A héten elkezdődött a vizsgaidőszak a Corvinus Egyetemen - sokaknak visszatérő rémálom, az elsőéveseknek azonban egy új tapasztalat. Török Lilla tanulástámogató szakember megosztja veletek első kudarcának történetét, és tanácsokat ad, hogyan lehet megküzdeni ezekkel a nehézségekkel.

2020. 12. 17. Írta: Török Lilla, Corvinus Hallgatói Támogatás, borítókép: Jeswin Thomas, Pexels

Képzeljünk el valakit, akinek az iskolai élményei sikerekkel tarkítottak, egy jó gimnáziumba járt, és ritkán volt rosszabb jegye négyesnél. Az egyik legmagasabb pontszámot igénylő egyetemi képzésre került be, de az első félév első vizsgaidőszakában megbukott egy vizsgán - annak ellenére, hogy egy egész könyvet olvasott el a készülés során. Ő lennék én.

Aki jól tanul a gimiben, jó eséllyel bekerül egy jó egyetemre. De, aki jól tanult a gimiben, ahhoz van hozzászokva, hogy a dolgok többnyire úgy mennek, ahogy eltervezi őket: jó jegy, kitűnő bizonyítvány, osztályelsőség, verseny győzelmek stb.

Az egyetemen ezek a dolgok már nem ennyire egyenes úton valósulnak meg, és nem ennyire egyértelműek. Sok hozzánk hasonló ember közül nehezebb kitűnni. Azokat a jegyeket, amiket korábban könnyű volt megszerezni, most már nem annyira egyszerű, és egy-egy számonkérésre a felkészülés sem olyan magától értetődő egyenlet, mint gimiben.

Nem működik tovább ez a képlet: előveszem a könyvet + megtanulom az adott oldalszámokat = siker. Elsőévesként sokszor az sem egyértelmű, hogy miből kellene készülni, nehéz előre jól belőni, hogy a felkészülés során mire mennyi idő fog kelleni. A friss egyetemisták az első vizsgaidőszakban igen magas stressz-szintet élnek meg, és gyakran éri őket egy-két kudarcélmény. Idén a hibrid és online működés is újabb alkalmazkodási energiákat vesz igénybe, máshogy kell, lehet kapcsolatokat kialakítani, egyetemistává válni.

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

A magyar nyelv értelmező szótára szerint a kudarcot az a tény határozza meg, hogy “valaki vagy valamely terv, szándék, cselekedet nem jár sikerrel”.

A kudarc tehát többnyire nem objektív kategória, hanem inkább szubjektív megélés. Van, akinek a 2-es egy adott vizsgán a siker, míg másnak a 4-es ugyanazon a vizsgán már a kudarc kategóriába sorolódik. Még egy bukás sem feltétlenül okoz kudarcélményt. Például ha tudjuk, nem készültünk fel rendesen, mert úgy döntöttünk, hogy a második vizsgaalkalomra koncentrálunk majd, az elsőnél csak megnézzük, hogy mire is lehet majd számítani, és egy másik tantárgy vizsgájára tanultunk inkább. A készülés nehézségei mellett az első bukás is gyakran életünk első néhány vizsgaidőszakában történik, és nagyon megrázó élmény tud lenni. Ez különösen azért nehéz, mert össze kell szednünk magunkat a második vizsgaalkalomra, és még jobb teljesítményt kell nyújtanunk.