Till Gábor egyike annak a négy hallgatónak a Budapesti Corvinus Egyetemen, akik 2023-ban kitartó munkájukért megkapták az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Pro Scientia Aranyérmét a közgazdaságtudományi szekcióban, valamint Gábor elnyerte az OTDK legjobb pályamunka és a Budapesti Értéktőzsde Kochmeister-díját is.

Írta: Bekiarisz Efi

Borítókép: Till Gábor

Gábor úgy gondolja, hogy mindenki számára létezik olyan téma, aminek a mélyebb megértése érdekében hajlandó erőfeszítéseket tenni, függetlenül attól, hogy milyen tudományterülethez tartozik. Ha valaki szívesen foglalkozna tudományos elemzésekkel és kutatással, a Pro Scientia erre remek lehetőséget nyújt, és rengeteg, még ismeretlen kaput nyithat ki. 

A Pro Scientia Aranyérmet kétévente ítélik oda 45-50 fiatal kutatónak 16 különböző szekcióban tudományos pályamunkák alapján. A Pro Scientia Aranyérem komplex egyetemi munkásságért jár, beleszámítanak a TDK (Tudományos Diákköri Konferencia) és OTDK (Országos Tudományos Diákköri Konferencia) helyezéseken túl a külföldi félévek, nyelvvizsgák és az egyetemi tanulmányi átlagok és versenyek is.

Gábor  egyetemi tanulmányait 2017-ben kezdte meg a Corvinus Egyetemen pénzügy és számvitel szakon. Ezekben az években speciális pénzügyi matematikát is tanult, majd alapszakos tanulmányait követően egy éven keresztül menedzsment tanácsadóként dolgozott. Tanulmányait a Corvinus pénzügy mesterszakján folytatta befektetéselemző specializáción és közben elvégezte a CEMS Master in International Management Double Degree programot is, melynek keretében a London School of Economics-on, majd később az MNB Intézet révén Amerikában a Harvard University-n is tanulhatott. 

„A pénzügyek világa már gyerekkorom óta foglalkoztat, főleg a tőzsde és a tőkepiacok megértése” – meséli Gábor, arra a kérdésre válaszolva, hogy mi vonzotta ennyire a választott egyetemi szakokban. „Külső szemlélőként azt látjuk, hogy a pénzügyi szektorban  öltönyös, nyakkendős emberek beszélgetnek gyakran hangzatos, komolynak tűnő kifejezéseket használva, amelyek a kevésbé beavatottaknak elsőre nehezen érthetők. Ennek a nyelvnek a megértése és pénzügyi elméletek hétköznapi példákra való átültetése motivált.” – magyarázza Gábor. Kiemelte, hogy őt az ösztönözte a fejlődésre és tanulásra, hogy külsőből belső szemlélővé váljon. Sőt, az is céljává vált, hogy másokat is segítsen abban, hogy komfortosan mozogjanak a pénzügyek bonyolult világában. Gábort érdekelte a csapatok vezetése, illetve vállalati szintű stratégiai problémák megoldása. „Innen jött az ötlet, hogy a mesterszakon a pénzügy és menedzsment ötvözetét válasszam” – mondja. A jövőben vállalatvezetési és pénzügyi tanácsadással szeretne foglalkozni  stratégiai tanácsadóként.Forrás: Till Gábor 

A kutatás és szakdolgozatírás folyamata

Gábort konzulensének egyik gyakorlati órája, az Empirikus eszközárazás inspirálta a tudományos kutatás megkezdésére. Neszveda Gábor, a témavezetője, nemzetközi PhD-t szerzett, amelynek köszönhetően olyan elemzési módszertanokat oktatott, amelyek egyedülállóak Magyarországon, és a részvénypiacok elemzése során kiemelkedő segítséget nyújtanak. „Ezen a tőzsdei kereskedési stratégiákat vizsgáló órán az első beadandómmal egyben az első kutatómunkám is megszületett, amelyet néhány évvel később publikáltam is” – magyarázza Gábor. Ezután több projekten dolgoztak együtt, aminek köszönhetően Gábor a kétévente megrendezésre kerülő OTDK-ra két TDK tanulmánnyal nevezett be. Két különböző szekcióban indult, és mind a kettőben első helyezést ért el.

Első munkáját a zöld pénzügyek és válságállóság témájában írta. Napjainkban a vállalatok fenntarthatósági szintjét az ESG skálarendszerrel mérik a minősítő cégek. „Ez azt jelenti, hogy egy-egy vállalatot környezeti (E), társadalmi (S) és vállalatirányítási (G) szempontból, egy nullától százig terjedő skálán osztályoznak” – magyarázza Gábor. Ő azt vizsgálta, hogy a skálán elért pontszám és a vállalat krízishelyzetbe kerülése között mekkora a statisztikai kapcsolat. Eredményei alapján a jobb fenntarthatósági besorolás nincs a vállalat jövedelmezősége ellen – ami a verseny zsűrijét is igencsak meglepte –, továbbá bizonyos mértékig csökkentheti a hozambeszakadás valószínűségét is, ha egy vállalat ügyel az említett három dimenzióra. „A jelenségnek több magyarázata van: ilyen vállalatok transzparensen működnek, így kevesebb jogi kockázat merül fel, illetve, ahogy drágulnak a szén-dioxid-kvóták, egy zöld szempontból korszerű vállalat kevésbé kitett a szabályozási nehézségeknek” – fejezte be a gondolatot Gábor.

Egy másik projektmunkája a tőzsdei kereskedési stratégiák modellezésére fókuszált  a frankfurti tőzsdén. Azt vizsgálta, hogy a múltban jól teljesítő részvények a későbbiekben is felülteljesítenek-e a piacokon, illetve, hogy a rosszabbul teljesítőkre milyen jövő vár. Gábor elemzésében a momentum-stratégiát modellezte, és különböző pszichológiai tényezőkkel próbálta alátámasztani azt. „Szerintem a tanulmány azért aratott akkora sikert, mert a pszichológia és a pénzügy kombinálása érdekes és figyelemfelkeltő eredményekre vezet” – fűzi hozzá.

Gábor tanácsai, ha kutatásra kerül a sor:

Gábor több éven keresztül is együtt dolgozott témavezetőjével, és az a tapasztalata, hogy érdemes az egyetemi évek alatt keresni egy olyan mentort, aki jártas az adott szakterületen, valamint rendelkezik nemzetközi tapasztalattal. A helyes iránymutatás nagyon sokat tud segíteni abban, hogy releváns kérdést vizsgáljunk és jó irányba induljunk el egy téma kapcsán, valamint fel is tudja gyorsítani a kutatási folyamatokat és szakirodalom megértését, ha a témavezető készségszinten tisztában van a szakterülettel „Én mindig hittem a közös munkában és mentorprogramokban, mert azt gondolom, hogy a közös munka során rengeteget lehet tanulni a tapasztaltabb féltől.”

„Szeretek megkérdőjelezni dolgokat és szkeptikusságom okán magyarázatot keresni az engem foglalkoztató kérdésekre” – emeli ki Gábor. Egy kutatásban fontos, hogy az ember releváns kérdéseket tegyen fel és az adódó problémákat megoldva, a dolgok mélyére ásva, magyarázatot adjon egy-egy alá nem támasztott állításra, és konzisztens, logikus érvelést építsen fel. Gábor azt hozta fel példaként, hogy adatbázisok és vállalati esetek révén számos elmélet helyessége tesztelhető. „Amikor találkozunk valakivel, aki nagy magabiztossággal fejti ki számunkra, hogy a nagykönyvben mi hogyan van megírva, ezt vagy egyszerűen elfogadjuk, vagy megcáfoljuk, vagy utánanézünk és bebizonyítjuk, hogy mi az igazság” – meséli Gábor. 

„Visszatekintve a korábbi munkáimra egyértelműen azonosítható egy tanulási görbe, az elemzés egyben egy fejlődési folyamat is.” Időbe telik, mire az ember komfortosan mozog egy témába és belejön a kutatómunkába, de fontos, hogy a kezdeti szakaszban ne veszítsük el a motivációt, mert minden kezdet nehéz. Gábor azt tanácsolja a szakdolgozatírás előtt állóknak, hogy jelentkezzenek TDK-ra is, ha tehetik, mivel a versenyen gyakorlati kommunikációs tapasztalatot szerezhetnek és egyúttal szakmai visszajelzést is kaphatnak. Forrás: Till Gábor

„Bár a jó témaválasztás és annak relevanciája nagyon fontos, nem mindegy, hogy milyen eszközökkel vizsgáljuk azt.” A módszertani előismeret elengedhetetlen a sikeres kutatási folyamatban, hiszen a végső tanulmányon pillanatok alatt meglátszik, hogy ki milyen szaktudással rendelkezik, és mennyire professzionális az adott elemzés. A jó konzulens ezt a folyamatot segítheti, de a módszertannal és elméletekkel foglalkozó órák is elengedhetetlenek a sikerekhez. „Ezután strukturáltan kell megfogalmazni a fő eredményeket, kiemelt figyelmet fordítva mondanivalónk gyakorlati hasznosíthatóságára.”

Az időbeosztás is döntő tényező lehet, hiszen egy kutatás elvégzése hónapokba is telhet, a szakirodalom feldolgozására és eredmények kontextusba helyezésére időt kell szánni, a pályamunka tökéletesítése és szerkesztése pedig szintén nagy időbefektetést igényel. „Én egybefüggően készítettem el minden alkalommal a tanulmányaimat, olyan időszakban, amikor pár napig csak erre a projektre tudtam fókuszálni” – magyarázza Gábor. Tapasztalatai alapján ez a leghatékonyabb módszer, mert így tényleg el lehet benne mélyülni. 

„Számomra nincs egy bizonyos példakép, inkább minden emberben megtalálom azt, amivel engem inspirálni tud. Szerintem mindenkiben van valami, ami miatt érdekes a története és fel lehet nézni rá, akár, ha csak arra gondolok, hogy egy sportoló is hányszor kel fel hajnalban, konzisztensen edzésre jár, és hosszú távon egy célért küzd. Emellett én személy szerint szeretem ambiciózus személyekkel körülvenni magam és kedvelem az inspiráló idézeteket is.” – mondta Gábor. 

A több generációt felölelő Pro Scientia-közösség lassan már harminc éve működik, napjainkban is újabb és újabb ambiciózus fiatalokkal bővülve. Ha te is kedvet kaptál és szívesen belevágnál egy kutatásba, ne habozz!