Hogyan készíti fel a Corvinus doktori iskolája hallgatóit egy sikeres tudományos karrierre? Kinek való a PhD, és milyen karrierutakat tesz lehetővé? Többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ Dr. Kónya Istvántól, a Corvinus Doktori Iskolák dékánjától.

Szerző: Sie Réka; Borítókép: iStock Photo

Kinek szól a doktori képzés?

Ha valaki már a mester-, esetleg az alapszak elvégzésekor tudományos karrierben gondolkozik, akkor a döntés kézenfekvő, hiszen a PhD-fokozat megszerzése elengedhetetlen ezen a területen. Nehezebb a kérdés, ha valakiben nincs meg ez az erős elképzelés, esetleg hezitál, mert elbizonytalanítja a képzés hossza, és nincs tisztában a későbbi karrierlehetőségekkel. Dr. Kónya István szerint ilyenkor is érdemes elkezdeni, hiszen így tapasztalhatja meg igazán az ember, hogy neki való-e ez a pálya, viszont készen kell állni arra is, hogy otthagyja, abban az esetben, ha kevésbé testhezálló. Egy biztos: hobbiból doktori titulust szerezni nem érdemes, kitartásra és szorgalomra van szükség a siker eléréséhez. A képzés vezetője meglehetősen sziszifuszi munkaként jellemezte a doktori disszertáció megírásának folyamatát. Ez hosszú, időnként stresszes folyamat, amelynek során a doktorandusznak önállóan kell dolgoznia rendszeres visszajelzés és külső motiváció nélkül. Ha viszont valaki nyitott, érdeklődő természetű és lelkesen áll a megoldásra váró problémákhoz, annak feltétlenül megéri végigcsinálni a doktori iskolát.

Fotó: Hegedüs Krisztián

A Doktori Iskola kapuja

A felvételi egyik alapkövetelménye, hogy a jelentkező rendelkezzen mesterszakos diplomával. Az ugyan nem követelmény, hogy az elvégzett képzés területe szorosan kapcsolódjon a választott doktori iskola témájához, Dr. Kónya István mindenesetre azt javasolja, hogy ilyen speciális helyzetekben az érintett kérje ki a megcélzott program vezetőjének tanácsát mielőtt döntést hoz. Bár komoly előnyt jelent, ha releváns előtanulmányokkal indul a hallgató, a különböző területek egy része között viszonylag könnyű az átjárás. Továbbá megkönnyítheti a felzárkózást, hogy a képzés első szakaszában a tantárgyak széleskörű ismeretanyagot adnak át, de a témavezető is segíthet, ha további tutorálásra van szükség. 

A jelentkezés másik fontos pillére a kutatási terv benyújtása. Ez nem kapcsolódik szorosan a később megírandó disszertációhoz, a leendő doktoranduszoknak mindössze azt kell bemutatniuk, hogy végig tudnak gondolni egy témát a megfelelő irodalom segítségével, és ehhez módszertani alapokat is hozzá tudnak tenni.

Legfontosabb mérföldkövek

A képzés első két éve a képzési és kutatási szakasz, amelyben a doktoranduszok átfogó tudásanyagra tesznek szert. Tanórákra járnak, szakirodalmat dolgoznak fel, majd vizsgákon keresztül demonstrálják, hogy sikeresen elsajátították a vonatkozó ismereteket. Mindeközben disszertációjuk témáját is csiszolgatniuk kell, hogy minél hamarabb kikristályosodjon a végleges irány. Ebben a folyamatban a témavezetőjük végig segíti és támogatja őket. Ezt a kétéves fázist komplex vizsga zárja az ez idő alatt tanultakból, valamint a részletes disszertációtervezetükkel is el kell készülniük, amelyet hasonlóan a vizsgabizottság bírál el. Miután ezeket a követelményeket sikeresen teljesítették, kezdetét veszi az önálló munka, amelynek a végeredménye egy nemzetközi szintet is megütő disszertáció lesz. A végső határidő előtt egy értekezéstervezetet, egyfajta piszkozatot is el kell készíteniük a doktoranduszoknak. Erre belső vita során kapnak visszajelzést, amely segíti őket a disszertáció tökéletesítésében.

A négyéves képzés alatt az egyetem arra is biztosít lehetőséget, hogy a hallgatók megszerezzék első tapasztalataikat a tudományos pályán. A Corvinus oktatási tevékenységébe való bekapcsolódás minden doktorandusszal szemben elvárás, hiszen fontos gyakorolniuk, hogy hogyan fejezzék ki magukat úgy, hogy másoknak is át tudják adni a szakterületükön összegyűjtött tudást. Emellett az egyetemen folyó kutatási projektekben is érdemes lehet részt venniük.

Akadémiai és szakértői pálya

A Corvinus doktori iskolája oktatók és kutatók mellett szakértőket is képez. A tudásanyagot és a követelményeket illetően nincs különbség az akadémiai és a szakértői pályára készülő csoportok oktatásában. A két irányt a kitűzött cél különbözteti meg, amelyet érdemes a doktorandusznak eldöntenie, mielőtt belekezd a disszertáció megírásába. Azok számára, akik a szakértői vonalon szeretnének mozogni a disszertáció a végállomás, amellyel megmutatják, hogy képesek az önálló kutatásra, míg az akadémiai ambíciókkal rendelkezőknek ez inkább karrierjük kiindulópontja. 

Nemzetközi vonal

A Corvinus doktori iskolájában az oktatás angol nyelven folyik, így a magyar hallgatók nemzetközi társaikkal tanulhatnak együtt. A képzésen résztvevők körülbelül egyharmada külföldi származású, valamint a külföldi oktatók száma is egyre növekszik. Az egyetem pedig arra buzdítja a doktoranduszokat, hogy ne elégedjenek meg a Corvinus nyújtotta változatos környezettel, próbálják ki magukat nemzetközi vizeken is. Erre központilag is biztosítanak lehetőségeket, ilyenek lehetnek a nemzetközi lehetőségek, amelyek segítségével a hallgatók hosszabb időt tölthetnek el külföldi partneregyetem vendégdiákjaként. A másik megfontolandó opció a konferenciautakon való részvétel. Erre az egyetemnek is van egy saját kerete, amely elegendő arra, hogy minden doktorandusz számára finanszírozzon egy külföldi konferenciautat corvinusos pályafutása során. Dr. Kónya István azt is említette, hogy számos külső forrásból érkező támogatásra is lehet pályázni, ők pedig bátorítják erre a hallgatókat, hiszen így van lehetőségük fedezni a részvételüket egy-egy hasonló eseményen.

Fotó: Hegedüs Krisztián

Pénzügyek

A doktori képzés rengeteg idő és energia befektetését igényel, ami megnehezíti a négy év során a munkavállalást. Azonban a doktoranduszoknak nincs mitől tartaniuk, hiszen számos forrásból kaphatnak anyagi támogatást erre az időszakra. Egy példa erre az állami ösztöndíj, amely 150 ezer forint körül mozog havonta. Ezt a Corvinus Doktori Ösztöndíj egészíti ki, amely az első két évben kifejezetten sok hallgató számára megduplázza az állami ösztöndíjból befolyó összeget. A második fázisban már csak egy szűkebb kör nyerheti el az egyetem anyagi támogatását, így ők nagyobb mértékű juttatásban részesülnek. Emellett más, kutatókat támogató ösztöndíjakat is megpályázhatnak a hallgatók. Az egyik opció az Emberi Erőforrások Minisztériumának hatáskörébe tartozó Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP), amely tanulmányaik zavartalan lebonyolításában segíti a PhD-hallgatókat. Ehhez hasonló céllal működik a Kooperatív Doktori Ösztöndíj, azonban ez nagyobb elkötelezettséggel jár, hiszen a résztvevők vállalják, hogy kutatói munkájukkal egy külső vállalatot vagy intézményt segítenek. Továbbá a hallgatók oktatói tevékenységükért is kompenzációt kapnak, ha az elvárt óraszámnál többet vállalnak, valamint egyetemen belül végzett kutatói munkájuk is honorálásra kerülhet, ha az adott projektben van erre keret.

Megnyíló lehetőségek

A legkézenfekvőbb lépés a kutatói vagy oktatói karrierúton, a PhD megszerzése után, az egyetemi adjunktusi pozíció. A korábbi gyakorlathoz képest azonban jóval nagyobb az átjárás: a Corvinuson doktorált jelentkezőket bármelyik magyar egyetem szívesen alkalmazza hasonló munkakörben. A tudományos pályán továbbá magyar és külföldi kutatóintézetek kapui is nyitva állnak a PhD-t végzettek előtt. Az egyetemnek nem titkolt célja, hogy minél több náluk diplomázott vegye külföld felé az irányt. Bár nem elvárás, a doktori fokozat olyan nemzetközi szervezeteknél is előnyt jelent, mint az ENSZ, az Európai Bizottság vagy akár a Világbank, hiszen megsokszorozza a jelentkező esélyeit, és gyakran magasabb pozíciókból tudnak indulni, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkező versenytársak.