A Budapesti Corvinus Egyetem szeptembertől három megújult graduális és egy MBA képzéssel várja a hallgatókat, a jövőben pedig további szakmegújításokat tervez a tanulási eredmény alapú megközelítés jegyében. A folyamatról és a jövőbeli célkitűzésekről Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettest kérdeztük.

Írta: Szabó Judit, fényképezte: Szép Zsóka

• Mely képzések újulnak meg?
• Milyen elvek és célkitűzések alapján történtek a reformok?
• Hogyan és kiknek a közreműködésével zajlott a folyamat?
• Milyen további újításokat várhatunk a jövőben?

Alapképzésen megújult a Nemzetközi gazdálkodás és az Alkalmazott közgazdaságtan szak, mesterképzésen a Közgazdasági elemző, míg az executive képzések közül az Executive MBA indul új tanterv alapján a következő félévtől.

A Nemzetközi gazdálkodás szak változása nemcsak a szemléletet érintette, hanem a képzési időt és a képzés nyelvét is: a nyolc félév kizárólag angolul teljesíthető. Az Alkalmazott közgazdaságtan és a Közgazdasági elemző képzések reformjának oka kettős: “Magyarországon már csak a Corvinus Egyetem indít ilyen közgazdász képzéseket, így muszáj naprakésznek lennünk” - mondta az oktatási rektorhelyettes a megújult szakokról. “A korszerű közgazdasági ismeretek közé tartoznak a különböző közgazdasági irányzatok, ugyanakkor fontos, hogy a hallgatók megtanulják ezeket a mai kor követelményeinek megfelelően használni - magyarul és angolul egyaránt.”

A nemzetközileg elismert diplomát adó üzleti mesterképzés, az Executive MBA (Master of Business Administration) tavaly nyár óta már a vezetőképzéssel foglalkozó üzleti iskola, a SEED (School for Executive Education and Development) és a nemzetközileg is ismert mesterképzéseket kínáló holland intézmény, az MSM (Maastricht School of Management) partnerségével új formában működik, most pedig megújult tartalommal és módszertannal, az elmúlt egy év tapasztalataival megerősítve várja hallgatóit. 

Milyen elvek és célok alapján történtek a reformok?

A tantervek összeállítása során a tanulási eredmény alapú megközelítés volt a vezérelv. Ennek lényege, hogy először a végzős hallgatók elvárt kompetenciáit, azaz elméleti és gyakorlati tudását, képességeit és készségeit határozzák meg, majd ezeket tantárgycsoportokra, utána tanegységekre bontják le, amikből végül felépítik a tárgyakat. Dr. Szabó Lajos szavaival élve: “Nem a “mit tanít az oktató” irányból közelítettük meg a folyamatot, hanem éppen ellenkezőleg, azt határoztuk meg, hogy milyen hallgatói tevékenységeknek kell teljesülnie hétről hétre.” 

A csoportmunka és a projektfeladatok kiemelt jelentőségűek, azonban a problémafelvetés és -megoldás, a kritikus gondolkodás, a kommunikációs képességek fejlesztése, valamint az esszéírás az erősen matematikai és elemző szakok esetén is szempontok voltak. A hallgatók számára ez intenzív készülést jelent a szorgalmi időszakban, gyakori számonkérésekkel és visszacsatolásokkal. 

A rektorhelyettes szerint az alapképzések koncepciója alapjaiban igényli a változást. “A gazdaság- és társadalomtudományi területen a Bologna képzés bevezetésével kialakult az alapképzéseknél egy furcsa széttagozódás. Túl sok alapszak van, túl specifikus képzésekkel kezdünk, sőt, kapunk olyan hallgatói visszajelzéseket is, hogy a mesterképzés egy része ismétlésekkel telik. Sokan emiatt inkább az alapképzés után rögtön kimennek a munkaerőpiacra”- mondta Dr. Szabó Lajos.

Éppen ezért a megújulási folyamatokkal az is a cél, hogy az alapképzések igazán alapozó képzésekké váljanak, a mesterképzéseken pedig specializált ismeretek elsajátítása valósuljon meg. 

Az oktatási rendszerünket gyakran éri az a kritika, hogy túlságosan ismeretközpontú, valamint nem fejleszti megfelelően a képességeket, készségeket és attitűdöt. A Corvinus az átalakulási és megújulási projekt keretében ezen is igyekezett változtatni. A rektorhelyettes hozzátette, hogy az elmélet és gyakorlat között húzódó éles határvonal elmosása, valamint a tantárgyak egymással való összehangolása is alapvető célkitűzések voltak.

Hogyan és kiknek a közreműködésével zajlott a folyamat?

“A szakok megújítása egy összetett folyamat volt, nem laborkörülmények között vagy kizárólag oktatói elképzelések alapján zajlott. Minden szakhoz rendeltünk egy szakfejlesztési csapatot, amiben a meghívott oktatók mellett az alumni és a versenyszféra legnevesebb vállalatainak képviselői is elmondták, hogy mik az elvárások a végzett hallgatókkal szemben”- tudtuk meg a rektorhelyettestől, aki továbbá azt is hozzátette, hogy:

A fejlesztő csapatok munkáját módszertani szakértők is támogatták, emellett minden csoport tagja volt egy-egy hallgatói projektmenedzser és projektasszisztens is, akik a hallgatók képviseletén túl a projektterveket vitték és aktualizálták, valamint riportokat készítettek. Így átlagosan 8-10 fő alkotott egy teljes szakfejlesztő csapatot.

A hallgatók lehetőséget kaptak a Nemzetközi Projektmenedzsment Szövetség (IPMA) Student vizsgájának teljesítésére is egyetemi finanszírozással. Ez egy elismert projektmenedzseri minősítés, melyet a projekten dolgozó 20 hallgatóból 10 vállalt, majd sikeresen teljesített is. 

Milyen további újításokat várhatunk a jövőben?

A mostani szakfejlesztések csak egy hosszú folyamat kezdetét jelentik - a későbbiekben minden szakot szeretne felülvizsgálni a Corvinus. Emellett tárgyalnak további új, Magyarországon első és egyedülálló képzések indításáról is.

Alapszakként érkezik a Data Science in Business (Üzleti adattudomány), ami kifejezetten üzleti problémák és kérdések megválaszolására szolgál, és csak angolul fog indulni. 

Egy másik érdekesség lesz a Philosophy, Politics and Economy (PPE), melynek létjogosultságát Dr. Szabó Lajos György így fogalmazta meg:

A Közgáz igazi ereje mindig is abban állt, hogy a három képzési ág (közgazdasági, társadalmi, üzleti) bizonyos tárgyak segítségével mondhatni egymásba ágyazódott. Most ezt a köteléket fűzzük szorosabbra.

Mesterképzések közül a Politikai gazdaságtant szeretné egyetemünk hazánkban elsőként elindítani. A szak neve megegyezik ugyan a régi tantárgy nevével, azonban a tartalma teljesen újszerű és korszerű lesz - egyik fókuszában Európával, a másikban pedig Közép-Európával.

Egy jelenleg még kidolgozás alatt álló, kuriózum szak lesz a Viselkedéselemzés, ahol a szervezeti viselkedés - fogyasztói magatartás - társadalmi mozgások hármasa áll majd a középpontban. Kidolgozás alatt áll a Nemzetközi fejlesztés mesterszak is, melynek alapkoncepcióját a Magyar Fejlesztési Bank is felkarolta, és támogatásáról biztosította a Corvinust. A posztgraduális képzések közül pedig az angol nyelvű, egyéves időtartamú Projektmenedzsment szakot érdemes kiemelni.