Csupán a negyede maradt épen a város közel negyvenezer épületének a 102 napig tartó harcban, ami 76 éve, 1945-ben ért véget Budapesten. Tudod, hogy hol volt a Manci híd, a Ritz szálló vagy Budapest legelső tőzsdéje? A cikkben visszarepülünk 1930-ba, és megmutatjuk csodálatos fővárosunk egy elfeledett, mégis örökké élő arcát.  

2021.04.12. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Toller Patrícia

102 nap és Budapest romokban hever

Kép: Toller Patrícia

Szakértők szerint Budapest ostroma a II. világháború egyik legvéresebb csatája volt. A december 24-én bezáruló ostromgyűrű miatt közel százezer védő és nyolcvanezer polgári lakos szorult be a városba. A harcok már novemberben megkezdődtek, ám a várost csak karácsony estéjén zárták körül. Azon az estén egy hatalmas áramszünet jelezte az új korszak kezdetét, aminek két nappal azután lett vége, hogy Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok vezetésével közel negyvenötezer német és magyar katona tört ki a szovjet Vörös Hadsereg által bekerített budai Várból, hogy elérjék a Pilisben húzódó német-magyar vonalakat. Az akció során a katonák többsége meghalt vagy fogságba esett. Két nappal később az ostrom befejeződött, és a Vörös Hadsereg átvette az egész város ellenőrzését. Habár a második világháború több mint hat évig tartott, ez a 102 nap olyan nyomot hagyott Budapesten, ami még ma is meghatározza csodás fővárosunk arcát.

Lloyd Palota

A Pesti Kereskedelmi Testület 1828-ban építtette a palotát a Kirakodó téren (most Széchenyi István tér) a kor egyik legnagyobb építészével Hild Józseffel. A nevét Edward Lloyd XVII. század végi angol üzletemberről kapta, aki londoni kávéháza megnyitása után hajózási kereskedelmi szaklapot indított. A szaklap nagyban befolyásolta a német és angol hajózási vállalatokat, akik később egy egész regisztrációs rendszert dolgoztak ki Lloyd néven. 

Kép: Wikipedia

Az épület kalandos történetét az ott lakó hírességek, a változó funkciók és az átalakítások színesítették. 1867-ben például ebből az épületből követhette Erzsébet királyné a hitvese, Ferenc József császár magyar királlyá koronázásakor a koronázási dombon megtett szimbolikus kardcsapásokat. A belső udvarán lévő oszlopcsarnokos palota többféle funkciót töltött be: földszintjén volt a Gabonacsarnok, a Pesther Lloyd című napilap nyomdája, valamint  egy kávéház is működött, első emeletén a Lloyd Társaság és a Magyar Kereskedelmi Bank irodája, a második emeleten pedig a Kereskedelmi Kamara helyiségei voltak. 1854-ben itt alapították az első pesti tőzsdét is, később pedig a Nemzeti Kaszinó is itt üzemelt.

Az első tervezett lebontását még átvészelte, mert 1914-ben az első világháború közbeszólt, de a másodikat már nem élte túl. Habár a város ostroma alatt számos külső hatás érte, ami lerombolta bizonyos részeit, tulajdonképpen feleslegesen bontották le az Európa szállóval együtt 1948-ban, hiszen a falai sértetlenek maradtak, csak a teteje rongálódott meg teljesen. Egyetlen megmaradt oszlopfője, amely ma a Kiscelli Múzeum udvarán található, emlékeztet minket Budapest egykori legszebb palotájára.

Manci híd

Kép: saját szerkesztés

A Manci híd a második világháborúban lerombolt Margit híd helyett épített ideiglenes hajóhíd volt. Mint oly sok hidat Budapesten, úgy a Margit-hidat is felrobbantották az ostrom kezdetekor november 4-én, aminek a következtében hatszáz ember vesztette életét. A bizonytalanság miatt nem építettek rögtön új hidat, de mikor a város ostroma véget ért, a Vörös Hadsereg egy gyenge tartóerejű fa cölöphidat épített, hogy megkönnyítsék a város két része közötti közlekedést. Azonban ezt a hidat 1946. január 11-én elsodorta a jégzajlás. 

Májusra kész lett az új híd, ami a Lukács fürdő kertjéből a Margit-szigeten át a Radnóti utcába vezetett. A nép a Margit becézése alapján nevezte el a hidat Mancinak. A háború után a Ganz gyár tervei alapján elkezdték újraépíteni a Margit hidat, ami 1948. augusztus 1-jén lett kész. Így már feleslegessé vált a Manci híd, amit egyébként is csak ideiglenesen építettek, ezért lebontották.  

Regnum Marianum templom

A Regnum Marianum a XIX. század végén kibontakozó szegény gyermekekkel foglalkozó katolikus mozgalom. 1902-ben ismerték el Rómában, és nem sokkal ezután Magyarországon is megjelent. A magyarországi egyházközség 1918-ban alakult meg, és a kápolnájukat a Damjanich utca 50-es számú bérházban működtették. A vallási kötelezettségeken kívül itthon nagy szerepe volt a magyarországi cserkészmozgalom kialakításában és népszerűsítésében is. 

Mivel a kis kápolna hamar szűknek bizonyult az egyre növekvő mozgalom híveinek, így az egykori horvát bán, Skerlecz Iván támogatásával a Városliget szélén építtették meg a Regnum Marianum templomot. A mozgalom tevékenysége nyugodtan zajlott egészen 1944. július 2-ig, amikor az amerikai légierő bombát dobott le, hogy megsemmisítsék az Andrássy úton berendezkedett német haderőt, de a célzás rosszul sikerült, és a haderő helyett a Damjanich utca liget felőli végét találták el. Az egyik bomba teljes egészében megsemmisítette a kis kápolnát. 

Habár a Regnum temploma kisebb sérüléseken kívül épségben átvészelte az ostromot is, a második világháború utáni politikai vezetés nem szívlelte a mozgalmat, és szívesebben láttak volna szocialista ünnepi felvonulásokat a templom helyén. A rengeteg hívő és az egyház kérése ellenére 1951. szeptember 23-án megkezdték a bontást. 1969-ben nagyjából az egykori Regnum helyén állították fel a Tanácsköztársaság emlékművét, amit a rendszerváltás után a templom emlékhelyévé alakítottak.

Duna-korzó

Az egykori Duna-korzó híres szállodasorát szinte porig rombolták az ostrom alatt. A világ egyik leghíresebb szállodalánca, a Ritz Hotel Development Company szállója is itt állt.  A budapesti Ritz szálló semmiben sem maradt el a cég párizsi nagyszállójától, a kor minden luxusával el volt látva. A brit szállodalánc 1906-ban vásárolta meg a szálló építése előtt ott álló épületet, és három év alatt felépítették Magyarország egyik legpatinánsabb szállóját - 120 lakosztálya, bankett-terme, téli- és tetőkertje többek között olyan vendégeket fogadott, mint  VIII. Eduárd brit király, Jagatjit Singh Bahadur kapurthalai maharadzsa, Sir Ernest Barker politológus és Rabindranáth Tagore irodalmi Nobel-díjas költő-író.

Az első világháborús recesszió után a két világégés között sikerült gazdaságilag is megerősíteni a szállót, mégis pár évvel később por és hamu lett belőle. A Grand Hotel Dunapalota étterme még a pesti oldal 1944–1945-ös szovjet ostromának vége előtt pár nappal is fogadott vendégeket. A visszaemlékezések szerint a pincérek kiváló modorban szolgálták fel a lakosoknak és a Budára menekülő katonáknak a francia borokat és pezsgőket egészen az utolsó napig. 1945. január 15-én bombatalálatot kapott, és pár nap alatt teljesen leégett. Romjait 1947-ben takarították el, ma az InterContinental áll a helyén.

Habár a cikk csak néhány épület bemutatására volt elég, ha visszautaznál egy kicsit az időbe, és kíváncsi vagy a háború előtti Budapestre, akkor kövesd figyelemmel az Animatique projektet, ami kisfilmeken keresztül mutat be olyan épületeket, amiket a háború vagy más külső hatás miatt ma már sajnos nem láthatunk.