2021. 03. 18. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Burkus Brigitta, Közgazdász Online
Magyarország a rangsorban olyan országokat előz meg, mint Svájc és Svédország. Milyen elméleti alapokra épül a kutatás, és mi a célkitűzése? A jövőképesség (futuring) új tudományterület, a Társadalmi Jövőképesség Index (SFI) pedig egy új index, amelyet megalkotói és kutatói ma tártak először a nagyközönség elé.
„Igyekeztünk az emberi közösségek élete és haladása tekintetében egy új szemléletet és több szempontot érvényesíteni” – fogalmazta meg az interdiszciplináris kutatás célkitűzését Dr. Aczél Petra, a ConNext 2050 kutatóintézet senior kutatója, a Corvinus Kommunikáció és Szociológia Intézetének vezetője. A rangsor 2020-ig publikált adatokból készült, és mostantól két évente jelenik meg.
Milyen a hosszú távon fenntartható élet?
„Mind a politika, mind a gazdaság világa valamilyen módon a versenyképesség körül mozog, és rövid távú célok vannak” – mondta Dr. Csák János, a Corvinus címzetes egyetemi tanára, a kutatóközpont alapítója. A rövid távú gondolkodásban azonban nem találjuk meg arra a választ, hogy valójában mi a fontos azoknak a szereplőknek, akik részt vesznek egy ország működésében és alakításában. Melyek azok az alapvető emberi jogok, amik tértől és időtől függetlenül fontosak számunkra, vagyis milyen szempontok alapján mondjuk azt, hogy jó az életünk?
A képen Dr. Csák János. Forrás: BCE
A Corvinus Egyetem kutatói erre a kérdésre keresték a választ a Központi Statisztikai Hivatallal és olyan nemzetközi partnerekkel együttműködve, mint a BarabásiLab és a kínai Institute for European Studies. Az index alapját négy általános emberi jó alkotja: a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás és az egyensúly normatív szempontjai.
A képen Dr. Aczél Petra. Forrás: BCE
Mit jelent ez konkrétabban? Az országoknak az indexben az élet négy területén kell reagálniuk a változásokra: ökológiai-geopolitikai, szocioökonómiai, vagyis gazdasági és társadalmi, valamint kulturális és technológiai téren. Eltérő arányokban, de meg kell felelniük a korábban felsorolt szempontoknak is. A jövőképesség szintjét a kutatók számos nemzetközi, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisból alkották meg, és olyan indexeket vettek alapul, mint a World Happiness Report, A Global Resilience Index és a Happy Planet Index. Így alakult ki az a kilenc dimenzió, ami összesen 28 indikátort tartalmaz, mint például az iskolában eltöltött évek számát, a hagyományok követését és a parlamenti választásokon történő részvételi hajlandóságot vagy az országon belül elérhető megújuló ivóvízforrások nagyságát.
Az eredmények szembe mennek az elképzeléseinkkel
A képen Dr. Szántó Zoltán Oszkár. Forrás: BCE
Valóban meglephet minket a rangsor, de fontos figyelembe venni, hogy a GDP és a gazdasági fejlettség mellett az indexben más kulturális és társadalmi faktorok is szerepelnek. „Ez nem csak egy sorrend, hiszen a kompozit index a különbségeket csökkenti, vagyis a részletek is lényegesek” – mondta Bóday Pál, a KSH senior kutatója, aki ugyancsak részt vett az index megalkotásában.
A rangsort Kanada a maximális 100-ból 70 ponttal vezeti, majd Ausztrália és Norvégia következnek. Az összesített sort Portugál, Japán és Mexikó zárják. További részletek és az országok eredményeinek elemzései a kutatási beszámolóban olvashatók.
Nemzetközi és oktatási célkitűzések
A kutatók egyértelmű célkitűzése az index fejlesztése és nemzetközi ismertségének növelése. Szabadhegy Péter nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatárs kiemelte, hogy a jövőben szeretnék a vizsgált országok körét kitágítani. A Corvinus Egyetemen már született sikeres TDK-dolgozat a témában, PhD kutatási témaként meghirdették, és a hosszú távú tervek között szerepel a szemlélet megismertetése a hallgatókkal. „Nem maga az index fog beépülni, de hosszú távú terveink vannak, mert úgy gondoljuk, hogy a jövőképesség mint átfogó felfogás érvényesíthető az oktatásban” – mondta Dr. Aczél Petra.
A jövő és a jelen vállalkozói, döntéshozói és kutatói számára fontos ez az új szemlélet. Ahogy Dr. Szántó Zoltán megfogalmazta:
„A mi feladatunk nem az, hogy megjósoljuk a jövőt, hanem hogy felkészüljünk rá, amikor még nem tudjuk, hogy milyen lesz.”