A gimnáziumban matematika tagozatra és fizika fakultációra járt, állatorvos szeretett volna lenni. Mára a politikatudomány területének neves kutatója, több tudományos kötet írója és a Félév leghumorosabb oktatójaként a diákok egyik kedvence. Dr. Dúró Józseffel beszélgettünk.
Borítókép: Dúró József
A középiskola után végül teljesen új irányba indult, és a Corvinus közgazdász szakára felvételizett, ami akkor még egy osztatlan ötéves képzésként működött. Két év után lehetett kart, harmadév végén szakirányt választani: főszakiránya a politikai elemző, mellékszakiránya a gazdaságpolitika és irányítás lett.
„Miért éri meg csillagászatot tanulni? Hát nyilván azért, mert az embert érdeklik a csillagok. Ugyanez igaz a politikára is, azért tanultam, mert érdekel. Ha az embert érdekli a politika világa, egy idő után el fog kezdeni azon gondolkodni, hogy na de ez miért így van”
– mesélt motivációiról.
Oktatni a (szintén a Corvinuson végzett) PhD-képzése alatt kezdett el, ahol – elmondása szerint – annak ellenére is hamar megszerette ezt a tevékenységet, hogy korábban soha nem gondolkozott azon, hogy oktató legyen.
„Ha valaki nem szeret oktatni, akkor nem lesz belőle jó oktató; de szerintem nem írható le egy ideáltípus a tökéletes oktatóról” – fejtette ki. A Félév Tanára választásokon már többször is jelölték, de most először nyert el díjat, ami őszintén meglepte, és aminek természetesen nagyon örült.
A hallgatói biztos emlékeznek rá, de akiknek nem volt lehetőségük részt venni az óráin, jól átláthatják oktatási stílusát egyik kedvenc példatörténetén keresztül, amelyet többek között az Egyetem nyílt napjain is elő szokott adni:
„A Hupikék Törpikék egy idealizált kommunista társadalom. Törpapa hosszú ősz szakállával tiszta Marx; a jakobinus vörös sapka is ezt erősíti. De említhetném a pénz nélküli zárt gazdasági rendszert, a tervgazdaságot (mindenki tudja, mit kell csinálnia) vagy a házasság nélküli kommunában élést is. Megfigyelhető a fizikai erő kultusza – Ügyi, Törperős; az értelmiség elnyomása – Okoska; a közveszélyes munkakerülők büntetése – Lusta, illetve Tréfi is ide tartozna, de őt szerintem azért nem fegyelmezik annyira, mert a földalatti törpkommunista mozgalomban ő is részt vett anarchistaként, s csak a forradalom győzelme után vált rossz elvtárssá. Hadd kérdezzem meg, hogy levehetem-e a zakómat?”
- zárta egy másik, védjegyének számító mondattal a történetet.
„Mindig kérik, hogy mondjak már egy poént, de nem tudok, az csak úgy jön. Általában nem is emlékszem a vicceimre”
– meséli. A humort nem tudatosan használja, de gyakran él vele, ha eszébe jut egy vicces történet vagy lankad a figyelem az óráján.
„Amikor nem volt itt a világ egy telefonon a kezünkben, az emberek kevesebb dologhoz fértek hozzá, de amihez igen, annak szerettek a mélyére ásni”
– mesélt 14 évnyi oktatás tapasztalatáról. Felmerülhet a kérdés, nem monoton-e évről évre ugyanazokat az anyagokat előadni: Dúró József szerint nem, mivel egyrészt most két újonnan induló szak (a Philosophy, Politics, Economics alapképzés, amiről itt írtunk, valamint a Politikai gazdaságtan mesterképzés) és azok új tárgyai is rengeteg kihívással szolgálnak számára, másrészt mindig követni kell a szakirodalmat és ennek megfelelően aktualizálni a tananyagot.
Szakdolgozatát az euroszkepticizmusról írta, ami sok tudományos munkán át elkísérte: TDK-dolgozata, doktori disszertációja és az első könyve is erről a témáról szólt. Az oktatók a tanítás mellett folyamatosan kutatnak és publikálnak is, egy-egy tanulmány a megírástól a megjelenésig kezdve minimum egy évet igénybe vesz. A kutatási eredményeket konferenciákon is bemutatják, ahol értékes visszajelzéseket kaphatnak még a folyóiratba kerülés előtt, illetve kapcsolatépítési lehetőségnek is kiváló. Dúró József jelenleg a magyar pártrendszer helyzetével, a román és a magyar radikális jobboldal összehasonlításával, a szavazói magatartással, valamint a Fidesz és az Európai Unió kapcsolatával foglalkozik (néha társszerzős) kutatásaiban.
„Sokszor bejövök az egyetemre, hiába van home office lehetőség. Otthon hamarabb kezdek el ablakot mosni, mint nekiülni a kutatásomnak, illetve bent vannak a kollégák is, akikkel lehet társasági életet élni”
– világít rá arra, hogy az oktatók és hallgatók élményei sokszor hasonlóak.
„Én soha nem akartam híres lenni” – válaszolta arra a kérdésre, örül-e annak, hogy könyve révén már nyomot hagyott maga után a tudomány e területén. Hozzátette, hogy bár többször is hívták nyilatkozni, kifejezetten kerüli a médianyilvánosságot is.
„Nem szoktam azon gondolkozni, mi lett volna, ha. Szeretem azt, ahol most vagyok”
– összegezte.
A fizika és a matematika még ma is érdekli.
„A matek ad egy látásmódot az embernek, egy ilyen háttérrel máshogy közelítesz a társadalomtudományi problémákhoz is”
– mondta. Másik hobbija Olaszország, az olasz nyelv és kultúra – a nyelv tanulását erősen ajánlja mindenkinek. „Egyrészt nagyon kedvesek az olasztanárok itt az egyetemen, másrészt kevesen beszélik itthon, viszont keresett a piacon” – magyarázta. Tudását az olasz kultúráról egy Instagram-oldalon is megosztja, az érdeklődők A Pizzán Túl profil alatt találhatják meg.
„A hallgatóknak azt tanácsolnám, hogy legyenek nyitottak mindenre, használják ki a lehetőségeket, és élvezzék ki az egyetemi éveket, mert ezek a legjobbak.”
Fotó: Dúró József
