A közösségi platformok széles palettája vár kattintásainkra, és a tartalomfeltöltésre is végtelen mennyiségben van lehetőségünk. Mégis érkezett egy olyan alkalmazás, amely kicsit mást kínál: valami valódit, valami igazit. De valóban az igazságot látjuk?
Írta: Kalánová Barbara, borítókép: Hegedüs Krisztián
A Mathias Corvinus Collegiumban található Skrutonban zajlott a BeReal for Real című beszélgetés, mely a közösségi média piacán újnak számító platform, a BeReal és az ifjúság tartalomfogyasztásának kérdése köré épült. A közösségimédia-trendekről és azok hatásairól Dr. Székely Levente szociológus, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatója és Dr. Guld Ádám médiakutató fejtette ki szakmai meglátásait, az eseményt az MCC diákja, Mányi Rebeka moderálta.
Miben más a BeReal, avagy van-e még új a nap alatt?
Napjainkban a közösségimédia-piac egyik legnagyobb újdonsága a BeReal, ahová egyre több fiatal regisztrál. A platform lényege, hogy az alkalmazás jelzése után egyből készítünk telefonunk első és hátsó kamerájával egy képet, amely utána rögtön nyilvánossá válik.
„A BeReal annak az ígéretét hordozza, hogy tényleg az igazat látod meg. Azt ígéri, hogy olyan környezetben láthatod a barátaidat, és tudod magad megmutatni, amely valóságos. Ez jó abból a szempontból, hogy nem okoz frusztrációt, hogy más emberek tökéletesre filterezett képeit látod”
– jelentette ki Dr. Székely Levente.
A képen Dr. Székely Levente, fotó: Hegedüs Krisztián
A BeRealről alkotott kép azonban egyáltalán nem fekete-fehér, hiszen a felhasználók köre is kifejezetten komplex. Dr. Székely Levente szociológus szerint két, 2021-ben végzett egyetemi kutatásukból is kiderült, hogy a BeRealre többszöri alkalomra készülnek el a képek, azaz a felhasználók nem töltik fel az elsőnek elkészült fotót. Abban a két percben, amit a rendszer felkínál a kép elkészítésére, a felhasználók igyekeztek olyan képet mutatni magukról, amely kedvezőbb színben tünteti őket fel.
„Alapvetően bennünk van, hogy az alkalmazás diktálta tempóban működünk, viszont a BeReal ezt csak fokozza. Időt szab a kép elkészítésére, így lényegében a platform diktál. Mi pedig a füttyentésére úgy mozgunk és úgy cselekszünk, ahogyan azt elvárja.”
A valóság torzítása nem lehetetlen a BeReal felületén sem, állítja Dr. Guld Ádám, aki ezzel kapcsolatban egy társadalmi jelenségre is rámutatott. A kutatás egyik interjúalanya elárulta, hogy rá kifejezetten nagy nyomást helyezett, hogy állandó felkészültségben kell lennie amiatt, hogy az alkalmazás bármikor jelezhet: itt az idő a tartalom elkészítésére. Az is egyértelműen látszik, hogy nemi különbség is jelen van a felhasználói gyakorlat tekintetében.
„A valóságot is lehet torzítani. A BeRealban is tudunk még olyan mentőakciókat aktivizálni, ami elfogadhatóbbá teszi azt a szituációt, amiben vagyunk. Emellett egy fiatal lány számára az alkalmazás sokkal nagyobb téttel játszik, ugyanis még mindig működik az a kulturális szabályrendszer, hogy egy nő mit mutathat meg, és mi az, ami cikinek számít. Ezzel szemben a férfiaknál sokkal lazább szabályrendszer működik, amibe belefér a kifejezetten provokatív tartalom elkészítése is.”
A képen Dr. Guld Ádám, fotó: Hegedüs Krisztián
Problémát jelenthet a BeReal kapcsán az erőszakos és a pornográf tartalmak megjelenése, megosztása, ugyanis nem használ olyan algoritmust, amely ellenőrizné a feltöltött tartalmakat.
„A BeReal felhasználók egy része az elején nagyon lelkes, pár hétig aktívak posztolnak, viszont, mivel a platform belátható határokba ütközik, elég gyorsan unalmassá válik. Gyakori felhasználói tapasztalat, hogy egyre kevesebbszer keresi fel az alkalmazást, majd egy idő után kikopik a hétköznapi gyakorlatból”
– tette hozzá Dr. Guld Ádám.
Trendek, és ami mögöttük van
A BeReal mostanában robbant be a piacra, 2022 óta vált népszerűvé Magyarországon- Az elért siker miatt már most sok piaci szereplőt az érdekel, hogy lehet-e a platformon például influencertevékenységet folytatni. Székely Levente viszont elmondta, hogy a felépítésből adódóan egyelőre nincs olyan üzleti modell, amivel anyagi növekedést lehetne elérni. A BeReal inkább az ellentrend kielégítését megcélozva pozícionálja magát, ami a többi platformon megszokott sémától nagyban eltér.
A médiakutató szerint az elmúlt 10-15 év tapasztalata az, hogy a közösségimédia-platformoknak jellegzetes életciklusuk van. Meglátása, hogy jellemzően a fiatalok használják azokat az új lehetőségeket, amelyek a rendelkezésükre állnak, utánuk az idősebb korosztály is becsatlakozik a használatba, ezt követően pedig a fiatalok ismét továbbállnak egy újabb platformra. Az oldalak azonban a felhasználók kiszolgálásán túl egy másik szerepkörben is kezdenek terjeszkedni:
„A közösségi média az utóbbi évtizedben egyre inkább a hatalom mezőjében kezdett el érvényesülni. Ezek a platformok a híraggregátor szerepüket csak most kezdték el alkalmazni az elmúlt pár évben. Olyan algoritmusokat használnak, amelyekkel a véleményt akarják formálni”
– hangzott el Dr. Székely Leventétől.
A képen Dr. Guld Ádám és Dr. Székely Levente, fotó: Hegedüs Krisztián
A közösségi oldalak esetében a politikai meggyőzés és a gazdasági funkció is erőteljesebb lett Dr. Guld Ádám véleménye szerint. Megjelent az üzleti érdek, például az influencerkultúra, valamint a marketingkommunikációs iparág új szegmensei is, amelyek rendkívül dinamikusan fejlődnek.
„Egyre több platform, egyre agresszívabb eszközökkel próbálja megragadni az emberek figyelmét, amire azonban nincs egyértelmű recept. A felhasználók nehezen vagy egyáltalán nem tudják magukat kivonni ennek a hatása alól. Egyre inkább emelkednek a tétek abban az értelemben, hogy többet kell láttatni, egyre extrémebb helyzetekben kell magukat megmutatni a felhasználóknak.”