Ha az internetadót mégis bevezetik Magyarországon, még nagyobb szükség lesz arra, hogy okosan válogasd össze letöltött tartalmaidat. Te sem szeretnél 700 forintot költeni a semmire! De ha valami csoda folytán mégsem lesz netadó, akkor is fontos, hogy tudatosan létezz a virtuális világban, hogy ne tudjanak hülyére venni.

Az internet gyors berobbanásával sem a szülők, sem az iskola nem tudott mit kezdeni. Fogalmuk sem volt, hogyan tanítsanak meg minket a használatára. Voltak kezdeményezések – mint a számtech. óra, ahol bugyuta szövegeket kellett formázni, miközben a tevénket vagy űrlényünket etettük titokban -, de valójában, amikor valamire kíváncsiak voltunk, magunk fedeztük fel, és hamarosan mi magyaráztunk tanítóinknak.

Mára már jóval többet tudunk, hiszen számos vizsgálatot végeztek a médiafogyasztási szokásainkkal kapcsolatban. Ennek köszönhetően megszületett a médiatudatosság fogalma. Lényegében arról a tudásról van szó, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy ne essenek átverések áldozataivá, ne adjanak ki magukról olyan adatokat, amelyekkel később mások visszaélhetnek, és tudják, hogy melyik médiafelületet mire és hogyan lehet használni.

A médiatudatossággal foglalkozó kutatók között sincs egyetértés a médiafogyasztás veszélyeivel kapcsolatban. Például a vélemények megoszlanak arról, hogy az erőszakos videojátékok vagy általánosságban a médiaerőszak milyen hatással van a fiatalokra. Egyesek szerint az ábrázolt erőszak valós erőszakot szül, mások úgy gondolják, hogy a felgyülemlett feszültségeket le kell vezetni, és az erőszakos tartalmak fogyasztása alkalmas erre a célra. De akkor miért növekedik a fiatalkorú bűnözők száma és miért segítünk egyre kevesebbszer, ha az utcán bajba jut valaki?

Ugyanilyen eldöntetlen kérdés a híradó, az erőszakot közvetítő média szerepe. Egyik oldalról nézve hasznos a naprakészség, hiszen tudnunk kell, mi történik körülöttünk. Másik oldalról viszont ez együtt jár a média által terjesztett szörnyű hírekkel is. A média vagy a fogyasztó felelőssége a rossz hírek előretörése? Mi lehet a megoldás?

Az interneten gyakran feltűnnek trollok, akik extrém esetben akár az öngyilkosság szélére is sodorhatnak másokat. Magyarországon sem ismeretlen az úgynevezett cyberbullying avagy a gyermekek közti internetes zaklatás jelensége. Ráadásul a felnőttek közt is előfordulhat hasonló. Volt már olyan, hogy a neveddel és a képeddel regisztráltak Facebookon? Törték már fel személyes e-mail fiókodat?

Pánikra semmi ok! Kikerülhetőek ezek a csapdák és a nem kívánt tartalmak, ha elsajátítod azokat a készségeket, ismereteket és értelmezési képességeket, amelyek ehhez szükségesek.

Szeretnéd te is tudni, mik ezek? Érdekel, hogy mi a különbség a médiakacsa és a gumikacsa között? Vagy úgy érzed, már mindent tudsz és beszólnál a „nagyoknak”? Akkor gyerek el november 7-én pénteken a  MédiaDuma-ra! Oszd meg velünk véleményed és hallgasd meg, mit mondanak mások!

Előadnak:

• Lóránt Gergely, a TV2 egykori PR- és marketing igazgatója, a Guidency ügynökség alapítója
• Hartai László Balázs Béla-díjas filmrendező és operatőr.

Kerekasztal-beszélgetnek:

• Hargitai Lilla (reklámszakember)
• Dr. Parti Katalin (az Országos Kriminológiai Intézet szakértője)
• Kocsis-M. Brigitta (műsorvezető)

Várunk pénteken15:30-tól, a Budapesti Corvinus Egyetem C épületének IX. előadójába!