Egy jól bevált páros, akiket a véletlen sodort egymás mellé. Egy corvinusos oktató és hallgató, akik közösen egy Országos Tudományos Diákköri Konferencia győztes dolgozattal és két Best Paper TDK és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjjal büszkélkedhetnek. Keszey Tamara tanszékvezető, habilitált egyetemi docenssel és Szücs Zoltán Corvinuson végzett hallgatóval beszélgettünk a sikeres TDK-dolgozatról, a témaválasztásról, a kutatásmódszertanról és a közös munka közben felmerülő nehézségekről.

2021.02.12 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Green Chameleon, Unsplash

Keszey Tamarát és Szücs Zolit az élet teljesen véletlenül sodorta egymás mellé. Zoli elsőévesként jelentkezett a Corvinus Marketing Tanszékhez demonstrátornak, ahol Tamara lett a mentora - és öt éven keresztül az is maradt. Ez a véletlen azért érdekes, mert a tanulókat sokszor olyan oktatóhoz osztják be, aki már tanította őket, ám Tamara alapszakon egyetlen tárgyat sem oktatott Zolinak. Ennek ellenére hamar kialakult közöttük az egyensúly és a szimpátia, ami egy OTDK győzelemig és két TDK Best Paper díjig repítette a konzulens-hallgató párost. 

A TDK, szakdolgozat vagy bármilyen tanulmány megírásának talán legnehezebb része a témaválasztás. Szerintetek hogyan kell nekiállni? 

Zoli: Az egyik legnehezebb része a kutatásnak a tudományos kérdés megtalálása. “Nagyon fontos, hogy az írás előtt pontosan meg tudjuk határozni a kérdést, és csak utána állhatunk neki a TDK megírásának - addig egyetlen betűt sem szabad írni” - idézi Zoli Tamarát, a mentorát. Az alapszakos témámat Tamara kutatási területe alapján választottam, aki a demonstrátori időszakom alatt bevont a saját szakterületébe - a vállalatok környezetében található turbulenciákról szóló nemzetközi kutatásokba. A mesterszakos TDK témáját (ipari örökségek) már teljesen személyes kötődés alapján vetettem fel Tamarának, ő pedig szívesen elvállalta, hogy konzulesként segítsen. 

Tamara: Nagyon fontos, hogy az írás előtt meghatározzuk a tudományos kérdést, és ebben fontos szerepe van mindkét félnek. A kutatási téma kitalálása egy inspiráló közös feladat, amely során a hallgatónak ugyanúgy bele kell tennie a saját intellektusát, mint az oktatónak. A hallgató legtöbbször az ötleteket hozza, amik az élet szinte minden területéről jöhetnek, legyen szó az élelmiszeriparról, a divatiparról vagy például Zoli esetében az ipari örökségekről.   

Meddig tart egy sikeres TDK megírása? Van-e bevált struktúra a kutatás és az írás során?

Zoli: Szerintem egy TDK írásnál nincsen bevált recept, és nem lehet meghatározni, hogy hány nap, hét vagy hónap szükséges a biztos sikerhez. Bármely tanulmány megírása egy iteratív folyamat - az írás és a kutatás során folyamatosan a témával kell élnünk, ezért is fontos, hogy olyan területet és kutatási kérdést válasszunk, ami tényleg érdekel minket. Nagyon nehéz egy olyan témában hónapokon át elmélyedni, ami nem érdekel minket és csak kényszerből csináljuk. Pontos időkorlátot tehát nem érdemes mondani, de a TDK leadása előtt legalább két hónappal érdemes elkezdeni a kutatást. 

Tamara: A kutatási folyamat legidőigényesebb és legnagyobb intellektuális kihívást jelentő része a kutatási kérdés kitalálása. Egy tudományosan újszerű kutatási kérdés megfogalmazásában a témavezetőnek segítenie kell a hallgatót, aki még nem rendelkezik kutatói tapasztalattal. Gyakori hiba, hogy a hallgatók még a kérdés megfogalmazása előtt elkezdik írni a dolgozatot, és a végén olyan dolgozat születik, amiről nem lehet tudni, hogy milyen kérdésre ad választ. Ha már megvan a kutatási kérdés, utána a dolgozat megírása, ha nem is gyerekjáték, de egy jól tervezhető folyamat, amit a konzulens folyamatosan támogat, visszajelzést és módszertani tanácsokat ad.

Ha két ember együtt dolgozik, akkor kikerülhetetlen, hogy kritikák is megfogalmazódjanak. De ahogy Andrej Szergejevics Koncsalovszkij is mondta “A kritika, bármilyen könyörtelen is, a szeretet kifejeződése, nem pedig az ellenségességé”. Így van ez egy TDK-nál is, mikor a hallgató több napon keresztül dolgozik egy-egy fejezeten, a lehető legtöbbet próbálja meg magából kihozni, a konzulens mégis kommentekkel teli anyagot küld vissza.

Ne felejtsük el, hogy mind a konzulens, mind a hallgató mögött hús-vér emberek állnak, érzésekkel és saját személyiséggel.

Hogyan élték meg a közös munkát? Mi a legnehezebb a konzulens-hallgató együttműködésben?

Zoli: Tamarától már az elejétől kezdve megkaptam a támogató hátteret, legyen szó az alapszakos vagy a mesterszakos TDK-ról. Ha elküldtem neki a részeredményeket, pár nap múlva már jött is vissza a lelkiismeretesen átnézett anyag, amiből nem hiányoztak a kommentek. Ilyenkor mindig megpróbáltam egy kicsit eltávolodni a témától, mély levegőt venni és segítségként ránézni a javításokra. Ha szakmai kritikaként és segítő dologként fogja fel az ember (mint ami egyébként), akkor előnyére fog válni a kutatásnak. 

Tamara: Bizony olykor tőlem is kritikus kommenteket kapott Zoli, de a javítások nem ellene szóltak, hanem érte.

Számos szakmai konfliktusba ütközhetünk a dolgozatok megírása során, de közben mindig észben kell tartani, hogy a kritikák nem ellenünk szólnak - a legfontosabb dolog, hogy szét kell választani a szakmai és érzelmi kritikát.

Szakmai kritika nélkül nagyon nehezen lehet fejlődni és előrevinni a kutatást, éppen ezért a hallgatónak semmiféleképpen nem szabad magára vennie a kemény szavakat. A sikeres együttműködés másik kulcsa a közös tisztelet - egyiküknek sem szabad túldominálnia a másikat, és rugalmasnak kell lenni. 

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Milyen előnyt ad a munkaerőpiacon a TDK oktatói és hallgatói szempontból?

Zoli: A TDK egy elismert eredmény a munkaerőpiacon, és a HR döntéshozók számára sokat mond el a hallgatóról - mind az, hogy a hallgató önként vállalta, hogy a szabadidejében továbbképzi magát, mind pedig a dolgozat témája. Ha feltüntejük az önéletrajzban a TDK-t, akkor egy lehetséges beszélgetési témát tud jelenteni az interjúkon, amiben a hallgató otthonosan érzi magát. A TDK presztízst és önkifejezést jelent, ami kiemelhet a tömegből. 

Tamara: A témavezető is sokat nyerhet egy ilyen együttműködésből - amellett, hogy érzelmi és szakmai alapon felbecsülhetetlen egy ilyen közös munka, az oktató karrierjére is hatással lehet. Ha egy egyetemi oktató előre szeretne haladni a ranglétrán, akkor minden pályázatban rákérdeznek arra, hogy kinek hány TDK-s hallgatója volt, és milyen eredményeket ért el. 

Habár a TDK-dolgozat megírására nincsen egy jól bevált recept, de íme néhány jó tanács egy kétszeres Best Paper díjas hallgatótól, ami sokat segíthet, ha te is hasonló eredményeket szeretnél elérni a felsőoktatás egyik legnívósabb versenyében:

1. Ne hagyd stresszelni magad! Ne figyeld folyton, hogy ki hány oldalt írt már. Szánj elég időt a kutatási kérdésre. Hallgass a konzulensedre, és bízz magadban, hogy a saját tempódban, nyugodtan tudj haladni előre. 
2. Találd meg a mentorod! A konzulensnek kulcsfontosságú szerepe van a TDK megírásában. Dönthetsz úgy, hogy szakmai alapon választasz, mert már célirányosan tudod, hogy milyen témában szeretnél írni, de dönthetsz személyes szimpátia alapján is. Mindkét út járható - a lényeg, hogy jól tudjatok együtt dolgozni.
3. Érdeklődj a téma iránt! Olyan témát válassz, ami tényleg érdekel téged. Ha nem szívből csinálod, hanem csak kényszerből, akkor az a dolgozatodon is meg fog látszani, és te sem fogod élvezni a munkát.