A bűnügyi regények és Sherlock Holmes megteremtője, akit a mai napig minden idők legzseniálisabb fiktív detektívjeként tartunk számon, Sir Arthur Conan Doyle 155 éve született.
A híres író 1859. május 22-én látta meg a napvilágot a skóciai Edinburgh városában, egy ír katolikus családban. Conan Doyle édesanyja Mary már fia kiskorában táplálta gyermeke képzelőerejét a sok mesével és történettel, amik segítségével anya és fia elmenekülhettek a valóságtól, az apa alkoholizmusától és a nehéz anyagi körülményektől.
http://37.media.tumblr.com/tumblr_m6sdwxsAnb1qkgkowo1_500.jpg
Nehéz gyermekkora ellenére Arthur Conan Doyle mégis elvégezte az orvosi egyetemet. Az Edinburgh-i egyetemi évei alatt ismerte meg Joseph Bell professzort, aki igen nagy hatást gyakorolt rá. A professzor igen híres megfigyelő volt, de ezenkívül energikusságával és munkamániájával igazi különcnek számított. Bell professzor személyisége és az egyetemi tanulmányok keveredéseként született meg később az író fejében Sherlock Holmes alakja.
Doyle 1882-ben kezdte meg praxisát, ám nem bizonyult sikeresnek, a páciensek elkerülték, így az idejét a történetei leírásával múlatta. Első jelentős alkotása A bíborvörös dolgozószoba volt, Sherlock Holmes és Dr. Watson főszereplésével, ami 1887-ben jelent meg. A későbbiekben az író szemészorvosként praktizált, de mint az önéletrajzából kiderült, egyetlen páciens sem lépett be az ajtón, így még több ideje maradt az írásra.
1902-ben ütötte lovaggá VII. Edward király, A dél-afrikai háború: oka és lefolyása című röpiratáért, amiben a búrok ellen harcoló angolokat védte, és amivel sikeresen igazolta Nagy-Britannia jogos jelenlétét a búr háborúban. Művét több nyelvre is lefordították, és az egész világon elismerték.
A fiatal Arthur Conan Doyle katolikus neveltetésben részesült, ám még fiatal korában elvetette azt, és szabadgondolkodóvá vált. Az 1900-as évek elején a spiritualizmus felé fordult, amit később 1917-ben nyíltan fel is vállalt, ennek oka felesége, fia és testvére halála volt. Úgy hitte ez az egyetlen út, hogy az ember halott szeretteivel kapcsolatot teremtsen. Ez az új hit teremtett ismertséget közte és Harry Houdini között (aki Weisz Erik néven született Budapesten), és ez vetett véget később a barátságuknak. Houdini nem tudta meggyőzni barátját a médiumok aljasságáról, valamint az ő trükkjeinek a szemfényvesztéséről és hamis mivoltáról.
Persze a népszerű skót író nevéhez nemcsak Sherlock Holmes köthető, hanem számos történelmi regény és Challenger professzor történetei is. Számos műfajban jeleskedett, nem csak a krimiben; szerzett színdarabokat, írt elbeszéléseket, regényeket, költeményeket, újságcikkeket is.
A 71 éves író 1930 július 7-én szívrohamban hunyt el, de a mai napig számos helyen tisztelegnek előtte emléktáblákkal vagy szobrokkal.
Challenger professzor kalandjai
A skót író nemcsak a történelmi írásairól és Sherlock Holmes kalandjairól ismert, hanem majdnem ugyanakkora népszerűségnek örvend a híres detektív mellett George Edward Challenger professzor is.
Első könyve Az elveszett világ 1912-ben jelent meg. A műben a professzor útitársaival egy expedíciót indít a dél-amerikai fennsíkra, ahol állításai szerint még élnek dinoszauruszok és egyéb őslények.
http://www.americanartarchives.com/beecham_the_lost_world60.jpg
Az író további két regényt, és két novellát is írt Challengerről: A mérgező övezet, A köd országa, Amikor a világ sikoltott, A dezintegrátor. A történeteiben nemcsak dinoszauruszok, hanem különböző misztikumok is szerepelnek, ami a spiritualizmus hatását mutatja a műveiben.
A leghíresebb az első regénye lett, Az elveszett világ, amit többször feldolgoztak, az első filmes adaptáció pedig 1925-ben jelent meg. Az egyik leghíresebb a 3 évadot megélt 1999-ben bemutatott sorozat, amit Magyarországon is híressé vált és a mai napig látható a televízióban. A másik népszerű megfilmesítés a BBC-által készített 2001-es két részes film. Bár a történet kicsit változó minden filmes adaptációban, mégis élvezhetőek és világhírűek.
Sherlock Holmes
Sir Arthur Conan Doyle valószínűleg soha nem gondolta, hogy Sherlock Holmes neve egy évszázaddal később egyet jelent a detektív fogalmával és a logikus gondolkodással. Mint ahogy már említettük, a nyomozó alakja egy egyetemi professzornak köszönhető, Joseph Bellnek, Dr. Watson alakját pedig az író részben magáról mintázta.
Doyle négy regényt és ötvenhat novellát írt, amiben a főszereplő mindenki kedvenc detektívje Sherlock Holmes. A műveket Dr. Watson narrálja, aki a detektív jó barátja. Tulajdonképpen Sherlock Holmes életrajzát ismerhetjük meg Watson szemén keresztül (persze akad olyan történet, amit maga Sherlock mesél el). A történetek folyamatosan jelentek meg, több mint negyven éven keresztül a The Strand Magazine-ban, csak később lettek belőlük könyvek és regények. Sherlock a viktoriánus kori Angliában élt, a történetek túlnyomó részt a 19. század végén, 20. század elején játszódnak. Sherlock utolsó története, Az utolsó eset 1914-ben játszódik, az első világháború idején.
http://sffbookreview.files.wordpress.com/2012/10/sherlock-holmes.jpg
Sherlock Holmes alapjaiban változtatta meg a krimi műfaját, mára az egyik legnépszerűbb könyvek között tartják számon. Mindenki ismeri, mégis igazából kevesen olvasták (beismerem, én sem olvastam el az összes történetét). A híres detektív azért jó pár kérdést felvet.
Például, honnan ered a neve? Maga az író is nehezen jutott dűlőre a név kérdésével, eredetileg Sherrinford Hope-nak akarta hívni (ismerjük el, eléggé szörnyű név). Később felesége javaslatára nevezte át Holmes-nak, de a keresztnevet csak jóval később változtatta meg. A kiadóknak és embereknek idegenen csengett a Sherrinford, így egy sokkal egyszerűbb és jobban hangzó nevet választott: Sherlock. Az új név meg is hozta számára a sikert és hírnevet. Ami még érdekesség, hogy John Watson karakterének a neve is eredetileg más volt: Ormand Sacker. Azt hiszem, hálásak lehetünk az akkori érzékeny fülű angoloknak, különben most Sherrington és Ormand kalandjait olvashatnánk.
Az első Holmes történet A bíborvörös dolgozószoba 1887-ben jelent meg, bár előtte az író többször is megpróbálta kiadatni, sikertelenül. A történet egy csapásra meghozta a 28 éves írónak a hírnevet, Sherlock Holmes azonnal sikert aratott. Az emberek azonnal rákaptak a különc detektív történeteire. Mikor 1893-ban az író megölte a karakterét Moriarty-val együtt (az utolsó eset), az olvasók kérésére és nyomására később mégis visszahozta, és megmagyarázta visszatérését (természetesen logikusan). Ez is mutatja, már korában mennyire híres volt a detektív. Azzal, hogy napjainkra szinte tömeghisztéria lett belőle, pedig nem meglepő.
Sherlock Holmes alakját számtalanszor dolgozták fel és formálták meg. Leghíresebb megtestesítői között ott van: Basil Rathboone, Jeremy Brett, Roger Moore, Michael Caine, Christopher Plummer, vagy a 21. századi feldolgozásokban: Jonny Lee Miller, Benedict Cumberbatch, Robert Downey Jr. Mindegyik mű más megközelítésből mutatja be a történeteket, minden színész tett hozzá valami újat és egyedit.
http://25.media.tumblr.com/tumblr_mcyew5hyHm1r6mt8go1_500.png
A mai filmipar is folyamatosan újra és újra feldolgozza, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben is újabb alkotásokat fogunk látni az ikonikus nyomozó főszereplésével. Ezzel nincs is baj, amíg igényesek és élvezhetők. Vegyük például a Robert Downey Junior által megformált Sherlockot, aki tökéletesen alakítja a bohó, különc, kissé őrült csodabogarat a viktoriánus kori Angliában. Imádom a Guy Ritchie filmeket, mint ahogy a két Sherlock filmjét is, bár szerintem kissé túl akcióhajhászra sikeredtek Conan Doyle műveihez képest.
A sorozatok pedig napjaink filmiparának egyik fő mozgatórugói. Sokkal népszerűbbek lassan, mint a filmek. Vegyük például a BBC Sherlock sorozatát (2010-ben jelent meg), ez volt az első olyan sorozat a detektívvel, ami kiszakadt a viktoriánus korból, és áthelyezte a detektívet napjaink Londonjába. A helyszín és szereplők ugyanazok (Baker Street 221/B, ki ne tudná ezt a világhírű címet), csak az idő más. Érdekes nézni, ahogy átadaptálták a könyv történeteit másfél órás kisfilmekké, hitelességét megőrizve. A hűvös, mindig meggondoltan és logikusan cselekvő Sherlock Holmes azonnal meghódította a világot. Ez a feldolgozás már az első résszel meghozta a várva várt sikert.
A másik népszerű sorozat napjainkban az amerikai CBS csatorna szériája, a Sherlock és Watson (külföldön Elementary néven sikert). Ez két évvel később jelent meg, mint a BBC sorozata, és bár ez is a napjainkban játszódik, nem ez az újdonság benne. Sherlock Holmes társa Dr. Joan Wattson, egy női karakter. Meghökkentő elsőre, talán valakiknek felháborító, mégis találó. Azonnal kíváncsi lesz az ember, hogy miért lett egy női karakter a nyomozó társa, és miért kellett az író történetét ennyire megváltoztatni. Itt is egy egészen más detektív karakterrel találkozhatunk, aki nem olyan rideg, mint az angol sorozatban szereplő alteregója (gondoljunk csak bele, ki látott már tetovált Sherlockot). Bár a logika és zsenialitás közös vonás. Hiszen ezért szeretjük Sherlock Holmest.
Én személy szerint mind a két sorozatot kedvelem, bár az angolok szerintem jobban csinálják azzal, hogy egy évad náluk háromszor másfél órás filmekből áll (ismerjük el, jó marketing húzás). Bár az is igaz, hogy a BBC sorozatában játszó színészt, Benedict Cumberbatchet sokkal nagyobb őrület övezi, mint az amerikai sorozatban játszó Jonny Lee Millert. Ami mondjuk érdekesség velük kapcsolatban, hogy a két színész együtt szerepelt Danny Boyle Frankenstein című színházi előadásában, ahol felváltva játszották Victor Frankenstein és a teremtménye szerepét. Ki gondolta volna, hogy egyszerre fogják később alakítani a híres detektívet?
Ezekből is látszik, hogy a kitalált detektív karaktere még napjainkban is foglalkoztatja az embereket, és érdeklődnek iránta (habár ma inkább egyszerűbb megnézni egy filmet vagy sorozatot, mint elolvasni a könyveket). Sherlock Holmes nagy hatással volt a társadalomra. Sokan az ő hatására mentek rendőri vagy nyomozói pályára, történetei pedig millióknak jelent a mai napig szórakozást és kötetlen pillanatokat. Egy olyan világban képviseli a logikát és a megfigyelést, ahol ma már nem divat gondolkodni. Sir Arthur Conan Doyle tényleg egy időtálló figurát alkotott meg, akinek a varázsereje soha nem kopik el, akire érdemes figyelni. Vajon gondolta az író, hogy egy ikont fog megalkotni? És lehet, hogy Sherlock Holmes még évszázadokig fent marad, ez vajon lehetetlen, vagy tény? Erre talán saját figurája adja meg a választ: „Régi mottóm, hogy ha a lehetetlent kizártuk, ami marad, az az igazság, akármilyen valószínűtlen legyen is.”
