Egy híján 150 - Budapest jubileumi születésnapja mellett jövőre a Corvinus is ünnepel

d2d7d67e-6942-4d6a-9618-f9b15c28ba79.jpgIdén 150 éves Budapest városa, de vajon mi volt (közel) másfél évszázada a Corvinus Egyetem helyén? Készítettünk egy rövid összefoglalót az Egyetem épületéről és elődintézményei történetéről, visszatekintve közösen a 149 éves egyedi, ‘antique’ múltra. 

Írta: Orosz Petra

Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Az épület története 1869-ben vette kezdetét, amikor az akkori pénzügyminiszter, Lónyay Menyhért megbízta Ybl Miklóst a Schopper Platz-ra (az Országház mai helyére) építendő vámház terveinek megalkotásával. Az első tervrajzok egy évvel később, 1870-ben készültek el, azonban az Építési Bizottmány ülésén elutasították azokat. A minisztertanács azonban másképp vélekedett: Andrássy Gyula miniszterelnök zöld utat adott a projektnek, amennyiben a munkálatok és a vámházhoz kapcsolódó vasúti forgalom a város fejlődését nem akadályozzák. Így került át a mai Fővám tér területére az építkezés. A magyar gabona jelentős része vízi úton érkezett, ennek a forgalomnak a kiszolgálására épült meg többek között a Fővámpalota. A végső tervek 1870. július 19-én kerültek jóváhagyásra, azonban már azt megelőzően, július 4-én megkezdődtek az építési munkálatok. Az építkezés további menetéről érdekes módon csak hiányos információk állnak rendelkezésünkre, ugyanis a Pénzügyminisztériumban elvesztek az épület dokumentációi. Mindössze a Vasárnapi Újság tudósított néha-néha a helyszínről. Annyit biztosan tudunk, hogy Wechselmann Ignác vezette az építkezést, amiben 400-500 munkás vett részt.

Így számolt be Neÿ Béla építész a Vasárnapi Újságban 1871-ben: “Az Ybl nevéhez kötött bizalmunknál fogva, teljes joggal hisszük állíthatni: az épület, művészeti tekintetben a legkövetelőbb igényeknek is teljes mértékben megfelelend. A modern renaissance derült idomai legnemesebb alakjukban üdvözölnek itt bennünket, azon renaissance-éi, mely e stylnek barock és rokoko név alatt ismeretes fattyúágaitól teljesen különválva, a görög és római antique-ok tanulmányának alapján, hivatva van, korunkat jellemző építészeti styllé fejlődni.”

Az építkezés 1874 tavaszára ért véget, létrehozva a több mint 9500 négyzetméteres, 170 méter hosszú és 56 méter széles, neoreneszánsz stílusban épült Fővámpalotát. A palotában három belső udvart, közel 290 hivatali helyiséget, több mint 30 konyhát és mintegy 140 lakószobát alakítottak ki, itt szálltak meg többek között a külföldről érkező vámügyi szakértők is. A vámra váró árut vasúti szerelvényeken szállították az épületbe, ezért a földszintet teljes hosszúságában sínek szelték át. A 146 méter hosszú vágányt csak gondos ellenőrzést követően adták át – műszaki állapotát 12 vagonból álló vonatokkal tesztelték.

Az épület eredetileg négy, egymástól külön működő hivatalt foglalt magába egészen 1950-ig: vámhivatal, pesti pénzügyigazgatóság, központi árüzleti igazgatóság és a bányatermék-igazgatóság. A raktárként szolgáló pincerendszerből négy, zsilippel elzárható alagúton volt kijárás a Duna-partra, ezeket 1941-ben befalazták. Az 1890-ben átadott Sóház a főépületet kiszolgáló irodáknak adott helyet.bd34e975-e04d-46ef-a6d9-4c3d6c8b1be5.jpgForrás: Budapesti Corvinus Egyetem

A háború alatt, 1944 - 1945 között súlyos sérüléseket szenvedett a létesítmény, az újjáépítés 1948-ban vette kezdetét. Már akkor eldőlt, hogy az épületet az önállóvá vált Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem főépületeként állítják helyre, így az 1950/51-es tanévet már itt kezdhették meg a hallgatók. 1953-tól Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemként, 1990-től Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemként, 2000-től Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemként, 2004-től pedig Budapesti Corvinus Egyetemként működött tovább az intézmény. 

Az épület négy (3 fő és 1 hátsó) homlokzatát összesen 22 szobor díszíti, amelyek Sommer Ágost alkotásai. A Duna felőli oldalon látható 10 szobor a törvényt, a hatalmat, a tudományt, a vasutat, a hajózást, a nehézipart, a gépgyártást, a textilipart, a kereskedelmet és a jólétet szimbolizálja, antik istenek formájában. A déli homlokzat hat jellegzetes magyar mesterséget mutat be: a madarászt, a pásztort, a halászt, a révészt, a pákászt és a vadászt, az északi pedig az erény-allegóriákat.

süti beállítások módosítása