Egy kiló hús előállításához akár 100 ezer liter víz is szükséges lehet, míg ugyanennyi búzához csupán ezer. A mezőgazdasági földterületek 70 százalékát a haszonállatok legelőjeként használjuk, míg a gyümölcsökre csupán két százalék jut. Az alternatív étrendeknek, mint a vegán és a vega, sok nézeteltéréssel kell szembenézniük. De vajon megéri? Mi az életútja egy tehénnek, ami a legelőről az asztalunkra kerül? És hogyan függ össze a vegán életmód a fenntarthatóbb jövő reményével?

2020.10.26. Írta: Belayane Najoua

A klímaválság korában sokszor kerül szóba az ökológiai lábnyom, ami azt mutatja meg, hogy ki mennyire károsítja a környezetet, azaz mekkora helyet foglalunk el a Földön. Az átlagos egy főre eső lábnyom 2,75. Tehát ha mindenki így élne, akkor 2,75 Földre lenne szükség, hogy kielégítsük a bolygón élő összes ember összes igényét. Magyarországon ez a szám 4,2, míg az USA-ban 8,1 (forrás). De vajon mitől lesz ilyen magas ez az érték? Mennyiben járul hozzá az étrendük az ökológiai lábnyomunkhoz, és milyen energiaforrások kellenek egy kilogramm hús előállításához? 

A legelőről az asztalunkra

Az egész folyamat a takarmánynövények termesztésével kezdődik.

A mezőgazdaságra alkalmas területek 28 százalékát használják takarmánynövények termesztésére, 69 százalékát legelőnek és csupán 3 százalékát gyümölcsöknek és dióféléknek.

A növényeket öntözni is kell, ezért a rendelkezésre álló vízkészlet mintegy 70 százalékát használjuk el a takarmánynövények öntözésére. Miután szépen megnőtt a növény, a következő lépés az aratás. Ehhez szükségünk van gépekre, üzemanyagra, logisztikai erőforrásokra, csomagolóanyagra, energiatermelésre és nem utolsó sorban munkaerőre. 

Ezzel szinte egy időben a tömegtermelési eljárásban mesterségesen megtermékenyítik a nőstény állatot, és “legyártódnak” az utódok. Közben megérkezik a takarmány az állatüzembe, ahol antibiotikumokkal, növekedési hormonnal adagolják őket. Mikor eljön a vágás ideje, újra figyelembe kell venni az üzemanyagfogyasztást és a vágóhíd víz- és áramhasználatát. A leölést követően becsomagolják az állatokat, és elszállítják az áruházakba, amiben az üzemanyagfogyasztás is fontos szempont (forrás).

Természetesen egy vegán életmódot követő embernek is van ökológiai lábnyoma, de ha végiggondoljuk, hogy egy növényi alapú ebédhez mennyivel kevesebb energiát, vizet és üzemanyagot kell felhasználni, sokkal alacsonyabb értéket kapunk, mint egy húsalapú ételnél. 

6 ok, amiért a vegánság lehet a fenntartható jövő étrendje

1. Hozzájárul a globális felmelegedés megakadályozásához

Egy 2006-os jelentésben az ENSZ megállapította, hogy az élelmiszertermelés céljából történő állattartás több üvegházhatású gázt termel, mint a világon az összes autó és teherautó együttvéve. Az üvegházhatású gázokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.

2. Nagy mennyiségű vizet takarít meg

Egy kilogramm marhahús előállításához 13-100 ezer liter víz szükséges, míg egy kilogramm búza előállításhoz csupán 1-2 ezer.

A különbség meghökkentő, a termesztés Földre gyakorolt hatásai pedig még elrettentőbbek.

3. Kevésbé szennyezi a vizet, mint a húsevő életmód

Az állati hulladékok, antibiotikumok, takarmánynövényekhez használt műtrágyák nagy mennyiségben károsítják a Föld vízkészletét. Az USA-ban a tenyésztett állatok nagyjából 130-szor annyi ürüléket produkálnak, mint a teljes emberi népesség. Mivel az állattartó farmoknak sok esetben nincs fejlett szennyvízkezelő rendszerük, a trágyás szennyvíz végül a természetes vizeinket szennyezi, tönkretéve a talaj termőrétegét, és közben a levegőt is szennyezve.

4. Nem kell feláldozni az esőerdőket

A Föld teljes szárazföldi felszínének 30 százalékát - a mezőgazdasági terület 70 százalékát - a tenyésztett állatok tartására használják (forrás). Ennek jelentős része  egy olyan természetes ökoszisztémának adna otthont, mint az esőerdő. Dél-Amerikában az Amazonas-erdőirtás 70 százalékáért az állattenyésztés felelős (forrás). Az esőerdőket az új legelők kialakítása miatt vágják ki, ami a túllegeltetés miatt végül egy elsivatagosodott, erodált területté válik.

5. Egyes kutatások szerint csökkentheti a rákos megbetegedések kockázatát

A tenyésztett állatokkal és halakkal nagyon sok gyógyszert és növekedési hormont etetnek, hogy minél nagyobbra nőjenek. Sok ilyen hormon emberre való hatása még nem teljesen ismert. Az antibiotikumok jelentős mennyiségben tartalmaznak arzént, ráadásul a leginkább rákkeltő formájában. A napi szintű arzén bevitel rákot, elmebajt és idegrendszeri problémákat is okozhat. (forrás)

6. Elősegíti egy fenntartható világ kialakítását

(kép: geralt; pixabay.com)

Ahogy a Föld népessége egyre növekszik, úgy nő az élelmiszerigényünk is. 

Az élelmiszertermelés világszinten a rendelkezésre álló talaj 30 százalékát, a fosszilis üzemanyagból származó energia 20 százalékát és az édesvízkészlet jelentős részét igénybe veszi.

A haszonállatok tartása a mezőgazdaság legnagyobb mértékben környezetkárosító része. A világ hústermelése rohamos iramban emelkedik, 2050-ig várhatóan a duplájára fog nőni. A vegán étrend lehet az egyik legfontosabb eszköze egy fenntarthatóbb és élhetőbb bolygó kialakításának. 

Képek forrása: Pixabay