Szeretnél végre kitörni a mirelit pizza, gyorsleves és sarki gyros “szentháromságából”, de közben nincs időd órákat a konyhában tölteni? A következő receptet neked találták ki, mellyel nem csak színesebbé teheted étkezéseid, de igazi francia hangulatot is varázsolhatsz magadnak.
Írta: Lázár Fruzsina
A quicheről először gimnáziumban hallottam, franciaórán, ahol a tanárnő diktálta nekünk a receptet, mi pedig a fülünket hegyezve igyekeztünk követni a titokzatos szavakat - keverés, vágás, sütés, vaj, hagyma, szalonna. Azóta, ahányszor csak odaálltam a konyhapulthoz, hogy elkészítsem, különös érzésem lett: van valami különös varázs ebben az ételben. Néhány percre mintha egy takaros kis francia konyhába csöppennék, rézedényekkel, fapadlóval, cserepes fűszernövényekkel az ablakpárkányon...
A quiche Lotharingiából, a mai Németország területéről származik; a francia ‘quiche’ szó eredete a német ‘Kuchen’, azaz sütemény. Az ekkoriban még hagyományosan kenyértészta alapú pitét tejszínes-tojásos-szalonnás - az elzászi változat esetében hagymás - masszával töltötték, a tetejét nem fedték be semmivel. Ma már omlós vagy leveles tésztából készítjük, és számos lehetőségünk van a töltelék variálására: gyakori a spenótos, gombás, brokkolis, sajtos változat is. (foodreference.com)
A quiche nagyszerűsége abban áll, hogy egyszerű elkészíteni, mégis bármilyen étkezés alkalmával megállja a helyét. Lehet lusta hétvégék reggelije, baráti ebédek főszereplője vagy különleges fogás egy családi vacsorán. Miközben készítjük, ahogy ujjainkkal formáljuk a tésztát, talán egy kicsit önmagunkat is belegyúrjuk, el-elmélázunk a serpenyőből felszálló illatok felhőjében.

illusztrációk: Lázár Fruzsina