Sokszor halljuk a következőket: az Európai Bizottság elrontotta a vakcinabeszerzést. A Fidesz kilépett a Néppártból. Brüsszel szerint elfogadhatatlan az orosz diplomaták kitiltása, mások szerint pedig az EU már rég haldoklik. De ki és mi Brüsszel és az EU? Ki felel az érdekeink érvényesítéséért, és ki az, aki döntéshozóként egész Európa jövőképét képes meghatározni?
2021.05.09. Írta: Tepfenhart Beatrix, Forrás: Markus Spliske, Unsplash
Európai országok közötti, szén- és acéltermelésen alapuló együttműködésre tett javaslatot Robert Schuman francia külügyminiszter 71 évvel ezelőtt, május 9-én. Az Európai Szén- és Acélközösséghez, vagyis az EU jogelődjéhez Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Németország és Anglia csatlakozott. A szervezetnek ma, hét bővülés után 27 tagállama van, május 9. pedig 1985 óta a hivatalos Európa-nap.
Egy ekkora nemzetközi szervezetnek az operatív és a stratégiai működése az intézmények révén több pilléren nyugszik. A legfontosabbak ezek közül az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Unió Bírósága és az Európai Központi Bank.
Európai Néppárt, Zöldek frakciója, Identitás és Demokrácia képviselőcsoport – Mit csinál az Európai Parlament?
Ismerősen csenghetnek a megnevezések, hiszen jelentős szerepet töltenek be az európai döntéshozatalban. A megnevezéseket az Európai Parlament frakcióiból, vagyis képviselőcsoportjaiból emeltem ki. Frakciónak azt a csoportosulást nevezzük, amelynek keretein belül a hasonló politikai nézeteket valló képviselők dolgoznak az Európai Parlamentben.
Az Európai Parlamentet a ,,polgárok hangja’’-ként is szokták emlegetni, hiszen 705 tagját ötévente közvetlenül az EU polgárai választják meg szavazás útján. Legutoljára 2019-ben voltak Európa Parlamenti választások; 
Magyarország 21 főt delegálhatott az EU elsődleges jogalkotási szervéhez.
Jogalkotási intézményként az Európai Parlament olyan fontos kérdésekről dönt, mint az EU bővítése, más nemzetközi szervezetekkel való kölcsönös megállapodások vagy általános Uniós jogszabályok. Ilyen, viszonylag friss jogszabály a vakcinabeszerzésre vonatkozó rendelet is, amelyet a Bizottsággal közösen dolgoztak ki, és amely olyan tényezőket szabályoz, mint az engedélyezett vakcinák, az elsőbbséget élvező csoportok – összefoglalva tehát olyan tényezőket, amelyek a hétköznapi életünket befolyásolják.
Kép: Európai Parlament
AZ EP tanácskozásai, vagyis plenáris ülései Strasbourgban és Brüsszelben folynak, évente minimum 12 alkalommal. Az Európai Parlament nemcsak jogalkotási, hanem felügyeleti (demokratikus keretek között ellenőrzi a többi intézményt) és költségvetési hatáskörrel is bír (jóváhagyja a hosszú távú költségvetést).
Kép: Frederic Köberl, Unsplash
,Az EU végrehajtó szerve’: az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság 27 tagú – egy elnök és 26 biztos alkotja. Minden tagállam egy biztost delegál, mandátumuk pedig öt évre szól. A Bizottság minden tagja egy adott szakterületért felelős, például a kereskedelemért vagy a pénzügyekért. Magyarország biztosa Várhelyi Olivér, aki a Szomszédságpolitikáért és bővítésért felel.
Az Európai Bizottság a szervezet végrehajtó szerveként szolgál: előmozdítja az EU érdekeinek érvényesülését, azáltal, hogy jogszabály-javaslatokat dolgoz ki, és érvényesíti a már elfogadott jogi kereteket. Jogosan merül fel azonban a kérdés: tényleg érdekeket érvényesít a Bizottság? Hogyan tudja 27 tagállam és közel 450 millió ember érdekeit egyszerre, egyformán előnyösen figyelembe venni? Nehezen, megfeszítések közepette vagy épp sehogy – erre remek példa a Minority Safepack nevet viselő kezdeményezés.
2021. január 14-én az Európai Bizottság bejelentette: a Minority Safepack alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Ezzel pedig nem csak annak a közel 1,2 millió embernek fordított hátat, akik aláírták a kezdeményezést, hanem annak a többmilliós csoportnak, akik számára az anyanyelv használata és a kultúra megőrzése nemcsak egy jól hangzó szlogen, hanem mindennapos kihívás. A kezdeményezés célkitűzése, hogy az etnikai, nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme az Európai Uniós jog része legyen. Lehessen Erdélyben magyarul focit nézni, több pénz jusson az elszegényedett kisebbségi régióknak, és segítsenek a román nyelvhasználatban élő ,,bozgorokon’’, ami hontalant, hazátlant jelent. A javaslatcsomag azokat segítené, akiknek nincs egyetlen állampolgárságuk sem – a Bizottság azonban mossa kezeit, szerintük ez nem EU-s kérdés, illetve nem olyan, amelyre külön ki kell térnie a jogi kereteknek.
Az Európai Tanács, a politikai együttműködés alapja
Az EU intézményei közül az Európai Tanács az, amely a legmagasabb szinten valósítja meg a tagállamok közötti politikai együttműködést. Ennek az ad keretet, hogy az Európai Tanács tagjai az országok állam- és kormányfői, akik rendszerint negyedévente, csúcstalálkozókon ülnek össze.
A csúcstalálkozók során az Európai Tanács alkotja meg az EU politikai programját, vagyis meghatározza a szervezet prioritásait és az általános irányelveket, azonban jogalkotással nem foglalkozik.
Az intézmény többnyire konszenzussal, egyes esetekben viszont egyhangúlag vagy minősített többséggel (a tagállamok 55 százalékának kell elfogadnia a javaslatot) hozza meg a döntéseit. Az Európai Tanács központja is Brüsszelben található.
Az Európai Unió Tanácsa – vagy nem hivatalosan a Tanács – nem tévesztendő össze sem az Európai Tanáccsal (az az uniós intézmény, és az EU állam- és kormányfőit egyesíti) sem pedig az Európa Tanáccsal, az Európai Uniótól teljesen független intézménnyel. Az Európa Tanácsnak jelenleg 47 tagállama van, de bármely olyan európai ország előtt nyitva áll, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető emberi jogokat. Az Európa Tanács egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének elfogadása volt, hisz fő fókuszában az emberek jogainak védelme áll.
Kép: Báthory Adrienn, Közgazdász
Az Európai Unió Tanácsa
Ez az intézmény, amely a közbeszédben sokszor csak Tanácsként jelenik meg, hierarchiailag a fentebb említett Európai Tanács alatt helyezkedik el. Logikus magyarázat erre az, hogy a szerv azon irányelveket használja fel operatív működésében, amelyeket az Európai Tanács kivesézett és megformált. Ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor a témavezetőd megadja azt a vezérfonalat, ami alapján a dolgozatod megírod, de neked kell a saját képedre formálni a dolgozatodat.
Az Európai Unió Tanácsa az EU országainak kormányait képviseli. Itt találkoznak a tagállamok szakminiszterei, így gyakran Miniszterek Tanácsaként is emlegetik. A szakminiszterek megvitatják az EU ügyeit, és másodlagos döntéshozó szervként funkcionálva határozatokat hoznak az EU törvényeiről.
Nincsenek állandó tagjai: ez a szerv 10 különböző felállásban ülésezik, annak függvényében, hogy éppen milyen szakpolitikákat kell megvitatni. Például a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsban a tagállamok pénzügyminiszterei vesznek részt. Az előző két intézményhez hasonlóan a Tanács ülései is a belga fővárosban zajlanak.
Az Európai Unió Bírósága
Az elmúlt 70 évben nagyszámú uniós jogszabályt fogadtak el – némely kevesebb vitát szült, némely pedig többet, olyankor, amikor egyes tagállamok másképp értelmezték a jogi kereteket, mint mások. Az Európai Unió Bírósága azért jött létre 1952-ben, hogy ezen viták elsimítását segítse, illetve hogy a kétértelmű kérdéseket tisztázhassa.
A luxemburgi székhelyű Bíróságnak 27 tagja van, tagállamonként egy-egy bíra. Az intézmény fő feladata, hogy biztosítsa azt, hogy a Parlament és az Európai Unió Tanácsa által elfogadott jogszabályokat a tagállamok ugyanúgy értelmezzék és alkalmazzák.
Ki kezeli az eurót? – Az Európai Központi Bank (EKB)
Kép: Charlotte Venema, Unsplash
Az Európai Központi Bank az EU egyik legfiatalabb intézménye, 1998-ban alapították.
Az EKB az euróövezetet érintő kiemelkedően fontos kérdésekben dönt: kezeli az eurózóna devizatartalékait, kamatlábakat határoz meg, gondoskodik az európai bankrendszer biztonságáról és hatékonyságáról. Ennek megfelelően az intézmény hosszú távú célja az árstabilitás biztosítása, és ezáltal a gazdasági növekedés előmozdítása. Az intézménynek három fő testülete van: a Kormányzótanács a döntéshozatalért felelős, az Igazgatóság felel az EKB napi működéséért, míg az Általános Tanácsnak tanácsadó szerepe van.
Az Európai Központi Bank minden tagállam központi bankjával együttműködik, így nem kizárólag az euróövezet monetáris politikáját befolyásolja, hanem az összes tagállamét, köztük hazánkét is.
