Az aukciókon sokszor vagyonokért kelnek el festmények, a globális műtárgypiac értékét pedig körülbelül húsz trillió forintra becsülik. Milyen szempontok alapján határozhatjuk meg a festmények árát? Az összeg mennyiben köthető a műalkotáshoz és mennyiben a művészhez? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a választ cikkünkben, hiszen a művészet nemcsak a képzőművészeti piac szereplőit érinti, hanem a vásárlókat is - akár tapasztalt műgyűjtők, akár művészetkedvelő érdeklődők.

2021.03.08. Írta: Belayane Najoua, borítókép: saját fotó, Claude Monet

A legnagyobb művészeket, festőket sokan ismerik, akiknek semmi köze nincs a műgyűjtéshez. Sokszor halljuk: “Ez a festmény értékes” - de vajon hányféleképpen lehet „értékes” egy festmény vagy bármilyen műtárgy? Ha az alkotó elismert? Ha innovatív módszerrel készült? Ha a kép témája a köztudatban van? 

"Az egyetlen barométer, amely jelzi a festészet értékét,

az árverési csarnok."

Pierre Auguste Renoir

Kép: saját fotó, Pierre-Auguste Renoir - Femme au miroir

Nemcsak a laikusok számára, hanem olykor a szakmabelieknek is nehezen megfogható, mi határozza meg egy műtárgy értékét, a több ezer tehetséges művész közül melyikből lesz drágán megfizetett márka. Mert egy-egy művészt valódi márkaként tartanak számon, aki mögött olykor egy egész csapat áll: a hírnévszerzésben, a megjelenésekben vagy a kapcsolatrendszer kialakításában egyengeti a művész pályáját. A globális műtárgypiacot 19,236 trillió forintra becsülik - ez nagyjából fele a globális könyvpiacnak és hetede a globális kávépiacnak. A világban összesen 18 ezer galéria, 22 ezer múzeum, kiállítási intézmény, köz- és magángyűjtemény, 1500 aukciósház és körülbelül 500 vásár alkotja a piacot. 

Akár egy vagyont is fizetnek

A világ eddigi legdrágább műtárgya a Leonardo Da Vinci nevéhez fűződő Salvator Mundi, amely 2017-ben 119 milliárd 462 millió forintért kelt el. Habár a képről sok szakember úgy gondolja, nem Da Vinci festette, hanem  tanítványa, Bernardino Luini, a kép még így is óriási értéket képvisel. A fent említett ár csaknem hatszorosa Magyarország teljes egyéves műtárgy-kereskedelmi forgalmának, és nagyjából négyszázszor több, mint amennyit itthon eddig a legdrágább műalkotásért fizettek. 

Az érték meghatározása

Habár a művészet gyakran a szubjektív érzésekről szól, és egy-egy vételnél sokat számít a vásárlóra tett hatás, mégis létezik egy mechanikus eljárás, ami ötvözi a szubjektivitást az objektivitással: a kép magasságát és szélességét összeadják, majd egy változóval megszorozzák. Ezzel az eljárással dekódolható, hogy az adott művész hol tart önmagához képest, hiszen a változót mindig a művészhez mérik. “A galériás elsőként belehelyezi az alkotót egy adott árkategóriába, a többiekhez képest pozícionálja, majd ez a szorzó a művész teljesítményének függvényében változik az idők során” - olvashatjuk egy korábbi cikkben. Az érték meghatározásánál sok szempontot kell figyelembe vennie a becslőnek a mű egyedisége, a stílus újszerűsége, a felhasznált anyagok minősége, a művész ismertsége, a művész más alkotásainak presztízse, az alkotás témája. Ezek időről-időre változhatnak, amire jó példa, hogy manapság a vallási és paraszti témájú képek nagyon alacsony áron kelnek el. 

A számolás hibája, hogy csak képeknél alkalmazható, hiszen az oldalméretet sem szobroknál, sem installációknál nem lehet alkalmazni. 

A hírnév és a kor, mint fő érték

Kép: saját szerkesztés, Marilyn Monroe rózsája - névtelen festmény

Az ismertség máshogy is befolyásolhatja a képek értékét. Például az egyik legismertebb színésznő, díva és szexikon, Marilyn Monroe egyetlen számon tartott festménye 2005-ben 15,8 millió forintért kelt el. A festmény egyetlen szál vörös rózsát ábrázol, és nem is a művészi értéke a legfontosabb, hanem a rajta szereplő két felirat:

„Boldog születésnapot, Kennedy elnök, Marilyn Monroe-tól”

„Boldog születésnapot, 1962. június 1., minden jót, Marilyn-Marilyn”

A második feliratban szereplő dátum a színésznő harminchatodik születésnapját jelzi, nem sokkal később öngyilkos lett. A történet szomorú véget ért, hiszen műve soha nem jutott el az amerikai elnök kezébe. 

Marylinnel ellentétben nem személyének, hanem  életkorának köszönheti a hírnevét és művészi értékét az egyik leghíresebb gyereksztár, Marla Olmstead. A kislányra két éves korában figyeltek fel, és ötéves korára már több, mint 16 millió forint értékben adott el festményeket. Sokan megkérdőjelezték a festmények eredetiségét, hogy tényleg Marla festette-e, de a család mindent megtett, hogy megcáfolja ezt. 2007-ben dokumentumfilmet is készült róla “A gyerekem meg tudja festeni azt” címmel. Habár a film nem foglal állást semelyik csoport mellett, Marla festőszobájában elhelyeztek egy kamerát, amin hatvan perc alatt festette meg az egyik leghíresebb festményét, a Virágokat. 

Most pedig tedd próbára tudásod és tippeld meg, hogy a két kép közül melyik az értékesebb! A megoldást a cikk végén találod. 

10 szempont a festmények értékeléséhez

Eredetiség: Természetesen ez az egyik legfontosabb szempont, amit általában egy aláírással támasztanak alá, de a kép stílusa is perdöntő lehet.

Proviniencia: Az alkotás előző helye sokat elárul az eredetiségéről: ha például egy híres múzeumban volt kiállítva, akkor nagy a valószínűsége, hogy autentikus műről van szó.

Az alkotó népszerűsége: Számít, hogy a művész mennyire népszerű, a nagyközönség által mennyire ismert és elismert. Az újító, stílusteremtő egyéniségek neve minden bizonnyal kiállja az idő próbáját, és megőrzi az alkotó személyét a mindenkori műértő, műkedvelő közönségnek.

Háttértörténet: A festmény háttértörténete is nagy többletértéket adhat egy-egy képnek - gondoljunk csak a Mona Lisára. Sokszor nem is a kép, a stílus, a technika a lényeg, hanem a képet övező titkok, történetek.

Alkotói korszak: Az sem lényegtelen, hogy az adott mű a festő melyik alkotói korszakából származik. Egy festmény Van Gogh késői korszakából valószínűleg mindig jobb áron fog elkelni, mint egy korai alkotása.

Téma: A témák népszerűsége időről-időre változik. A 21. században közkedvelt témának számít a csendélet, az aktkép és a békés tájkép.

Stílus felismerhetősége: Az egyedi stílus persze a művészektől függ, de ha egy képen tisztán kivehető az alkotó képi világa, akkor azzal az eredetisége mellett a művész kiforrottságát is lehet bizonyítani. Monet esetében például hamarabb jut eszünkbe egy tavirózsákat ábrázoló kép vagy a híres “Impresszió, a felkelő nap”, mint a “Csendélet Marhahússal” című 1964-ben készült festménye.

Előfordulás gyakorisága: A festményeknél igaz a mondás: minél ritkább, annál értékesebb. A legtöbb műgyűjtő ilyenkor egyszeri lehetőséget lát, hogy a festményt megszerezze, ami felviszi a kép piaci árát is.

Kondíció és keret: A festmény állapota és a keret minősége gyakran döntő jelentőséggel bír. Sok gyűjtő nem szeretne a restaurálással és a keretezéssel időt tölteni, ezért a nagyobb aukciósházak saját restaurátoraikkal helyrehozatják a képet az árverés előtt, hogy a festmény már a legjobb formájában mutatkozhasson be az eseményen.

Technika: A képek hierarchiájának csúcsán az olajfestmény áll, így ugyanazon művész olajfestménye és grafikája között jelentős árkülönbségek lehetnek.