern jazzt. Érdemes őt három aktív formációban figyelni: mind a Sons of Kemet, a The Comet is Coming és a Shabaka & The Ancestors is remek albumokat és fellépéseket kínál.

Az utóbbi évtizedekben a skandináv jazz is nagyon termékeny volt - számos tehetséges zenész közül egyedisége miatt Karl Seglemet emeljük ki. Már évtizedek óta gyárt zenét, de még mindig a leginnovatívabb zenészek között említhetjük. Elsődleges hangszere a szaxofon, viszont kompozícióiban gyakran használ kecskeszarvból készült kürtöt is, és más, egzotikus és szokatlan hangszerek is megjelennek albumain. Stílusa letisztult, gyakran népzenei elemekkel átszőtt jazz, mindenképp hallgassatok bele munkáiba!

Természetesen tengernyi tehetséges zenészt lehetne kiemelni a kortárs jazzből, a mi listánk csak ízelítő. A bemutatottak számaiból, illetve pár további érdekes zenész munkájából készített lejátszási listát itt találjátok

Képek: Young Turks, Brainfeeder, Bjørn Erik Pedersen, Tore Sætre, Karl Seglem, Pexels

5 jazz muzsikus, akikre MOST érdemes figyelni Tovább
Metál: a legsokoldalúbb zenei műfaj? - Ajánló lejátszási listával

Metál: a legsokoldalúbb zenei műfaj? - Ajánló lejátszási listával

people-in-concert-1763075.jpg

A válasz közel sem egyszerű: a metál műfajának definiálása igen nehéz feladat. Ami vitathatatlan: a ‘60-as évek végén a kemény rockból fejlődött ki a műfaj. Az azóta eltelt bő 50 évben annyi különböző irányzat jelent meg, hogy szinte lehetetlen mindet összefoglalni. Én most ezek közül emelek ki párat, és ajánlok nektek mindegyikhez egy-két albumot, hogy kezdőként fel tudjátok fedezni a metált.

Írta: Bera Viktor

 

Viharként dübörgő dobok, felismerhetetlenségig torzított gitárok, halálhörgés és artikulálatlan vonyítás - tapasztalatom szerint a legtöbb embernek valami ilyesmi jut eszébe a metálról. Vannak zenekarok, melyekre valóban igaz ez az állítás: horrorisztikus hangzásuk van (ami egyébként nálam  pozitív). Akik viszont  elgondolkodnak, milyen számok jutnak eszükbe a metálról, jórészt énekelhetőbb, nyugodtabb zenékre asszociálnak. De akkor ezek a kellemes, fogyasztható slágerek hogy kerülhettek ugyanabba a műfajba, mint a halálhörgés és a színpadi véráldozatok?

 

A metál első szárnybontogatásai

paranoid.jpgEgy olyan számmal és albummal kezdődhet az ismerkedés, ami nagyon jelentős a metál történetében, de mégsem említik elégszer. Ez nem más, mint a Born to be Wild a Steppenwolf debütáló albumáról - ebben hangzott el először a legendás kifejezés: “heavy metal”. Ha érdekelnek a metál kezdeti szárnybontogatásai, érdemes belehallgatni a Led Zeppelin, a Deep Purple vagy akár a Beatles 1968-69-es felvételeibe, sok ezek közül már inkább nevezhető metálnak, mint egyszerű rocknak.

Nem mehetünk el szó nélkül az első metál bandaként számon tartott Black Sabbath mellett sem. A birminghami zenekar olyan erősen kezdte a ‘70-es éveket, hogy szűk 4 év alatt 5 zseniális albumot is sikerült készíteniük. Köztük a legismertebb - megérdemelten - a Paranoid, rajta olyan legendás számokkal, mint a War Pigs és az Iron Man. Ha a Sabbath lassabb, kemény, blues-ra emlékeztető hangzását keresitek, a doom metal néven ismert stílusban érdemes kutakodni, ehhez a Candlemass-től az Epicus Doomicus Metallicus jó kiindulópont lehet.

 

A megújulás

british_steel.jpgA ‘70-es évek végére elérkezett az idő az újításra: megjelent a NWOBHM, azaz a brit heavy metal új hulláma. Ekkor nyert igazi népszerűséget a műfaj; olyan legendás zenekarok fémjelezték az irányzatot, mint a Judas Priest vagy az Iron Maiden. Mindkét banda máig aktív, 2-3 évente Magyarországon is meghallgathatják őket a szerencsések. Mindkettőjük esetében nehéz egyetlen albumot ajánlani. A Judas Priest már 1980 előtt megalkotta a modernebb, gyors metál hangzást, így tőlük a British Steelt választottam, az Iron Maidentől pedig szintén egy stílusmeghatározó klasszikust, a The Number of the Beastet. Ennek ellenére erősen ajánlom, hogy lessetek bele ezeknek a zenekaroknak későbbi albumaiba is, hiszen többször is megújultak. 

number_of_the_beast.jpgA brit újhullám addig nem látott sebességet vitt a metálba, de valakinek még ez sem volt elég. Agresszív hangzás, szinte követhetetlenül sebes és virtuóz gitárok, polgárpukkasztó témák és szövegek. Ezek lettek a thrash metál ismertetőjegyei. Számos legendás zenekar csinált ilyen zenét, közülük mindenképpen a nagy hármassal érdemes kezdeni, ezek a Metallica, a Megadeth és a Slayer. Pár embert meglephet, hogy az agresszivitás és a sebesség egy bekezdésben szerepel a Metallicával. Legismertebb számaik között ott van a Nothing Else Matters és a The Unforgiven, egyik sem túl gyors. Ezek egy radikális arculatváltás eredményei voltak, a kezdeti pár évben a Metallicát egészen más hangzás jellemezte, ami meghatározta a korai thrash-t. A debutáló albumukat ajánlanám, ami Kill ‘Em All névre hallgat, ennek már borítóján is tetten érhető az említett agresszió.

reigninblood.jpgHa még ennél is keményebb hangzásra vágytok, érdemes a Slayer albumaiba belehallgatni, 1986-ban, a Reign in Blood-dal az egyik legjobb thrash metál album mellett a death metál alapját is megteremtették. A death metál az extrémebb stílusok közé tartozik még a metálon belül is, a Death nevű zenekar lehet jó kiindulópont a megismeréséhez. Tőlük talán az Individual Thought Patterns a leginkább hallgatóbarát, ha death metálon belül egyáltalán lehet ilyet mondani. A thrash metál népszerűségéhez hozzájárult még a korábban Metallicás Dave Mustaine és zenekara, a Megadeth. Ők olyan albumokkal jutottak el a nagyobb tömegekhez, mint például a Countdown to Extinction.

 

overkill.jpgEgyedi hangzás, műfajok keveredése

Számos stílus maradt még a metálban, amiről szót lehetne ejteni, de bevezetésnek az említettek is tökéletesek. Meg szeretnék azonban még említeni pár albumot és zenekart, amik annyira sajátos hangzással rendelkeznek, hogy akár külön is kezelhetők az őket magukban foglaló irányzatoktól. A Pantera a  Cowboys from Hell című albumával a thrash és a tradicionális heavy metált vegyítő zenével vált ismertté és könnyen felismerhetővé. A Motörhead egy másik említést érdemlő zenekar, ők a punkot ötvözték a metál hangzással és remek albumokat rögzítettek, köztük az 1979-es Overkill-el. Egy másik, műfajokat ötvöző metál stílus a progresszív metál, melynek talán legjobb alkotása az Images and Words a Dream Theater-től.

A metál az egyik legsokoldalúbb könnyűzenei műfaj. Nagyon nehéz egy pontot találni, ahol el lehet kezdeni, ebben próbáltam segíteni. Ezen a linken meg tudjátok hallgatni a metál klasszikusaiból összeállított lejátszási listánkat, amin a cikkben említett minden albumról szerepelnek számok, sőt, még a szövegből kimaradtak közül is hallhattok pár remekművet.

 

Képek forrása: Pexels, Bronze Records, Columbia Records, Def Jam Records, EMI, Harvest Records, Vertigo Records

2020. május 02.

Metál: a legsokoldalúbb zenei műfaj? - Ajánló lejátszási listával Tovább
Mi szóljon a karanténban? - Klasszikusok kezdő jazz hallgatóknak (lejátszási listával)

Mi szóljon a karanténban? - Klasszikusok kezdő jazz hallgatóknak (lejátszási listával)

two-men-blowing-air-instruments-1365167_1.jpg

A social distancing kezdete óta könnyű elveszni a sok beadandó és Teams call között, mi azonban úgy gondoljuk, az otthonlét lehetőséget ad valami új kipróbálására is. Az egyik kézenfekvő dolog egy új zenei stílus felfedezése, ami még munka közben is kivitelezhető. Így hát nincs is ennél jobb időszak arra, hogy belevessük magunkat a jazz világába!

Írta: Bera Viktor, Sipos Sára

A jazz olyan műfaj, amit sokan hallgatnak a háttérben szólva, akár szeretnek is, de félnek mélyen elmerülni benne. Való igaz, hogy a műfaj rendkívül széles: olyan sok mindent hívunk jazznek, hogy nem is tudjuk, hol kezdjük el, ha egyszer nekiveselkedünk. Így hát készítettünk nektek egy rövid útmutatót, melyben domináns hangszerekre bontva kalauzolunk végig titeket a klasszikus albumokon, előadókon. Vágjatok bele és hallgassatok jazz zenét!

Ének

billie.jpgAz érzelmek kifejezésére aligha van alkalmasabb “hangszer” az énekhangnál. Nem véletlen hallani gyakran ma is rádióban, filmekben Ella Fitzgerald, Billie Holiday vagy Sarah Vaughan dalait, akik mindannyian felkerültek a mi listánkra is. Chet Baker egy egészen más hangulatot képvisel: az 50-es évek amerikai lazaságának egyik nagy ikonja volt, énekesként, trombitásként és színészként is feltűnt. 

Billie Holiday: Lady in Satin

Sarah Vaughan: Sarah Vaughan 

Chet Baker: Chet Baker Sings

Trombita

clifford.jpgA trombita nem szorul bemutatásra, a kezdetektől feltűnt a legtöbb jazz formációban. Választottjaink közül Louis Armstrong, a nagy veterán, tőle tengernyi felvételt ajánlhatnánk. Legnépszerűbb albuma talán az Ella and Louis, amin a már említett Ella Fitzgerald is feltűnik. Miles Davis évtizedeken keresztül az egyik leginnovatívabb jazz zenész volt, a műfaj számos alternatívabb hullámát is erősítette. Sajnos Clifford Brown tragikus, korai halála miatt nem tűnt fel sok felvételen, viszont kétségkívül az egyik legvirtuózabb mestere volt a hangszernek.

Louis Armstrong: Ella and Louis

Miles Davis: Kind of Blue

Clifford Brown: Study in Brown

Gitár

szabo.jpgA legismertebb jazz gitáros Django Reinhardt, azonban tőle nincs lehetőség albumot hallgatni, csak összeállításokat. Listánkba így nem került be, de mindenképpen meg kell őt említeni. Wes Montgomery és Joe Pass választott albumainak a címe sem hazudik, mindketten a modern jazz legkiválóbb zenészei közé tartoztak. Listánk egyetlen magyar tagja itt jelenik meg: Szabó Gábor, aki itthon szinte ismeretlen volt a 90-es évekig, miközben a 60-as, 70-es években a legnagyobb jazz zenészekkel játszott a tengerentúlon. Meghatározó albumát, a Spellbindert válaszottuk ki, ezen remekül megjelennek a különböző műfajokból szerzett inspirációi; ez egész életművére jellemző.

Wes Montgomery: The Incredible Jazz Guitar of Wes Montgomery

Joe Pass: Virtuoso

Szabó Gábor: Spellbinder

Szaxofon

sonny.jpgA XIX. században nem terjedt el, később mégis a jazz egyik legmeghatározóbb hangja lett. Már a 20-as években feltűnt mint szólóhangszer, de az 50-es, 60-as évek zenei forradalmával ért népszerűsége csúcsára. Mi is ebből, a kísérletezésről és a műfaj tágításáról szóló időszakból választottunk nektek pár albumot.

Sonny Rollins: Saxophone Colossus

Eric Dolphy: Out to Lunch

Ornette Coleman: The Shape of Jazz to Come

Klarinét

goodman.jpgA korai, főleg világháború előtti jazz meghatározó hangszere. Ebben az időszakban azonban még nem készítettek albumokat, csak különálló számok voltak. Csalnánk, ha egy best of vagy compilation gyűjteményt raknánk ide, ezért klarinétosok közül koncertfelvételeket és előadókat tudunk ajánlani.

Benny Goodman: The Famous 1938 Carnegie Hall Jazz Concert

Artie Shaw, Sidney Bechet, Pee Wee Russell

Zongora

ellington.jpgHa a jazz nem is a hétköznapjaitok része, a 2016-os La La Land mindenkihez közelebb hozta, melyben feltűnhetett, hogy a zongora a jazz elengedhetetlen része. Adhat ritmust, kísérhet dallamot vagy éneket, és szólhat szólóban is. Duke Ellington a jazz történetének egyik legnagyobb hatású alakja, a newporti jazz fesztiválon felvett lemeze pedig kötelező darab. Thelonious Monk a második legtöbb felvételt megélt zongorista Ellington mögött, ráadásul különleges improvizációs stílusáról ismert. A Grammy-életműdíjas Dave Brubeck szerzett balettzenét, filmzenét és misét is, de legfőképpen jazzt. A korszak nagy zenészeivel mind alkotott közösen, sőt egyszer még Gorbacsovnak is játszott Moszkvában.

Duke Ellington: Ellington at Newport

Thelonious Monk: Thelonious Monk with John Coltrane

Dave Brubeck: Time Out

Dob, nagybőgő, harsona

mingus.jpgKiegészítő hangszerként gondolunk rájuk, hiszen a dob és a bőgő általában a ritmust szolgálja, nem a dallamot, a harsonát pedig - míg a dixieland és a swing érában elengedhetetlen tagja volt a zenekaroknak - ritkán halljuk szólóban. Mégis több jazztörténeti figura kiemelkedett hangszerével, sőt népszerű zenekart is vezetett. Charles Mingus legendás nagybőgős és zenekarvezető, az általunk ajánlott lemezen kívül a Mingus Ah Um is jó kezdésnek. Art Blakey dobosként volt zenekarvezető, hatalmas életművéből számtalan albumot ajánlhatnánk, a Moanin’ címűre esett a választás. Jack Teagarden  a háború előtti jazzélet jelentős szereplőivel játszott, tőle az 1955-ös Jazz Great című albumot választottuk, amit már a saját zenekarával vett fel. 

Charles Mingus: Blues & Roots

Art Blakey: Moanin’

Jack Teagarden: Jazz Great

Extra

milt_jackson.jpgArról is szót kell ejteni, hogy a jazz teret engedett pár, a könnyűzenében - vagy akár általánosságban - szokatlan hangszer “szólókarrierjének” is. Ezek közül mi a vibrafont és a fuvolát választottuk ki, pár albumra koncentrálva. Látszólag Milt Jackson az egyetlen zenész a listánkon, akitől így albumot szerepeltetünk, ez nem véletlen: a Bags & Flutes lemez Bobby Jaspar fuvolajátéka miatt került a válogatásunkba, míg Milt Jackson vibrafonja a Wizard of the Vibes című albumon szól többet. 

Milt Jackson: Bags and flutes

Roland Kirk: I talk with the spirits

Gary Burton: Like minds

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a jazzt szinte kizárólag zenekarok játszák. Ez alatt azt értjük, hogy nemcsak az album előtt álló neveknek érdemes utánanézni, ha megtetszik valami az ajánlottak közül, hanem a többi zenésznek is. Egy kiemelkedő produkcióhoz a zenekarok minden tagjának jónak kell lennie, így hiba lenne egy-egy albumot egyetlen zenész zsenialitásának tulajdonítani.

A bemutatott albumok mindegyikéből kiválasztott kedvenc számainkból készítettünk nektek egy playlistet, ezt itt éritek el: Jazz Classics lista

 

Képek forrása: pexels.com, Columbia Records, Capitol Studios, Prestige Records, Atlantic

Mi szóljon a karanténban? - Klasszikusok kezdő jazz hallgatóknak (lejátszási listával) Tovább
Lejátszási lista: Záporoztak a jobbnál jobb albumok januárban

Lejátszási lista: Záporoztak a jobbnál jobb albumok januárban

borito.jpg

Van köztük indie pop, szörf-, garázsrock és rap is. Íme az öt legjobb januári album!

Írta és összeállította: Bálits Mihály

2020 első hónapja meglepően sok albummegjelenést hozott, legyen szó underground előadókról vagy az angolszász mainstreamről. A hónap közepén óriási meglepetésnek számított például, hogy korunk egyik legnagyobbra tartott rappere mindenfajta bejelentés nélkül kidobott egy nagylemezt, de tovább bővült az olyan kultikus rock együtteseknek a diszkográfiája is, mint a Black Lips.

Ugyanúgy, ahogy a decemberi évösszegző cikkünkben, itt is igyekeztünk minél különbözőbb műfajú zenéket kiválasztani, hogy mindenki megtalálja azt, ami neki tetszik. Ezen kívül a listában van magyar előadó is, akiknek koncertjére nemsokára el lehet (sőt érdemes is) látogatni. Fontos szempont még, hogy nem rendeztük sorrendbe őket, mert ilyen kicsi számnál és ennyire magas minőségű albumoknál egyszerűen értelmetlen lenne címkézni őket.

Viszont a cikk végén csináltunk nektek a lenti albumok legjobb számaiból egy 21 számos Spotify lejátszási listát, amit lehet hallgatni útközben, tanulás alatt vagy akár főzés közben is. Következzen tehát január öt legjobb albuma, alább pedig az ebből készült lejátszási lista, frissen, melegen, egyenest a stúdióból.

 

1. Black Lips — Sing in a World That's Falling Apart

Tavaly volt húsz éves az amerikai Black Lips, amely a világ összes fesztiválján A-listás fellépőnek számít. A mára már kultikus zenekarrá váló atlantai garázsrock banda tízedik nagylemezét dobta ki pár hete, amely a „Sing in a World That's Falling Apart nevet viseli. Cole Alexander és társai már rég nem az első albumra jellemző, kicsit torzított, stoner-, psy rockos vonalon mozognak, hanem sokkal inkább rátértek a klasszikusabb garázsrock és a powerpop útjára, amely természetesen még a 2003-as Black Lips című LP-n is hallható volt – bár akkor kevesebb hangsúlyt kapott. A 12 számból álló album játékos, kedves hangulata ugyanazt a felszabadult életérzést adja, mint majdnem minden lemezük: az eklektikus, countrys, néha psy rockos számokra mindenki ráharapna, aki valaha szerette az ehhez hasonló stílusokat.

Ajánlott szám: Hooker Jon 

 

2. Eminem — Music To Be Murdered By

Valószínűleg nincs élő ember a földön, akinek be kéne mutatni Eminemet, Slim Shadyt, Marshall Matherst, akármilyen néven hivatja magát. A januárban meglepetésszerűen kidobott Music To Be Murdered By című nagylemezét semmiféle előzetes bejelentés vagy marketingkampány nem előzte meg.

Egyszerűen annyi történt, hogy Eminem kiadta az egyik „legeminemesebb” lemezét, amin beszél szorongásairól, megemlít kortárs rappereket vagy celebeket (és egy kicsit beszól nekik), és megcsinál egy-egy olyan slágert, amit valószínűleg még sokáig fognak játszani a rádiók. Mindezt úgy, hogy Juice WRLD mellett Alfred Hitchcock is feetel benne.

Ajánlott szám: Godzilla

 

3. Mac Miller — Circles

A közel másfél évvel ezelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt amerikai rapper Circles című albumát posztumusz adták ki január elején. A Circles eredetileg két évvel ezelőtt jelent volna a meg Miller Swimming nevű nagylemezének csatolmányaként. Elméletileg már a felvétel fázisában tartottak, amikor a 26 éves rapper drogtúladagolásban meghalt. Ezt követően zenésztársa, Jon Brion dolgozott a lemezen, amit végül nemrég az elhunyt előadó családja jelentetett meg Instagramon.

Az album kirobbanó sikernek örvend, amiben nyilván közrejátszik az is, hogy egy elhunyt előadó lemezéről van szó. A Spotify és a Youtube megtekintéseket figyelembe véve az új dalok minden réginél előbb vannak: nem is véletlenül, hiszen az új album nagyon jól sikerült. Nem kifejezetten hiphop albumról van szó, az előadó gyakran ugrál stílusról stílusra, megjelennek lo-fi-s és dream popos hatások is, amiben valószínűleg Brion kezét lehet látni. Mindezekből Miller egyik legösszetettebb albuma kerekedett ki, amit nem hiába hallgatnak agyon szinte az összes felületen. Kár, hogy nem élhette meg.

Ajánlott szám: Good News

 

4. Mura Masa — R.Y.C.

23 évesen a legtöbb nagy fesztivált megjárta zenei producerként, több százmillió Youtube-letöltéssel együtt dolgozott olyan nevekkel, mint A$AP Rocky vagy Desiigner, szóval valószínűleg kijelenthető, hogy 2020-ban Mura Masa - polgári nevén Alex Crossan - a világ egyik (ha nem a) legjobb zenésze.

Hasonlóan az előző albumokhoz, az R.Y.C. is sokféle stílusú számból áll, de összességében az album magja az az agyon masterelt, lassú, popos világ, amiért a „Lovesick” óta annyian szeretik a brit zenészt. Lassú, r&b témák követik az eggyel szintisebb, keményebb részeket – ez pedig az jelenti, hogy az R.Y.C.-ben mindenki megtalálja a neki tetsző számokat, kivéve, ha a delikvens elvakult gitárzene rajongó.

Pedig itt is van gitár (Deal Wiv it vagy vicarious living anthem), csak meglepő, hogy a következő track – vagy akár a szám második fele – átmegy lassabb, eufórikusabb, szintis popzenébe vagy akár Milo szerű melankólikus hiphopba. Valahol ebben rejlik Mura Masa titka: nagyon sok műfajon keresztül tudja egyszerűen bemutatni az emberi boldogságot vagy akár a szomorúságot, ami azért nagy teljesítmény mert sokaknak ez egy műfajon belül sem sikerül.

Ajánlott szám: vicarious living anthem

 

5. Csaknekedkislány — Kobraszív

Negyedik albumát (két EP – két nagylemez) adta ki nemrég a majdnem tíz éve alakult Csaknekedkislány (CSNK), ami mára már a főleg budapest-centrikus zenei szcéna meghatározó együttesévé nőtte ki magát. Annyira meghatározóvá, hogy ezen közeggel foglalkozó oldal szerkesztői nemrég évtizedes listájuk első helyére tették a Ná Ná Ba Bám című 2015-ös, első nagylemezüket.

A CSNK új albuma (ami egyébként talán a legjobb albumborítóval és névvel van megáldva, amit valaha magyar nyelven készítettek) körülbelül ugyanazon  téma körül forog, mint az előzőek, mind a zene, mind a szöveg szempontjából: húszas, harmincas férfiként milyen nap mint nap járni-kelni a pesti éjszakában, szerelmesnek lenni, kiszeretni valakiből vagy szorongani. Ebbe beletartozik az is, hogy milyen érzés meglátni az idős, híres zenészt a Déli Pályaudvaron, vagy eldönteni, hogy melyik szerelmedről írsz számot. Túl líraian hangzik? Hát persze, de ez Kobraszív számaiban ezek a témák valahogy ízlésesen jelennek meg: egy szám sincs, ami nyálas lenne, mert mindig van egy részlet, ami kivisz minket a túlzott melankóliából és átalakítja a hangulatot valamilyen – sokszor keserű - mosolygássá.

Ehhez pedig tökéletesen illeszkedik az album zenéje, amely – kicsit ellentétben az előző, indiesebb számokkal – kellemes szörf pop-rock, és kiegészíti a néha keserű, néha őszinte mosolygást. A szörf néha annyira hangsúlyos, hogy egy-két témát nehéz megkülönböztetni egy Tihuana Panthers vagy Guantanamo Baywatch számtól. Összességében tökéletesen működik a CSNK szövegvilága a szörfösebb groovokkal. Ez alól talán kivételt jelent az utolsó szám (Nem Bizony), ami az album csúcspontja: kellemes, poposabb dal, amiben van női vokál is, egyszerű, de borzasztóan megkapó, kedves és vicces szöveggel jól össze is foglalja, miért lett király ez az album. 

Nem véletlen, hogy ezt a számot ajánljuk mi is: 

 

És ahogy ígértük: itt van a 20 számos lejátszási lista, amit az összes fenti albumból, tehát a január zenéinek legjavából állítottunk össze. Hallgassátok!

Bálits Mihály

2020. február 4.

Képek: Facebook, Kiemelt kép - montázs: Bálits Mihály

Lejátszási lista: Záporoztak a jobbnál jobb albumok januárban Tovább
Öt album 2019-ből, amit nem ismertél, de érdemes hallgatni

Öt album 2019-ből, amit nem ismertél, de érdemes hallgatni

audience-1868137_1920.jpg Nemsokára itt van a karácsony – és mondd, hogy már nincs tele a hócipőd a Wham „Last Christmas”-ével vagy Mairah Carey nyáltengerével! Az évnek azon szakaszában, amikor ömlenek a kereskedelmi rádiókból az ehhez hasonló agyonhallgatott régi számok, sokakban felmegy a pumpa, de szerencsére a Corvinus Közgazdász Online segítő kezet nyújt ebben a zűrzavaros, bevásárlós, ajándékokban fuldoklós időszakban.

Ugyanis nem csak a karácsony van itt, hanem hamarosan az újév is, ez pedig azt jelenti, hogy itt az ideje az elmaradhatatlan listázásnak, ahol összegyűjtjük, melyek voltak azok a dolgok az elmúlt közel 365 napban, amiket érdemes újra hallgatni, nézni, összegezni vagy elgondolkozni rajtuk.

Következésképpen összeválogattunk öt albumot az elmúlt egy évből, amiket lehet, hogy még nem ismertél. Az albumok általában kislemezek, és mindössze az köti össze őket, hogy mind-mind nagyon jók. Viszont ezzel együtt igyekeztünk minél különbözőbb műfajú lemezeket összeszedni, hogy mindenki megtalálhassa azt, amit szeret.

Következzék tehát az év végi lista, ahol az öt talán legérdekesebb album van kiválasztva, és amit akármikor, akármilyen hangulatban berakhatsz az ünnepek alatt, hogy ne csak a „I gave you my heart” szóljon a fejedben.

 

1. Thoma David – Lonesome Moans

Ha a Growlerst és az Allah-Last összekeverjük és Kaliforniából átrakjuk Budapestre, valahogy így szólna. Szólóprojektről van szó, pedig olyan, mintha legalább négyen rakták volna össze: a kicsit szörfös, pszichedelikus, beach goth hangzás kötelező mindenkinek, akit kicsit is érdekelnek ezek a műfajok. Ráadásul úgy sikerült ilyen minőségi anyagot összehozni, hogy Thomának ez az első albuma. Melankolikus, fáradt karácsonyi estékre ajánlott.

Ajánlott szám: Sorrow 

 

2. Cataflamingo - Ködvirág

https://open.spotify.com/album/4GdvB3I147Svp3Uzaa4vwT

Szintén az első albumát adta ki a két éve alakult Cataflamingo, Ködvirág címmel. A négy budapesti srácból álló zenekar a jazztől kezdve, a magyar alteren keresztül, az art rockon át sok mindent felvonultat, és ez az az album, amit akár szenteste is be lehet tenni: a dalszövegek, a pszichedélia és a képi világ kavalkádja egyszerre érzelgős, kedves, de mégsem nyálas. Csak szimplán jó és kellemes hallgatni.

Ajánlott szám: Vörösebb az ég

 

3. Deux ex quartet: Vein blossom & Deep sea

https://deusexquartet.bandcamp.com/album/vein-blossom

https://deusexquartet.bandcamp.com/album/deep-sea

A főleg jazzel foglalkozó, négy fiatal zenészből álló banda már három éve létezik, de csak most adta ki első lemezeit. Igaz, most egyszerre többet is: a műfaji határokat feszegető, lebontó, a jazzt néha klasszikus zenével vagy lassabb ambienttel keverő albumokat igazából bárhol, bármikor jó hallgatni, főleg annak, aki szereti ezt a műfajt vagy annak kísérletezős verzióját. Izgalmas, nyugodt, majdhogynem repetitív hangzásvilág, meglepő fordulatokkal és néha erősebb groovokkal remek zenészektől.

Ajánlott szám: Whenever

 

4. Magnetifique

https://soundcloud.com/user-351113130/tracks

A 2019-ben alakult szerzőpáros elektronikus, szintis hangzással varázsol. Szó szerint varázsol: nagyon kevés ennyire jó hazai anyagot lehet hallgatni ebben a műfajban, még most is. A lassú, néha ambientes hangzás plusz a női vokál olyan bájt és kedvességet adnak a zenének, hogy másnaposan, vizsgára tanulás mellett, de akár bulikban is bármikor öröm hallgatni őket.

Ajánlott szám: Body

 

5. Wave twins: Half Half

https://soundcloud.com/concordenation/sets/wave-twins-half-half

Ezt a zenét és albumot elsősorban bulikra szokás ajánlani, akár a két ünnep között, akár a vizsgák utánra. A Wave twins egy több éve alakult női dj duó, ami megjárta már a kisebb-nagyobb fesztiválokat és klubokat. A Half Half címre hallgató kislemezük egyszerre meditatív, mégis táncolható minőségi techno. Ajándékvásárlás utáni feszültség levezetésre ajánlott.

Ajánlott szám: Half-Half

 

Bálits Mihály 

Öt album 2019-ből, amit nem ismertél, de érdemes hallgatni Tovább
„Ha Lennonnak ment, nekünk is fog”

„Ha Lennonnak ment, nekünk is fog”

Interjú Jónás Attilával, a Carson Coma basszusgitárosával

sinco_carsoncoma_190926budapestpark_018.jpg

A Carson Coma novemberben ünnepli az első születésnapját az Akvárium Klubban. A hattagú együttes üdítő színfolt a mai magyar zenei életben: állandó jókedvükkel és a hatvanas éveket idéző, bohókás stílusukkal hamar belopták magukat a közönség szívébe. Ma már lelkes rajongótábor követi őket koncertről koncertre. A banda basszusgitárosával, Jónás Attilával készítettem interjút.

Már a találkozó helyszíne is árulkodó: Attila javaslatára az Úri muri nevű „mulatóban” ülünk le beszélgetni. Oda érkezve mintha hirtelen vagy 50 évet utaznék vissza az időben. A bejárati cégéren egy cilinderes úriember söröskorsót szorongat, a bejárat előtt pedig első pillantásra maga James Dean fogad, félvállra vetett kabáttal, lazán hátrafésült hajjal, a legsötétebb napszemüvegben, szájában az elmaradhatatlan cigarettával. Kétszer kell odanéznem, mire rájövök, hogy nem az amerikai filmlegenda szelleme jelent meg nekem, hanem Jónás Attila az, aki időgép nélkül is sikeresen repít el a hatvanas évek világába. 

Mi inspirálta a zenei stílusodat? 

 

Azt nem mondanám, hogy kialakult stílusom lenne a zenekaron belül. Viszonylag friss vagyok, mint basszusgitáros, most alakul valami. De a többiek azt mondják, hogy ha én játszom, azt fel lehet ismerni, mert az kicsit olyan álomvilágszerű. Alapvetően a rock’n’rollból indultam ki. Elvis, Little Richard, Wanda Jackson, Eddie Cochran, ilyesmi. Aztán ahogy kezdtem felfedezni a különböző évek újabb és újabb stílusait, a rejtett gyöngyszemek tetszettek meg, az ilyen számok misztikussága mindig jobban megragadott. Például ott volt a Beatles, de ott volt Jet Harris is. Ezért is igyekszem mindig valami olyan megoldást találni a számon belül, ami megfelel zeneelméletileg is, de egyben váratlan is. Tehát, ha stílusba kell foglalnom, akkor „hivatalosan” az R’n’B és a rock’n’roll inspiráltak, bár valószínűleg két év múlva már sokkal pontosabban fogok tudni válaszolni erre a kérdésre, mert ez most pont egy „alakuló” korszakom.p1055253-min.jpg

A szólólemezed készítésekor mi volt számodra fontos?

 

Általánosságban igyekszem arra figyelni, hogy a muzsikámnak feszessége legyen. Hogy akár ne is kelljen ének hozzá, ahogy a szólóanyagomban sincs. Hogy a hangszerek olyanfajta masszát alkossanak, ami önmagában is megállja a helyét. 

Hogyan kerültél be a csapatba?

 

Még korábban volt egy zenekarom, amit általános iskolában alapítottam. Megnéztem egy filmet a Beatles megalakulásáról, és azt gondoltam, hogy ha Lennonnak ment, akkor nekem is menni fog. AC/DC-t meg Greenday-t játszottunk, kicsit szedett-vedett volt, de a miénk. Ez tartott másfél évig, aztán nyolcadik körül felbomlott. Utána tizedikben éreztem azt, hogy megint zenélni akarok. Akkoriban, 2015 elején hallottam először a Middlemist Red nevű együttest, ami nagyon tetszett. Pont elkezdett érdekelni a basszusgitár, nekik meg nagyon jó basszerosuk volt. Tavasszal poénból beírtam a ZenészApróba, hogy Middlemist Red, és a ZenészApró kiadta a Carson Comát, mint együttest, akik hasonló zenét játszanak, akik a hirdetésükben pedig pont basszusgitárost kerestek.

Megírtam nekik, hogy nincs se basszusgitárom, se basszusgitáros tudásom, de szeretnék jelentkezni a posztra, mert szívesen kipróbálnám magam. Mint kiderült, ez egy olyan hirdetés volt, amit már hónapokkal előtte adtak fel, és már nem is nézték az emaileket. Giorgio, a zenekar énekese teljesen véletlenül lépett be a fiókba, látta az üzenetemet és behívott. Egy kölcsön basszusgitárral mentem el és egyetlen számot, a The Doorstól a Riders On The Storm-ot tanultam meg, tudod, hogy kicsit lehessen “gizdázni”. Pár nap múlva mondták, hogy próbáljuk meg együtt. 

Milyen élmény volt az első nagy koncertetek? Mit változtatott meg?

 

Mielőtt ez az egész elkezdődött volna a tavaly november nyolcadikai bemutatkozó koncertünkkel, volt egy másik felállás ugyanezzel a névvel, de más emberek alkották a formációt. Akkoriban elég jó helyzetben voltam a zenekaron belül, szerettek a színpadon. Igazi sztárnak éreztem magam. Utána jött 14 hónap felkészülési időszak. Nagyon távol kerültem attól, ahol én jól érzem magam, a színpadtól. Teljesen leépült az a fajta nem is önbizalom, inkább önkép, ami „rám ragadt”. Lementem egy kis nyeszlett, nyüzüge akárkibe, teljesen magamba fordultam. Azt hittem, hogy a világ vége jött el, de. De aztán jött a november 8., az első nagy koncertünk, felmentem a színpadra, és az emberek sikongattak. 

Nem értettem, hiszen akkor még csak egyetlenegy klipünk volt kinn. A koncert után olyan fajta népszerűség kezdődött el, ami elég hamar elkábítja az embert. A hatodik, hetedik teltházas koncert után, ahol előzenekarként vettünk részt, már természetesnek tűntek ezek a dolgok:, a rajongás. Azt hiszed, hogy - ha nem is minden a tiéd -, de mindenből „jár” valami. Aztán van egy pillanat, amikor - ha te olyan ember vagy, aki meg akar maradni annak, aki addig is voltál - azt mondod, hogy állj. Nem szabad elszállni, elvégre nagyon az elején járunk még. Idén nyáron a fesztiválok közepette éreztem azt, hogy kezdek elkanászodni. Hála az égnek időben észre tudtam ezt venni, és azóta igyekszem kordában tartani a negatív oldalamat.

Mi segít a földön maradni?

 

Az, hogy nekem is fel kell kelnem hét órakor majdnem minden reggel. És az, hogy direkt vállalok olyan dolgokat, amik segítenek a földön maradni. Ha úgy tetszik, a civil életben is próbálok sikeres lenni a magam módján.

p1055091-min.jpg

Milyen ember az, aki ilyen zenét csinál?

 

A legfontosabb az, hogy milyen hatással van a hallgatókra, nem az, hogy ő maga milyen ember. De talán azt mondanám, hogy érzékeny ember az, aki ilyen zenét csinál, én legalábbis az vagyok. Érzékeny, mert reménykedem, és nem hiszek. Makacs… Csak csinálom, csinálom, csinálom, eszetlen módon, és a kudarc csak feltüzel. Van valami a fejemben, amit meg akarok csinálni, é. És ez nagyon sok szenvedéssel jár, hiszen erre kapcsolatok, munkalehetőségek mehetnek rá, erre akár egy egész élet is rámehet. Bizonyos értelemben bolond emberek vagyunk mi zenészek, mert egyetlenegy lapra teszünk fel mindent, amit ráadásul fel sem fordítottunk, és kettestől ászig bármi lehet.

Nemrég volt a negyedik Magyar Klipszemle, amin többek között megkaptátok a legjobb klipért járó díjat és a zsűri különdíját

 

Engem nagyon meglepett. A csapatban is mindenki nagyon elérzékenyült, nagy ölelkezések, a háborút megnyertük, a matróz megcsókolta a nőt, mint ’45-ben a fotón. Úgyhogy tényleg parádé volt, mindenki dáridózott. 

Innen hova tovább?

 

Nyilván jövőre is el szeretnénk vinni ezeket a díjakat, sőt felül akarjuk múlni magunkat. Nem dőlhetünk hátra. Olyan, hogy megnyugodjunk, szerintem nem lesz soha. Magamról legalábbis tudom, hogy soha nem leszek teljesen elégedett. 

 

A Carson Comát legközelebb november 15-én Pécsen, a Pécsi Est nevű helyen láthatjuk. November 30-án pedig Budapesten, az Akvárium KisHallban tartják első szülinapi zsúrjukat, amelyre már kaphatók a jegyek.

címlapfotó: Budapest Park

portréfotók: Mezei Marcell

 

2019. november 7. 

Sütő Judit Nóra

 

„Ha Lennonnak ment, nekünk is fog” Tovább
Előbb a toll, aztán a mikrofon - interjú Becze Szilviával, a Bartók rádió műsorvezetőjével

Előbb a toll, aztán a mikrofon - interjú Becze Szilviával, a Bartók rádió műsorvezetőjével

sound-speaker-radio-microphone-484_1.jpg

Interjúnk Becze Szilviával, aki nem mindig a Bartók rádió selymesen lágy hangú műsorvezetője volt, hiszen hosszú, de annál eseménydúsabb utat járt be, mielőtt megállapodott emellett. - Mák Zerna vendégszerzőnk írása.

Ha jól tudom te eredetileg zenész vagy. Hogy esett erre a hivatásra a választásod? Szülői nyomás volt vagy saját döntés?

 

73212855_512541139603586_4828946668512608256_n.jpg

Nem a szüleim mondták, nekem volt egy lázadó időszakom amikor fogorvos akartam lenni, de aztán hangszeres versenyeket kezdtem nyerni és az egyik alkalommal odajött hozzám a zsűriből egy Zeneakadémiai mester. Én akkor voltam 13 éves - ő pedig -  megkérdezte a szüleimet, melyik középiskolába megyek majd. Ők mondták, hogy talán Miskolcra (ott is volt egy másik jó zenei szakközépiskola), de még nem született meg a döntés. Ekkor a Tanár Úr jelezte, hogy ő szeretné, ha mindenképp a pesti zeneibe mennék, mert ő szeretné figyelni, hogy mi lesz belőlem, és később -jha jól alakul - felvenni a Zeneakadémiára. Úgyhogy igazából ő választott ki és ez döntötte el, hogy tényleg ebbe az irányba menjek. 

Végül így is lett, és oboa szakon végeztem az egyetemen is. Nekem nagyon nagy szerencsém volt, mert miután leérettségiztem, de még a Zeneakadémia kezdete előtt, bekerültem a Budapesti Fesztiválzenekarba, ami már akkor is a legnagyobb zenekar volt. Nyilván volt próbajáték is, amelyen meg kellett felelnem, aztán én zenészként ott nőttem fel. A Zeneakadémiára már az első nap úgy mentem be, hogy elmondtam: „elnézést, de lesz olyan, hogy nem fogok tudni órára jönni, mert próbáim lesznek”. Mivel a Fesztiválzenekarról volt szó, beleegyeztek. Tehát így kezdtem én 18 évesen, bár az egész egy nagyon szerencsés véletlen volt. 

Hogyan lépett be az életedbe az újságírás?

 

Amikor elkezdett érdekelni az újságírás, a fő hajtóerő bennem az volt, hogy írni akartam és ráadásul nagy előny, hogy mindegy, hogy a világ melyik pontján van az ember. Előfordult, hogy egy cikket Amerikából küldtem el, mert épp ott voltunk a zenekarral. Ebben ismét óriási mázlim volt, mert az Elle magazinnál kezdhettem, hogy teljesen más témákkal kellett foglalkoznom, írtam például fiatalkori mellrák-kampányt, de az elvált apák helyzetéről is. 

Miért lett vége a zenei karrierednek és hogyan lettél rádiós műsorvezető?

 

Egy volt tanárom, aki a tévénél dolgozott megkérdezte, hogy nincs-e kedvem kipróbálni a műsorvezetést, mert pont akkor indult egy pesti gazdasági rádió, ahová tehetséges embereket kerestek, és mivel újonnan indult, mindenféle tét nélkül kipróbálhattam magam, hogy alkalmas vagyok-e. Elkezdtem akkor azt is, a rádió abszolút rugalmas volt és úgy irányított mindent, hogy én a zenekarral tudjak utazni. Aztán a rádió helyzete bizonytalanná vált, és a főnököm, aki a Magyar Televíziónál dolgozott, a Kossuth rádiónak ajánlotta ezt a műsort. Az ottani vezetőség pedig azt mondta, hogy ők most inkább a Bartók rádiót fejlesztik és szükségük van egy hozzáértő műsorvezetőnőre. Meghívtak a Bartók rádió castingjára, és 62 ember közül választottak ki. Ekkor még mindig ment mellette a Fesztiválzenekaros pályafutásom, viszont fokozatosan olyan sok feladatom lett, mint például egyéb műsorvezetői, háziasszonyi tennivalók (hiszen akkor már a kislányom is velünk volt), hogy akkor az egyik Európa turnénak a végén becsuktam a hangszerem dobozát és azóta nem nyitottam ki.

Ezek alapján elmondhatjuk, hogy nálad soha nem állt meg az élet és mindig mozgásban voltál. Mostanra ez megváltozott, lecsillapodott?

 

Egyáltalán nem, mert szerencsére pont olyan intézmények találtak meg maguknak, amelyeknél mindig más és más feladatot szabnak ki rám. Ugyan alapvetően mindegyik műsorvezetés, de egy kicsit mindegyik eltérő. Egyrészt van a rádió, ami a fix és állandó oldala. Onnan indult az egész, hiszen azért hívnak mindenfelé, mert a rádióban zenével és kultúrával foglalkozom és hallgatnak, de olyan cégek, rendezvényközpontok is megtalálnak, amiknek semmi köze a zenéhez. Ők is a hang miatt érdeklődnek, én meg persze elvállalom, mert az is egy kihívás.

Milyen jövőt látsz a rádiózásnak? Lesz annak egyáltalán jövője?

 

Ennek lesz, a tévének viszont nem lesz, sőt már szinte nincs is. Csak gondolj bele, hogy te például mennyi tévéműsort nézel. Semennyit, ugye? A legtöbben, főleg a fiatalok már mindent az interneten néznek. A rádiónál azért nincs ez a probléma, mert az embereknek még mindig szükségük van arra, amikor beülnek az autóba és egy gombnyomással bekapcsolják. Magyarországon az online kultúra még nem az igazi, de én ebbe az irányba szeretnék elmozdulni, mert külföldön már nagyon befutott az online rádiózás. Szóval én úgy képzelem a rádió jövőjét,  mint egy polip. Van egy online középpont sokfelé ágazó csáppal, hogy minden réteget ki tudjon szolgálni. A legfontosabb, hogy nem szabad halál komolynak gondolni semmit, mert ott lesz a vége.

Ajánlod-e a mostanában végzett friss diplomásoknak a szakmádat akár az újságírást akár a rádiós műsorvezetést? Látsz-e számukra lehetőséget, van-e rájuk szükség a média munkaerőpiacán?

 

Nem ezt közvetítik a munkaadók, de kellene generációs frissítés. Volt, amikor jöttek hozzám egyetemekről szakmai gyakorlatra. Mindig azt mondtam nekik, hogy ezt úgy kell elképzelni, mint egy szénásszekér.  Amikor már alaposan megpakolták, akkor egy másik nagy adag széna nem fér rá, mert ledől az egész, de egy-egy szál még belefér. A média világa is pont ilyen, hogy nem mindenki fogja megtalálni benne a számítását, de ha valaki nagyon elszántan küzd, akkor lehet ő az az egy szál. Persze nem lesz könnyű. A másik, amit sokat hangoztattam, még ha furcsán is néztek rám eleinte a diákjaim, hogy én senkit nem engednék mikrofon mögé, amíg nem írt néhány éven keresztül. Csak azzal lehet megszerezni egy megfelelő saját szókincset és szinonimagyűjteményt, mert ott gondolkodik az ember a legtöbbet és ott trenírozza magát erre a legjobban. Tőlünk a média iskolában kérdezte meg Kepes András, és ez nagyon megmaradt bennem: „Maguk médiasztárok akarnak lenni, vagy újságírók? Mert, ha médiasztárok, akkor nem tudok segíteni.” 

 

2019. november 5.

Mák Zerna

vendégszerző

Előbb a toll, aztán a mikrofon - interjú Becze Szilviával, a Bartók rádió műsorvezetőjével Tovább
A bulinegyed megöli a vidéket?

A bulinegyed megöli a vidéket?

„A vidék teljes halál” – mesélte Palotai Zsolt egy interjúban. Ő, mint DJ teljesen más szemmel látja a jelenlegi buli helyzetet. Kijelentésével arra utalt, hogy a fővároson kívül már alig maradtak fiatalok, sokan elvándoroltak. Több mint huszonöt éves pályafutása során végignézte a közönség változását, és végül elfogyását a vidéki klubokban.

A bulinegyed megöli a vidéket? Tovább
Christmas is all around, avagy íme egy fontos üzenet Billy bácsitól

Christmas is all around, avagy íme egy fontos üzenet Billy bácsitól

 Beteszem a YoutTube-on a Classic Christmas Song listát, hangolódni próbálok. A gyertyák megvannak, az Advent elnevezésű párologtató is, már a Reszkessetek betörők!, és az Igazából szerelem is be van készítve, mint az elektronikus kályhák mellett az aprított fadarabok.

Christmas is all around, avagy íme egy fontos üzenet Billy bácsitól Tovább
Taylor Swift nem engedi a zene-rezsicsökkentést, extraprofitot akar

Taylor Swift nem engedi a zene-rezsicsökkentést, extraprofitot akar

A hanyatló Nyugat vadkapitalista burzsoáziájának jelképe is lehetne az énekesnő. Nem csupán visszatartotta új albumát a Spotifyról, hogy maximalizálja bevételeit, de a hangja feletti természetes monopóliumot kihasználva régi dalait is leszedte a zenei platformról. Miért nincs igaza a Shake It Off szerzőjének?

Taylor-Swift.jpg

Taylor Swift nem engedi a zene-rezsicsökkentést, extraprofitot akar Tovább
KGB'2013 Question Box

KGB'2013 Question Box

Gólyabál, fellépők, meglepő kérdések és még meglepőbb válaszok

Kétségtelen, hogy a Közgáz Gólyabál fellépői legpörgősebb számaikat hozzák magukkal a szombaton a Fővám térre, de vajon, mit vinnének magukkal egy lakatlan szigetre?  Meddig mennének el a közönségért, mit énekelnek a zuhany alatt és mit titkolnak anyukájuk elől? Mit jelent a halandzsa a Szomorú szamurájban? Szőkék vagy barnák? Milyen szöveggel csajozik DJ Gyurex? És a mindenkit foglalkoztató kérdés: mit mond a róka? Négy színpad, négy videó, számtalan kérdés, és szintén szólva, valamivel kevesebb válasz.

bál.jpg

KGB'2013 Question Box Tovább
Arcok a maszk mögött

Arcok a maszk mögött

Május 30-án, csütörtökön egy jubileumi, különleges esttel ünnepli a Madách Színház, hogy Az Operaház Fantomja éppen aznap tíz éve költözött be a teátrum falai közé. Andrew Lloyd Webber sikerdarabjának előadása komoly befektetett munkát igényel a színészek részéről, hiszen a címszerep változatossága és rejtelmes mivolta okán nem éppen a legkönnyebben megformálható karakterek egyike. A jeles évforduló apropóját megragadva a három Fantomot, Csengeri Attilát, Posta Victort és Sasvári Sándort kérdeztük szerepükről és a hátuk mögött lévő immár egy egész évtizedről.>

fantomok_kultura.jpg

Arcok a maszk mögött Tovább
süti beállítások módosítása