Rákóczy Zsuzsanna a Budapesti Corvinus Egyetem #kommlab kutatócsoportjával végzett kutatást, melyben a magyar önkormányzatok hivatalos online felületeit vizsgálta. Feltárta, hogy tavasszal mennyire volt alapos az idősek tájékoztatása a koronavírussal kapcsolatban. A kutatási eredményekről, az online kommunikáció jelentőségéről és jövőbeli várakozásairól beszélgettünk.

2020.09.16. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: Andrea Piacquadio, Pexels

Mivel foglalkozik a #kommlab, és miben segítette a kutatásodat?

A #kommlab a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetéhez kapcsolódó kutatócsoport. Tagjai olyan hallgatók és oktatók, akik nem pusztán érdeklődnek az empirikus kutatások iránt, hanem gyakorolni is kívánják. A #kommlab elsősorban generációs fókuszú, különös figyelmet szentel a fiatalokkal és idősekkel kapcsolatos kutatásoknak. 

Az egyetem doktorandusz hallgatójaként vettem részt a Dr. Székely Levente által vezetett kutatócsoport munkájában, amely során az idősek tájékoztatását és támogatását szolgáló magyarországi állami és önkormányzati szereplők által folytatott kommunikációt vizsgáltam. A #kommlab kutatásában való részvételnek köszönhetően mélyült a tudásom az alkalmazott módszertanok, azaz kérdőív és tartalomelemzés terén.

Miért érezted fontosnak, hogy elvégezd ezt a kutatást?

A #kommlab ezen kutatása érintőlegesen mutat összefüggést a doktori tanulmányiamhoz kapcsolódó kutatásommal, amely alapvetően a szociális szervezetekben kialakult konfliktusok vizsgálata és kiterjed az idősotthonokra is. A két téma közötti kapcsolódás adott volt..

Számomra fontos a hatékony kommunikáció, legyen az írásban vagy szóban. Érdeklődésem fókuszában nagyon régóta „egymás megértése” áll, így annak vizsgálata, hogy egy ennyire nehéz és ismeretlen helyzetben miként működik a hivatali kommunikáció. Közigazgatási menedzserként nem csupán szakmai feladat teljesítése volt, hanem valóban flow-élményt nyújtott az éjszakába nyúló táblázatelemzés. 

A kutatásban 325 település önkormányzati weblapját és hivatalos Facebook-oldalát vizsgáltad meg. Volt olyan önkormányzati felület, amely nem fordított kiemelt figyelmet a koronavírus-járványra?

A vizsgált intézmények köre kiterjedt a fővárosi és valamennyi budapesti kerületi önkormányzatra, a megyei jogú városok, valamint a magyarországi településtípusok számbeli megoszlását alapul véve, azzal arányosan további véletlenszerűen kiválasztott városok és kistelepülések önkormányzataira.

Kérdésedre a rövid válasz, igen, volt. Az esetek közel 15%-ában sajnos a honlap – annak aktualizálásának hiányában – említést sem tett a járványról. Felmerült a kérdés, hogy a település lakóit egyéb online módon tájékoztatták-e annak vezetői.

Feltételeztem, hogy a honlapokon tapasztalható alacsonyabb aktivitást az adott település vezetése által kezelt, hivatalos Facebook-oldala kompenzálni fogja, de ez csak részben igazolódott be.

Míg a honlapok közül 43 nem tesz említést a járványról, addig a Facebook oldalak közül 34 - többi esetben eleve nem is hoztak létre Facebook-oldalt. Összességében a vizsgált települések 5%-ára volt igaz, hogy egyik online felületen sem kommunikált a vezetés a járványról.

Voltak olyan honlapok, amelyek nem targetálták külön az idős korosztályt?

A honlapok közül 143, míg a Facebook oldalak esetében „csak” 51 nem tett közzé kimondottan időseknek szóló tartalmat. Összesen 58 olyan település került a kutatás látóterébe, amely egyik felületen sem adott tájékoztatást a tárgyban. Igaz, hogy ezek 95%-a kistelepülés, ahol adott esetben a helyben szokásos, közvetlenebb tájékoztatást tartotta kizárólag indokoltnak a döntéshozó.

A hagyományos médiafelületeken a legtöbb tájékoztatás és információmegosztás figyelemfelkeltőnek bizonyul. Hogyan igyekeznek fenntartani az önkormányzatok ezt a tendenciát az online felületeken?

Nagyjából a honlapok 10-10 százalékára volt érvényes, hogy rövid, de informatív, sok adatot tartalmazó, illetve, hogy kimondottan részletesen, a körülményeket információban gazdag módon bemutató volt.

A honlapok egyharmadánál hoztak létre olyan linket, amely közvetlenül a koronavírusra vonatkozó hírekre mutatott, viszont alig több, mint weboldalak 6%-a esetében alkalmaztak felugró ablakot. Ez a szám szerintem nagyon alacsony. 

A tájékoztatás tartalmának elemzése a megosztott hírek forrását is vizsgálta. A vírushelyzetre vonatkozó kormányrendelet 71 honlapon szerepelt önmagában vagy más tájékoztatás mellett, és 135 honlap tett közzé egyéb hivatalos szervtől származó információt is, köztük a WHO vagy az Nemzeti Népegészségügyi Központ által készített tájékoztató anyagokat.

Kimondottan az időskorú célcsoportot érintő tájékoztatás 182 esetben volt olvasható, amelyet - annak ellenére, hogy az eddigi eredményekhez képest kiugró adat - alacsony számnak értékelek, mert a mintavétel időpontjában már közel egy hónapja állandóan visszatérő módon hangsúlyozta az Operatív Törzs, hogy az idős korosztályra nézve különösen nagy veszélyt jelent a vírus.

Kép: Gustavo Fring, Pexels

Milyen szempontok alapján vizsgáltad a hivatalos Facebook-oldalakat, és milyen eredményeket kaptál?

A fókusz kizárólag arra irányult, hogy az általános tájékoztatáson túl kimondottan az időseknek szól-e egyáltalán közlemény, illetve részletesen elemeztem a település lakossága, az oldal követői és a megosztások számának összefüggéseit. Tekintettel arra, hogy a település vezetői nem minden esetben hoztak létre Facebook-oldalt, illetve a meglévő oldal nem minden esetben működött, összesen 252 forrás került elemzésre.

Megállapítható tehát, hogy a vizsgált települések valamivel több, mint felében került megosztásra időseknek szóló poszt. 

Fontos megjegyeznem, hogy a Facebook oldalak vizsgálata közben rátaláltam pár  olyan kezdeményezésre is, amelyek az összefogás, az összetartozás, a közösség jelentőségének üzenetét hordozzák. Személyes kedvencem a „Fogd a telefont és hívd fel a nagyit” elnevezésű kezdeményezés, amely elsősorban a gyerekek számára fogalmaz meg felhívást azzal, hogy emlékezteti őket a nagyszülőkkel való kapcsolattartás fontosságára.

A vírus második hulláma sajnos a nyakunkon van. Feltételezhető, hogy az önkormányzatok jobban igyekeznek majd az idősek megszólítására az online felületeken?

Nem tudom megjósolni, hogy miként alakul a második hullám kormányzati, illetve önkormányzati kommunikációja, de az egyértelműen tapasztalható volt az elmúlt hónapok során, hogy különösen nagy hangsúly került az elektronikus kommunikációra.

Például az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szervezeti egysége, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér Fenntartási és Üzemeltetési Főosztálya által – egyéb modulok mellett – sikeresen bevezetett eRecept modul, amely növelte a társadalom tagjaiban az online térben zajló folyamatok iránti bizalmat. Így lehetségesnek tartom, hogy fokozottabb online kommunikációra számíthatunk. Ha a  - lakosság körében vagy a településvezetők egymással történő - tájékozódás során az online kommunikáció sikere megerősítésre kerül, akkor vélhetően a második hullám során az a település is nagyobb hangsúlyt fektet ezekre a  csatornákra, amelyik tavasszal mást priorizált.