Új csúcsok felé – A felvételi ponthatárokról és az átalakulás eddigi eredményeiről a Corvinuson

ml_210723_02.jpg

A Corvinus Egyetemen az új tanév magas ponthatárokkal, új rektorral és a folytatódó átalakulással indul majd. A sajtóháttér-beszélgetésen az egyetem vezetősége értékelte a felvételi és az átalakulás eddigi eredményeit, illetve ismertette a további terveket.

2021.07.23. Írta: Engelbrecht Azurea. A borítóképen: Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes, Dr. Takáts Előd rektor, Anthony Radev elnök és Molnár Dorina HÖK elnök a reggeli sajtóbeszélgetésen. Fotó: Mudra László

Idén rekordmagas ponthatárokkal vették fel a Corvinusra az ősszel kezdő hallgatókat. Az egyetem folytatja 2019-ben elkezdett átalakulását, és úgy látszik, a megújuló szakok és struktúraváltások meghozzák a várt eredményt: az egyetem népszerűsége és a jelentkezők száma is növekszik.

Idén 2304 hallgatót vettek fel a Corvinusra. 11,4 százalékkal nőtt országosan a felsőoktatásba jelentkezettek száma – ez a szám a Corvinuson jóval magasabb –, az első helyes jelentkezések 24 százalékkal nőttek.

Magyarország is jól járhat

b_b_8_2.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Míg az elmúlt négy évben az átlag felvételi ponthatárok 435-438 között mozogtak – a felvi.hu élmezőnyébe helyezve a Corvinust –, idén az átlag 456 pont lett. Dr. Takáts Előd, az egyetem új rektora arról beszélt, a ponthatárok növekedése hogyan illik bele a rektori programjába és az egyetem stratégiájába. Az új rektor célja regionális elitegyetemmé alakítani a Corvinust, amely képes felvenni a versenyt az amerikai és a nyugati egyetemekkel, és amely – személyes tapasztalatait említve – nemcsak hazai, hanem nemzetközi akadémiai és karrierlehetőségekre készíti fel a hallgatóit.

Tervét a hegymászáshoz hasonlította: noha már elértünk egy magaslatot és folyamatosan fejlődünk, ideje célba venni a magasabb csúcsokat, és lépésről lépésre felmászni. A rektor szerint ezt a távot nagyjából 2-6 év alatt lehet megtenni, kulcsfontosságúnak pedig az élményszerű tanulmányokat, a kutatási kultúraváltást és a nemzetköziesítést tartja. Szerinte az itthoni elitképzés azért elengedhetetlen, mert ez megakadályozhatja a jobb, külföldi egyetemek agyelszívását, és elősegítheti Magyarország kilépését a közepesen fejlett országok csapdájából.

“Ha olyan gazdasági és társadalomtudományi elitet akarunk, amely érzékeny a magyar gazdaság és társadalom problémáira, akkor azt itthon kell képezni” – mondta Dr. Takáts Előd.

Az átalakulásról – hogyan tovább?

ml_210723_15.jpg

Dr. Takáts Előd és Anthony Radev. Fotó: Mudra László

A szakok mellett a tandíjak is változtak. Noha jelentős növekedés tapasztalható, ez egyrészt az inflációkövető emelés miatt, másrészt a korábban külön tételként megjelenő idegennyelvi hozzájárulás miatt tapasztalható, amelyet idéntől tartalmazni fog a tandíj. Ez utóbbi valójában nem jelent nagyobb terhet a diákoknak, hiszen az eddigi nyelvi hozzájárulást sem az állami támogatás, sem a Corvinus-ösztöndíj nem fedezte – mivel mostantól beleszámítják a tandíjba, a térítésmentes képzések valóban térítésmentessé válnak.

Anthony Radev, a Corvinus Egyetem elnöke szerint a fizetős és önköltséges hallgatók arányának növekedése minimális, és betudható a sok külföldi diák érkezésének is, hiszen ők az önköltséges kategóriába számítanak. Az elnök szerint nem tervezik csökkenteni a fizetős hallgatók arányát, de a lényeg, hogy olyan egyetemmé váljon a Corvinus, ahol megéri fizetni, mert ez egy befektetés a jövőbe.

“Van egy álmunk, hogy minden kiemelkedő képességű társadalmi vagy gazdasági terület iránt érdeklődő diák úgy jelentkezzen a felvin, hogy első helyen Corvinus ösztöndíjas, második helyen Corvinus önköltséges” – mondta az elnök.

ml_210723_05.jpg

Dr. Szabó Lajos. Fotó: Mudra László

Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes szerint a Corvinusnak 2019 óta világos stratégiája van, a felvételi ponthatárok pedig ennek gyümölcsei. A nemzetköziesedéssel vonzzuk a külföldieket, hogy azok a legkiválóbb itthoni hallgatókkal dolgozhassanak és szerezhessenek tapasztalatot. A folyamat része az is, hogy egyre több angol nyelvű szak indul, és az egyetem minél inkább igyekszik kiszélesíteni a külföldi lehetőségeket – akár azzal, mint a nemzetközi gazdálkodás szak esetében, hogy a tantervbe is beépítenek egy külföldi félévet.

A megújulást a járvány sem akadályozta meg, folytatódott az innováció: a szakfejlesztések, a digitalizáció – amelynek még hasznos is volt az átállás az online oktatásra –, illetve az új szakok kialakítása is folytatódik. A szakstruktúrák átalakítása többek között abból áll, hogy általánosabb, átfogó képzést nyújtsanak az alapszakok, és a mesterszakok ezeket kiegészítsék, specializáljanak. A tantárgyakat és a módszertant is az alapján igyekszenek kialakítani, hogy a munkaadók milyen elvárásokat támasztanak az egyetemet végzettek elé.

“Az élményszerű tanulás elsősorban nem az, hogy vidáman jönnek ki a hallgatók a tanteremből, hanem a felfedezés, a tudás, a tanulás örömét sajátítják el” – mondta az oktatási rektorhelyettes.

Több új szak és egyéves képzés indítása vár jóváhagyásra, amelyek Magyarországon elsőként jelennek meg – ilyen például a Philosophy, Politics and Economics szak, mely a filozófiát, a politológiát és a gazdaságtant tömöríti egybe, vagy a diplomáciai képzés.

A Corvinus-ösztöndíj is a fejlődést szolgálja: mivel minden évben felülvizsgálják a hallgatók jogosultságát a teljesítményük alapján, aki alapból megkapta, azért dolgozik nagyobb erőfeszítéssel, hogy ne veszítse el, aki pedig felvételkor nem volt jogosult rá, azért dolgozik, hogy megkaphassa és ingyen tanulhasson.

A felvételi eredmények

o_zs_0017.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Kiemelt figyelmet érdemel az átalakult Alkalmazott közgazdaságtan szak, amely képzés egyedül a Corvinuson indul Magyarországon. Mivel a Corvinus mégiscsak “A Közgáz”, ezért nagy figyelem irányul a közgazdasági képzés alapját jelentő szakra, és az átalakulás után emelkedett a felvételi ponthatára. A gazdálkodás és menedzsment szak is nagy változásokon ment át: az általánosabb képzés mellett harmadévben 16 specializációból választhatnak a hallgatók a fenntarthatóságtól a digitális marketingig. Magyaron 451, angolon 466 lett a Corvinus-ösztöndíjas ponthatár, és összesen 718 diákot vettek fel a képzésre – ez a legnépesebb szak. A legmagasabb ponthatárt a nemzetközi gazdálkodás szakon húzták, mely már csak angolul indul: itt 472 pont lett a bejutási határ. A szintén megújult tartalmú Gazdaságinformatika szakra 451,55 pontos átlaggal érkeznek a hallgatók.

A társadalomtudományi képzések közül Nemzetközi tanulmányokon lett a legmagasabb a ponthatár 467, illetve angolon 468 ponttal, és az országban egyedül a Corvinuson van 400 feletti ponthatára a Szociológia alapszaknak.

Noha jelentősen nőtt a Corvinusra jelentkezők száma, mégis kevesebb hallgatót vettek fel, mint tavaly. Ez a megújítás része: akkor lesz nemzetközi mércével is színvonalas a képzés, ha az egyetem oktatónként 12-14 hallgatóval dolgozik, ezért a felvettek számának csökkentése a hatékony kapacitástervezést, a fókuszált oktatást, a kritikai gondolkodás és a vitakultúra fejlesztését célozza.

“A hallgató-oktató arány normalizálása, csökkentése nemcsak abban segít, hogy személyre szabottabbak legyenek a foglalkozások, hanem abban is, hogy az egyetem oktatói és kutatói újra tudják termelni a saját humántőkéjüket” – mondta Dr. Szabó Lajos.

süti beállítások módosítása