„Megjártam az állam legsötétebb bugyrait, és tudom, hogy amitől ők a legjobban félnek, az a világosság.” (Edward Snowden)

„Találkozunk majd ott, ahol nincs sötétség.” (1984)

Nehéz elhelyeznem, kinek szól Glen Greenwald könyve a nemzetközi politikai (és újságírói) életet felforgató nemzetbiztonsági botrányról. Csak az nem tud semmit a dologról, akit nem is érdekel, aki viszont követte a témát, szinte semmi újat nem talál a kötetben – kivéve talán a rövid beszámolót a hongkongi napokról és a szerző kirohanását „pártosabb” újságíró kollégái ellen.

Érdemes már az elején megjegyezni egyébként, hogy a magyar kiadás (HVG Könyvek) „korunk legnagyobb nemzetbiztonsági botránya”-ként aposztrofálja a történetet: ezzel ellentétben az eredeti cím (egy az egybeni magyar fordításban: "Nincs hová rejtőzni: Edward Snowden, az NSA, és az amerikai megfigyelési állam) a megfigyelésre és az orwellizálódó Egyesült Államokra helyezi a hangsúlyt.

A könyv első fele, mely a kapcsolatfelvételről és a Hongkongban töltött kaotikus napokról szól, szintén nem árul el semmilyen különlegesen új információt Snowden-ről – aki látta a vele készült nyári NBC-interjút, voltaképpen végig bólogatni fog az olvasás könyvben. A későbbiekben egy furcsán stuktúrált, még a legrosszabb dokumentumkönyvekhez képest is tagolt és száraz rész következik „Mindent összegyűjteni” címmel, mely az NSA működésére világít rá – sajnos nehezebben fogyasztható és jóval kevésbé „ütős” formában, mint a Guardian-ben megjelent újságcikkek tették. Ráadásképpen még a szöveg lendületét is teljesen megakasztja, nem véletlenül lóg ki annyira a kötetből.

A könyv utolsó két fejezete – ötből áll, a magyar kiadás jegyzetekkel együtt pontosan 365 oldalas – a megfigyelés káros hatásairól és a hatalomhoz törleszkedő újságírók erős fikázásából áll: szintén nem jelent újdonságot a témában járatos olvasó számára, az első rész személyes hangvételéhez azonban legalább stílusában illik.

Ha már stílus: a beszámoló személyességéből elengedhetetlenül adódik egyfajta egoizmus, a fent említett újságírófikázás mellett egyes kollégáinak szerepét is kicsit elbagatellizálja a szerző: már csak ezért is indokolatlan a (magyar) cím, a könyv ugyanis sokkal inkább Greenwald története, mint Snowden-é.

Ezért furcsa hát ez a könyv: ha tájékozódtál a történetről, nincs értelme elolvasnod (pár részletét leszámítva) – de ha nem tájékozódnál, miért pont ezzel kezdenéd, mikor az összes cikk és összefoglaló ingyen elérhető online, pláne Greenwald idevágó írásai? Amolyan „Snowden for dummies”, nem mintha ennek több értelme lenne.Tipikus könyvtári kölcsönkönyv, mondhatnám – de ez sem magyarázza meg nekem, milyen (fizető) közönségnek szánták ezt a művet.