Mi a közös Balzac-ban, Kosztolányiban és Walt Disney-ben? Amerika feláldozott volna több ezer embert, hogy hadat üzenhessen Afganisztánnak? Holdra szállás, 9/11, szabadkőművesség és még sok más összeesküvés-elmélet kering a világon, melyek a közösségi médiának köszönhetően egyre gyorsabban és hatékonyabban terjednek. Összegyűjtöttünk öt elméletet, melyekben emberek milliói hisznek, és négy kérdést, ami segíthet különbséget tenni a valós és a valótlan hírek között.

2021.05.25. Írta: Belayane Najoua, borítókép: ahundt, Pixabay

Az összeesküvés-elméletek - azaz konteók - olyan hiedelmek, melyek szerint a közélet egyes eseményeit titokban, a színfalak mögött negatív erők irányítják. Az összeesküvés-elméletek gyakran logikus magyarázatnak tűnnek olyan eseményekre vagy helyzetekre, amelyeket nehéz megérteni, ezért azt az érzést kelthetik egyes emberekben, hogy rejtett összefüggéseket látnak át, ezáltal egyfajta hamis biztonságérzetet adnak. Az összeesküvés-elméletek nagyon gyorsan terjednek és nehéz őket megcáfolni, illetve a konspirációkban hívőket az ellenkezőjéről meggyőzni, hiszen az elmélet híveinek a szemében mindenki, aki az ellenkezőjét állítja, maga is az összeesküvés részévé válik. A tizenkilencedik század végén terjedt el a conspiracy theory nevű szóösszetétel, ami habár nem volt új fogalom, de a szociológusokat, pszichológusokat ekkor kezdte el igazán érdekelni a téma. A modern technológia fejlődésével ezek az elméletek is szárnyra keltek, így egyre több embert vonzott be egy-egy kis társaságból induló elmélet.

Mi a közös Balzac-ban, Kosztolányiban és Walt Disney-ben?

A szabadkőművesség talán az egyik leghíresebb mozgalom, ami már több száz éve számos összeesküvés-elmélet alapját adja. Egyesek szerint már az ókorban is létezett, mások a Templomosokig vezetik vissza a kezdeteket, de a valódi, szervezett szabadkőművesség a felvilágosodás korában született meg, a tizenhetedik és a tizennyolcadik század között. A felvilágosodás ugyanis minden addigi egyházi dogmát megkérdőjelezett, és tudományos magyarázatokat, logikus érveket keresett. 

Az első szervezett és valódi szabadkőműves páholy (így hívták a szabadkőműves csoportokat) 1717-ben alakult Londonban Anthony Sayer vezetésével, és négy korábban már létező, londoni kocsmákban ülésező "beszélgető kört" egyesített. A páholyok működését és a mozgalomba való belépés körülményeit a mai napig titkok sora övezi, de a kiszivárgott információkból megállapítható, hogy minden tagnak - a régi céhek működéséhez hasonlóan - a saját útját kell kitaposnia: először inasként, majd  legényként, végül mesterként tevékenykedhettek. Ebből is ered a szabadkőművesség lényege: a különböző társadalmi rétegekből érkezők között a csoporton belül nincs különbség, mindenki egyenlő, csak érdemeik és munkájuk alapján léphetnek előre.

A kőművesek egyik alapvető jelképe a kőműves derékszög szárai fölé helyezett körző. Gyakran látható benne egy G betű is, ami a geométert, azaz a világegyetem építőjét jelenti. A szabadkőműveseknél nincsen konkrét vallási előírás, csupán a munka, az alkotás és a megszerzett tudás tiszteletében hisznek.

Kép: A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai fölé helyezett körző, Wikipédia

Híres szabadkőműves volt például Honoré de Balzac, Kosztolányi Dezső, Benjamin Franklin, Giuseppe Garibaldi, Kossuth Lajos, Goethe, Byron, Haydn, Mozart, Puskin, Charles Darwin, Walt Disney, Oscar Wilde és Mahatma Gandhi is. A szabadkőművesség azóta számos kapcsolódó háttérhatalmi elméletnek adott táptalajt, így az Illuminátusoknak vagy a Bilderberg-csoportnak is.

A legtöbbet kutatott gyilkosság

John F. Kennedy-t, az Amerikai Egyesült Államok harmincötödik elnökét 1963. november 22-én lőtte fejbe Lee Harvey Oswald egykori tengerészgyalogos egy dallasi raktárépület tetejéről. A tény, hogy Oswald lőtt, nagyrészt elfogadott nemcsak az amerikai bíróság, hanem a közvélemény által is, ám az, hogy ki volt (ha volt) Oswald megbízója, számos összeesküvés-elméletet indított el. A konspirációs teória fogalmának elterjedése is ehhez az eseményhez köthető: a CIA ebben az időszakban kezdett el a hivatalos állásponttal ellentétes elképzelésekre összeesküvés-elméletekként hivatkozni. A fogalommal kapcsolatos tudományos kutatások ekkor kaptak igazán szárnyra.

1963-ban a merénylet kivizsgálásra létrehoztak egy külön bizottságot is (Warren-bizottság), ami közel egy évnyi kutatás után, 1964 szeptemberében fejezte be a munkáját, és adta ki a ma már nyilvánosan elérhető Warren-jelentést. A jelentés szerint Oswald nem állt kapcsolatban semmiféle összeesküvő csoporttal - magányos merénylőként vitte véghez a gyilkosságot.

Ugyanakkor az elnök elleni merénylet megszervezésével kapcsolatban a kubai emigránsokat, a CIA-t, az amerikai fegyvergyártókat és a szovjeteket is szóba hozták. A CIA kapcsolódása igen erős, hiszen a szervezetben 1961 óta dolgoztak ki terveket, melyek az Oswald által istenített Fidel Castro kubai elnök kiiktatására irányultak, így a merényletnek köze lehetett a CIA akcióihoz. Talán éppen ezért a CIA segítség helyett csak akadályozó tényező volt a Warren-nyomozás során, aminek eredménye az lett, hogy pár évvel a jelentés kiadása után több befolyásos ember is megkérdőjelezte, illetve hiányosnak mutatta azt.

A Warren-jelentésben nem szerepelt az azóta már bizonyított tény, hogy Oswald két hónappal a merénylet előtt Mexikóba járt, ahol kubaiakkal és a KGB ügynökeivel (köztük Valerij Vlagyimirovics Kosztyikovval, a KGB orgyilkos osztagának egyik tagjával) találkozott.

Habár az akták nagy része nyilvánosságra került, nagyjából háromszáz nemzetbiztonsági okok miatt még mindig zárolva van, ami nemhogy egyre halványítaná az amerikaiak egyik “legnépszerűbb” összeesküvés-elméletének fényét, hanem folyton izzó parazsat biztosít alá. 

Amerika járulékos vesztesége

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás volt az újkori történelem legtöbb áldozattal járó merénylete. Ezen a napon négy utasszállító gépet raboltak el radikális iszlamista terroristák, melyekkel a World Trade Center ikertornyaiba és a Pentagonba csapódtak. A negyedik gép a Fehér Ház felé tartott - az utasok visszafoglalták, de a földbe csapódást nem tudták megakadályozni. A merényletben 2977 ember vesztette életét.

Az összeesküvés-elméletek még aznap elkezdtek terjedni - az egyik legnépszerűbb szerint a New-York-i városképetmeghatározó ikertornyok megsemmisítése irányított robbantásokkal, szándékosan, az épületben belül elhelyezett bombák segítségével történt. Ezt a New York Timesban megjelent cikk is igazolja, amiben Van Romero robbanóanyag-szakértő szerint a tornyok összeomlása után keletkezett felhők ugyanolyan robbantásokból származhatnak, mint amikor bontásra kijelölt épületeket szándékosan robbantanak fel. Mindezt azonban más szakértők cáfolják, és az úgynevezett “palacsintahatással” támasztják alá, miszerint az egyes szintek közötti levegő tört ki hatalmas energiával az ablakokon keresztül. 

Az események a robbanás körülményein túl is két táborra osztják a közvéleményt: míg az egyik 9/11-et egy terrortámadás következményének tartja, a másik az amerikai államot látja a merénylet mögött. De vajon miért érné meg a kormánynak a saját polgárait veszélyeztetni? Az elmélet hívei szerint a támadás egy mesterségesen generált casus belli, vagyis ezt követően indokolttá válhatott az amerikaiak katonai fellépése a Közel-Keleten, ahol az új fegyverek tesztelése mellett kőolajforrások bekebelezésére is sor kerülhetett. Pearl Harbour és a Northwood hadművelet egyesek szerint hasonló történelmi események, miközben mindkét műveletben több ezer amerikai katona vesztette életét. A 2001-es merénylet után Amerika megtámadta Afganisztánt, és elkezdődött az USA történetének leghosszabb háborúja.

Bármi is legyen az igazság, az biztos, hogy 2001. 09. 11. az Egyesült Államok egyik legsötétebb napjaként égett bele a történelembe, és húsz év elteltével is több forgatókönyv szerint ismerhetjük meg az aznapi események előzményét, lefolyását és következményeit. 

Leszálltunk, vagy nem szálltunk le?

Az '50-es '60-as években az Egyesült Államokat szorította az űrverseny, hiszen az első szondát és az első embert is a szovjetek küldték az űrbe. Végül az amerikaiaknak sikerült belehúzniuk, és 1969-ben az Apollo 11-es sikeresen landolt a Holdon. Az elmúlt ötven évben keletkezett összeesküvés-elméletek szerint Neil Armstrong és Buzz Aldrin sosem jártak a Holdon, és az egész eseményt csak megrendezte a NASA, hogy a szovjeteknek fel tudjanak valamit mutatni.

A forgatást egyesek szerint maga Walt Disney finanszírozta, a rendezői székbe pedig a 2001: Űrodüsszeia sikerén felbuzdulva Stanley Kubrickot ültették. Az összeesküvés-hívők szerint ezt bizonyítja, hogy a készült felvételeken nem látszanak csillagok, ráadásul az űrben nincsen szél - az amerikai zászló viszont lebeg. 2019-ben egy olyan elmélet is született, miszerint a holdra szállás valóban megtörtént, de a felvételeken nem az látható, hanem egy megrendezett “holdraszállás”. Jay Weidner szerint - aki számos összeesküvés-elmélethez köthető - a NASA jobbnak látta a Földön leforgatni az eseményeket, majd utána valójában végrehajtani a küldetést, hogy a szovjetek ne tudják lelesni se a fejlesztéseket, se a technológiát.

A holdra szállás körüli összeesküvés-elméletek egyébként nemcsak az amerikai közvéleményt foglalkoztatják, hanem hazánkban is több vizsgálat foglalkozott az események szociológiai vonzatával. Egy 2019-ben végzett kutatás szerint Magyarországon hat emberből egy nem fogadja el a holdraszállás hivatalos tényeit.

Koronakonteók

Az elmúlt egy év legtöbbet hallott/terjesztett konteói a koronavírussal kapcsolatosak. A járvány megjelenésekor sorra születtek a “koronakonteók”: egy felmérés szerint közel 2000-et különböztethetünk meg. Vannak olyan csoportok, akik egyáltalán nem hisznek a létezésében, mások egyenesen Bill Gates-t látták a vírus mögött, és vannak, akik biológiai fegyverként tekintettek rá, amit politikai céllal hoztak létre.

Az elmélet terjedésének táptalajt adott a kínai-amerikai geopolitikai háború is, mely során a két nagyhatalom egymásra mutogatott, a másikat vádolva azzal, hogy kifejlesztette és elterjesztette az új típusú koronavírust. Bill Gates-t többek között egy 2015-ös Ted Talk miatt hozták összefüggésbe a koronavírussal, amelyben azt állította, hogy a világ nincsen felkészülve egy világjárványra. Más Gates-elméletek szerint a Microsoft alapítója chipeltetni akarja az emberiséget a vakcinája segítségével, a Microsoft-alapító ugyanis egyszer arról beszélt, hogy a járvány terjedését „digitális azonosítókkal” is lehetne figyelni. Chipekről nem volt szó, sőt, a Bill and Melinda Gates Foundation kiadott egy közleményt is, amelyben azt írták, hogy fel sem merült náluk a chipeltetés ötlete.

Infografika: Dr. Veszelszki Ágnes

A koronakonteókról Dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense készített egy átfogó tanulmányt, ezt foglalja össze az infografika is.

Hogyan tegyünk különbséget? 

A közösségi média elterjedése bizonyítottan növelte az összeesküvés-elméletek reprezentációját. Számos kutatás szerint az összeesküvés-hívők nagyobb arányban osztanak meg összeesküvésnek vélt tartalmakat, mint a konvencionalisták. 2019-ben ugyanakkor sikerült csökkenteni a klímaváltozás kapcsán a szkeptikus posztok megosztási gyakoriságát egy népszerű intézkedéssel, ami négy egyszerű kérdésből állt:

• Ismerem a történetet megosztó hírforrást?

• Hihetőnek tűnik a bejegyzésben szereplő információ?

• Olyan stílusban írták a bejegyzést, amely egy professzionális hírforrástól elvárható?
• Politikai motivációjú bejegyzésről van szó?

Kép: Európai Unió hivatalos oldala

E kérdések jó alapul szolgálhatnak szinte bármilyen esetben, amikor megkérdőjeleződik bennünk, hogy az adott hír igaz-e vagy sem. (Az álhírekkel és felismerésükről egy korábbi cikkünkben olvashatsz részletesebben)