Budapest. Az egykor pezsgő kulturális élettel rendelkező fővárost sok olyan csapás érte a történelem folyamán, ami mind a művészetek, mind a gasztronómia, tehát maga a kultúra életünkben játszott szerepének csökkenéséhez vezetett. Talán mostanában kezd újra magához térni ez a terület. Folyamatosan gyarapodnak a különböző programok: irodalmi estek, galéria- és kiállításmegnyitók, divatbemutatók, divathetek, számos foglalkozás és egyesület, melyek mind a kultúra fellendítésében segédkeznek.

Kép: bartokbelaut.hu

Ezek közül is az egyik legkiemelkedőbb a KULT11 Egyesület tevékenysége, akik egy egész utcányi projectet vettek a kezükbe, Bartók Béla Boulevard néven. A XI. kerületi Bartók Béla út kulturális központúsága nem számít újdonságnak; az 1920-as években az irodalmi elit “főutcájaként” volt a köztudatban. A 2013-ban alakult KULT11 tagjainak egyik fő célja az, hogy ma is hasonló szerepet töltsön be az emberek életében, illetve minél többen megismerjék ezt az általuk olyannyira közkedvelt közeget, ahol nemcsak irodalmi legendák, mint Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes, hanem számos más magyar tálentum élt és alkotott. A Bartók Béla Boulevard-ral való ismerkedést a KULT11 egy kulturális sétával valósítja meg.

Idegenvezetőnk, Péter Szilvia a Gellért téren egy kisebb történelmi bevezetőt tartott a XI. kerületről olyan érdekességekkel megtűzdelve, mint a Somossy Károly által megálmodott “lágymányosi Konstantinápoly”, mely, ha fél évig is, de Budapest legnagyobb vigadalmi negyede volt; vagy éppen az Augustus-korabeli, 500 ezüstdénárról elhíresült Eraviszkusz-ház története.

Kép:egykor.hu

Első élményünk a borokhoz kapcsolódik, amit nem máshol szereztünk, mint a nemrég megnyitott Vino Pianoban, ahol az inkább kisebb hírnévvel rendelkező magyar borászok és pincészetek vannak előtérben. Egyes, általuk forgalmazott borfajta nem lelhető fel más helyeken. Ha ellátogatunk a Vino Piano üzletébe nemcsak a ritka magyar borok ízét élvezhetjük, hanem a magyar képzőművészek alkotásait, sőt, ha szerencsénk van, egy magyar zeneművész előadását is meghallgathatjuk.

A Wisnovszky testvérek által vezetett Bor és Kézműves üzlet-műhely-galéria talán az egyik legsokrétűbb hely az utcában. A testvértpár mindkét tagjának mestersége, a borok és a kerámia, egyaránt bemutatásra kerül. Ottjártunkkor roppant érdekesen vezették le az említett termékek sorsát, amely megszületésüktől fogva hasonló. A szőlő a földből nyeri ki mindazt, amiből felnövekszik és melyből később bor készíthető; a kerámia alapjául szolgáló anyag szintén hasonló utat jár be mielőtt a kiégetés után késztermékké válik; a szőlőnek is “égetésre”, a Nap sugaraira van szüksége ahhoz, hogy megérjen. A vezetők nagyon fontosnak tartják, hogy a magyarországi kortárs fazekas-, üveg- és kerámiaművészek kiállításaival, egy kellemes borkóstolás mellett, tegyenek a kultúra érdekében. Ez természetesen a borkínálaton is megmutatkozik, amely Magyarország borvidékeiről begyűjtött borok sokaságával tevődik össze. Az általuk biztosított, a Gellért-hegyen termelt Budai Zöld szőlőből készült fehérbor a gyakorlatban is bizonyította Magyarország bortörténelmének sikerét. Az üzletben kiállított fantasztikus kerámiák pedig bármelyik otthon tökéletes dísztárgyai lehetnek.

Kép: faninfo.hu

Több szempontból is fontos megemlítenünk a Faur Zsófi Galériát, ahol a magyar kortársművészet van középpontban. Legfőbb tevékenységük a nemzetközi művészeti világban népszerűsíteni hazánk legjobbjait, melyet külföldi vásárokon való egyre aktívabb részvétellel érnek el. Ezek mellett a KULT11 egyik legaktívabban részt vevő egysége a kulturális élet felpezsdítésében a környéken és Budapesten. Festőművészek mellett fotográfusok, szobrászok és egyéb művészek alkotásait is bemutatják. Nekünk Gábor Áron festőművész Fülbesúgva nevű kiállítását volt szerencsénk megtekinteni. Múzeumpedagógus foglalkozásokkal több mint egy éve vonzzák a látogatókat, korcsoportonként és érdeklődési körönként különböző programokkal, melyeket Kormos Mercedes  képzőművész-múzeumpedagógus vezet. A galéria vezetője és névadója, Faur Zsófi nemcsak galériájába és a magyar kortársművészek nemzetközi elismertségébe fektet hatalmas energiát, hanem a Bartók Béla Boulevard és annak kulturális életének felemelkedésébe is, mint a KULT11 Egyesület elnöke.

Kép: i.ytimg.com

 Sétánk az újra régi fényében pompázó Hadik kávéházban végződött. Ez a ’20-as években virágkorát élő kávéház adott teret a magyar irodalom nagyjainak és asztaltársaiknak. Itt töltötte szabadidejének jelentős részét a kor irodalmi elitje; írók, költők, szerkesztők. Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, még Móricz Zsigmond is említi József Attilával való itteni találkozását. Az akkori virágzás Kaiser Adolfnak köszönhető, aki 1922-től vezette a Hadik laktanyáról elnevezett kávéházat. Ha hihetünk a korabeli pletykáknak, a kávé nem örvendezett a legjobb minőségnek, ami természetesen az idejárók hírneve miatt mit sem csökkentett a látogatók számából. A második világháború viharai ugyan elmosták, emlékét aligha tudták kitörölni a múlt hasábjairól. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2010-es újraindítása, ahol két különböző tér került kialakításra. Természetesen megmaradt a polgári kávéház modorú régies, 20-as éveket idéző, klasszikus kávézó, viszont közvetlen szomszédságában korunknak inkább megfelelő, modernebb, régi idők bohémságát a mai világra vetítő Szatyor bár és Galéria. 

Hadik Ház második aranykorát éli, ami többek között Juhász Anna irodalmi vezetőnek is köszönhető, aki, mint kulturális menedzser irodalmi szalont indított a kávéházban, melynek keretein belül beszélgetések, zenei produkciók és kiállítások kerülnek megrendezésre, melyek hatalmas sikere segít újra a kultúra központjává tenni a “lágymányosi pámpák” egykori legkedveltebb kávéházát.

Kép: m.cdn.blog.hu

Véleményem szerint a Bartók Béla Boulevard Budapest egyik legjellegzetesebb utcája. “Kész Párizs! “Az imént bemutatott kulturális központúsága, építészete és hangulata rögtön magával ragadja az arrajárót. Ez a kulturális séta segített megismerni egy olyan csodálatos helyet, melyet a hétről hétre szem elől tévesztettem. Ez az élmény nem valósulhatott volna meg a BUM Nonprofit Kft. és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nélkül. Köszönjük!

Kaprielian Souren Patrik