Mindig jó érzéssel tölti el az embert, mikor úgy nézi az előadást a színházban, hogy olvasta előtte az alapjául szolgáló művet. Ha nem is mehetünk most színházba, az eljöhet hozzánk! Könyvajánlónk soron következő részében három rövid, ám remek könyvet hoztunk nektek, melyekhez egy-egy színházi előadás is elérhető online. Olvassátok, majd nézzétek őket!

Írta: Sipos Sára

Molière: Tartuffe, írta Parti Nagy Lajos

Sajnos nincs mindenki olyan szerencsés helyzetben, mint én, hogy a gimnáziumi kötelező olvasmányokról jó emlékeket őrizzen. Molière Tartuffe című, 5 felvonásos vígjátéka azonban a többségnek pozitív élmény marad: vicces, szórakoztató. De ennél több van benne! 

2006-ban egy színházi előadáshoz kérték fel Parti Nagy Lajost a mű átírására; és való igaz, ez nem újrafordítás, hanem átirat lett. Nemcsak egyszerűen modernizálta, hanem a cselekményen is változtatott, új művet írt. Az eredeti darabot cselekmény szintjén a 4. felvonás végéig követi, itt elvágja a történetet, így a darabnak nincs pozitív feloldása. Érthető ez, hiszen az eredeti 5. felvonást olvasva kényelmetlenül is érezzük magunkat a deus ex machina megoldás miatt. Rím nélküli párbeszédek, zseniális nyelvi megoldások, szleng, káromkodás, különböző stílusok keverése jellemzi az átiratot. ,,A dráma barokk nyelvét átszűrte saját írói énjén, s a rostán fennmaradt szófordulatokat tovább facsarta és csavarta, kifordította, és új kontextusba helyezte – ebből (és saját nyelvéből) született az új Tartuffe mai és ódon, nyers és „cafrangos”, pofátlan és udvariaskodó szövege.” - írja róla a Prae művészeti portál.

A cselekményt biztos ismeritek már. Orgon vallásos indíttatásból befogadja Tartuffe-öt, sőt lányát is hozzáadná. Orgon családja mély ellenszenvvel van az új “életvezetési tanácsadó” iránt, látják képmutatását és való énjét. Tartuffe a családfő feleségét is elcsábítaná. Ezt végighallgatja Orgon, meglátja a valóságot, de már túl késő: vagyonát Tartuffe-nek adta.

A Másik Színház 2014-es előadásának felvételét a műből itt nézhetitek meg: [Tartuffe]

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban

Tény, hogy ebben az esetben előbb láttam az előadást, és amiatt olvastam el a könyvet, de ez mit sem változtat azon, hogy mindkettő remek. Az 1984-es előadás az etalon, olyan nevekkel fémjelezve, mint a Jób lázadásából ismert Zenthe Ferenc és Az ötödik pecsétben Király Lászlót alakító Márkus László. Nézzétek meg a felvételt YouTube-on!

A történet Olaszországban játszódik. Turai és Gál libretto szerzők és fiatal, tehetséges zeneszerző pártfogoltjuk, Ádám Albert egy tengerparti kastélyba utaznak, hogy meglepjék  az utóbbi menyasszonyát, a színésznő Annie-t. Mivel korábban érkeznek, véletlenül kihallgatják Annie és korábbi szerelme, az egyébként nős Almády beszélgetését. Egyértelmű, hogy Ádámot megcsalták. Turai megpróbálja megmenteni a helyzetet, és rábeszéli Ádám tudta nélkül a többi szereplőt, hogy működjenek közre a játékban. Gyorsan ír egy színdarabot, melybe belefoglalja az elhangzott dialógust, ezt pedig a két színésznek kell előadni. “Kiderül”, hogy a kihallgatott párbeszéd csak próba volt, és végül helyreáll minden.

A színmű az úgynevezett francia társalgási dráma műfaját követi és parodizálja egyszerre, mely egy szórakoztató, polgári műfaj. Ebből alkot Molnár virtuóz, feszült, de humoros, könnyed, mégis az emberi jellemre reflektáló művet. A számtalan jellem- és helyzetkomikum után végül rájövünk, hogy az életet talán nem kell mindig komolyan venni. Játszani kell néha, szemtelenül játszani.

Henrik Ibsen: A népgyűlölő

Az elsőrangú norvég drámaíró 1882-ben írta a színdarabot, mely nálunk A hazaáruló és A népgyűlölő, színházakban pedig A nép ellensége címen is futott. Ibsen az újságban talált rá a témára, a rendőrségi hírek között. 

A történet főhőse - akit magáról is mintázott - Stockmann doktor, egy kisváros orvosa. A kisváros fürdőt üzemeltet, abból tartja fenn magát. A doktor rájön, hogy a forrás vize mérgezett, azonban nem hozhatja nyilvánosságra, mivel az érdekeket sért. Bátyja, a polgármester el akarja simítani az ügyet, ennek érdekében pedig akár testvérét is feláldozza. 

Ibsen a művön keresztül mond véleményt a korrupcióról, az érdekek átszőtte hatalomról, és az azt kiszolgáló immorális társadalomról. Ez a mindenkor jelenlévő probléma alapot adott és ad arra, hogy újra és újra színpadra vigyék, szerte a világban. Megdöbbentően aktuális, kemény, elgondolkodtató darab.

A budapesti Katona József Színház 2013-ban mutatta be a darabot, mely visszhangos sikert aratott, még az év legjobb előadásának is megválasztották a kritikusok. A rendező Zsámbéki Gábor, a testvérpár szerepében Fekete Ernőt és Kulka Jánost láthatjuk. A Katonába nem könnyű jegyet szerezni, így érdemes megnézni a most elérhető darabjaikat, mindhárom nagy klasszikus! A nép ellensége felvételét itt találjátok: [Ibsen]

Borítókép: Pexels

2020.04.28.