A Corvinus Egyetem komoly projektet vállalt magára, amikor hazai viszonylatban elsőként kezdett modellváltásba. Mi volt ennek az oka, miért szükséges az átalakulás?

Ha a hazai rangsorokat nézzük, vitathatatlan a Corvinus teljesítménye. Azonban ma már ez nem elég, a versenyképesség regionálisan és globálisan is fontos. A mi elsődleges versenytársaink a kelet-közép-európai egyetemek, ebben a versenyben pedig van hová fejlődnünk.

(fotó: Dr. Szabó Lajos György, Oktatási Rektorhelyettes)

Akkor az átalakulás inkább a külföldi hallgatókra fókuszál?

A külföldi hallgatók nagyon fontosak, hiszen csak velük együtt biztosítható az a nemzetközi versenyképesség és kulturális sokszínűség, amit a Corvinuson értéknek tartunk. A nemzetköziesedés kiemelt stratégiai pont, azonban ez a magyar hallgatóknak is érdeke. Ma már az elitgimnáziumok legjobbjainak szignifikáns része a külföldi oktatást választja. Miért ne tennék, ha a közeli Bécsben, Prágában vagy akár Londonban is a legkiválóbb képzést kapják? Nemzetközi szinten kell tehát sikeresnek lennünk, hazai alternatívát kell kínálnunk a diákok számára. Olyan, nemzetközileg is jegyzett képzést kell nyújtanunk, amivel versenyképes tudást adunk a diákoknak anélkül, hogy el kellene menniük máshová tanulni.

Említette, hogy növelni kell a versenyképességet. Ezt hogyan valósítanák meg?

A megújuló Corvinus missziója, hogy Kelet-Közép Európa elitjét képezze, nevelje. Víziója, hogy a gazdaság- és társadalomtudományi területen a régió vezető intézménye legyen.

Éppen ezért megújítjuk az egyetem oktatási portfólióját. A közgazdasági és üzleti képzések mellett olyan korszerű szakokat kívánunk indítani, mint az adattudomány, a viselkedéstudomány, vagy a klasszikus műveltség modern változatának alapjait jelentő, interdiszciplináris filozófia, politika és gazdaság képzés. Egyszerűsítjük a szakstruktúrát, a szakokat tartalmilag és módszertani szempontból is megújítjuk. A felsőoktatás globális piacán az tud sikert elérni, aki nemzetközi keretekben gondolkodik, ezért a minőségi szempontok folyamatos érvényesítése mellett a Corvinus tovább emeli az angol nyelvű képzési programok számát, különös tekintettel a rangos külföldi partnerekkel közösen folytatott képzésekre.

További cél, hogy a Corvinus megerősítse a kvantitatív módszertan és a szabad művészetek szerepét oktatási programjaiban. A kutatási tevékenységgel is felzárkóznánk a világszínvonalhoz. Mennyiségi és minőségi szempontból is el kell érni a nemzetközileg kívánatos szintet, meg kell duplázni a Q1-es és Q2-es publikációink számát. Jelentős mértékben növeljük a hazai, de főleg a nemzetközi kutatási pályázatokban való részvételt, új kutatóintézeteket alapítunk.

Ezek szerint a Corvinus elitegyetem lesz?

Az elitképzés nem jelenti azt, hogy csak az elit gyerekei fognak tudni itt tanulni. A jövő elitjét akarjuk képezni, csak a tehetség számít, nem a családi háttér vagy az anyagi helyzet. Speciális programokat hozunk létre azoknak, akik tehetségesek, de nehezen tudnának bejutni a Corvinusra.

A Corvinusból nem lesz üzleti iskola, nem lesz business school. Minőségi elitképzés nincs közgazdaságtani és társadalomtudományi programok nélkül. Olyan Corvinust vizionálunk, ahol az üzleti programokban tanuló diákok széles körű közgazdaságtani és társadalomtudományi képzést kapnak, a közgazdaságtani és társadalomtudományi programokban tanuló diákok pedig az üzleti tudományok fontosabb eredményeit is megismerik.

Ennek milyen hatása lehet az egyetemi autonómiára?

A fenntartóváltás nem érinti az Egyetem akadémiai autonómiáját. Az egyetemi élet szabadsága továbbra is biztosított lesz. Képzéseink tartalmáról, az Egyetemen folyó kutatások irányairól ezután is az Egyetem oktatói és kutatói döntenek, az Egyetem fórumain lezajlott viták alapján. Viszont az egyes műhelyek közötti együttműködést az Egyetem jobban fogja ösztönözni, a támogató folyamatok pedig egyszerűbbek és hatékonyabbak lesznek.

Az Egyetemen fennmarad a széles körű hallgatói önkormányzatiság, a hallgatói érdekek képviselete biztosított lesz a tanulmányi és a hallgatói szolgáltatásokat érintő ügyekben.

A megújuló Corvinuson a tudomány és a tanítás alaptörvényben rögzített autonómiája érintetlen marad. A Corvinus által tanított és kutatott tudományágak nem változnak, azaz az Egyetem továbbra is közgazdasági, társadalomtudományi és üzleti területen fog működni.

Miként érinti az átalakulás a hallgatókat és a dolgozókat?

Ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni, csökkenteni kell a bürokráciát, meg kell szüntetni a párhuzamos folyamatokat és egyszerűsíteni kell a többszintű irányítási modellt. A változás szükségessége évek óta napirenden van, a korábbi kísérletek ugyanakkor rendszerint elakadtak. Ez is bizonyítja, hogy nagyon jó alapokról indulunk, de az Egyetem sikeres megújulásához szükséges a külső szellemi és pénzügyi erőforrások bevonása.

Corvinus Közgazdász Online