Pozitívan értékelte a Corvinus 2021-es költségvetését az Egyetem Szenátusa. Az ülésen szó volt az akadémiai területre vonatkozó Teljesítményfejlesztési szabályzatról, a javadalmazási politikáról, az Akadémiai Életpálya Bizottság tagjairól és újonnan induló szakokról is.

2020.12.22. Írta: Kovács Máté, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Az Egyetem átalakulása nagy terhet ró a munkatársakra, ami fokozott felelősséget helyez az intézmény vezetőinek vállára, kezdte napirend előtti felszólalását Dr. Lánczi András, a Corvinus rektora.

A mostani napirendi pontok között több olyan van, ahol ezt az alapelvet kell szem előtt tartanunk. Minden olyan törekvés, ami az egyetemi vezetők felelősségét és hatásköreit gyengíti, a stratégiával megy szembe.

„A Szenátus az egyetem legfőbb politikai testülete és a döntések helyszíne, nem szakmai szervezet. A Szenátus minden javaslat előtt nyitott, de a koherens és a konzisztens működést ezek nem akadályozhatják. Minden előterjesztés folyamatos és részletes szakmai egyeztetés után kerül ide” - mondta.

8 milliárd forinttal támogatja a fenntartó alapítvány a Corvinus működését 2021-ben

A költségvetés kialakításakor a kancellár szerint a decentralizációt és a szubszidiaritás elvét vették alapul. Valamennyi szervezeti egység készített egy költségvetési tervet előzetes megkötések nélkül, amit később korrigáltak. A fenntartó nem kötött feltételeket a forráshoz, csak a 8 milliárdos keretösszegről egyeztettek az előzetes tervek után. Dr. Domahidi Ákos szerint „sikerült egy élő költségvetést kialakítani, ami nem egy sötét szobában, egyetlen számítógépen készült, hanem rengeteg ember bevonásával, érveken és kompromisszumokon keresztül. A kancellár szerepe a költségvetési egyensúly fenntartása volt”.

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Bevételi oldalon az állami ösztöndíjak fokozatos kivezetése, valamint a koronavírus hatása is érezhető.  A Corvinus prognózisa szerint az utóbbi ugyan 2022-ben még érzékelhető lesz, további lejtmenetre nem, inkább szinten maradásra számítanak. Változás 2023-tól várható, amit a válságból való kilábalás mellett a megújuló, illetve az új szakok indulása is támogat. 

A költségvetés alapján megújul a központi férfi vizesblokk, valamint folytatják az irodafelújításokat is. A digitalizáció támogatásával lépéseket tesz az egyetem a papírmentesség felé, valamint újabb hallgatói szociális ösztöndíj jön létre, kimondottan a kollégiumokban lakók számára.

A személyi költségek 11-12 százalékkal, 12,7 milliárd forintra növekednek. Ennek következtében például a cafetéria keretösszege 590 ezer Ft-os szuperbruttó keretösszegre növekszik. A kancellár Toronyai Gábor, a Szakszervezet elnökének kérdésére hozzátette: „a cafeteria keret emelkedése lineáris lesz, azaz minden kolléga ugyanolyan mértékű cafeteria keretnövekedést fog kapni 2021-re vonatkozóan. Ez a bruttó 300 ezret kereső kollégáknál 10, 400 ezret keresőknél 7, 500 ezer körül keresőknél majdnem 6 százalékos biztos összjövedelem-növekedést jelent 2021-ben. Minden más a szokásos bérfejlesztési folyamat végén állapítható meg.”

Újdonság a költségvetésben, hogy a jövő évben 1-2 fejlesztés kapcsán skandináv mintára közösségi tervezésre is lehetőséget ad, egyelőre pilot jelleggel 5 millió forintos kerettel, ennek kidolgozása jelenleg is folyamatban van.

A magasabb rizikófaktorú bevételi forrásokra Dr. Felsmann Balázs hívta fel a figyelmet. A kockázatkezelés miatt az egyetem január 1-jén a szervezeti egységek számára csak a költségvetés 65 százalékát nyitja meg, a maradék 35 százalékot pedig a nyári ponthúzás után. Ekkor már látni fogják, hogy a bevételek kockázatos része milyen mértékben teljesül, ennek megfelelően a költségvetés drasztikus átalakítása nélkül tudnak korrigálni. A szervezeti egységek ugyanakkor a keretösszegen belül bármikor módosíthatnak a saját költségvetésükön, adminisztratív terhek nélkül.

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

A költségvetés tervezetét a szakszervezet is üdvözölte. Dr. Toronyai Gábor azt mondta, „örültem ennek a költségvetésnek, egyértelmű és nyílt beszédnek tűnik”. Arra kérdésére, hogy a 2021-ben kifizetendő, 2020-as bónuszok ebben a költségvetésben szerepelnek-e, a kancellár úgy reagált: „nem játszunk a számokkal, a 2021-es költségvetés a 2021-es bónuszt tartalmazza csak, amit 2022-ben fognak várhatóan kifizetni”.

A költségvetésben a tervezett Corvinus Ösztöndíjas hallgatók létszáma növekedést mutat, ami ellentétes a hallgatói létszámot csökkentő stratégiával, mutatott rá Dr. Kovács Erzsébet. Dr. Domahidi Ákos szerint erről jelenleg is egyeztetnek a fenntartóval. Az elképzelés szerint a 3,8 milliárdos keret a Corvinus Ösztöndíjak maximumát határozná meg, az összeget nem kizárólag a Corvinus Ösztöndíjakra kapja az egyetem, hanem fejlesztési és beruházási forrásként is. Ennek célja, hogy ne legyen fejkvóta alapú finanszírozás, vagyis ne kelljen csak azért felvenni több hallgatót, hogy az egyetem több forráshoz juthasson.

A ponthatárok meghúzásánál nem a létszám fog dönteni, hanem valódi, stratégiai alapú szakmai döntés lesz.

– mondta a kancellár. 

Teljesítményfejlesztési szabályzat akadémiai területen

A Szenátus és a fenntartó is korábban elfogadta az új akadémiai életpályamodellt, amit kiegészít a Teljesítményfejlesztési szabályzat és a Javadalmazási politika, ezeket a december 15-én tartott ülésén fogadta el a Szenátus. Dr. Csicsmann László akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes szerint a szabályzat megalkotása mögötti logika az, hogy a mennyiségről a minőségre kerüljön át a hangsúly a teljesítmények értékelésekor. 

A rektorhelyettes szerint a következő három év lesz a minőségfejlesztés próbája. Januártól beszélgetések indulnak el a vezetők és a munkavállalók között, ahol három évre jelölik ki az egyéni szintre lebontott vállalásokat. A vezetők az életpályamodell alapján, éves szinten adnak visszajelzéseket, de évközi konzultációk is lesznek, valamint az önértékelés is kiemelt szerepet kap.

A sikeres teljesítés a bérfejlesztés mellett az előrelépésben is szerepet kap. Dr. Rosta Miklós kérdésére a rektorhelyettes elmondta: „az előrelépés (adjunktusi-docensi-tanári kinevezés) cikluson belül is lehetséges, ennek megindításáról az intézeti tanács és a munkáltató dönt. A hároméves ciklus tervezhetőséget hoz be, de nem kizárólagos”.

Ha valaki nem teljesíti az előre meghatározott feltételeket, párbeszéd veszi kezdetét a vezető és a munkatárs között, ahol feltárják az okokat és cselekvési tervet fogalmaznak meg. Ezt követően a munkavállaló dönt, hogy vállalja-e a feltételeket.

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Előfordulhat ugyanakkor olyan helyzet, amiben a munkavállaló nem ért egyet a vezető álláspontjával, ezt Dr. Kovács Erzsébet vetette fel, majd Dr. Rosta Miklós hozzátette, hogy ez nemcsak a célok teljesítése, hanem a pályamódosítás során is felmerülhet. Dr. Csicsmann László szerint ebből a szempontból lényeges a kultúraváltás, fontos, hogy a bizalom legyen az alapja a megbeszélésnek. Előfordulhat így is, hogy nincs egyetértés, ebben az esetben a munkavállaló írásbeli panasszal (jogorvoslat) élhet a rektor felé 8 napon belül, amit az egyetem vezetése értékel. 

A teljesítményfejlesztés része lesz a vezetők értékelése is, amit Dr. Dunavölgyi Mária, a Corvinus Alkalmazotti Tanács vezetője is fontosnak tartott. Csentericsné Arnold Zsuzsanna, a HR vezetője megerősítette, hogy „ez egy további fejlesztési irány, 1-2 éven belül helye van a 360 fokos értékelésnek. Az első évben fontos a gyakorlat és a bizalom kialakulása, ami lehetővé teszi az őszinte és nyílt véleménynyilvánítást.”

A következő időszak feladata az Oktatásértékelő Bizottság felállítása lesz Dr. Csicsmann László szerint, ahol minden kolléga átfogó, komplex értékelést kaphat. Ezt a problémát Dr. Tátrai Tünde is kiemelte, szerinte általános vélemény, hogy az oktatás szerepe leértékelődött. „Nehéz megmondani, mi minősül minőségi oktatásnak. Van egy olyan logika, hogy számszerűsítjük az értékelést az előrelépéshez, ez viszont túl egyszerű ahhoz, hogy segítséget adjon az oktatóknak.” 

Azzal Dr. Csicsmann László is egyetértett, hogy az oktatási kiválóságot nehéz mérni, nem voltak leírt, kidolgozott alapok. Szerinte ugyanakkor „komoly munka folyik a háttérben, többek között Bodnár Éva és Tamási Gergely is dolgoznak azon, hogy az oktatásértékelési rendszere ki legyen dolgozva”. Az oktatási kiválóság fontosságát később Bodnár Éva is hangsúlyozta felszólalásában. 

Dr. Nagy Zsuzsanna, a Corvinus Könyvtárának főigazgatója hozzátette, „a hivatkozások nem közvetlenül és nem egyértelműen tükrözik a minőséget, a felhasznált adatok szakmai értékelése rendkívül fontos”. Szerinte „az egyes szerzők értékelési mutatóihoz felhasznált adatok tartalmát és megbízhatóságát tisztázni kell, mert sokszor pozitív és negatív irányba is befolyásolhatják azt.” Dr. Csicsmann László egyetértett ebben és elmondta, hogy az életpályabizottság ezeket az eltéréseket is figyelembe fogja venni.

Kép: Taxner Tünde, Közgazdász

Módosító indítványok a Szakszervezet részéről

Dr. Toronyai Gábor, a Szakszervezet vezetője első indítványában kérte, hogy a választott egyetemi tisztségek közé kerüljön be az intézeti tanácsi választott tagság, Professzori Testület elnöki tiszte, és Corvinus Alkalmazotti Tanács tagsága, ugyanis indoklása szerint „mindegyik fontos és jelentős munkával járó választott pozíció”.

A javaslat körül ugyanakkor nézeteltérés alakult ki. Dr. Lánczi András rektor ugyanis nem javasolta a lista bővítését: „a kollégák érdekképviselete egy fontos feladat, de nem gondolom, hogy ebben a formában az anyag részévé kellene tenni”. Hozzátette, hogy a „tagság, mint bónuszcél erős átértelmezése a céloknak”.

„A jutalom magában a szolgálatban van” – tette hozzá Dr. Csicsmann László, aki szerint alapból elvárnak bizonyos szolgálati teljesítményeket. Szerinte a dolgozók egy része többszörös szolgálatot is teljesít, más része nem. „Ha valaki felülteljesít, azt a vezető tudja leginkább megítélni” – mondta a rektorhelyettes.

Dr. Dunavölgyi Mária, a Corvinus Alkalmazotti Tanács elnöke szerint ugyanakkor „a szolgálat területe is közszolgálat, amit ellentételezés nélkül látnak el”. Részt vettek többek között a Szociális Bizottság szabályzatának kialakításában, kidolgozták, hogy a kollégák oltásban részesülhessenek és részt vesznek a vitákban, ami sokkal inkább tartozik a szolgálat alfejezethez, mint az egyéb kategóriához Dr. Dunavölgyi Mária szerint. Az érveléssel Dr. Felsmann Balázs is egyetértett, „bizonyos tanácsokat elismerünk, nem nagy dolog, hogy ezeket a tisztségeket is elismerjük a szolgálat részeként. Ezért nem kapnak külön díjazást, ezt ki is emelik”. 

A javaslatot 6 igen, 7 nem és 10 tartózkodás mellett nem támogatta a Szenátus.

Toronyai Gábor második módosító indítványban azt szerette volna, hogy az elvárásoktól való elmaradás esetén a Szenátus jóváhagyása kelljen a felmondáshoz. Indoklásában úgy fogalmazott: „az egyetem közjót szolgáló küldetésének betöltéséhez elengedhetetlen az akadémiai szabadság – Alaptörvényben is garantált – alapjogának érvényesülése. E jog érvényesülésének legfontosabb feltétele a vezető oktatók és kutatók határozatlan idejű alkalmazásának (…) biztonsága és stabilitása”.

„A javaslat a két érdekünk érvényesülése közötti jó egyensúly kialakítását célozza. Az egyetemi oktató- és kutatóközösség a szenátusi döntés nyilvánossága és súlya által biztosíthatja, hogy - a hároméves értékelési ciklusok mellett is - valóban indokolt esetekben kerüljön sor vezető oktatók és kutatók határozatlan idejű alkalmazásának munkáltató általi felmondással történő megszüntetésére.”

Dr. Csicsmann László szerint ugyanakkor ez a munkáltató joga és felelőssége. „A munkáltatói jogok nem átruházhatók egy testületre. A jogviszony létrehozásáról sem a Szenátus dönt, így annak megszüntetése sem tartozik annak hatáskörébe. Az életpályamodellben nem ez az elsődleges, hanem a párbeszéd kultúrája és a komplex, rendszeres értékelés. Ha a kolléga valamilyen oknál fogva nem teljesít, eddig is volt lehetőség a jogviszony megszüntetésére, de ezek rendkívüli esetek” – tette hozzá a rektorhelyettes. 

A javaslatot 1 igen, 7 nem és 10 tartózkodás mellett utasította el a Testület.

A harmadik javaslat arra vonatkozott, hogy kerüljön bele a szövegbe, hogy „a munkatárs az eljárás bármely szakaszában a szakszervezet támogatását kérheti a BCE FDSZ szervezet közvetlen megkeresésével.” Dr. Csicsmann László szerint ez ugyanakkor általános szabály, a Munka törvénykönyve által a munkavállalónak biztosított lehetőség, a munkatársak bármikor segítséget kérhet a szakszervezettől. 

A javaslatot 4 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett utasította el a Testület.

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A javadalmazási politika elvszerűen tisztázza a bérrendszert

A javadalmazási politika célja egy egyszerűbb, kiszámíthatóbb és transzparens javadalmazási rendszer, ami a felelősségi köröket határozza meg. Az alapbér részletkérdéseit elvszerűen tisztázza az anyag, a rendszeres bérfejlesztési forrásokat eszerint osztják majd szét. 

„A többletfeladatok kompenzálása nem ad hoc vezetői döntés, hanem konkrét definíció alapján történik majd” – mondta Csentericsné Arnold Zsuzsanna. Az új elem az anyagban a jutalom: „mindig vannak, lehetne olyan egyetemi szintű teljesítmények, amelyek elismerést érdemelnek, és ez motivációt befolyásolja” – tette hozzá.

Ide tartozik majd többek között a kutatásokat ösztönző kutatási pályázatprémium és kutatási kiválóság program is. Emellett pályázati koordinációs bizottság alakul, amelynek összetétele, működési alapelvei a következő ülésen kerülnek majd a Szenátus elé. Barta Márton hozzátette, hogy egy transzparens és kiszámítható teljesítményösztönző rendszert szeretnének létrehozni a pályázati források esetében. Az új szabályokat felmenő rendszerben vezetik be, így a futó projektekre nem vonatkozik majd. 

Vita a bértábláról és a túlóra keretekről

A bérezési rendszer az egyetemi tanári sávból indul ki, ezt tekinti 100 százaléknak. Ehhez képest a gyakornokok és tanársegédek 35 százalékot kaphatnak majd. Dr. Rosta Miklós arra kérdezett rá felszólalásában, hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban, ugyanis szerinte fontos, hogy „a tanársegédek és a gyakornokok se haljanak éhen”. Csentericsné Arnold Zsuzsanna válaszában hangsúlyozta, a bértáblát úgy alkották meg, hogy a legalsó bérsávba tartozó bér is megfelelő legyen. 

Szintén Dr. Rosta Miklós vetette fel, hogy ameddig az oktatóknál 20 százalék a bónusz mértéke, addig az ügyintézőknél ez csak 15 százalék. Csentericsné Arnold Zsuzsanna szerint ez azért van, mert kétféle munkaerőpiaci szegmensen béreznek. Az ügyviteli munkatársak bérezése piaci alapon történik, az akadémiai bérezés viszont más referenciához alkalmazkodik.

A túlórákat 110 és 150 százalék között téríti meg az egyetem, melyre Dr. Rosta Miklós hívta fel a figyelmet. Ez ugyanakkor Dr. Csicsmann László szerint nem azt jelenti, hogy a 100 és 110 százalék közötti részt senki ne kapná meg. “Aki eléri a 110 százalékot, a teljes túlóráért járó összeget megkapja majd.”

A túlórakerettel kapcsolatban Dr. Dunavölgyi Mária és Dr. Tátrai Tünde is aggodalmát fejezte ki, szerintük ugyanis sok oktató teljesíti túl a jelenlegi rendszerben a 150 százalékot. Dr. Tátrai Tünde szerint „azok kapnak pofont, akik az összes teljesítményüket ide fordították az egyetem felé, minden idejüket ide szánták. Ők a béremeléssel sem érik el azt a szintet, amit a piac nyújt”. Ez azoknál az intézeteknél jelenthet problémát, ahol nagyon magas óraterheléssel dolgoznak oktatók, például a témavezetések és bírálatok, vagy a posztgraduális képzések miatt. Dr. Dunavölgyi Mária ezért azt javasolta, hogy ahol kevés az oktató és tartósan magas lesz a hallgatói létszám, legyen lehetőség a 150 százalékos keret túllépésére is. 

Dr. Csicsmann László szerint ugyanakkor ezt a vitát már lefolytatták és szavaztak a keretekről. „Szakítani akartunk a mennyiségi szemlélettel, hogy a kollégák 150 százalék felett is órákat vállaljanak. Az egyetem szeretné korlátozni a túlterheltséget, és jövedelmi szempontból folyamatos lesz az alapbéremelés és teljesítményfokozás.” Azt Dr. Csicsmann László is elismerte, hogy az egyenetlen terhelés több helyen problémát jelent, ugyanakkor bízik abban, hogy ez csak átmeneti állapot lesz, és a szakfejlesztések után megoldódik majd.

Kép: Taxner Tünde, Közgazdász

Létrejött a megújuló Akadémiai Életpálya Bizottság, hat tagot véleményezett pozitívan a Szenátus

A Szenátus véleményezte és szavazással elfogadta az Akadémiai Életpálya Bizottság három új belsős és három új külsős tagját. A belső tagok társadalomtudományi kutatási területen Dr. Elekes Zsuzsanna, közgazdaságtudományi kutatási területen Dr. Tasnádi Attila, gazdálkodástudományi kutatási területen Dr. Zsóka Ágnes lettek.  

Külsős taggá Chris Ball-t (Quinnipiac University, Director of the Central European Institute), Kelle Pétert (Louisiana State University, Distinguished Professor) és Dr. Magyarics Tamást (ELTE, Angol-Amerikai Intézet, Amerikanisztika Tanszék, egyetemi tanár) választották. 

A tagok jelölése során az intézetvezetőktől és az akadémiai vezetőktől kért javaslatokat az egyetem. Fontos szempont volt a nemzetköziesítés miatt, hogy olyan tagokat válasszanak, akik jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek, de azért kötődnek Magyarországhoz, magyarul is beszélnek és értik a Corvinus belső átalakulását. Az Akadémiai Életpálya Bizottság tanácsadó testületét februárban választják majd meg. 

Új mesterszak és szakirányú továbbképzési szak indul a Corvinuson, amit a Szenátus is elfogadott

Gazdasági viselkedéselemző mesterszak indul a Corvinuson, a szak létesítését a Szenátus is jóváhagyta. A projektet Dr. Sass Judit, a Pszichológia és Viselkedéstudomány Tanszék vezetője fogja össze több intézet közreműködésével. Dr. Habis Helga mesterszakokért felelős dékán elmondta, a szakfejlesztés március óta tart és hamarosan a tanterv is elkészül. Hozzátette, „jó példája ez a szakfejlesztési munkának, ahol sok intézettel együttműködve hozhatunk létre interdiszciplináris képzést”. A szak az akkreditációs eljárás után, várhatóan 2022-ben indul majd. 

„Nemzetközi projektmenedzser és nemzetközi projektmenedzser szakközgazdász” néven új szakirányú továbbképzési szakot is tervez a Corvinus, a szakfejlesztés Dr. Blaskovics Bálint vezetésével tavasszal kezdődött el. Az angol nyelvű képzés nemzetközi szinten is gyűjti majd a hallgatókat Dr. Fehér Péter executive és szakirányú továbbképzésekért felelős dékán szerint, és már az akkreditációnál tart. A képzés kidolgozásában részt vett a Project Management Institute (PMI) is, akik a szakmai közreműködés mellett a képzés megvalósításában is részt vesznek majd gyakorló szakemberekkel.