A klímaváltozás kapcsán rengeteg a bizonytalanság, ez alól pedig a szőlőtermesztés jövője sem kivétel. Az Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián Dr. Lakatos László, az Eszterházy Károly Egyetem Környezettudományi és Tájökológiai Tanszék docense, arról tartott előadást, hogy milyen változásokra számíthatunk hazánk borvidékein a megváltozó éghajlati tényezők tükrében.

2021.05.05. Írta: Lénárd Csenge, borítókép: Pixabay

Lokáció, mint a minőségi bor kulcsa

Hazánk a szőlőtermesztés északi határán helyezkedik el, ezért a késői érésű és nagy hőigényű fajtákat nem lehet biztonságban termeszteni, legalábbis egyelőre. Azt, hogy melyik földrajzi terület milyen szőlőfajta termesztésére alkalmas, elsősorban két dolog befolyásolja: a vegetációs időszak hossza és a csapadék mennyisége. Napjainkban sok vizsgálat folyik arról, hogy milyen hatással lesz ezekre a tényezőkre a klímaváltozás Európában. Ezek eredménye alapján az előadó szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy mivel a vegetációs időszak hosszabb lesz, és  a szőlőnek több ideje van növekedni, a melegigényes mediterrán típusú szőlőfajták termesztésére is lehetősége nyílik a hazai borászoknak.

“A tőlünk északabbra fekvő országok is jobb helyzetbe kerülhetnek a bortermelés tekintetében, de azért arra nincs reális esély, hogy a közeljövőben a skandináv térségben nagy volumenű szőlőtermesztésre nyílna lehetőség” – mondta  Dr. Lakatos László. Noha Norvégia és Izland valószínűleg nem a borászatairól lesz híres, Lengyelországban és Németországban az előrejelzések szerint a melegedés hatására egyre nagyobb biztonsággal valósulhat meg a szőlőtermesztés.

Ezek az előrejelzések már majdhogynem kívánatos képet festenek a klímaváltozásról, hiszen melyik ország lakosa ne örülne a jobb minőségű boroknak? Ám ennél sokkal árnyaltabb a kép.

Eltűnő borvidékek

Míg a klímaváltozásnak az északi szélességeken lehet pozitív hozadéka a szőlőtermesztés tekintetében, a déli területek komoly kihívásokkal nézhetnek szembe. Európában az elkövetkezendő időszakban a szárazság mértéke jelentősen növekedhet, így  Spanyolország, Olaszország és Görögország területén termőterületek tűnhetnek el.

A csapadék mennyiségének csökkenése kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy miért nem oldják meg a szőlősgazdák öntözéssel a szárazság problémáját. Ennek az a magyarázata, hogy Európában nem divat a szőlő öntözése, mert úgy gondolják, hogy a minőség rovására mehet. Az előadó rámutatott arra, hogy ez nem feltétlenül van így, és kifejezetten jó megoldás lehet a szabályozott, vagy más néven szárazság fenntartó öntözés. A megfelelő vízadagolás megvédheti a növényt a kiszáradástól, egy bizonyos mértékű szárazság fenntartása mellett sem a csemegeszőlő, sem a borszőlő minősége nem fog romlani a veszélyeztetett területeken.

Kép: Lénárd Csenge, Közgazdász

A klímaváltozás elvesz, de ad is

A klímaváltozás kapcsán nem sűrűn beszélhetünk pozitívumokról, de a szőlőtermesztés esetében létezik napos oldal. Az mindenképpen jó hír, hogy a nagyobb hőigényű szőlőfajták is otthonra találhatnak hazánk borvidékein, így növelve Magyarországon a borkultúra sokszínűségét és minőségét. Az új fajták megjelenése mellett olyan új területek is bevonhatóak a borgazdálkodásba, ahol napjainkban csak kismértékben vagy nagy bizonytalansággal lehetséges szőlőt termeszteni. A borkultúra felerősödésére is számíthatunk a jövőben, illetve a megváltozó éghajlati feltételek miatt a szőlészek és borászok szerepe is felértékelődik.

A klímaváltozásnak tehát vannak előnyei hazánk borgazdaságára nézve, de nem szabad megfeledkezni a jelenség árnyoldaláról sem. Az elsődleges probléma a borok alkoholtartalmának növekedése. Ez azért aggasztó, mert ha a bornak hirtelen megnő az alkoholtartalma a szokványoshoz képest, az befolyásolja az élvezeti értékét is.

Ne feledjük, a borfogyasztás célja nem a lerészegedés, hanem a kulturált kóstolás és a különbségtétel képessége a jó és kevésbé jó bor között.

– mondta Dr. Lakatos László.

További probléma, hogy a növekvő hőmérséklet miatt a borok savtartalma csökken, így azok elveszíthetik karakterisztikus jellemzőiket. A szélsőségesebb vízellátottság sem kedvez az iparágnak, hiszen jelentős lehet a termésingadozás.

A tökéletes bor – vágyálom vagy elérhető cél?

A tökéletesség elvont fogalom, mindenkinek mást jelent. Vannak azonban bizonyos klimatikus feltételek, amik ha teljesülnek, egy hozzáértő borász közreműködésével garantált a minőségi bor. Az ideális körülmények megteremtéséhez csupán egy dologra van szükség: a klimatikus stressz hiányára. Ez egyszerűen hangozhat, de korántsem az. Ahhoz, hogy a klimatikus stressz elkerülhető legyen, sok éghajlati tényező harmonikus együttállása kell.

Nem fordulhat elő sem a forró nap, sem pedig a trópusi éjszaka jelensége. Az előbbinél a nappali hőmérséklet nem érheti el a harmincöt celsius fokot, az utóbbinál pedig az éjszakai hőmérséklet nem emelkedhet húsz fok fölé. Ha ezek valamelyike teljesül, problémákat okozhat a szőlő növekedésében, míg ha mindkettő, akkor hőstresszes állapotról beszélhetünk, ami garantáltan ártalmas a szőlőnek. A klimatikus stressz hiányának további feltétele a késő tavaszi fagyok elmaradása és a megfelelő csapadékmennyiség megléte.

A Kárpát-medence nyer, de mi lesz a többiekkel?

Az éghajlati tényezők alapján fel lehet állítani különféle indexeket, amik a következő száz vagy százötven évet jelzik elő. Az információ ebben az esetben is hatalom: a megfelelő adatok birtokában a termesztési terület függvényében meghatározhatóak egy szőlőfajta  fagykár kockázatai.

Az egyes borvidékek ugyan jelentősen eltérhetnek egymástól a termeszthetőség tekintetében, de összességében azt mutatják az előrejelzések, hogy a század utolsó két évtizedére hazánk legtöbb borvidékén javulni fog a termeszthetőség.

A déli országok helyzete már kevésbé szerencsés, de számukra is adottak bizonyos védelmi intézkedések. Növényvédelmi, fagyvédelmi vagy öntözési rendszer bevezetésével megvan a lehetőségük, hogy védekezzenek a kedvezőtlen időjárási hatások ellen, és így a minőségi szőlőtermesztés fenntartható lehet a jövőben is.

Az, hogy a bekövetkező változásokat a fejlett technológiai megoldásoknak köszönhetően bizonyos szintig képesek lesznek kezelni a szőlészek, nem azt jelenti, hogy ez egy természetes folyamat. A klímaváltozás elleni legjobb védekezés a megelőzés, nem pedig a kialakuló tünetek felszíni kezelése. Az a legfontosabb, hogy mindenki a lehetőségeihez mérten cselekedjen, és a tőle telhető legtöbbet megtegye a környezetéért! Ha így teszünk, számos káros folyamat visszafordítható, és még sokáig élvezhetjük Földünk vendégszeretetét.