A Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma olyan hallgatókat vár, akik érdeklődnek a nemzetközi kapcsolatok és politika iránt, és szeretnék egyetemi tanulmányaikat gyakorlatias képzésekkel és aktív közösségi léttel kiegészíteni. Hordós Alex, a Felvételi Tanács vezetője interjúnkban elmondja, milyen lehetőségeket nyújt a GyDSz, mit jelent tagnak lenni és hogyan jelentkezhetsz hozzájuk.

2021.02.09. Írta: Taxner Tünde / Fotók: Szajki Bálint

Milyen belülről a GyDSz?

Kicsit szkeptikus voltam az elején amikor csatlakoztam, mert nagyon féltem attól, hogy a szakkoli egy szektariánus, elitista gondolkodást szül, de ez egyáltalán nincs így. Ellentétben egy szektával, itt nincs egy vezérelv, alapjellemzőnk a véleménypluralizmus. A világnézetek sokszínűek a GYDSZ-ben, ami az egyik legfőbb értékünk. Állandóan kritikusak vagyunk önmagunkkal szemben, így sosem tudunk befásulni, és ez nagyban segít abban, hogy rendszeresen fejlesszük önmagunkat és a szervezet működését. Van egyfajta önkritika a szervezeten belül, amit én kifejezetten előre mutatónak tartok. 

Miben különbözik egy szakkollégium egy diákszervezettől? Kötelező ott lakni?

Számomra a szakkoli egy sokkal integráltabb, az egyetemi életemnek egy sokkal nagyobb perspektíváját lefedő szervezet, mint amit egy diákszervezetnél el tudok képzelni. A szakkollégiumi összetartás feelingje meglepően erős, főleg a Corvinus hét szakkollégiuma között, ami azért nagy lehetőség, mert van egyfajta érdekérvényesítés is.

Mindenképp kiemelném a kurzusrendszert, mint a szakkollégium egyik fő oszlopát. Ennek segítségével az egyetemi tanórákon túl, egyedi jelleggel kapunk hasznos elméleti és gyakorlati tudást, kiegészítve az általános tantervi anyagot. A GyDSz-ben minden szemeszterben két kurzust kell a tagoknak teljesíteniük, és mivel a tagság érdeklődése határozza meg, hogy milyen oktatókat melyik szakterületekről kérünk fel, eléggé személyre szabott a rendszer.

A szakkoliban benne van az együttlakás élménye is, ami amellett, hogy nem kötelező, egy nagyon jó opció lehet azok számára, akik biztosra szeretnének menni abban, hogy kapjanak helyet, hiszen a rendelkezésre állókat úgy töltjük fel, ahogy szeretnénk. Emiatt van egy erős közösségi bázis a koliban, ami nekünk a Ráday utcában, a Földes Ferenc Kollégiumban van.

Mire fókuszál a GyDSZ? 

A Gyakorlati Diplomácia Társasága volt a GyDSz elődje, 2017-ben lettünk szakkoli. Fő profilunk a nemzetközi és a világpolitika, a lehető legszélesebb spektrumon értelmezve. Elsősorban a nemzetközi tér politikai részével foglalkozunk, de ez nem jelenti azt, hogy ne fordítanánk figyelmet gazdasági, jogi, kulturális vagy egyéb tudományterületeket érintő folyamatokra. A diplomáciára is igyekszünk hangsúlyt fektetni annak érdekében, hogy a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődő személyeknek olyan képességeket tudjunk adni, amik a későbbi munkájuk során hasznukra válnak. Így például előadói-retorikai készségeket, íráskészséget érintő technikákat vagy olyan soft skilleket lehet náluk fejleszteni,  amelyek a hivatalos interakciókban elengedhetetlenek. Ezeket a GyDSZ-ben nagyon jól el lehet mélyíteni azon a szinten túl, amit az egyetemen megtanulsz. 

Milyen kurzusokat indítotok a tagoknak? 

Minden félévben kötelezően és szabadon választható kurzusokat hirdetünk meg. A besorolás attól függ, hogy mik a követelmények, és mennyire terhelik meg a hallgatókat. Egy félévben két kurzust kell teljesíteni, abból legalább egy kötelezően választottat. A tematika változó, mert mindig a tagok igényeire szabjuk. Vannak visszatérő területek, slágertémák – nagyon régóta fut például egy, a magyar külügy működését bemutató kurzus, és az elsősöknek mindig szokott lenni egy, a nemzetközi kapcsolatok elméletébe bevezető kurzus. Rendkívül változatos a kínálat, én részt vettem már a nemzetközi környezetjogtól a Közel-Kelet aktualitásain át filmelméleti kurzuson is. 

A kurzusrendszerünk éppen megújul, a következő szemesztertől négy szakirány elindítását tervezzük: nemzetközi jog és nemzetközi szervezetek, külügy és diplomácia, közgazdaságtan (természetesen nemzetközi kitekintéssel), valamint a világpolitika-tanulmányok, melybe geopolitikai, biztonságpolitikai és nemzetközi politikaelméleti kurzusok fognak elsősorban kerülni. Akik idén felvételiznek, azok reményeink szerint szeptembertől már a szakirány szerinti rendszerben fognak tanulni, és ezalapján tudnak majd maguknak kötelező kurzusokat választani. A tavaszi félévben hagyunk nekik egy kis időt, hogy akklimatizálódjanak a körülményekhez, és eldöntsék, hogy milyen irányba szeretnének indulni. 

Milyen programokat kínáltok a tagoknak és az érdeklődőknek a következő félévben? 

A GyDSz-ben egy pontrendszert kell teljesíteni ahhoz, hogy a félévet elfogadottnak tekintsük. Ennek három pillére van: a szakmai, a közösségi és a szervezeti. Az utóbbi a szakkollégiumon belüli szervezői tevékenységre vonatkozik. A másik kettő abból áll össze, hogy részt veszel azokon az eseményeken, amiket a szakkoli a belső tagságnak vagy a tágabb közönségnek szervez. A programok 80 százaléka magyarul zajlik, de vannak dedikáltan angol nyelvűek is, még a kurzusok között is. A tagság egyéb nyelvtudása mentén szoktunk más idegen nyelven is szervezni, jelenleg a franciával kísérletezünk.  

Külsősöknek is sok programot szervezünk, például pár hete egy Netflixes dokumentumfilmet, a Death to 2020-t vettük szakmai szempontból górcső alá. De lesz nemsokára infóestünk, valamint egy nyílt szakmai előadás arról, hogy a koronavírus hogyan alakította át a nemzetközi erőviszonyokat. A Karrierutak nevű visszatérő programunk arról szól, hogy Nemzetközi Tanulmányok (NT) szakos diplomával hol lehet elhelyezkedni, és ezek a munkaterületek milyen képességeket igényelnek. 
 

Milyen szakokról jönnek a tagok?

A tagság magját a nemzetközi tanulmányok és a nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatók adják, de nagyon sok másik szakról is vannak tagok. Jellemző, hogy valaki alapszakon ezeken van, és utána mesteren máshol folytatja, vagy akár fordítva, mesteren csatlakozik a GyDSz-hez. Én most jogot hallgatok úgy, hogy NT-s alapszakos voltam, és teljes jogú tagnak érzem magam. Van nálunk politikatudomány és kommunikáció szakos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről vannak nemzetközi igazgatási szakosok, és egy-egy ember jár unikálisabb szakokra, mint például a földrajz-történelem tanárszak vagy a pénzügy mesterszak.

A corvinusos NT alapképzésen a negyedik félévben van az a tantárgy, ami részleteiben bemutatja a tudományágat, amivel mi foglalkozunk. Előtte kevésbé fókuszált a képzés, nem alakul ki a hallgatóban egy koherens kép arról, hogy érdemben miről szól az “IR”, azaz a nemzetközi kapcsolatok (International Relations). Ennyi előnye lehet egy első évben már GyDSz-es hallgatónak, mivel neki nagyon az elején el fogjuk mondani, hogy mit lehet kezdeni a nemzetközi tanulmányokkal, és hogy miért érdemes a nemzetközi politikával tudományos igényességgel foglalkozni.  

Bármelyik egyetemről lehet csatlakozni?

Nincs megkötés, de valamennyire alapvetés, hogy a társadalomtudományok területéhez érdemes érteni. Ez nem azt jelenti, hogy ne jelentkezhetne hozzánk orvostanhallgató vagy építészmérnök, de a felvételin fel szoktuk mérni, hogy kinek van meg ez az alaptudása. A szakkoli tevékenységének központja Budapest, ezért a pesti egyetemeket célozzuk. Ahhoz, hogy a szakkoliban működni tudj hozzátartozik, hogy közösségi és szakmai eseményeken megjelenj. A kiscsoportos kurzusokra is be kell járni, ezek világjárvány-mentes esetben kontaktórásak, és 90 százalékban a BCE pesti campusán szoktak lenni. 

Ki jelentkezhet hozzátok? Milyen érdeklődési körű tagokat vártok?

Mindenképpen kell rendelkezni egyetemi hallgatói jogviszonnyal. Ha éppen Erasmuson vagy, akkor online nem probléma a felvételi, de egy ponton túl jelen kell lenni a programokon. A társadalomtudományi érdeklődés erősen ajánlott, hiszen a felvételin ki fog tűnni, hogy ki ért hozzá jobban, és őket fogjuk preferálni. Fontos, hogy a Corvinuson van egy olyan megállapodás, hogy egy félévben csak egy szakkoliba lehet jelentkezni, és csak egy szakkolinak lehetsz tagja a corvinusosok közül. Ha egy másik egyetemen vagy egyéb szakkollégium tagja, akkor jelentkezhetsz, de a Corvinuson csak egyben próbálhatod meg a felvételit, amit le is szoktunk egymás között ellenőrizni. 

Hogyan zajlik a felvételi?

A felvételi két fordulóból áll: van egy írásbeli, amihez egy motivációs levél, egy önéletrajz és három írásbeli feladat megoldása szükséges. Az első feladat egy szakmai mérés, ahol a jelentkező 10-15 kérdésből kiválaszthat egyet, és arról kell egy másfél-két oldalas, koherens esszét írnia. Ebben főleg a véleményére vagyunk kíváncsiak, és arra, hogy mennyire tud egy általánosabb kérdést röviden, tömören, de valamennyire tartalmasan kifejteni. Például ez egy olyan feladat lehetne, hogy „A 21. század Kína évszázada lesz. Érvelj az állítás mellett vagy ellen.” 

A második feladat egy kreatív kérdés. Egy-másfél oldalban kell például egy olyan kérdésre válaszolni, hogy mi lenne az a tantárgy, amit kivennél a középiskolai tantervből, és mit tennél be helyette. Itt leginkább érveléstechnikai, szemléletbeli dolgokat nézünk, hogy mennyire egyedi a gondolkodásmódja, mennyire tudja más szemszögből látni a dolgokat a jelentkező. A harmadik feladat egy cikk-kommentár: általában nemzetközi politikához kapcsolódó szakemberek cikkeit adjuk oda a felvételizőnek, három közül kiválaszthat egyet. Ehhez egy egyoldalas kommentárt kell írnia arról, hogy egyetért-e, miben és miért.

A három feladatból kialakul egy pontozott rangsor, ami alapján a hallgatók bejutnak a második, szóbeli fordulóba. Itt kicsit visszatérünk az írásbeli szakmai anyagára, belemegyünk, hogy mennyire ismeri az adott kérdés aktualitásait, de már nagyban fókuszálunk arra is, hogy a jelentkező milyen érdeklődéssel rendelkezik, milyen tapasztalatai emelhetik ki a többiek közül. Nagyon fontos azt megnézni, hogy ténylegesen aktív tagja lesz-e a szervezetnek, akár szervezésben vagy a háttérmunkában.

Utána az írásbelit és a szóbelit 40-60 százalékos arányban súlyozzuk, és kialakul egy rangsor. A rangsor felső részét vesszük fel – a szám évente változó, ez két éve már csökkenő tendenciát mutat, mivel igyekszünk a taglétszámot egy olyan szinten tartani, amit még elbír a szervezeti struktúránk. Az aktív tagságunk 70 fő körül van, emellett van 7-8 passzív tagunk (akik Erasmus, megterhelőbb egyetemi szemeszter vagy egyéb ok miatt passziváltattak) és nagyjából 10 senior tagunk, akik már elvégezték a szakkolit, de továbbra is velünk vannak. Ezen kívül van egy elég kiterjedt alumni hálózatunk, ők jellemzően visszatérő előadóként, kurzustartóként vagy munkakeresésben összekötőként szoktak szerepelni. 

Hogyan válnak az újonnan felvettek igazán taggá?

A felvételi után egy nagyon erős integrációs folyamat indul el, melynek során a szakkoli régebbi tagjai mentorálják az újakat, hogy mindenképp magukénak érezzék a szervezetet, és gördülékenyen menjen a beilleszkedésük. Ebben az időszakban nagyon sok közösségi, ismerkedős programot szoktunk szervezni.

Az egyik legsarkalatosabb pontja a szakkollégiumi működésnek, hogy milyen mélyen tudja bevonni a tagokat. Ha nem érzi úgy a felvett ember, hogy érdeklődnek iránta, akkor kihullik, ami neki és a szakkolinak sem tesz jót.

Tavaly a felvételinket gyakorlatilag kettévágta a vírus, a szóbelik közepén kellett váltani az online felületre. Nem adja ugyanazt az élményt, de sikerült lebonyolítani a felvételit, és egészen a nyári lazításokig online működtünk, amit valamennyire sikerült megugornunk. Nem akarom azt mondani, hogy tökéletes volt, mi is először csináltunk ilyet, de remélem, hogy idén a tavalyi év tanulságai szerint tudunk korrigálni. 2021 tavaszán online lesz az egész felvételink és utána a mentorálás is.

Az a célunk, hogy az új tag minden hátráltató körülménytől függetlenül érezze azt, hogy része valaminek és a közösség érdeklődik iránta. A jelenlegi nehézségek ellenére jó szívvel tudok minden érdeklődőt biztatni arra, hogy jelentkezzen.

A szakkollégiumi lét olyan pluszt tud adni az egyetemi évekhez, amit nem kap meg semmi más által, jelentsen ez kapcsolati tőkét, szakmai tudást vagy életre szóló barátságokat.