Egyre több pályázati lehetőség nyílik mind a hallgatók, mind az oktatók számára, hogy nemzetközi kutatásokba is be tudjanak kapcsolódni. Az elsőre nehéznek és bonyolultnak tűnő folyamathoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat a Kutatásmenedzsment Iroda gyűjtötte össze és osztotta meg a 2023-as Kutatási hét kapcsán.
Írta és borítókép: Orosz Petra
A Budapesti Corvinus Egyetem 2023-as Kutatási hetének záró napjára Dr. Keszey Tamara kutatási rektorhelyettes és munkatársai közösen kértek fel kollégákat, hogy osszák meg tapasztalataikat a nemzetközi kutatások terén egy kerekasztalbeszélgetés során, ezen felül a nemzetközi lehetőségeket és a pályázati felületeket is bemutatták. Lehetőségek az Európai Kutatási Térségben: Hogyan kapcsolódjunk be nemzetközi kutatási pályázatokba? címmel tartott előadást Fekete Judit, a Rektori Szervezet Kutatási rektorhelyettes irodája alá tartozó Kutatásmenedzsment részleg munkatársa.
Kutatási programok
Az Európai Kutatási Térség (European Research Area, röviden: ERA) az Európai Unió által kidolgozott, a kutatás és a fejlesztés területén érvényesülő egységes piac megteremtését célzó kezdeményezés. Célja a kutatási tevékenység hatékonyabbá tétele, és a kutatási erőforrások racionalizáltabb kihasználása az EU-ban. Az alábbi területekből áll: kutatási infrastruktúra, kutatási felsőoktatás, egységes kutatási piac, kutatási fenntarthatóság és fenntartható fejlődés.
A megfelelő kutatási pályázat megtalálásához szükséges meghatározni, milyen a kutatói profil, és ezáltal felmérni, mely Európai Uniós pályázati lehetőségekben érdemes gondolkodni. Kutatási és innovációs területen a Horizont Európa-program jó választás lehet, gazdasági téma esetén az InvestEU, oktatási témában az Erasmus+, digitális téren a Digital Europe, továbbá kulturális témában a Creative Europe programjai kínálják a legmegfelelőbb pályázati alternatívákat.
A Horizont Európa az Európai Bizottság fő kutatási és innovációs programja, melynek célja a tudományos ismeretek és technológiák fejlesztése, illetve átvétele, valamint az Európai Unió versenyképességének növelése. A Horizont Európa lehetővé teszi az együttműködést a kutatók, a vállalatok és a társadalmi szereplők között, és támogatja a kutatási eredmények alkalmazását a gazdaságban és a társadalomban egyaránt.
Az InvestEU az Európai Unió befektetési politikájához kötődő program, melynek célja a vállalatok finanszírozásának támogatása és a gazdasági növekedés elősegítése az unión belül. Az InvestEU vállalati hitelek és infrastrukturális befektetések támogatásával járul hozzá a vállalkozások fejlődéséhez, a munkahelyteremtéshez és az innovációhoz.
Az Erasmus+ az Európai Unió képzési, ifjúsági és sportprogramja, amelynek célja a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítása. A támogatás lehetővé teszi az egyetemi hallgatók számára, hogy tanulmányaikat külföldi egyetemeken folytassák, segíti a szervezeteket a nemzetközi együttműködésben, kutatásokban, továbbá lehetőséget biztosít a tanárok, az oktatók és a kutatók képzésére is.
A Digital Europe az Európai Unió digitális stratégiájának programja, amelynek célja a digitális átalakulás előmozdítása és az unió digitális versenyképességének növelése. Lehetővé teszi az uniós szintű együttműködést a kiberbiztonság, a big data és az AI területeken, valamint támogatja a vállalatok digitális átalakulását és a digitális készségek fejlesztését. A program célja továbbá az, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a digitális eszközöket és szolgáltatásokat, valamint hozzájáruljon a fenntartható digitális fejlődéshez.
A Creative Europe az Európai Unió kulturális és kreatív iparágak támogatására irányuló programja, melynek célja az iparágak növekedésének és fejlődésének támogatása az unión belül. Segíti a kulturális és kreatív szektorokat, beleértve a művészeteket, a filmgyártást, a zenét, a designt, az irodalmat és a játékipart, valamint lehetővé teszi az európai szintű együttműködést és a nemzetközi piacra való belépést.
Fekete Judit kiemelte, hogy a téma megválasztása mellett nagyon fontos döntést jelent, hogy milyen szerepben pályázunk; egyéni kiválósági vagy konzorciális (együttműködéses) formában, feladat-, munkacsomag- vagy konzorciumvezetőként, illetve nemzetközi vagy hazai kutatások keretében. Kiemelte, hogy pályázati bírálóként is érdemes tevékenykednie a kutatóknak: „Pályázati bírálóként sokat tanulhatunk, hiszen megtudhatjuk, mitől sikeres egy pályázat, melyek a pozitív értékelés feltételei, majd ezen tanulságokat hasznosíthatjuk később saját pályázási tevékenységünk során is, ezáltal növelve az esélyeinket”.
Pályázati korlátok
Bár a pályázati lehetőségek száma jelentős, a tavaly év végi események nehezítik az európai kutatási életben és programokban való részvételt. Az Európai Bizottság döntése alapján azok a magyar egyetemek, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn, nem kaphatnak további támogatásokat bizonyos EU-s forrásokból. Az Európai Bizottság aggályait elsősorban azt okozta, hogy az alapítványi egyetemek kuratóriumainak közel felében kormánytagok ülnek, továbbá hogy mandátumuk határozatlan időre szól. Ez közvetlenül érinti az Erasmus+ és a Horizont Európa programokat. Visszamenőleg ennek nincs hatása abban az esetben, amennyiben már történt kötelezettségvállalás, azonban a 2022. december 15-e után elbírált pályázatok esetén a támogatás már nem biztosított. Magyarországon a Budapesti Corvinus Egyetemen kívül további 20 felsőoktatási intézményt érint ez a döntés.
A határozat hatására több kormánytag lemondott az egyetemi vagyonkezelő alapítványokban betöltött kuratóriumi tisztségéről, amely alapján február 15-től nem folytatják ilyen szerepben tevékenységüket.
A határozat eltörlése érdekében 2023. március 16-ig kell a magyar félnek egy korrekciós intézkedéscsomagot bemutatnia. „Az Egyetem bizakodik az intézkedéscsomag sikerességében, de egyénileg is fogunk egyeztetni a pályázókkal, hogy milyen lehetőségek állnak fenn továbbra is ebben az átmeneti időszakban. Amennyiben a korlátozás fennmarad, akkor is igyekezni fogunk a kutatók érdekeit képviselni” – emelte ki a kutatási rektorhelyettes asszony.
Fotó: Orosz Petra
Tapasztalatok, tanácsok
A nemzetközi kutatási pályázati lehetőségek bemutatása után kerekasztal-beszélgetésre is sor került. Horváth Dóra (Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet, Marketing- és Designkommunikáció Tanszék), Kollai István (Globális Tanulmányok Intézet, Világgazdasági Tanszék), Lőrincz László (Corvinus Institute for Advanced Studies) és Vörösmarty Gyöngyi (Operáció és Döntés Intézet, Ellátásilánc-menedzsment Tanszék) korábbi nemzetközi kutatási tapasztalataikról meséltek, megosztva jó tanácsaikat a hallgatósággal azzal kapcsolatban, hogy hogyan érdemes pályázni, mi lehet az elnyerés titka, és miért lényeges a nemzetközi színtéren is jelen lenni.
„Alapvetően nagyon jó pályázni, hiszen közvetlen, együttes munka jön létre, beleláthatunk más műhelyek munkájába, és tényleg csak rajtunk múlik egy sikeres projekt után, hogy további együttműködések alakuljanak ki” – emelte ki Horváth Dóra.
Mindannyian kiemelték, hogy a szakmai networking az egyik legfontosabb eleme a nemzetközi pályázásra való felkészülésnek, hiszen a kutatási együttműködés előkészítése már jóval a pályázat megírása előtt kezdődik.
„Kapcsolatépítés szempontjából jó megoldás lehet egy workshop szervezése a saját kutatási témán belül. Alacsony költségvetésű; meghívsz 20 embert, egy szép városba szervezed, akár Budapestre. A meghívottak jól fogják magukat érezni, és onnantól megjegyzik az ember nevét. Ha van egy élő kapcsolati hálód, onnantól sokkal egyszerűbb nemzetközi kutatásokba becsatlakozni, vagy kapcsolatokat felkeresni kutatással külföldön” – tette hozzá Lőrincz László.
„Igyekezni kell, főleg mester- vagy PhD-hallgatóként, hogy minél több esemény szervezésében részt tudjon venni az ember, hiszen minden e-mail alján ott lesz neved, amit előbb-utóbb megjegyeznek, és be tudsz kerülni a körforgásba. A folyamatos jelenlét bizalmat generál. A pályázat során mindig lesznek akadályok, amiket meg kell oldani, és ehhez szükséges egy bizalmi szint, amit bizony ki kell építeni” – mondta Vörösmarty Gyöngyi.
A bizalom és a precizitás is elengedhetetlen, hogy külföldön jó véleményt tudjanak kialakítani a magyar kutatókról. A korábbi sikeres együttműködések segítenek a nemzetközi láthatóság növelésében, hiszen egyre többen keresik fel az itthoni kutatókat.
„A nemzetközi beágyazottság megvalósul a konferenciákon való részvételen keresztül is. Ezzel együtt pedig a referencia- és a bizalomépítés is lehetséges, illetve egy összeszokott csapat is könnyen kialakulhat, ami szintén nagy előny. Az EU-s pályázatok esetén pedig az a tapasztalatom, hogy aki korábban már nyert, annak könnyebben adják oda a következő pályázás esetén is a lehetőséget, tehát nincs szankcionálás arra vonatkozóan, hogy aki egyszer/kétszer nyert, az már többet nem nyerhet. Ennek inkább pont az ellenkezője igaz, hiszen a korábban elnyert pályázatok referenciaként szolgálhatnak, így kisebb lesz a kockázat” – egészítette ki Kollai István.
Pályázati lehetőségek
A nemzetközi pályázati lehetőségek iránt érdeklődők számára egyéni konzultációt biztosítanak a program szervezői, így bátran lehet keresni az egyetem Kutatásmenedzsment részlegét pontosabb információért a témában! Javaslataik alapján érdemes megfelelő időt szánni a felkészülésre, illetve a lehető leghamarabb felkeresni őket, a pályázás minél korábbi szakaszában.
Miben tudnak segíteni?
- Pályázati felhívás keresése
- Partner- / konzorciumkeresés
- Expression of interest, promóciós anyagok készítése
- Konzorciumi tárgyalások pályázattechnikai támogatása
- Költségvetés-tervezés
- Pályázat átolvasása, véleményezése
Ha szeretnéd magad kipróbálni nemzetközi téren, akkor az alábbi pályázati platformokon és szakmai hálózatokon tudsz böngészni kutatások és témák között, valamint bővíteni a szakmai kapcsolataidat:
A Horizont Európa következő két évben megjelenő pályázatait már most megtekinthetjük, ha fellapozzuk a tematikus munkaprogramokat a pályázati portálon. (Work Programme & Call Documents / 2023-2024)
