Az 1930-as Magyarországának emlékezete korántsem egységes. Egyik oldalról a trianoni tragédiából sikeresen kiemelkedő, függetlenségét visszanyerő ország sikereit szokás kiemelni, másik oldalról viszont az egyre inkább elharapódzó antiszemitizmust és a kirívó szociális igazságtalanságokat. A Bethlen-korszakban visszanyert politikai és gazdasági mozgástér áll szemben a neobarokk giccsel és a Monarchia liberalizmusának elutasításával. A politikai ideológiák által átitatott értékeléseknek azonban nincsen abszolút igazsága , és ezzel leginkább akkor szembesülünk, ha egy-egy életutat önmagában szemlélünk. S különösképpen, ha leásunk annak eltitkolt, elfelejtett, zavarba ejtő részletekig.

Sipőcz Jenő portréja

Vegyük csak ...