Az egykori ombudsman a héten a Rajk László Szakkollégiumban tartott előadást, melyet egy kerekasztal beszélgetés követett. A szeptember 24-én posztjáról távozó Szabó Mátétól megtudhattuk, mi minden történt az elmúlt hat év tisztségben töltött működése során, a jelenlevő diákok pedig választ kaphattak kérdéseikre a hazai jogrend helyzetéről, illetve az eddigi változások hatásairól.

Mi is az ombudsman? Olyan tisztségviselő, akihez a polgárok közvetlenül panaszt adhatnak be, és melyet a Parlament választ meg 6 évre. Állampolgári szempontú jogértelmezést nyújt, többek között egyéni és civil szervezetek számára, más szóval alternatív jogi vélemény, melyet beadvány formájában közvetít az Alkotmánybíróság felé. 2012. január elsejétől átalakult az ombudsmani intézet. Létrejött az alapvető jogok biztosa, a korábbi négy - általános, adatvédelmi, jövő nemzedékét képviselő, kisebbségi - országgyűlési biztos helyett. Az Alkotmánybírósághoz való fordulás eddig minden állampolgár joga volt - mely rendszerhez hasonló Európában egyedül  Bajorországban van -, a változtatás értelmében azonban ezt már csak az általános jogok biztosa teheti meg, mely jogot az ombudsmannak a Velencei Bizottság javasolta. A kerekasztal beszélgetés során felmerült ennek kapcsán a demokrácia csorbulásának kérdése, melyre Szabó Máté válasza az volt, hogy „ne tévesszük össze a népszavazással”, a demokrácia biztosítéka a panaszok feldolgozásában rejlik, nem a panasz megtételében, az ombudsman ebben a folyamatban segít, kiszűri a jogszerű kérdéseket, majd továbbítja azokat megfelelő formában az Alkotmánybírósághoz.

                További kérdés volt a jogfolytonosság megléte, mivel az ombudsmant az országgyűlés választja, nem pedig az állampolgárok, illetve ki fog megvédeni minket az általunk választott törvényhozóktól? Eddig a jogbiztonság alapja a kétharmados törvényhozás volt, mivel nem számoltak azzal, hogy ez a valóságban létrejöhet, így a Fidesz által megszerzett többség, megbillentette ezt a rendszert. Az Alkotmánybíróság szolgálhatna fékként, mivel az alaptörvény lehetőséget nyújt az intézményhez való fordulásra, ha a képviselők egynegyedének sikerül összefognia. Ismerve Magyarország politikai felállását, hagyományait ennek megvalósulása kérdéses. A kétharmados törvények „irreverzibilisek”, hallhattuk a leköszönt ombudsman szavait, mivel megváltoztatásukhoz is szükség lesz ugyanekkora többségre, aminek létrehozására eddig csak a második Orbán-kormány volt példa. A negyedik törvénymódosítás, amelyet 2013 márciusán fogadott el az Országgyűlés, melyben olyan kiegészítéseket tettek, amiket a korábbi Alkotmánybíróság megsemmisített: mint például a hajléktalanok kitiltásának lehetőségét, egyetemi röghöz kötést, a család fogalmát (férfi-nő házassága által jöhet csupán létre), az egyházak státuszának kizárólag Országgyűlés általi megállapítását, illetve az Alkotmánybíróság jogkörének módosítását, indítványhoz való kötését. A volt ombudsman véleménye erről: „először én tiltakoztam, majd az összes releváns civilszervezet—rossz öszvér megoldás.” Ennek kapcsán részletesebben vizsgáltuk a hajléktalan-politikát. A hajléktalanság kérdésének fő fókuszpontját beszélgetésünk során a politikai, illetve alapjogi mivolta képezte. A téma aktualitását- a tél közeledtén kívül-a szeptember 30-án megszavazott alkotmánymódosítás egy hónapon belüli életbelépése adja, mely szerint a helyi önkormányzatok rendelet útján szabályozhatják, mely közterületekről tiltják ki a fedél nélkülieket. A szabálysértők pénzbírságot kaphatnak, ha a hatóságok által kirótt közérdekű munkát megtagadják. A kerekasztal beszélgetés során felmerült még a kirekesztő magatartás határának megállapítása, a hajléktalanok tulajdonjogi kérdése, így a nem rég ledöntött hajléktalan tákolmányok jogszerűsége, összességében az emberi mivolt határa. Szabó Máté szerint ez a probléma eddig megoldhatatlan volt, komplex reintegrációra lenne szükség, melyre Tarlós István lehetőséget próbál adni egy többlépcsős programmal, melynek csúcsa a saját önkormányzati lakás kiutalása a kezdeményező  hontalan számára. Idén a kormány egyébként 8,2 milliárdos támogatást nyújt a hajléktalanok ellátására- a HVG adatai alapján.

Szabó Máté még 2008-ban megfogalmazott hármas biztosi prioritásai közül az egyik a hajléktalanság volt. Úgy tűnik, ennek az ügynek képviselése sikerrel járt, hiszen biztosi időszakának lejárta után 6 nappal fogadták el a hajléktalanokat kitiltó törvényt, amely alkotmányba foglal egy súlyos szociális jogi kérdést.

írta: Donáczi Katinka