A Corvinus Egyetem Szenátusa megtartotta a tanév első ülését, amelynek fő témái a nemzetközi akkreditációs folyamatok, az üzleti adattudomány alapképzés elindítása, valamint a docensi kinevezések voltak.

2021. 09. 28. Írta: Engelbrecht Azurea, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Üzleti adattudomány szak indul a Corvinuson

Új, angol nyelvű, nyolc féléves képzés indulhat hamarosan a Corvinuson Data Science in Business néven. Az egyetem célja a szakkal olyan szakemberek képzése, akik értik és ismerik az adattudományi módszerek matematikai és statisztikai alapjait, azonban nem a kutatói-fejlesztői feladatokra koncentrálnak.

A szak elvégzéséhez 240 kredit teljesítése szükséges, amely gazdaságtudományi, matematikai és statisztikai ismeretekből, informatikai, valamint üzleti-módszertani inter- és transzdiszciplináris ismeretekből tevődik majd össze. A szak gyakorlatorientált lesz, és tizenkét hetes, kötelező szakmai gyakorlat is kapcsolódik hozzá.

A szakfelelős a szakfejlesztési folyamatot vezető Dr. Vas Réka egyetemi docens lesz. 

A Szenátus ellenvetés nélkül megszavazta a tervezett üzleti adattudományi alapképzés szakindítási anyagát. A képzés indításának időpontja attól függ, hogy az Információs és Technológiai Minisztérium mikor teszi közzé a képzési és kimeneti követelményeket, és mikor fogadja el a szakindítási anyagot. Legkorábban a következő, 2022/2023-as tanévben indulhat el az új szak.

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Az előléptetési pályázatok elbírálása

Az akadémiai életpályamodellel párhuzamosan új előléptetési rendszert vezetett be a Corvinus. Korábban a Szenátus, most az Akadémiai Életpálya Bizottság döntött a docensi előterjesztésekről. A Bizottságban három külsős oktató, három corvinusos oktató, valamint három rektorhelyettes vett részt.

Az egyetem hatvan előléptetési pályázatot bírált el, melyből harmincöt corvinusos oktató volt, huszonöt külsős. Összesen huszonhat docensi, egy egyetemi tanári, és harminchárom egyéb oktatói pályázatot bíráltak el. A döntés során többek között figyelembe vették a jelöltek kutatási munkáját, nemzetközi beágyazottságát, az új tematikákat és a módszertani innovációkat az oktatásban, valamint azt, hogy az egyre szigorodó egyetemi tanári követelményeknek mennyire felelnek majd meg a pályázók. Ezek alapján a bizottság végül tizenhét docensi és harminckét oktatói pályázatot támogatott.

Mind a támogatott, mind a visszautasított pályázók részletes visszajelzést kaptak, gyakran személyes konzultáció során.

A kinevezési okmányokat Dr. Takáts Előd fogja átadni szeptember 29-én, a Corvinus Faculty Clubban.

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Dr. Csicsmann László, az Életpálya Bizottság elnöke és az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes szerint sikeresen egyesítették a Corvinus három karának előléptetési gyakorlatát, azonban az értékelés terén van még helye az újításoknak. Noha bizonyos követelményeket minden jelöltnek el kell érnie, még a nemzetközi mércék sem határoznak meg számosított követelményeket: ez nehéz is lenne, hiszen ha a számokat vesszük alapul, lehet, hogy olyan jelöltek esnek ki az előrehaladásból, akik nem számosított területeken jeleskednek és végeznek értékes munkát.

Felmerült, hogy különféle, például külön oktatási vagy kutatói docensi pályázatokat írjanak ki, azonban ez szembe menne a nemzetközi elvárásokkal – a Corvinusnak pedig fontos, hogy megfeleljenek a nemzetközi mércéknek. Többen egyetértettek azzal, hogy szükség lenne bizonyos minimum elvárások felállítására, hogy jobban tudják értékelni, ki mennyire vesz részt a kutatói, oktatási és szolgálati tevékenységekben, illetve mennyivel haladja meg a minimumkövetelményeket.

Nem olyan egyszerű feladat mérni a különböző tevékenységeket. Különösen a szolgálati munka értékelése állítja kihívás elé a bizottságot, aminek az lehet a következménye, hogy azok kerülnek jobb helyzetbe, akik sokat publikálnak, az oktatási tevékenységük viszont háttérbe szorul. Felmerült, hogy különböző karrierutakat és fejlődési lehetőségeket kellene felvázolni, hogy a főként oktatással foglalkozó pályázókat motiválják. Dr. Takáts Előd kiemelte, hogy pontosan az ilyen felvetések miatt nehéz megtalálni az egyensúlyt a számosított kritériumok és a szubjektív értékelés között.

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

December elejére várható az EQUIS akkreditáció eredménye

A Corvinus augusztus 10-én benyújtotta az önértékelő jelentést, amely az EQUIS akkreditációs folyamat fontos része. A Gazdálkodástudományi Kar 2018-ban már megkapta az EQUIS minősítést, az idei akkreditációs folyamatban azonban a teljes egyetemre szeretné kiterjeszteni a minősítést a Corvinus. Az egyetem hallgatóinak is jelentős szerep jutott a pályázati anyag összeállításában a HÖK-ön, illetve az egyes diákszervezeteken és szakkollégiumokon keresztül, ugyanis az önértékeléshez tartozik egy hallgatói jelentés is.

Az akkreditáció részeként az egyetemről szakértői értékelés készül online formában október 2-5 között. Először az egyetem vezetése mellett a programportfóliót és a pénzügyi ellenőrzést figyelik meg. Ezután az értékelők két hallgatói csapatot hallgatnak meg, beszélgetnek a vállalati partnerekkel és az alumni közösség tagjaival, majd a Faculty Development projekt is külön blokkot képez.

Az EQUIS akkreditációs folyamat eredménye – az átfogó, széleskörű vizsgálat után – december elejére várható. Dr. Szántó Zoltán Oszkár nemzetközi rektorhelyettes szerint a Corvinus jó esélyekkel várja a szakértői csapatot.