Egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia design pályázatokat nyer és ikonikus festők stílusát utánozza, milyen jövő vár a művészetre? Ez a kérdés állt Dr. Kárpáti Andrea előadásának a középpontjában a Kutatási Héten.

Írta: Sie Réka

Borító: Tóth Valter

Jason Allen díjnyertes alkotásának bemutatásával kezdte meg az előadást Kárpáti Andrea. Az alkotó a Colorado State Fair 2022-es művészeti pályázatára nyújtotta be a “Théâtre D’opéra Spatial” című képet, mely alkotással megnyerte a fődíjat. Ez nagy port kavart a művészvilágban, mivel a mű valójában nem Jason Allen keze munkája, a Midjourney mesterséges intelligencia szoftver generálta. A nyertes erről úgy nyilatkozott: “A művészet halott. Vége. Az MI nyert. Az emberek vesztettek.”Forrás: Medium.com

“A kreatív ötlet hatékony szolgája”

Kárpáti Andrea elmondta, hogy a géppel készített képalkotás nem újdonság, már évtizedek óta támogatja a kreativitást. A digitális autómodellezés megjelenése az 1960-as években lehetővé tette, hogy a tervezők gyorsabban megjeleníthessék az új ötleteket, mint a korábbi famodellezéssel. A filmiparban is forradalmi változásokat hozott a technológia, leginkább a CGI, azaz a Computer-Generated Imagery megjelenése. Olyan ikonikus képkockák megszületéséhez járult hozzá, mint Alfred Hitchcock Vertigo című thrillerjében a végtelen spirál lépcső vagy a Terminátor 2-ben az élő hús és a pusztuló fém alakváltozása. Azonban Kárpáti Andrea megjegyezte, hogy ezek a jelenetek nem születhettek volna meg emberi kreativitás nélkül. Egy percre sem megkérdőjelezhető az emberi kontroll, a kutató szerint 2024-ben azonban már egy bonyolultabb kérdés, hogy kinek a kezében lesz az irányítás.

Ezek a technológiák az új művek kreálásán túl abban is segíthetnek, hogy más fényben lássuk a múlt neves festőinek alkotásait. A “Da Vinci – A zseni” című  2016-os kiállítás például fénytechnológia segítségével tárta fel a Mona Lisa hiányzó szemöldökét és a festmény eredeti színeit. Ehhez hasonlóan az idén Budapesten is megtekinthető immerzív Van Gogh-kiállítás készítői szerettek volna egy új élménnyel szolgálni a műkedvelőknek, ezért továbbgondolták a festmények által megörökített pillanatokat és mozgóképet varázsoltak belőlük. Kárpáti Andrea szerint nézőpont kérdése, hogy az efféle képátalakítás kreatív gesztus vagy pedig a kép megcsúfolása. 

“Láthatjuk a szörnyű pillanatot, amikor elindulnak felénk a varjak egy képről, ahol a varjaknak az volt a funkciója, hogy jeleket hagyjanak a kavargásban, hogy a háttérbe ne vesszünk bele.”

- írta le a “Csillagos égbolt” című műből készült animációt. 

Szerzői jogi dilemma

Manapság a mesterséges intelligenciának köszönhetően nem feltétlenül kell ecsetet és vásznat ragadnunk, hogy képeket alkossunk, sőt a kézügyesség hiánya sem jelent problémát. Az olyan ingyenes programok segítségével, mint a Midjourney vagy a DALL-E, bárki elkészítheti saját műalkotását. Ezek a szoftverek úgynevezett promptok segítségével valósítják meg a felhasználó elképzelését kép formában. Felmerülhet a kérdés, hogy az elkészült művek védhetőek-e szerzői joggal, és ha igen, kit illet? Az egyértelmű válasz az lenne, hogy a prompt megfogalmazóját, de a téma ennél sokkal összetettebb. A háttérben ott van az MI-modell létrehozója, aki kiválasztotta a bevitt alkotási információkat, a művészek, akiknek a műveit a modell betanításához alkalmazták, és persze maga a mesterséges intelligencia, ami a tartalmat elkészítette. Ez a dilemma 2022-ben az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala elé került, amikor Kristina Kashtanova le szerette volna védetni “Zarya of the Dawn” című képregényét, melyben az illusztrációkat teljes mértékben a Midjourney képgeneráló eszköz használatával készítette. A Hivatal álláspontja szerint az MI által generált eredmény nem kiszámítható és hiányzik belőle az emberi szerzőség, ezért nem védhető szerzői joggal, így csak a képregény elrendezését és a benne szereplő szövegeket nyilvánították Kashtanova szellemi tulajdonává.

Csalás és hamisítás?

A modern technológia nem csak egyedi ötletek megvalósításában segít, de utánzásra is képes. A mesterséges intelligencia elemezni tudja egy alkotó összes művét, olyan szempontok alapján, mint a forma, szín, elrendezés vagy dinamika, ezzel feltárva jellegzetes stílusjegyek ezreit. Így készítettek stílusanalóg festményt “A következő Rembrandt” projekt során is. A szakértők mély gépi tanulást (deep learning algorithms) alkalmaztak a vizuális zaj kiszűrésére, majd arcfelismerő szoftverrel elemezték a Rembrandt portrék alanyainak jellegzetességeit. Végül 3D nyomtatással hozták létre a festményt, amin külön rétegekként épülnek egymásra a vászon, az alapozás, és az ecsetvonások. Forrás: miro.medium.com

2016-ban a projekt befejezéséhez 18 hónapra és 20 szakértő (köztük adatelemzők, MI specialisták, és 3D nyomtatás szakértők) munkájára volt szükség. Kárpáti Andrea megjegyezte, hogy ez ma valószínűleg jelentősen kevesebb időt és emberi beavatkozást venne igénybe. Az előadó azt a kérdést is felvetette, hogy mi lenne, ha a projekt profitszerzés céljából készült volna? Vajon sikerülne eladni a frissen nyomtatott Rembrandt-ot egy aukción? Az értékelést befolyásolhatja, hogy a befogadó szerint alkothat-e remekművet a mesterséges intelligencia. Az előadáson említett kutatásban az ezzel kapcsolatos véleményeket olyan háttér változók alapján vizsgálták, mint életkor, nem és iskolai végzettség. Érdekes módon az idősebb korosztály a félelemből adódóan inkább hisz ebben, míg a fiatalabb generáció szerint ez a trend előbb utóbb lecseng majd, és a műalkotás megmarad az embereknek. Ugyanebben a kutatásban azt a konklúziót vonták le, hogy míg az ember által létrehozott művek erősebbek kifejező és esztétikai érték terén, az MI-generált alkotások több szempontból is élen járnak, mint például a kísérletezés és kockázatvállalás.

Mit rejt a jövő?

Végezetül Kárpáti Andrea elárulta, hogy szerinte a mesterséges intelligencia a művészetben és a pedagógiában nem lesz veszélyesebb, mint mi emberek vagyunk. A digitális technológiákat a kaméleonhoz hasonlította, ami átveszi a környezete tulajdonságait. Így tehát a mesterséges intelligencia felhasználási módjai is attól függően alakulnak, hogy kinek a kezében van az eszköz. Ami az MI szoftverek népszerűségét illeti, az előadó szerint 2024 elején elértek egy plátói állapotot, innentől pedig olyan faktorok befolyásolhatják a trend alakulását, mint például a hozzáférhetőség és az árazás. Egy biztos, a mesterséges intelligencia nem megy sehova, velünk marad örökre.