A Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) politikai alapítvány hagyományosan a Kossuth klubban rendezi meg a nemek egyenlőségének kérdéskörébe tartozó vitanapokat. Ezúttal a szerelem került a párbeszéd középpontjába. A FES programja lehetőséget adott, hogy a különböző politikai, vallási, pszichológiai nézőpontokat közelebb hozza, ám ez közel sem volt olyan egyszerű.
A szerelem nemcsak művészeket ihlet meg, hanem ma már létezik tudománya, a love studies is. Habár elsőre komolytalannak tűnhet a tudományossága egy érzésnek, mégis ez a történelmünk egyik legősibb, legvitatottabb témája. All you need is love – hangzott el a jól ismert dal címe Pető Andrea megnyitóbeszédében többször is.
Forrás: Magyar Nemzet
A CEU gender studies professzora kiemelte, hogy a szerelem gyakorlatát mindig egy társadalmi, történelmi kontextusban kell értelmezni. Ma már ez a legbelsőbb érzés a tömegkultúra legtöbbet használt témája. A szerelem átalakít és felszabadít. Azonban érdemes odafigyelni rá, hogyan használja fel a politika a szerelmet, mint eszközt. A neokonzervatív társadalmak egyik legnagyobb fegyvere a hagyományos családmodellel való érvelés, a keresztény egyházhoz való visszatérés és a melegjogok ellenzése.
Egy rövid, de velős baloldali szerelemfelfogással kezdte meg az első panelt a litván filozófus, Gintautas Mažeikis. A hegeli filozófián át bemutatta azokat a 19-20. századi nagy női aktivistákat, akik az államok tradicionális szerelem- és családpolitikája ellen küzdöttek. Ekkoriban ugyanis a romantikus szerelem a burzsoá kiváltsága volt csak.
Feminista teológiával folytatta az előadást Máté-Tóth András, a Szegedi egyetem tanára. Elmondta, a médiában ma csakis a biztonságos szerelemképet láthatjuk. Máté-Tóth az eros, azaz a nemi vágy és a vallás kapcsolatát boncolgatta. Az ősibb vallási orgiák a valóságot, a korlátok nélküli életet próbálgatták. Ahogyan a középkortól a vallás szabályozni kezdte a testet, az eros bűn lett. Szerinte a vágy mindaddig vágy, amíg kielégülten marad.
Nehéz feladatra vállalkozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem PhD-s diákja, Szilvay Gergely. Habár elmondta, a konzervatívok nem sokat írtak a szerelemről, mégis sikerült bemutatnia, hogyan jelenik meg ez a témakör a konzervatív felfogásban. Scruton férfi-nő egyenlőtlenségéről, de társként való bánásmódról beszélt előadásában, amit néptáncos képek díszítettek.
Forrás: FES
A vita- és kávészünet után két női előadó következett. Portik-Bakai Melinda, szexuálpszichológus a kötődéselméletekről tartott előadást, melyet anyaként megélt személyes példái színesítettek. Kihangsúlyozta, rendszerint tanulás által öröklődének a kötődések: amelyik anya biztonságosan kötődik, annak gyermeke is nagy valószínűséggel így fog. A gyermek diszfunkcionális kötődése pedig egész életére kihathat – például hogyan keres a későbbiekben barátokat, illetve milyen szerelmi kapcsolatokba megy bele.
Az utolsó előadás állt szívemhez a legközelebb. Justyna Szachowicz-Sempruch, szociológus, a Varsói Egyetem professzora az újfajta családmodellekről beszélt. Justyna aktivistaként is tevékenykedik, 2011-ben alapította a Women Matter alapítványt, amely a nők jogaival foglalkozik. Elmondta, a mostani változó idők sokkal több lehetőséget rejtenek magukban, mint a nukleáris családmodellek. Megférnek ugyanúgy a kolóniák, azonos nemű szülős, adoptált gyermekes, nem monogám családok is egymás mellett. Előadásában szó esett az aktivista életéről is, amiben az azonos nemű párok adoptálását emelte ki.
Forrás: FES
A szerelempolitikák nem voltak érzelemmentesek – a második panel után hevesebb vita bontakozott ki. A nézetkülönbségek ellenére a FES idén ősszel is magas színvonalú rendezvényt állított össze. Reményeik és reményeim szerint ezáltal egyre több emberhez jutatják el a nemi egyenlőtlenségek problémáját hazánkban.
Az esten kellemesen csalódtam, ugyanis a Szerelem? Politika? cím alapján másabb fókuszú rendezvényre számítottam. Ha egy dolgot kellene kiemelnem az előadásokból, akkor az a sokszínűség és a több nézőpontúság lenne. Habár a FES maga egy liberálisabb szemléletű politikai alapítvány, teret engednek más véleményeknek is. Benyomásom szerint azonban több kompromisszumkészségre lenne szükség a közönség részéről is.
