Vajon össze lehet hasonlítani a különböző korok sportsztárjait? A fitnesztermek létrehozása már nem fontos szempont a vállalati sportolásnál? Többek között ezek a kérdések is felmerültek a Sportgazdasági kutatói meetingen, amely a Budapesti Corvinus Egyetem Kutatási hetének keretein belül valósult meg. A program célja az volt, hogy a sport kapcsán betekintést nyújtson a különböző gazdasági tényezőkbe, továbbá az ezen a területen dolgozó szakemberek munkáját mélyrehatóbban megismertesse a résztvevőkkel.

Írta: Kelle Fanni, Borítókép: Unsplash

Dr. Havran Zsolt, Dr. Kajos Attila, Dr. Kozma Miklós, Dr. Máté Tünde, valamint Dr. Szabó Ágnes szervezésében tudhattak meg részleteket a sportgazdaság témájában az eseményen résztvevők. Az előadók saját kutatási területük bemutatásával vázolták fel a sportgazdaság jelenét és a lehetséges jövőbeni kutatási irányokat. 

Kevesebb ráfordított összeg a jövőben

Dr. Máté Tünde sport iránt való érdeklődése disszertációjának megírásával vette kezdetét, majd később oktatóként is elkezdett tevékenykedni a vállalatgazdaságtan és az üzleti gazdaságtan területén. A jövőre nézve megállapította, hogy át kell hangolni mindent annak érdekében, hogy kevesebb összeggel is tudjanak gazdálkodni például a sportrendezvények megszervezése kapcsán Magyarországon. Fontosnak tartja azt is, hogy megfogalmazódjon az emberekben a hobbisportok kapcsán, miért annyira elengedhetetlen a rendszeres mozgás és az egészségre való odafigyelés már fiatalkortól kezdve.

Dr. Kozma Miklós kutatási témája a társadalmi és üzleti kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt, valamint a sportüzlethez kötődő digitális innovációkra. A hivatalos sportstratégiák iránt is érdeklődik, melyben maga a sport, az üzlet és a társadalom együtt játszanak nagy szerepet. Kozma Miklós a Sportgazdasági Kutatóközpont egyik alapítója, valamint a KPMG Sports Advisory egyik megalkotója is. A szakember a digitális újításokban, az üzleti modell innovációjában és a sport területén való nemzetközi adatgyűjtésben látja a jövőt.

Temesi József kiemelte annak jelentőségét, hogy a statisztikai és matematikai kutatásokra nagy hatást gyakorol, hogy milyen országok kutatói írnak róla. Így a témák főleg a baseballra, a kosárlabdára, valamint a labdarúgásra korlátozódnak a sportok esetében. A kutató beszélt a teniszversenyek rangsorának alakulásáról is: vajon össze lehet hasonlítani a különböző korok nagy sztárjait a sportban?

Kép: Unsplash

Főszerepben a Ferencváros és a digitalizáció

Dr. Csató László a sportszabályokra tért ki az eseményen. Egyik kutatásában vizsgálta a Bajnokok Ligája selejtezőjét, amelyben 2012 óta a bajnoki és nem bajnoki csapatok külön ágakra vannak szétválasztva. A magyar csapatoknak három oda-visszavágós meccset kellett így lejátszaniuk, 2019-ben azonban újabb módosítás történt, emiatt már négy párharcot kell megvívniuk a főtáblára jutásért. A szakértő azt kutatta, hogy ezek a változások mekkora hatást gyakoroltak az egyes csapatok bejutásának valószínűségére. Az eredmények azt mutatták, hogy a magyarok bejutási esélye a felére csökkent az utóbbi években, ebből következik, hogy a Ferencváros (ami 2019 után jutott fel a BL főtáblájára) teljesítményét kiemelkedőbbnek tekinthetjük, mint a korábban bekerült magyar csapatokét.

Dr. Kajos Attila zárta a beszélgetést, összegezte az elhangzottakat, és felvázolta a legfontosabb sportgazdasági aspektusokat. A szakértő hangsúlyozta a kiemelkedően dinamikus környezeti változások jelentőségét, amelyekre hamarosan új megoldásokat kell találni. Egyre fontosabbá válik a társadalmi haszontervezés, valamint a nemzetközi együttműködés. A digitalizációé a kulcsszerep, ezért fókuszba kell helyezni ennek felhasználását az oktatás és a sport területén egyaránt.