Rázva, nem keverve - A James Bond-franchise sikerének titka

image-4.png

A mindig jól öltözött, hidegvérű, de könyörtelen 007-es ügynök, aki kész meghalni Angliáért és a királynőért. Az évek során több színész játszotta a karaktert 25 kiváló filmben. Egy dolog viszont mindvégig változatlan maradt: a stílus és az elegancia.

2021. 05. 06. Írta: Gajdics Bálint, Képek: 007.com

A James Bond filmes franchise több szempontból is egyszeri és megismételhetetlen a filmtörténetben. Hasonló méretű filmes univerzum is kevés van - hirtelen a Marvel és Star Wars filmeket tudnám példaként felhozni. Már itt eltérést tapasztalunk: míg ezeknek a filmeknek a folyamatos megújulás és az új karakterek bemutatása, vagyis az univerzum bővítése a célja, addig a James Bond-filmek történetmesélésben nem sokat változtak az elmúlt 60 évben. Ennek ellenére akkora néző- és rajongótáborral rendelkeznek, mint a fent említett két franchise.

De miért rajonganak ezrek egy jókiállású, skót származású brit titkosügynökért 60 év és 25 elkészített film után is? A válasz szerintem a részletekben rejlik.

A kezdetek

Ian Fleming brit újságíró, aki a második világháborúban brit tengerésztisztként és hírszerzőként szolgált a szövetségeseknél, alkotta meg James Bond karakterét. Először 1950-ben gondolt rá, hogy élményeit és tapasztalatait papírra veti, és könyv formájában életre kelti a kémek izgalmas, romantikus, de veszélyes világát. Viszonylag rövid idő alatt írta meg a máig legjobb alkotásainak számító Casino Royale és Goldfinger című műveit. 

Fleming nem állt itt meg, tovább alkotott. A könyvek középpontjába a brit titkosszolgálatnak, az MI6-nek dolgozó Bond került, akit a hírügynökség világszerte bevet különböző terroristák, fegyverkereskedők és antagonisták megállításának érdekében. Saját elmondása alapján Bond karaktere különböző harcostársak vegyülete, akikkel személyesen találkozott küldetései során. Fleming a karaktert külsőleg magas, sötét hajú, sötét szemű, szikár kiállású, mégis hidegvérű, vérprofi ügynöknek írja le. Brit körökben és világszerte is elismerték munkásságát, a Casino Royale első adaptációja pedig már 1954-ben elkészült - bár ez a film még nem mozis, hanem televíziós fogyasztásra készült, így nem tekinthető a kánon részének. 1962-ben robbant be Sean Connery, mint az első mozis Bond, és a Dr. NO volt az első James Bond mozifilm, amit világszerte bemutattak.

image-2-2.png

A Connery-érában futószalagon készültek a filmek. 1962 és 1967 között öt egészestés filmet gyártottak, olyan Fleming klasszikusokat feldolgozva, mint a már említett Goldfinger vagy az Oroszországból szeretettel. Magát a karaktert és a tényt is, hogy mind a mai napig beszélhetünk Bond-filmekről, Connery legendás alakításának köszönhetjük. A tavaly októberben, 90 évesen elhunyt Sir Sean Connery fektette le az ikonikus karakter jellemének alapjait, amit talán azóta sem tudott felülmúlni egy színész sem.

A karakterek és az alaptörténet

A filmek alaptörténete általában könnyen kódolható, az éppen aktuális brit korszellemnek megfelelő. A kezdeti időszakban több film is készült a klasszikus hidegháború korszakában. A fő kérdés mindig az volt, hogy az Egyesült Királyság hol helyezkedik el a birodalmak erőviszonyait vizsgálva. A második világháború végével a fegyveres harcok ugyan lezárultak, de ebben az időben kezdődött meg a kémek aranykora: a hírszerzés, az ellenséges nemzetek céljainak feltérképezése és az esetleges árulások elkerülése került a középpontba, hiszen a nyílt háborútól mindenki félt, de a felszín alatt a konfliktusok tovább éltek. A Bond-filmek többsége is ezekből a történelmi hagyományokból merít: Bond nem egyszer került konfliktusba a szovjetekkel vagy a németekkel, de ugyanúgy a brit birodalmat fenyegető belső ellenség elhárítása is a küldetései között volt. 

Ahogyan változtak a történelmi viszonyok, úgy változtak a Bond-filmek sztorijai is. A hidegháborút felváltotta a high-tech fegyverekkel való üzletelés és visszaélés, az utóbbi időkben pedig a kiberbűnözés is előtérbe került. A filmek mindig a világ aktuális, titkosszolgálati szempontból fontos problémáit és kihívásait próbálják feldolgozni. Ilyen globális, a filmesek fantáziáját többször megmozgató problémák voltak az államok közötti állandó fegyverkezési verseny, a információval való visszaélés és kereskedés vagy akár a gazdasági ellentétek kiéleződése. Mindemellett természetesen moziról beszélünk, ezért elmaradhatatlanok a kornak megfelelő hatalmas kárral és a pusztítással járó robbanások, városokon vagy akár országokon átívelő üldözések vonaton, motoron, tengeralattjárón vagy éppen az űrben.

My name is Bond…:

Mindegyik film a jó és a rossz örökös harcát hivatott bemutatni. Az egyik oldalon Bond mellett visszatérő szereplő M, az MI6 főnöke, aki nem mindig ért egyet Bond eszközeivel, mégis teret enged neki. Miss Moneypenny és Q is szinte minden filmben feltűntek, mint Bond szövetségesei. Miss Moneypenny M titkárnőjeként tartja a kapcsolatot Bonddal, és nem mellesleg fülig szerelmes belé. Bond pedig szereti húzni az agyát. Bond sokszor Q-nak köszönhette az életét, hiszen egy-egy tollba épített robbanószerkezet vagy nyomkövető mindig hasznosnak bizonyultak az ügynök számára. A különböző, országokon átívelő összeesküvések feltérképezésében Felix Leiter, a CIA embere is feltűnik, aki bár nem akkora sármőr, mégis a segítségére tud lenni több alkalommal is.

Egy jól összerakott kémfilm azonban nem ér semmit egy karakteres főgonosz nélkül, akiknek filmenként eltérő elképzeléseik vannak a  világuralomról. Már az első, Dr. NO című film végén sejthető, hogy Bondnak szembe kell néznie egy befolyásos emberekből álló, világuralomra törő bűnszövetkezettel: ez a Spectre, aminek élén Ernst Stavro Blofeld áll, Bond mindenkori nemezise. Az ikonikus kopasz, macskasimogatós, forgószékes főgonoszt az évek során Telly Savalas, nemrégiben pedig Christoph Waltz személyesítette meg. A filmekben Blofeld mindig egy lépéssel Bond előtt jár, és minden alkalommal sikerül végül elmenekülnie. A legutóbbi Daniel Craig főszereplésével készült Bond-film végén kapja el először a kém az antagonistát, ami előrevetítheti a franchise teljes megújulását is. Természetesen nem minden filmben kerül elő Blofeld, de jelenléte minden alkalommal érezhető.

Blofeld:

Visszatérő karakternek nem mondható, de szereposztás szempontjából mégis szerves részét képezik a Bondfilmeknek a Bond-lányok. James Bond mindamellett, hogy minden filmjében igyekszik megmenteni a világot, szakít időt a romantikára is. A történetek során Bond és egy gyönyörű nő útjai minden alkalommal keresztezik egymást, az ügynök pedig brit eleganciáját és hidegvérű önbizalmát kihasználva csábítja el őket. Általában első találkozásukkor szokott elhangozni a filmtörténelem legismertebb bemutatkozása: „My name is Bond…James Bond”. A kor aktuális szépségikonjai mellett neves színészek is megkapták ezeket a szerepeket: így láthattuk Bond mellett Diana Rigg, Eva Green vagy éppen Halle Berry színésznőket is. Ezek a női karakterek, akik a történet során okkal vagy véletlen behálózzák a főszereplőt, végül mind engednek Bondnak, még akkor is, ha a történet elején még KGB ügynököt vagy halálos női bűnbanda vezetőjét alakítják.

„-Úgy hiszem ez egy női puska

-Ennyire ért a puskákhoz Mr. Bond?

-Nem, ennyire értek a nőkhöz.”

A siker kulcsa

Futballberkekben gyakran használt mondás, hogy győztes csapaton ne változtass. Szerintem a Bond-filmeknél is ez az igazság. Egyszerre akciófilm, kémfilm, dráma és thriller. A különböző, Bondot alakító színészek mind-mind más oldalról közelítették meg a karaktert, és mindenkinek megvan a kedvenc Bondja. De az vitathatatlan, hogy egyik film sem szakított a gyökereivel: olyan időtálló elemek tűnnek fel a mozivásznon, mint Bond kocsija, a különböző rejtett gombokkal telerakott Aston Martin, a vodka martini, amelyet főhősünk rázva és nem keverve fogyaszt, vagy a minden film elején lejátszott pisztolycső jelenet (gunbarrel scene). Természetesen a 25 film közül nem mindegyik sikerdarab. Találkozhatunk pocsékul megírt forgatókönyvvel vagy logikátlan történetvezetéssel, esetleg rossz színészi teljesítménnyel is. De a készítők - felismerve a hibákat -, mindig a tökéletességre törekedtek az évek során.

Gunbarrel jelenet:

Ha James Bond, akkor ki kell térni a filmek zenéjére is. A Bond-filmek elején felhangzó zene már a kezdetektől meghatározza a történet alaphangulatát. Bond-filmzenét alkotni egyszerre elismerés és óriási teher. Erre a feladatra olyan neves zenészeket és énekeseket kértek már fel, mint Madonna, Paul McCartney, Tina Turner vagy Adele. Érdemes meghallgatni még a Gyémántok az örökkévalóságnak vagy a Csak kétszer élsz című filmek zenéjét is.  A legfrissebb, No Time To Die című film megjelenését a koronavírus-járvány miatt már többször eltolták, de tavaly február óta ismert a film betétdala, Billie Eilish előadásában. A keményvonalas Bond-rajongók már a zene szövegében található rejtett utalásokból is próbálnak következtetni a még meg nem jelent film történetére és végkimenetelére.

A jövő

A 2021 novemberére halasztott, No Time To Die (Nincs idő meghalni) című film lesz Daniel Craig utolsó bevetése, mint James Bond. Ami utána jön, az csak találgatás. Sokan úgy gondolják, hogy ez a film valóban le fog zárni egy korszakot. Több helyen olvasható, hogy már a címválasztás sem véletlen. A legelső film címe a Dr. NO volt, melynek végén az antagonista elmenekül a víz alatti bázisáról, de súlyos égési sérüléseket szerez. 

Az új film címe előrevetítheti Bond első ellenfelének halálát, hiszen a No Time To Die címet úgy is lehet értelmezni, hogy eljött az ideje Dr. NO halálának. Az OMEGA óragyártó cég minden film előtt kiad egy Bond tematikájú, különleges, egyedi órát. Az új film közeledtével megjelent óra hátuljára ezt gravírozták: 007/62. A 007-es egyértelmű utalás Bond MI6-ben használt kódszámára, míg a 62 1962-re is utalhat. Ekkor jelent meg az első Bond film, a már említett Dr. NO. Ilyen és ehhez hasonló találgatások teret engednek annak az elképzelésnek, hogy ez a film és a legelső Dr. NO összekapcsolódnak,  és keretbe foglalják az eddigi Bond-filmeket. 

Még megtippelni is nehéz, hogy Craig és az új film után mi jöhet. Színészcsere már számtalanszor volt, és az esélyes jelöltekről is most is szó esik. Craig után egy színesbőrű vagy egy női karakter is eljátszhatja minden idők legismertebb kémjét. A mostani világ egyre inkább ráerőlteti a filmes univerzumokra az újítást, a folyamatos, aktuális problémákra reagálást. Úgy vélem, hogy egy történelmi alapokon nyugvó kémfilm esetében ez a megújulás nem feltétlenül célravezető megoldás. Mindemellett kíváncsian várom az új filmet, és hogy hogyan folytatódik a duplanullás ügynök története a 21. században.

James Bond zenék:

süti beállítások módosítása