A magyarok mindig is híresek voltak a világhoz való szarkasztikus hozzáállásukról. Nos, Budapest központjában járva az a benyomásunk lehet, hogy ennek a „hungarikumnak” hon- és városatyáink egy egész teret is szenteltek…

A Szabadság térről dióhéjban

A tér története az Újépülettel (a „magyar Bastille”) kezdődött, ahol 1849-ben Batthyány Lajost kivégezték, s amit a kiegyezés után 1897-ben inkább elbontottak. Ekkor kapta az épület helyén maradt tér a mai nevét.

A tér délnyugati oldalán 1907-ben készült el az egykori Tőzsdepalota, amit az 1950-es években megkapott a Magyar Televízió.

A téren a II. világháború után emelték a ma is látható hatalmas szovjet „hősi” emlékművet, az „A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép” elnevezésű szobrot, amit 1956-ban felrobbantottak, és a Rákosi-bunkert, aminek a szellőzője még mindig látszik a Tőzsdepalota előtt. 

A TV-székház 2006-os „ostroma” után a szovjet emlékmű köré kordont emeltek, 2010-ben pedig, persze más okból, megerősítették az Amerikai Nagykövetséget védő rendszert is.  2011-ben helyet kapott a téren Ronald Reagen szobra is, úgy ábrázolva az egykori amerikai elnököt, mintha az a Parlamentből épp a nagykövetségre sietne. 

Ambivalens érzelmek és a magyar világkép

Budapest egyik legszebb terének ellentmondásos történelme és jelene is felvetheti azt a kérdést, hogy az miért pont a Szabadság nevet viseli? Nos, az tény, hogy a magyarok mindig is kételkedve fogadták a világban zajló eseményeket és híresek a (külföldön csak alig ismert) szarkazmusukról. De tényleg képesek lennénk rá, hogy ilyen grandiózus módon reprezentáljuk a világról alkotott képünket?  Egy térrel, ahol

• Ronald Reagen hiába siet az Amerikai Nagykövetségre (valószínűleg valamely latin-amerikai ország intervenciójáról szeretne tárgyalni), hisz az hatalmas kordonnal van körbevéve, pedig az USA a Szabadság országa. Az az ország, amely mellesleg 10 méteres, szögesdróttal megerősített betonfallal választotta el magát Mexikótól, az az ország, ahol naponta 200 millió SMS-t és pénzügyi tranzakciót vizsgálnak át… Szabadság!

   

• a kordonnal elkerített szovjet hősi emlékmű áll a „felszabadító” szovjet hadsereg előtti tisztelgésünk jelképeként. Köszönjük a Szabadságot, amit kaptunk!

   

• várja híveit a Hazatérés Temploma, amely kvázi a hazai jobboldali szélsőségek szentélye. Persze ki, ha nem ők tennének a legtöbbet a világ szabadságáért…

   

• a Bank Centerben  az IMF székelt. Nos, ők is mindent megtesznek a világjóért és a békéért. Amelyik ország (Görögország, Thaiföld, Argentína, Portugália). költségvetését megregulázták, ott aztán „jobb” lett… Nem véletlenül volt az IMF-hitel csak a legvégső megoldás a legtöbb érintett nemzetnek, hisz általában mindenki fél a Szabad világ effajta jóindulatától.

   

• 2006-ban, pár hónappal az ötödik szabad magyar választások utána szabad Magyar Televíziót megrohamozta a fellázadt szabad tömeg Éljen a Szabadság!

   

   

• most épp, a német megszállás 70. évfordulóján, a nácizmus áldozatainak állítanának mementót. Az emlékmű tervezetét nem rég küldte meg a Miniszterelnökség az V. Kerületi Önkormányzatnak. A tervek szerint a szobor Gábriel arkangyalt ábrázolja majd egy birodalmi sassal, átellenben a szovjet emlékművel. Így lesz kerek a kép a Szabadság égisze alatt!          

   

  Mi, magyarok mindig is tudtuk, hogy a világ soha nem volt, és teljesen soha nem is lesz szabad. A szarkazmust, a kétkedést és gúnyt a világgal szemben az anyatejjel szívjuk magunkba és ennek egy előkelő, látványos teret is szenteltünk.

   

  Szóval, azt hiszem, a Szabadság tér hatalmas és gyönyörű példája a magyar szarkazmusnak, amely fekete humorral és kétkedéssel fogadja a világ „divatos” eszméit, miközben a saját történelmünket tisztelettel, lehajtott fejjel siratjuk.

   

  Ahogy a Csocsó, avagy éljen május 1-je című film főszereplője mondaná: „Szabadság, Gubinyi elvtárs”!