Nyilván mindenki tapasztalta már, hogy a Corvinuson pörög a hallgatói élet. Számos diákszervezet, szakmai program, érdekes előadás gondoskodik róla, hogy tényleg szinte minden hétre találj magadnak valami elfoglaltságot. És ha ez még nem volna elég, vagy egyszerűen csak egy zéhákkal teli időszak után inkább valami kikapcsolódásra vágynál, ott vannak még a bulik is. Valljuk be, ilyen téren sem kell szégyenkeznie egyetemünknek, hiszen a KöZGÁZ! TEAM és az ÖCSI rendszeresen kitesznek magukért, mégis azt hiszem, mindnyájan egyetérthetünk abban, hogy van egy rendezvény, ami minden itt tanulónak a szíve csücske, mert nem egyszerűen egy buli, hanem "A buli".

Igen, ahogy azt már a címből is ki lehetett találni a Közgáz Gólyabálról beszélek. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem igencsak elkapott a nosztalgia szűk egy héttel a neves esemény előtt. Eszembe jutottak a legszebb élmények, a számtalan felejthetetlen koncert, és eszembe jutott, ahogy a bőség zavarában szenvedve a színpadok és a kreatívabbnál kreatívabb egyedi helyszínek között cikázok. Utána eszembe jutott még néhány elfogyasztott ital, majd sajnos egyre kevesebb dolog, de valami még szerencsére felsejlett bennem: a gólyák. Az idei gólyák méghozzá, akik a nosztalgikus emlékek helyett (valószínűleg) izgatott várakozással „készülnek” az idei bálra. Őket szeretném ellátni néhány hasznos (vagy legalábbis annak szánt) tanáccsal.

Először is: érkezzetek meg kapunyitásra, azaz este 6 órára, mert ezt csak gólyaként tehetitek meg, és higgyétek el, hogy a Gólyabál egyetlen percét sem éri meg kihagyni. Nem is beszélve arról, hogy bent ingyen pezsgővel (!!!) várnak titeket, és megnézhetitek, miként ügyeskednek évfolyam- vagy éppen csopitársaitok a gólyatáncok (hiphop, latin, tangó, bécsi és angol keringő) előadásában. A táncok után pedig, maradva a szem receptorainak ingerlésénél, kezdetét veszi a Bálkirály és Bálkirálynő megválasztása, majd nem sokkal ezután azon kapod magad, hogy az idő teljesen elrepült, és te már valamelyik menő koncerten tombolva élvezed a buli elképesztő hangulatát.

Második jó tanácsom az lenne, hogy viszonylag meggondoltan igyatok! Ez most biztos kicsit atyáskodónak hangzik, de ne higgyétek, hogy én még nem keltem az éjszakai végállomásán, csupán arról van szó, hogyha annyira berúgsz a saját Gólyabálodon, hogy nem emlékszel majd belőle semmire, akkor azt biztos, hogy nagyon hosszú időn át bánni fogod. (Becsléseim szerint legalább egy évig, a következő őrületes Közgáz Gólyabálig.)

Harmadszor: látogasd meg az egyedi készítésű helyszíneket! Az instruktorok hat különböző tematikájú helyszínnel készülnek nektek az első és a második emeleten szétszórva, ahol a büfé kínálta italok mellé garantáltan jár az egyedülálló hangulat is.

A negyedik és egyben utolsó, igen egyszerű jó tanácsom pedig az lenne (és ez már nem csak a gólyáknak szól, hanem minden szórakozni szerető embernek), hogy gyere el, és érezd jól magad, mert ez tényleg „A buli”, ahol a Corvinus színe-javával együtt partizhatsz egy fergetegeset az egyetem főépületében. Mert ez a Közgáz Gólyabál, ahol úgy is ott leszel!