Magyarországon a pocakos, mosolygós Mikulás rejti el a meglepetéseket a cipőkbe december 6-án, és a hagyomány szerint Jézuska rakja a fa alá a karácsonyi ajándékokat 24-én. Ám nem mindenhol van így - néhol whiskyvel és sörrel kínálják a Télapót, és jó útra tért manócskák készítik a meglepetéseket. Nálunk a bejgli a csúcsdesszert, de országról országra változik, hogy mi kerül az ünnepi asztalra: vodkás tészta vagy tizenhárom részes desszertkombináció. A különbségek ellenére mi lehet közös bennük?
2020.12.24. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pixabay, Couleur
Mikulás, Saint Nicholas, Père Noël, Weihnachtsmann, Joulupukki
Mindenhol másként hívják, mégis ugyanaz a személy jelenik meg az emberek szeme előtt: hófehér hajú, nagy pocakú, piros ruhás idős ember, aki mindig mosolyog és még a csintalan gyermekekre is jószívvel gondol. A csupa szív Télapó viszont máskor érkezik az otthonokba, máskor díszíti a fát, sőt nem is mindenhol ő hozza az ajándékokat.
Forrás: Pixabay, Free-Photos
Szent Miklós a negyedik században élt püspök, aki rengeteg jótette közül főleg a gyerekekkel való törődéséről let ismert. Vagyonát a szegényeknek és árváknak adományozta, és már életében szentként tisztelték. Noel Baba, azaz Ajándékozó Apa néven nevezték. 342. december 6-án halt meg. Azóta Magyarországon ezen a napon emlékezünk meg rá, de a világ különböző részein eltérő napokon ünneplik őt, és eltérő kép él róla az emberek fejében.
Hollandiában már a 13. században elterjedt a szokás, hogy ajándékokat adnak Szent Miklós nevében. A modern Mikulás kultusza az USA-ban, egészen pontosan New Yorkban alakult ki. A holland alapítású városból gyorsan elterjedt Európában is Sinterklaas híre. Eleinte mindkét kontinensen nagyon ragaszkodtak a vallási háttérhez: püspöki fejfedőben ábrázolták. Az 1920-as évektől azonban már a fehér szakállas, mosolygós öregember tűnik fel a legtöbb helyen.
A Télapó kultuszára nagy hatással volt Hollywood, ahol elterjedt, hogy a gyerekek levelet írnak az Északi-sarkon élő Mikulásnak, aki a manók segítségével elkészíti, és a kéményen keresztül becsempészi az ajándékokat a karácsonyfa alá. A gyerekek köszönetképpen kekszet és tejet raknak ki neki.
Ki és mikor hozza az ajándékot? - Jézuska, Christkind, Father Christmas, Santa Claus
Forrás: Pixabay, Yvette Fang
Németországban Weihnachtsmann, vagyis Karácsonyapó, míg Ausztriában Christkind, azaz a Krisztusi Gyermek rakja a fa alá az ajándékot. Fát mindenhol díszítenek - egyre több színben, különböző díszekkel, tele sütikkel és figurákkal, a legelképzelhetetlenebb stílusokban is. A fadíszítés szokása Németországban terjedt el a 19. században, azóta pedig meghódította az egész világot.
Nagy-Britanniában egy legenda szerint réges régen, mikor a Télapó lemászott a kéményen keresztül, elejtett pár aranyérmét, melyek a kandallón száradó zoknikba estek. Azóta a brit Mikulás nem a karácsonyfa alatt hagyja az ajándékokat, hanem a kandallóra tűzött zoknikba rejti. Az angol gyerekek levelet írnak neki, viszont nem postán adják fel, hanem a kandallóba dobják őket, hogy a Télapó a felszálló füstből olvassa ki kívánságokat.
Olaszországban és Spanyolországban nem Szenteste, hanem Vízkeresztkor, január 6-án ajándékoznak. Olaszország legtöbb vidékén La Befana - egy csúnya, de kedves boszorkány - hozza az ajándékokat a gyerekeknek. Náluk a Télapót Babbo Natale-nak hívják, ami azt jelenti: Karácsony Apó.
Az olasz mesék szerint La Befana szakadt, ócska ruhát, fekete sálat és lyukas cipőt visel. Haja füstszürke, szeme égő vörös, és tetőtől talpig korom borítja, hiszen a kéményeken keresztül mászik be a házakba. Seprűn utazik, mint a boszorkányok, és mosolyog, mint a vadalma. Hátán batyut cipel, tele cukorkával és ajándékkal. Ha pedig valaki a rossz volt az idén, akkor nem virgácsot kap, hanem szenet.
Az ír gyerekek sajátságos módon mondanak köszönetet a Télapónak az ajándékokért - sört, whiskyt és rétest készítenek ki neki, a rénszarvasoknak pedig egy csokor sárgarépát. Írországban december 13-án kezdődik a karácsony, és két hétig tart. Sok család december 25-én kibontja az ajándékokat, 26-án pedig lóversenyre megy. Néhány vidéken még mindig él a Wren Boyok nevű szokás: ócska ruhákba öltözött fiúk házról házra járnak énekelve, hogy egy kis aprópénzt szerezzenek.
Még északabbra, Izland szigetén karácsonykor akár a Jolasveinarokkal, vagyis az izlandi karácsonyi manókkal is találkozhatunk. A legenda szerint tizenhárom manócska szüntelenül megtréfálta az embereket. Télapó azonban közbelépett, és megszelíditette, jómodorra nevelte a manókat. Azóta szorgosan segítenek neki, és egész évben gyártják az ajándékokat a jó gyerekeknek. A rosszalkodóknak csak krumpli kerül a fa alá.
Terülj, terülj asztalkám - bejgli, malva puding, sült dévérkeszeg, darált húsos, vodkás tészta
Forrás: Pixabay, Terri Cnudde
A magyar asztalokon karácsonykor általában bejgli, halászlé, rácsos és mézeskalács található. De mi az ünnepi menü a világ többi részén?
A dél-afrikai karácsonyi hagyományok nagyon sokszínűek - régiónként, városonként, törzsenként változnak. Főételnek sok helyen pácolt steaket és boereworos kolbászokat esznek, míg desszertnek malva pudingot szolgálnak fel.
Finnországban nem a 24-ei vacsora a legfontosabb, hanem a reggeli. Az egész család asztalhoz ül, hogy elfogyasszák a fahéjas tejberizst, amibe egy szem mandulát rejtenek. Akinek a tányérjába belekerül a mandula, nagyon szerencsés lesz jövőre. Sok finn család Szenteste egy jót szaunázik.
A franciáknál 25-e ebéd a legfontosabb étkezés az ünnepi időszakban. A menün többek között gesztenyés liba, ünnepi sajttál és bûche de Noël, vagyis karácsonyi faág (magyarul fatörzs) szerepel. Franciaország déli részén még élnek a több száz éves hagyományok - az éjféli mise után a halászok a hallal teli kosarat az oltár elé helyezik, ami a Kisjézus iránti tiszteletüket és szeretetüket fejezi ki. A dél-franciaországi régiók legkedveltebb ünnepi ételei az articsókás omlett és az ízletes halak. A vacsora fénypontja a 13 különböző édességből álló desszert, amely Krisztus és a tizenkét apostol utolsó vacsoráját jelképezi.
Bár rengeteg szokás, hagyomány van szerte a világon, egy dolog mégis közös a karácsonyban: bárhol is vagyunk a legfontosabb, hogy a karácsony a szeretet és a család ünnepe. Végső soron mindegy, mi van az asztalon, mikor nyitjuk ki az ajándékokat vagy ki hozza azokat, a legfontosabb, hogy kikkel töltjük ezeket a csodálatos napokat. Próbáljuk meg ebben az ünnepi időszakban kizárni a külvilágot és annak minden gondját, és teljes szívvel élvezni a családunk és a barátaink körében eltöltött időt!
Boldog Karácsonyt kíván a Corvinus Közgazdász Online szerkesztősége!
