A családi vállalkozások helyzete nemcsak vállalkozói, hanem társadalmi ügy is. A téma multidiszciplináris mivoltából adódóan a BCE mindhárom karán releváns lehet vele foglalkozni, ahogy az egyetemen kívül is. Dr. Drótos György, a Családi Vállalatok Központ (CSVK) megbízott vezetője (egyben a Vezetéstudományi Intézet igazgatója) válaszolt a magyarországi helyzettel és a Központ működésének hallgatókat érintő részeivel kapcsolatos kérdéseinkre.  

Honnan jött az ötlet a Központ felállításához?

2015 tavaszán egyetemünkön rendeztük a németországi központú International Group of Controlling éves konferenciáját. Ezen ott volt Horváth Péter professzor is, a Stuttgarti Egyetem Kontrolling Tanszékének emeritus professzora, Egyetemünk díszdoktora, akivel harminc éves munkakapcsolatunk van és rengeteget tesz az egyetemünkért.

Alapítványa révén a német-magyar kapcsolatokat fejleszti kulturális, tudományos és menedzsment területeken; az ő ötlete volt az, hogy hazánkban is megérné a családi vállalatokkal intenzívebben és tudományos szinten foglalkozni. Ő Németországban közel áll a Stiftung Familienunternehmenhez, amely az ottani legnagyobb családi vállalatokat tömöríti, ezáltal jelentős gazdasági és politikai súllyal bíró intézmény. Németországban a családi vállalatok közé olyan cégek (is) tartoznak, mint az Aldi, a BMW, a Henkel és egyéb, itthon is ismert nemzetközi vállalatok.

Mitől családi egy vállalkozás?

Családi az a vállalat, ahol  a tulajdonos családtagok a társaság legfontosabb kérdései, ezen belül a stratégia meghatározása felett kontrollt tudnak gyakorolni, aktívan részt vállalnak a vezetésben, és hosszabb távon is családi tulajdonban gondolkodnak.

Az ötlettől milyen út vezetett a Központ létrehozásáig?

2015 nyarán egyetemi hallgatók bevonásával elkészítettünk egy megvalósíthatósági tanulmányt. Feltérképeztük, hogy néz ki ez a szegmens a magyar gazdaságban, a felsőoktatás, tudományos közeg hogyan képezi le; vannak-e a témának kutatói, melyek a nemzetközileg elismert intézmények. Ezek alapján úgy láttuk, van értelme egy olyan intézmény létrehozásának, amely kutatás mellett oktat is. A rendszerváltáskor alapított családi vállalatok most állnak generációváltás előtt, az ún. nextgenek felkészítése a Corvinus egyik oktatási szolgáltatása lehet. A Központ végül Horváth Péter professzor alapítványának és a Stiftung Familienunternehmen támogatásával jött létre 2016 decemberében, a Gazdálkodástudományi Kar Vezetéstudományi Intézetén belül.

Mivel foglalkozik pontosan a Központ?

Főként megerősödött családi vállalkozásokkal, amelyek még nem feltétlenül tudtak kilépni a nemzetközi piacra, de már komoly vagyonuk van – így az utódlás fontos kérdés életükben. Ezek jellemzően több tíz, de inkább több száz milliós, esetenként milliárdos árbevételű cégek. Fő célunk e vállalatok megerősítése, növekedésük elősegítése. Együttműködünk pl. a Zwackkal, ahonnan Zwack Sándor a CSVK tanácsadó testületének is tagja; ő képviseli benne a magyar családi vállalatokat. Az ismertebbek közé tartozik még többek között a Béres, a Kürt, a Master Good vagy az Oázis Kertészet; amint láthatjuk, családi vállalatok iparágtól függetlenül léteznek Budapesten és vidéken egyaránt. E vállalatok egyébként a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesületnek (FBN-H) is tagjai, amely szervezettel együttműködünk.

Mi történt az alapítás óta? Hogyan működik a Központ?

A Központ már említett tanácsadó testülete a legfőbb igazodási pontunk. Ennek Horváth Péteren és Zwack Sándoron kívül tagja Rainer Kirchdörfer a Stiftung Familienunternehmentől, Ulrich Stoll, a FESTO családi vállalkozás képviselője, valamint Branyiczki Imre az Egyetem részéről. Velük együtt találtuk ki a stratégiát és a prioritásokat. Májusban lépett be az első tudományos munkatárs, Wieszt Attila kollégám, ekkor kezdtünk kialakítani a részletes munkatervünket. Ennek első lépéseként nagymintás felmérést végzünk, amelyben – tudományosan és statisztikailag is szignifikáns módon elsőként – feltárjuk a magyarországi családi vállalkozások legfőbb jellemzőit.

Hogyan kell elképzelni a kutatás menetét a közeljövőben?

Első feladatunk az, hogy tisztában legyünk a hazai családi vállalkozások helyzetével. Ezzel be tudunk kapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe is, ami az alapítók határozott elvárása – igyekszünk különböző nemzetközi, ugyanebben a témában kutató szervezetekkel kapcsolatot teremteni, velük az eredményeinket megosztani. Éppen ezért használjuk az ő kutatási sztenderdjeiket Magyarországon is. A kutatás első szakaszát novemberben zárjuk le, ennek eredménye egy ezer elemű hazai családi vállalati minta lesz. 250 cégről részletesebb portfóliót is kialakítunk: ennek a második fázisnak az eredményét márciusi konferenciánkon szeretnénk közzétenni. Ebből fog kirajzolódni az, hogy milyen területen tudjuk a legtöbbet nyújtani az érintetteknek a működésünkkel. Jelenleg a próbafelmérések zajlanak, a kutatás levezénylését egy külső cég fogja elvégezni a következő időszakban. Célközönségünk a 80 millió forint árbevételt már elérő magyar családi vállalatok.

Milyen témákat kutat pontosan a Központ?

A sok lehetséges opciót ismerve a szponzorok úgy döntöttek, fókuszált kutatást szeretnének látni, így három témában folyik a feltérképezés. Az egyik a már említett utódlás kérdése, ami tőlünk Nyugatra is fontos téma. 70 százalékban hullanak el családi vállalkozások már a második generációnál, az idő előrehaladtával erre még nagyobb az esély. A másik a családi vállalatok irányításának kérdése: milyen vezetőtestületek vannak, ebben milyen szerepe van a családtagoknak, hogyan függ össze ez a vagyoni részesedéssel, milyen lehetősége van a külsősöknek – hiszen az üvegplafon problémája itt is jelen van. Az utolsó témakör az innováció és a változásvezetés, ami a kisebbeket és nagyobbakat egyaránt érinti. A családi vállalkozások sokszor valamilyen egyedi know-how-n alapulnak, ami az alapító személyhez fűződik; kevésbé kockázatvállalók, mert nem szeretnének a jövőbeli generációk megélhetésével játszani. Meg kell említeni azonban azt is, hogy néhány esetben az egyedi és megkülönböztető családi kultúra és értékek középpontjában épp az újítókedv, a kísérletezés áll.

Hogyan állunk a környező országokhoz képest?

Nagyon hasonló cipőben járunk. Személyes tapasztalatom, hogy Prágától Ulánbátorig a helyi családi vállalatok ugyanúgy az utódlás, a finanszírozás és az irányítási kérdések problémájával küzdenek. Részarányuk is minden új demokrácia esetében hasonló: az összes vállalkozás kb. 70-90 százaléka családi, de szerepük, jelentőségük országonként, régiókként eléggé eltérő. A Központ alapítóinak elsődleges célja az is, hogy a legjobb gyakorlatokat behozzuk Magyarországra – ehhez elsősorban a német nyelvterületek állítanak követhető példát. Szeretnénk esettanulmányokat írni családi vállalatokról, majd ezekkel kapcsolatban képzések tartani, ahol a résztvevők a meghívott előadók saját tapasztalatairól hallhatnak, elleshetik gyakorlataikat és a mintákat, amelyeket az előrébb járó, organikusan fejlődni tudó vállalatok mutatnak.

Hogyan tudnak kapcsolatba kerülni a hallgatók a központtal?

Már idén megnyitjuk az együttműködést az egyetem PhD-hallgatóival: a kapott forrásokból lehetőségünk van finanszírozni két ösztöndíjat olyan hallgatók számára, akiknek kutatási témája már most a családi vállalkozásokkal kapcsolatos, vagy azt össze tudják kötni velük olyan módon, hogy azt a központ is tudja hasznosítani. Emellett számtalan ’nextgen’-es hallgató tanul nálunk, akikről sokszor nem is tudunk. Őket visszamenőleg is igyekszünk megszólítani egy olyan kezdeményezéssel, amelyben számítunk az épp nálunk tanuló érintettekre és azokra is, akik személyesen nincsenek benne a családi vállalatok életében. Elindítottunk egy angol és egy magyar nyelvű választható tárgyat, amely minden szakról elérhető. A téma speciális, így nem szeretnénk túlhangsúlyozni, de minden érdeklődő számára biztosítanánk a hozzáférést.

Mi az oka annak, hogy ennyi ’nextgen’ hallgatóról nem tud az Egyetem?

 Az aulában nagy, nemzetközi cégek, tanácsadók, bankok plakátjait láthatjuk: sokszor érezhetik úgy, hogy az ő kisebb-nagyobb családi vállalkozásuk nem elég vonzó. Azt szeretnénk, hogy ez teljesen megváltozzon. Azok a hallgatók, akik egyetemünkön tanulnak, büszkeségként és prioritásként tekintsenek arra, hogy őket otthon családi vállalat várja, és ha akarnak, tudatosan tudjanak készülni annak átvételére. Nyilván ez mindenki személyes döntése, de célunk, hogy ezek a hallgatók merjék vállalni hátterüket és ezzel népszerűsítsék azt a többiek körében is.  

Hogyan nézne ki az alumni megszólítása?

A jelenlegi hallgatók élvezik az elsőbbséget, ezután kapcsolnánk be a már végzett, családi vállalkozásokban érdekelt volt hallgatókat. A megkeresést 2018 tavaszán kezdjük.

Miért releváns a központ működése azon hallgatók számára, akik nem érintettek közvetlenül családi vállalkozásban?

A családi vállalatok már most jelentős foglalkoztatók, de ha a missziónk sikeres, a jövőben ez az arány még inkább növekedni fog. Hallgatóinkat fel kell készíteni arra is, hogy milyen nem családtagként részt venni életükben; vagy akár pénzügyi és üzleti tanácsadóként is kapcsolatba kerülhetnek velük. A családi vállalatok tehát nem megkerülhető tényezők, emellett vannak olyan specialitásaik és előnyeik, amelyeket érdemes mindenkinek megismerni.

Ha hallgatóként részt szeretnél venni a Családi Vállalatok Központ működéseben, keresd Wieszt Attila tudományos munkatársat az E261-es szobában vagy az attila.wieszt@uni-corvinus.hu e-mail címen!

Az interjút készítette: Toma Franciska