Hogyan lesz több a fenntarthatóság egyszerű hobbinál? Miért fontos, hogy a rossz hírek ellenére se veszítsük el a reményt? Négy történetet ajánlunk, melyek reményt adnak számunkra a folytatáshoz.
Írták: Szentkirályi Lili, Taxner Tünde, Kovács Máté; Borítókép: Taxner Tünde
Az ökológia nagykönyve
“Mentsd meg a bioszférát, és talán megmentheted a világot”
- mondta a néhány hete elhunyt Edward O. Wilson biológus-természettudós. Az ökológia nagykönyve Arisztotelésztől kezdve mutatja be a legjelentősebb természettudósok legfontosabb tudományos eredményeit, melyek környezetvédelmi szempontból olykor aggasztóak, máskor reménykeltők lehetnek.
Tévedünk azonban, ha egy száraz tudományos szakkönyvet várunk. A HVG kiadásában megjelent könyv színes képekkel, ábrákkal, átlátható infografikákkal mutatja be az ökoszisztéma fejlődését és lenyűgözően összetett folyamatait. Olyan nagyhatású személyiségektől idéz, mint David Attenborough, Jane Goodall vagy az Egyesült Államok korábbi alelnöke, Al Gore.
Kép forrás: Lira.hu
Fejezeteiben végigveszi az evolúció történetét, az ökológiai folyamatokat, a természet világának változatosságát, az ökoszisztémák és az élő Föld kapcsolatát és természetesen az emberi tényezőt is - legyen szó pusztításról vagy cselekvésről egy harmonikusabb világért.
Kovács Máté
My Octopus Teacher
A Netflix 2020-ban megjelent világsikerű dokumentumfilmje a szó szoros értelmében nem a fenntarthatósággal foglalkozik. Mégis kevés olyan alkotás létezik, ami annyira erősen formálta a közvéleményt a fenntarthatóság kapcsán, mint ahogy a My Octopus Teacher (Tanítóm, a polip) tette.
Részlet a filmből. Kép forrása: IMDb
A My Octopus Teacher egyszerre dráma és dokumentumfilm: a másfél órás alkotás alatt intenzíven záporoznak a nézőre nemcsak az információk, hanem az érzelmes pillanatok is. A film producere és egyben főszereplője - a Polip mellett - rendkívül intim pillanatokon keresztül mutatja meg, hogyan alakult a kapcsolata egy közönséges polippal. A film közeli felvételekkel mutatja be a közönséges polipok életterét és a Dél-afrikai-óceán egy kis szegletének tengeralatti mindennapjait. Emellett azonban tanúi lehetünk annak is, ahogy a közel egy év alatt a producer és a polip közötti kapcsolat a kezdeti bizalmatlanságból egy mély, bensőséges barátsággá alakul át.
A film - az alaptörténet zsenialitása mellett - túlmutat önmagán: gondolkodásra sarkall azzal kapcsolatban, hogy hogyan élünk együtt a természettel. Milyen kapcsolat alakulhat ki ember és állat között? Mit jelent eltávolodni a természettől, és hogyan lehet visszakapcsolódni hozzá? Össze lehet-e hangolni a modern életvitelünket és a természethez való kapcsolódásunkat? Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat feszeget a My Octopus Teacher.
Szentkirályi Lili
The Jane Goodall Hopecast
“Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” - hangzik a környezetvédelmi mozgalmak egyik leggyakrabban idézett jelszava. Ezzel azonban Jane Goodall etológus nem ért egyet. Szerinte meg kell fordítanunk a mondatot: előbb lokálisan kell cselekednünk, és csak utána gondolkodhatunk globálisan.
Forrás: Jane Goodall Institute
A globális kép sokszor lesújtó, erősíti a klímaszorongást, és elveszi a reményt, amire viszont szükségünk van. Erről szól a The Jane Goodall Hopecast is: van remény, de cselekednünk kell. Ha előbb lokálisan cselekszünk, rájövünk arra, hogy képesek vagyunk változást elérni. Ezzel a reménnyel pedig globálisan is inspirálni tudunk másokat.
A sorozat epizódjaiban olyan környezetvédőkkel, aktivistákkal, tudósokkal beszélget a tudós, akik saját közösségükben vagy saját munkájuk során értek el változást, és tevékenységük másokat is inspirálhat a cselekvésre.
Jane Goodall szerint történeteken keresztül juthatunk el leginkább az emberekhez, ezek pedig reményt adnak a folytatáshoz. Hiszen remény nélkül mi értelme lenne folytatni?
Kovács Máté
A fák titkos élete
“Suttog a fenyves zöld erdő”... de vajon mit? Peter Wohlleben erdőgazdálkodási szakember, környezetvédő, író szerint a fáknak ugyanúgy vannak érzelmei és személyisége, mint az állatoknak vagy az embereknek. A fák titkos élete című könyvében közelebb hozza a laikusokhoz is a fák létezésének megfejtett és még megfejtésre váró rejtélyeit. Olvasás közben rádöbbenhetünk arra, hogy mennyire keveset tudunk a fákról és az erdők működéséről, pedig az életünk szerves részei.
Tudtad, hogy miért olyan megnyugtató az ember számára egy lombhullató fákból álló erdőben sétálni?
Tudtad, hogy a fajtárs fák az erdőben aktívan kommunikálnak egymással, és segítenek a bajba jutott egyednek?
Tudtad, hogy egy fa sok ezer állat- és gombafajnak is otthont adhat?
fotó: Taxner Tünde
Ez csak pár kérdés a sok közül, amire Wohlleben részletesen és olvasmányosan reflektál. A könyvből ezeken túl a fák és az őserdők jelenlegi környezeti és klimatikus jelentőségére, a modern erdőgazdálkodás hátulütőire és a városi fák, vagyis “az utcagyerekek” életének nehézségeire is fény derül.
Wohlleben rámutat, hogy a fák nemcsak komplex és érzékeny lények, hanem több évszázadot, sőt, akár évezredeket átfogó léptékben az ember és a Föld életének meghatározó szereplői.
Taxner Tünde
