Nyitott tudomány, fenntarthatóság, erkölcs és önzés - ezek írják le legjobban a társadalmi felelősségvállalást Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens és Nyírő Fanni, az Extinction Rebellion Hungary aktivistája szerint. Eltérő világokban dolgoznak, mégis hasonlóan gondolkodnak az egyetemi és a polgári társadalmi felelősségvállalásról. Mennyire függ össze a klímaválság a társadalmi felelősségvállalással? Van-e kapcsolat az egyetemek és az aktivista mozgalmak között? 

2021. 07. 01. Írta: Belayane Najoua és Szentkirályi Lili  

Kép: Nyírő Fanni

“Számomra a társadalmi felelősségvállalás egyszerre jelenti az erkölcsös viselkedést és az önzést, hiszen a társadalmi felelősségvállalással együtt a klímaválság is annyira a jelenünk részévé vált, hogy most már nemcsak az unokáinkról szól, hanem rólunk is. Ha teszünk érte, akkor nemcsak értük, hanem magunkért is cselekszünk” - mondja Nyírő Fanni, az Extinction Rebellion aktivistája.

A társadalmi felelősségvállalás egy gyakran hangoztatott fogalom, a vállalat, az egyén és az intézmények részéről is, ám mindegyik szereplőnek mást jelent. “Egyetemi szemszögből nézve a társadalmi felelősségvállaláshoz szorosan kapcsolódik az open science, azaz a nyitott tudomány fogalma, hiszen a teljes hozzáférhetőség és átláthatóság teszi lehetővé, hogy az egyetemeken végzett kutatásokból a társadalom egésze profitáljon, és az egyetemek nem saját magukat, hanem a társadalmat szolgálják” - mondja Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens, a Corvinus Science Shop oktatói közösségének tagja.

Milyen szerepet tölt be az aktivizmus?

Kép: Dr. Kiss Gabriella

Az Extenction Rebellion (rövidítve XR), aminek Fanni is tagja, egy nemzetközi környezetvédelmi mozgalom. 2018-ban indult az Egyesült Királyságból, azóta 650 különböző XR csoport alakult 45 országban. 

“Mind a nemzetközi, mind a helyi szinten elutasítjuk a hierarchiát: nincsen alá-fölérendeltségi viszony például a magyar és a brit XR között, illetve itthon, a csoportunkon belül sincs hierarchia, nincsen vezetője a szervezetnek. Ez teszi lehetővé azt is, hogyha esetleg a nemzetközi XR olyat csinál, amivel mi nem értünk egyet, attól teljesen elhatárolódhassunk” - mondja Fanni.

Az XR nem csupán egy környezetvédelmi, hanem egy társadalmi szervezet is: kiáll a társadalmi egyenlőtlenségekért is. Ez többek között azért is fontos, mert a klímaválság a sérülékenyebb csoportokra másként, gyakran sokkal erősebben hat. Ez összességében azt is jelenti, hogy az XR egy interszekcionális környezetvédelmi szervezet.

A Magyarországon működő XR részben eltér a többi nemzetközi szervezettől: amíg más országokban az erőszakmentes polgári engedetlenség a jellemző, itthon ez kevésbé gyakori, hiszen nincsen hagyománya. Ehelyett az XR szívesen szervez megmozdulásokat, akár más környezetvédő szervezetekkel (például a Fridays for Future-rel) együttműködve. Ide tartoznak többek között a tüntetések - legutóbb a Fertő tó védelméért, illetve különböző látványos akciók is, mint például a Die In vagy a Red Rebell.  “A járvány ezeket sajnos egy kicsit ellehetetlenítette, nehéz a hagyományos eszközökkel jelen lenni most a nyilvánosságban, a közbeszédben” - mondja Fanni. 

Az XR jövőjét illetően rengeteg különböző elképzelés, ötlet van, és Fanni bizakodó. “Sajnos az idő nekünk dolgozik, mert a klímaváltozás egyre súlyosabb lesz, és egyre inkább igény lesz a társadalom részéről arra, hogy ezek a szervezetek megmaradjanak és működjenek. Lehet, hogy nem abban a formában, ahogy ma működünk. Lehet, hogy átalakulunk egy civil szervezetté vagy politikai párttá, ha nem is Magyarországon, akár külföldön. Fontos megjegyeznem, hogy bár az XR politikai kérdéssel foglalkozik, teljesen elhatárolódik bármiféle politikai párttól: teljesen függetlenül működik ezektől.”

Az egyetemek szerepe nagyobb, mint gondolnánk

Az egyetemek társadalmi felelősségvállalására jó példa a Corvinus Egyetemen működő Corvinus Science Shop (rövidítve: CSS), ami néhány év alatt több mint száz projektet valósított meg, nyolcszáz hallgató és ötvenöt szervezet bevonásával. Célja, hogy a civil szervezetek, társadalmi vállalkozások, nonprofit szervezetek igényeit beépítse az egyetemi tantárgyakba és kutatásokba, illetve hogy az érintetteknek lehetőségük legyen valódi együttműködést kialakítani. A Science Shop hídként szolgál a hallgatók, az oktatók és a társadalmi szervezetek között.

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

“Az egyetemeknek nagy felelőssége birtokolni a tudást, és meghatározni azt, hogy mit tartanak éppen fontosnak vagy hangsúlyosnak. A kutatási irányok meghatározásánál kulcsfontosságú, hogy az egyetem megfelelően mérje fel, hogy mi lehet releváns és hasznos a társadalom számára. Az etikus kutatási irányok kijelölése után pedig a hozzáférhetőséget is biztosítani kell” - mondja  Gabriella. 

“Egyetértek abban, hogy nagyon fontos, hogy az Egyetem miként adja át a tudást és miként kapcsolódik be a társadalomba. Az Egyetemnek közelebb kellene hoznia a társadalmi felelősségvállalás kérdését a diákokhoz - nemcsak az erre alkotott specifikus kurzusokban, hanem az alapvető, kötelező kurzusokat is át kellene itatni a felelősségvállalás kérdéskörével. Habár egyre több hallgatótársamon veszem észre, hogy foglalkozik a témával, úgy gondolom, hogy az Egyetem feladata is lenne, hogy felkeltse a diákok érdeklődését eziránt” - mondja Fanni. 

A társadalmi felelősségvállalás és a klímaválság kapcsolata

A társadalmi felelősségvállalásnak négy alkategóriája van az általános csoportosítás szerint: környezeti, emberi jogi, emberbaráti és gazdasági. A vállalatok általában három érintetti körre fókuszálnak: ügyfelek, alkalmazottak és a társadalom egésze, mégis az elmúlt néhány évtizedben a vállalati felelősségvállalásban (CSR) is egyre nagyobb hangsúlyt kapott a környezeti felelősségvállalás.

“Részei vagyunk a minket körülvevő környezetnek, melynek legnagyobb rendszere  a természet, éppen ezért felelősséget kell vállalnunk. Ha felelősséggel viseltetünk a körülöttünk lévő világ iránt, akkor megértjük, annak csak egy részea társadalom, azaz az emberek és gazdaság, ennél nagyobb rendszer a természeti környezet” - mondja Gabriella.

Fanni szerint a felelősségvállalást az Egyetemeknek is tudatosabban meg kellene valósítani, és azon szempontok alapján újragondolni a vállalati partnerségeket, hogy melyik cég mennyire figyel és tesz lépéseket a társadalmi felelősségvállalás területén és a klímaváltozás ellen. 

“Azt vettem észre, hogy a karrier fórumokon ezekről a szempontokról ritkán esik szó, miközben kulcskérdésnek kellene lennie, hogy mit tesz a vállalat az ügy érdekében. Ez az egyetemi hallgatók számára is releváns lenne, ugyanis segítene abban a döntésben, hogy melyik vállalatnál szeretnének elhelyezkedni” - mondja Fanni.

Gabriella szerint is fontos, hogy egy egyetem példát mutasson az operatív működése során is. “Például, ha azt tanítjuk, hogy a rövid ellátási láncok fenntarthatóbbak, mint a hosszúak (erről a témáról egy korábbi cikkünkben bővebben olvashatsz - a szerk.), akkor az egyetemi menza is ezt tükrözze a helyi, szezonális ételekkel. Ugyanez vonatkozik például a szívószál esetére. Ha azt tanítjuk, hogy az egyszerhasználatos műanyag káros a környezetre, akkor ne lehessen a büfében műanyag szívószálat és poharat kapni, mert azzal meghazudtoljuk saját magunkat” - mondja Gabriella. 

Az aktivizmus és az egyetemek közös ereje

Az egyetemeket és az aktivizmust gyakran éles határvonallal különítik el - az egyetemi kutatások a falak között, szabályok szerint zajlanak, míg az aktivizmus a tüntetések és polgári mozgalmak eszközeivel valósul meg. A különbségek ellenére óriási lehetőség rejlik a kettő együttműködésében. 

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

“Az aktivizmust az óráimon (Döntési technikák, Decision Techniques on Sustainability Issues - a szerk.) is nagyon szívesen látom - rendszeresen hívok meg civil szervezeteket, hogy részt vegyenek a kurzuson, és a diákokkal együtt dolgozva hozzanak létre valami értékeset. Úgy gondolom, hogy a felelősségre nevelés nem történhet meg úgy, ha csak beszélünk róla. Fontos, hogy a diákok maguk tapasztalják meg, és találják meg azt a területet, illetve azokat a cselekvéseket, amik az ő hatáskörükbe tartoznak” - mondja Gabriella.

“Nagyon jó érzés egy egyetemi tanártól azt hallani, hogy támogatja az aktivizmust, mert az egyetemi éveim során kaptam negatív visszajelzéseket az Extinction Rebellionban végzett munkámmal kapcsolatban olyanoktól, akik a környezetvédelem témájában szakértők. Éppen ezért sokáig úgy tekintettem az aktivizmusra, mint egy egyetemtől teljesen különálló dologra. Viszont most már rájöttem, hogy sokkal szorosabb kapcsolat van az egyetem és az aktivizmus között, és ha mind a tanárok, mind a diákok rájönnek erre, akkor óriási eredményeket tudnánk közösen elérni” -  mondja Fanni.

Mind az XR-hoz, mind a Science Shophoz érdemes csatlakozni, akár sokat tudunk a témáról, akár még csak “kezdő” klímavédők vagyunk. Érdemes követni az XR Facebook, az Instagram és a YouTube csatornáját is, ahol könnyen fel lehet venni a kapcsolatot a szervezettel. Lehet jelentkezni önkéntesnek, illetve állandó aktivistának is. A Science Shop szintén több lehetőséget is ajánl a hallgatóknak: többek között szakdolgozatírást és különböző kurzusokat. A Science Shopba itt lehet bekapcsolódni, illetve érdemes követni a Facebook oldalukat is, ahol rendszeresen posztolnak lehetőségeket, most például egy gyakornoki pozíciót.