Albrecht Dürer legismertebb képeivel biztosan találkoztunk már, részleteik, jelentésrétegeik és a hozzájuk kapcsolódó történetek azonban rengeteg meglepetést rejtegetnek. A Szépművészeti Múzeum online tárlatvezetésén fény derül a titkokra, miközben átfogó képet kaphatunk a művész koráról, a társadalmi, politikai, gazdasági kontextusról, kortársairól és hatásáról is.

2020.21.26. Írta: Sipos Sára, borítókép: Szépművészeti Múzeum

Albrecht Dürer neve és képei sokak számára ismerősek lehetnek, de ritkán adódik alkalom arra, hogy nagyon közelről megtekintsük egy grafikáját, vagy szakértő meséljen nekünk a hatásáról és a korszakról, amelyben élt. A Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében kapott helyet az időszaki Dürer kora - német rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című kiállítás, melyet január 10-ig lehet megtekinteni. A koronavírus-járvány miatt azonban nem látogathatók a múzeumok. A Szépművészeti ebben az időszakban online tárlatvezetetéseket tart, melynek keretén belül megnézhetjük a Dürer-kiállítást is. Habár a képzőművészeti kiállításokat élőben szeretem megtekinteni, felcsigázott a zoomos vezetés ötlete, ráadásul a tárlatra sem jutottam még el korábban.

A kiállítás német grafikákról szól, központba helyezi azonban a korszak szupersztárját, Albrecht Dürert, aki a kiállítás húzóneve. A rajzok, metszetek máshogy működnek, mint a festmények: nagyon aprólékosak, nagyfokú koncentrációt igényel, hogy megtaláljuk a témát, a fókuszt rajtuk. Az online tárlatvezetés lehetőséget adott arra, hogy több képet olyan közelről vizsgáljunk meg, amilyen közelre élőben nem mehetnénk hozzájuk. Ezenfelül ezek a művek kényesek is: mivel gyakran tussal, ezüsttel, ceruzával készültek papírra, a legkisebb természetes fény is károsíthatja őket. Ritkán állítják ki a grafikákat, és egy-egy kiállítás után jó időre speciális szobákban, szigorúan ellenőrzött körülmények között tartják őket. A grafikákat sokáig nem is tekintették külön művészeti alkotásnak, ezért nem tartották olyan fontosnak megőrzésüket - gyakran festmények, szobrok, oltárképek kompozíciójához, megtervezéséhez, vázlatként, tanulmányként használták őket.

Forrás: Pinterest

Dürer kora a német reneszánsz, melynek előzménye az egyetemes gótika a 15. század elején. Az akkori grafikák még sejtetik, hogy például szobrok vázlataként használták őket. A könyvnyomtatás, a sokszorosítás megjelenésével azonban új szerephez jutottak.

A műfaj mestere egyértelműen Albrecht Dürer volt: forradalmi változásokat hozott a művészettörténetben kifejezőképességével és természethűségével.

Ha Dürer neve felmerül itthon, gyakran elhangzik, hogy magyar származású. Ez korántsem pontos - apja valóban Magyarországról, a Gyula melletti Ajtósról származik, de németajkú családból. Már fiatalon Nürnbergbe költözött, itt házasodott, felesége is német volt, és Dürer sem hangoztatta magáról, hogy magyar lenne.

Művészetére szülővárosán kívül Velence is erőteljesen hatott. Kétszer járt itt: először még ismeretlen művészként ő is inspirációt keresett, másodszor már ismert mesterként tért vissza, és még képet is rendeltek tőle a városban. Udvari művészként is dolgozott - I. Miksa német-római császár az udvarába hívta, ami szintén sokat lendített a karrierjén.

Forrás: Sipos Sára

Egyik legismertebb képe az 1500-ban készült önarcképe. Az olajfestmény a keleti ikonokra hasonlít, és krisztusi pózban, hajjal ábrázolja magát. Ne értsük félre, ezt nem cinizmusból tette - mélyen vallásos ember volt, és inkább arra a bibliai képre utal, hogy Isten az embert saját képmására teremtette. Érdekesség, hogy Dürer 13 éves korától kezdve rendszeresen megörökítette magát, pár évente dokumentálva fizikai és mentális állapotát.

1496-98 között készítette az Apokalipszis sorozatot, mely egy János jelenéseit tartalmazó könyvben kapott helyet,  a bibliai szöveget Dürer metszetei egészítették ki. A kiállítás részeként az Apokalipszis négy lovasa című metszete látható, melyet még a fametszés technikájával készített, így a kép kevésbé festői, inkább rusztikusabb, erős vonalú. Hamarosan megjelent a rézmetszet, ami nagyobb részletességet és tónusgazdagságot eredményezett. Dürer Ádám és Éva című grafikáján már ezt a technikát alkalmazta.

Forrás: Die Pinakothek

Szerintem az egyik legszebb kép a művészettörténetben erről a bibliai történetről: a férfi és a nő alakja finoman tükröződik egymásra, kezeiket hasonlóan tartják, alakjuk pedig az antik szépségideált is felidézi.

Lábuknál állatokat is megfigyelhetünk, melyek a négy személyiségtípust jelenítik meg: kolerikus, szangvinikus, melankólikus és flegmatikus.

A Melankólia című rézmetszete csodálatosan foglalja össze a melankólikus személyiség kultúrtörténetét, mely Dürer korában, a reneszánszban megváltozott. Többé nem vetették meg a melankólikusokat, hanem piedesztálra állították, hiszen a művészek is gyakran rendelkeztek ezekkel a személyiségvonásokkal. A képen erős szimbólumokat találunk: például harangot, homokórát, víziboglárkát, létrát, bűvös négyzetet vagy körzőt.

A Melankóliát nem csupán egy csodálatos grafikának tartják, hanem Dürer hitvallásának: képben mondja el a művészethez való tudományos hozzáállását.

Az egy órás online tárlatvezetés alatt rengeteg érdekességet megtudhatunk a korszakról, Dürerről és a képeiről. A festményeket szakértő elemzi részletesen, és a képek apró mozzanatairól is mesél: miért áll úgy egy alak a képen, melyik szimbólum mit jelent, hogyan kódolta bele Dürer a saját félelmeit vagy a korszakra adott reflexióit a műveibe, milyen történet kapcsolódik monogramjához, és miért látunk sok grafikán Esterházy pecsétet. Fény derül arra, milyen pszichológiai jelentésrétegeket tartalmaznak a grafikák, és mi a különbség a fametszés és a rézmetszés között. A kiállítás során a korszak más művészeivel, Dürer kortársaival is megismerkedhetünk, akikre erősen hatott az ő művészete. De nemcsak rájuk, hanem az egyetemes művészettörténetre is: több képe a fejünkben van, hiszen az általános, képes, európai tudásunk szerves részét képezik.