A Mérték Médiaelemző Műhely által fejlesztett alkalmazás célja, hogy segítsen többoldalúan tájékozódni és kitörni, vélemény buborékunkból. Urbán Ágnessel, egyetemünk docensével, a projekt egyik vezetőjével beszélgettünk a mediabubble jelenségről, az alkalmazásról és tudatos médiafogyasztásról.

Mediabubble, mint jelenség

Filterbubble, szűrőbuborék, Facebook-buborék és tulajdonképpen az echo chamber (visszhang kamra). Ezek a szavak mind azt jelenséget hivatottak leírni, ami annak a következménye, hogy nagyon sokan algoritmus vezérelt, digitális felületekről tájékozódunk. Ilyenek a közösségi oldalak és a keresők.

Aránylag közismert, hogy a Facebook és a Google lényegében személyre szabott szolgáltatást nyújt és saját korábbi preferenciáink és döntéseink határozzák meg azt, hogy mit látunk most. Így a saját választásaink foglyai vagyunk és csak azokkal a véleményekkel találkozunk, amivel már korábban egyetértettünk. Ennek következményeképpen kezd beszűkülni a nyilvánosság és egyre kisebb az esélye, hogy alternatív véleményekkel találkozzunk. Még ha meg is változik valakinek a véleménye, például egy élmény hatására érdekelni kezdik az emberi jogok, jó eséllyel akkor sem fog olyan hírekkel, postokkal találkozni, melyek lekövetik ezt a váltást.

Véleménybuborékok eddig is léteztek és a különböző beállítottságú emberek különböző hírforrásokból, sajtótermékekből tájékozódtak. Azonban ezekben az esetekben az olvasó többé-kevésbé tudatos döntése volt az, hogy melyik újságot veszi meg és nem egy algoritmus – amit nem is ismerünk pontosan – befolyásolta azt, hogy milyen hírrel találkozott. A technológiai fejlődés és az internet könnyebbé tette, hogy kitörjünk ezekből a buborékokból, de csak azoknak, akik ki akarnak.

Mediabubble, mint alkalmazás

A Corvinus egyetem oktatói, Urbán Ágnes és Polyák Gábor az általuk vezetett civil szervezettel (Mérték Médiaelemző Műhely) megnyertek egy Google DNI (Digatal News Innovation) pályázatot – A DNI pályázatok során a Google a legígéretesebb európai média projekteket finanszírozza. Ennek keretében született meg a Mediabubble alkalmazás, ami különböző politikai beállítottságú, saját tartalommal rendelkező hírportálok cikkeit gyűjti össze, és amikor megnézünk egy hírt, akkor ugyanarról az eseményről öt másik, az eredetitől eltérő színezetű portál írását is felkínálja. Így a elolvasunk valamit az indexen, akkor látjuk, hogy mit írt róla az Origó, a 888, a Magyar Idők, vagy a 444. Mindez egy tanuló algoritmussal működik, ezért ahogy nő a felhasználók száma, úgy lesz egyre pontosabb a találati arány.

A felhasználók számának növelése különösen fontos a választási kampány időszakában, mert ilyenkor még inkább gyakoribb, hogy a különböző pártok több féleképpen interpretálják ugyanazt az eseményt.

Média Ombudsman

Az alkalmazás mellett a Média Ombudsman névre keresztelt is a projekt eredménye. Hat hónapon keresztül különböző szakértők, újságírók írtak elemzéseket arról, hogy az adott hónap legnagyobb médiavisszhangját kiváltó eseményeit hogyan jelenítette meg a magyar média. Az elemzésekben alapvetően arra keresték a választ, hogy mennyire kaphattak az olvasok sokszínű és szakmailag megalapozott tájékoztatást az egyes eseményekről. Ezek az elemzések lerövidítve, fogyaszthatóbb formában a Mérték blogon is megjelentek.

Mediabubble, mint buzzword

A mediabubble és az echo chamber buzzword-é váltak és egyre többet beszélünk róluk, aminek Urbán Ágnes szerint örülhetünk, mert két évvel ezelőtt még alig lehetett hallani a jelenségről és a vele járó problémákról. Annak ellenére, hogy a hazai médiában már viszonylag régóta jelen van ez a szekértábor logika, hogy a jobboldaliak nem olvasnak baloldali hírforrást és fordítva. Ezért nekünk különösen jól jött, hogy különböző nemzetközi történések kapcsán – mint az amerikai elnökválasztás – előtérbe kerültek ezek a jelenségek, (pl: álhírek) és már nem csak egy szűk szakmai elit tud róluk és foglalkozik velük.

Médiatudatosság

Mindez nagyon sokat segített abban, hogy a fogyasztók elkezdjenek tudatossá válni, mert olvastak valahol a jelenségről és elgondolkoztak rajta, hogy a saját newsfeedjükben is csak egyoldalú információkkal találkoznak. Persze még mindig vannak emberek, „akik annyira be vannak zárva a médiabuborékjukba, hogy azt sem tudják, hogy be vannak zárva”, viszont hosszú távon kizárólag a fogyasztók tudatosságában lehet bízni, mert hiába jönnek az újabb és újabb technológiafejlesztések, mindegyik hozza magával a saját árnyoldalát.

Ebben az oktatási rendszernek is nagyon szerepe van, hogy mennyire képes kritikus gondolkodásra nevelni és sajnos a magyar oktatási rendszer nem jeleskedik ezen a téren. Ugyanakkor a filter bubble egy olyan jelenség, amit az ember a barátaival beszélgetve is észre tud venni és néhány kattintással tehet ellene, legalábbis, ami a hírfogyasztást illeti.