Az „Apu azért iszik, mert te sírsz!” beszélgetéssorozat törzshelye, a Mika Tivadar Mulató, ahol minden kedden este hattól nyolcig betérhet az egyszeri ember egy kis agytágításra. Állandó párosként Farkas Attila Márton egyiptológus, kultúrantropológus ( későbbiekben FAM ) és Puzsér Róbert független értelmiségi konstruktív szópárbaját követheti végig bárki, csekély háromszász magyar forintért. Az eseménysorozat gyakorlatilag egy szellemi workshop, egy „szabadegyetem” – ha úgy tetszik. Többségében fiatal hallgatók érkeznek tömött sorokban, hogy már a meghirdetett hat óra előtt helyet találjanak a Mika kissé dohos, párás pincéjében. Legutóbbi alkalommal a fantasy XXI. századi megítélése volt a téma.
Szokásukhoz híven szolid 15-20 perces késés után megjelennek a címszereplők is, évszaktól függően egy fröccsel vagy sörrel a kezükben, majd megkezdődik a szeánsz. FAM egy cinikus Buddhaként fürdőzik a fényszórókból áradó világosságban, egy gúnyos mosollyal az arcán, szemét eltakarva a John Lennon-ra hajazó köralakú napszemüveg. A mellette lévő széken Puzsér már a leülés pillanatában 120%-on pörög, az előre meghirdetett tematikát felvezetve, majd arról olyan barokkosan és asszociatívan letérve ahogy Fábry Sándor szokta fénykorában. A hallgatóság pedig kapásból megismerheti a klasszikus romantikus irodalom ismérveit. Talán nehéz elképzelni, hogyan lehet kétórás blokkokban megoldani az ilyesfajta gondolatműhelyekben a konzekvens végigvitelt, de az előadók nem fukarkodtak ötletekben.
,,Ahogyan a romantikának konfliktusa volt az akkori realitással és ezt passzív módon elmenekülve vagy aktív módon megváltoztatva oldotta fel, úgy a XXI. század neo-romantikája, a fantasy és sci-fi műfaja teszi ugyanezt” – így Puzsér. A történet kezd körvonalazódni és máris erős analógiát kapunk a zombi filmek és a mai fogyasztói társadalom között, kis kitérés az interneten tomboló sötét tömegekre, a kommentelők primitívségére, gyors spoilerezés a Trónok Harcából, majd visszakanyarodás egy véletlenszerű korábban felvetett ötletre. Természetesen nagyon sűrű bazdmegezés és ennél jóval cizelláltabb szitkozódások közepette felmerül Nietzsche neve, a zsenikultusz, majd egy gyors jobbkanyarral Adolf Hitler.
Az előadás még a felénél sem tart.
Megszámlálhatatlan metafora, filmes vagy szépirodalmi utalás, filozófusoktól idézés, a FAM-tól megszokott nem túl enyhe de szarkasztikus sznobizmus. Értelmiségi tobzódás és vulgárpolihisztorizálás egyben. A Magyarországon soha, sehol, semmilyen körülmények között elő nem forduló maró önreflexió eszköze az, ami markánsan elkülöníti ezt az eseményt a fősodorban lévő véleményformálóktól. ,,Nietzche nem ezt mondta pontosan…” – veti fel FAM, majd a másodperc töredéke alatt érkezik a válasz Puzsértól : ,,Dehogynem bazdmeg, történetesen tudom hogy ezt mondta, szó szerint ezt mondta bazdmeg!” – majd a csattanó : ,,Beszéljünk inkább erről a fizika meg matek helyett, mert ahhoz kurvára nem értünk.”
Az „Apu azért iszik, mert te sírsz!” egy unikális kulturális színfolt a Budapesti életben. Kőkeményen véleményformálás, amely közérdeklődésre tart igényt. Persze nem találhatnak mindig telibe, sok-sok orbitális baromság is elhangzik ezeken az összejöveteleken, ezeket vagy fenntatással kezelve elengedi a füle mellett az ember, vagy szópárbajozhat az előadókkal, akár az esemény után is egy pohár sör mellett. Valahogy úgy képzelem, hogy Puzsér és FAM permanens káromkodás közepette száguldanak a tömeggel szemben egy kiszuperált Opelben, de teszik ezt olyan átéléssel és szenvedéllyel, hogy én is ott akarok ülni minden kedden a hátsóülésen.
Összességében a rendezvény egy agytorna. Egy szellemi felfrissülés, valódi vitákkal, szignifikáns ügyekről. Ha az ember túlteszi magán Puzsér sajátos hangerején és beszédstílusán, FAM mérhetetlen cinizmusán és az 520 forintos sörön, hatalmas élményben lehet része a Kazinczy utca egy kis szegletében. Ahogy mondani szokták, a legszebb gyöngyök a tenger legmélyén vannak.
