“Az ember találkozik egy problémával, amire nem tudja a választ, ezért elkezd kutatni a témában.” De mi van a tudományos írás mögött? Miért éri meg kutatni? Kulhavi Nikoletta Márta azon öt corvinusos hallgató közé tartozik, akiknek sikerült elnyerniük a Pro Scientia Aranyérmet 2023-ban. Niki a közgazdaságtudományi szekcióban aratott sikert projektmunkájával.
Borítókép: krkt.hu
A Pro Scientia díjat 1988-ban alapította az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT). Kétévente rendezik meg a versenyt, melynek keretében 45-50 fiatal kutató nyerheti el az aranyérmet. A díjat 16 szekcióban ítélik oda olyan pályázóknak, akik egyetemi éveik alatt tudományos munkájuk során kiemelkedőt alkottak, valamint arról pályamunkák, előadások vagy irodalmi, művészeti és tudományos alkotások formájában számot is adtak. A választható tudományágak sokszínűsége miatt a díjazottak palettája is rendkívül színes. A korábbi érmeseket tömörítő társaság a Pro Scientia Aranyérmesek Társasága (PSAT) névre hallgat.
A megmérettetés fő célja, hogy elősegítse a tudományos pályára készülő magyar fiatalok szakmai kibontakozását, felkeltse érdeklődésüket. Rengeteg tehetséges fiatal él a lehetőséggel, köztük Niki is, aki már végzett a Corvinuson: „Alapszakon gazdálkodás és menedzsment szakra jártam, utána pedig marketing mesterszakon tanultam tovább. Az egyetemet követően sales supportként kezdtem el dolgozni a FrieslandCampinánál” – meséli. Már egy éve ebben a pozícióban van, azonban célja, hogy később marketingesként helyezkedjen el egy multinacionális vállalatnál. Menedzseri pozícióban képzeli el magát a jövőben, de azt még nem tudja eldönteni, hogy inkább a trade vagy a brand marketing irány érdekli jobban. Emellett a doktori cím megszerzése is foglalkoztatja, nem kizárt, hogy egyszer még visszatér az egyetem falai közé.
Pro Scientia Aranyérem és a verseny
„A Pro Scientia sok apró összetevőből épül fel. A verseny a teljes tudományos munkásságot díjazza, beleszámítva az esetleges külföldi egyetemi féléveket, tanulmányi átlagot, diplomaminősítést, publikált cikkeket, kutatásokat és természetesen a konferenciákon való részvételt is” – magyarázza Niki. Mindezek mellett kiemelte, hogy a Pro Scientia Aranyérem nevezési feltétele az elmúlt két OTDK-n elért legalább egy első hely, ezáltal nagy hangsúlyt kapnak a TDK (Tudományos Diákköri Konferencia) és OTDK (Országos Tudományos Diákköri Konferencia) eredmények. A TDK-s, majd OTDK-s pályamunkája („Bojkott és buycott mozgalmak az egyetemi hallgatók körében”) az alapszakos szakdolgozata is lett egyben. Niki az alapképzés során hallott először a Pro Scientia Aranyérem lehetőségéről, majd be is nyújtotta jelentkezését az első OTDK megnyerése után, szakmai háttér hiányában azonban nem nyerte meg az aranyérmet. „A házi, corvinusos TDK-n ezzel a dolgozattal második helyezést értem el, majd egy évvel később TDK-s helyezettként kijutottam az OTDK-ra, ahol sikert arattam. Ez az eredmény volt a feltétele annak, hogy a 2021. évi Pro Scientia Aranyéremre jelentkezhessek, melyet végül nem nekem ítéltek oda” – folytatja. Később újból pályázott, erre már mesterképzésen került sor, amikor is megírta angol nyelvű szakdolgozatát („Omnichannel retail in the light of sustainability”), amely szintén segítette a díj elnyerésében. A Corvinuson rendezett fordulón első helyezést ért el Edőcsény Klárával holtversenyben, az OTDK-n pedig második helyezést szerzett, megalapozva ezzel Niki számára a Pro Scientia Aranyérem elnyerését.
Kutatási folyamat
„Mesterszakon az egyik kedvenc órám a marketingkutatással foglalkozó óra volt, ahol megismerkedhettem a marketingkutatási módszerekkel” – meséli Niki. Ez inspirálta őt arra, hogy a marketingkutatásban igazán elmélyedjen. „Érdekesnek találom, hogy az ember találkozik egy problémával, amire nem tudja a választ, ezért elkezd kutatni a témában. Ebből egy projektmunka lesz, amit sajátjának érez, amibe időt és energiát fektet, és a végén egy komoly eredményként tud rá tekinteni” – teszi hozzá. Fontos azonban megemlíteni, hogy a kutatások során akadnak nehézségek is. Niki erről a következőket gondolja: „Azt hiszem minden kutatásban vannak buktatók, ez normális. Én is találkoztam nehézségekkel minden egyes alkalommal.” Példa gyanánt azt hozza fel, hogy az előzetes modellezés során sokszor nem olyan végeredményt kapunk, amire számítottunk. Ilyenkor nyújthat segítséget a konzulens, aki irányt mutathat és segíthet átlendülni egy-egy problémán.
„Omnichannel retail in the light of sustainability”
Mesterszakon írt szakdolgozata az online és offline vásárlást vizsgálja a kiszállítás kérdéskörére fókuszálva. „Az omnichannel vásárlás arról szól, hogy amikor veszünk valamit például online, lehetőségünk van megválasztani a kiszállítás módját: házhoz szállítás, csomagautomata, pick-up point, személyes átvétel. Ezeknek azonban mind különböző környezetkárosító hatásai vannak, amelyekre nem is gondol az ember vásárlás közben.” Nikit az érdekelte ezzel kapcsolatban a leginkább, hogy a fogyasztók számára milyen fontossággal bír a környezetbarát módon történő csomagátvétel vagy a környezetbarát csomagolás. Végül azt az eredményt kapta, hogy a legtöbben a kényelmet és a kiszállítás árát (például a házhoz szállítás lehet ingyenes is!) részesítik előnyben egy online rendelés során. Az említett kutatás véleménye szerint remekül felvázolja az omnichannel és a fenntarthatóság kapcsolatát.
Kép: Kulhavi Nikoletta
Kutatás és egyetem
Minden nap huszonnégy órából áll, ezért nehéz úgy beosztani az időnket, hogy mindenre jusson belőle. „Végigkísérte egyetemi éveimet a kutatás, de szerencsére megtaláltam a harmóniát egyetemi teendőim, a kutatás és magánéletem menedzselése között” – hangoztatja Niki. Mesterszakon már több projektben is részt vett és diákszervezeti tag is volt, aminek következményeként egyre több nehézség gördült kutatása elé. Ekkor jött a Covid19 és a vele járó karantén, aminek következtében újra jutott ideje a projektre. „Természetesen voltak olyan napok is, amikor ezzel keltem, ezzel feküdtem, azonban összességében megérte” – teszi hozzá.
Példaképek és útmutatás
„Ahogy említettem, más projektekben is részt vettem a Pro Scientia mellett. Volt egy EFOP-os kutatási projekt, ahol Dr. Kemény Ildikó és Kun Zsuzsanna tanárnőkkel dolgoztam együtt” – meséli. A projekt végeztével a közös munka nem zárult le, Kemény Ildikó konzulensként segítette a mesterszakos szakdolgozat megírásában. „A mai napig jó kapcsolatot ápolunk, dolgozunk közös cikkeken.” Alapszakon Dr. Neulinger Ágnes segítette a munkáját: „Inspiráló volt számomra, ahogy megközelített egy-egy problémát, és nagyon hálás vagyok neki mindenért.”
Barátai is segítik és ösztönzik. Niki anno azért jelentkezett a TDK, majd Pro Scientia versenyre, mert egy barátnője motiválta azzal, hogy alapszakon TDK-zott és jó helyezést ért el. Azt is hozzátette, hogy inkább saját életéből szeret követendő példaképeket keresni, mert őket sokkal közelebb érzi magához. Ilyen például édesanyja, akire mindig is felnézett.
Nők a tudományos életben
Hogy mennyire nehéz érvényesülni a nőknek a tudomány világában, vitatható téma. Niki is mesélt tapasztalatairól: „Nem éreztem, hogy a verseny során férfi többség lett volna, vagy hogy akadályokba ütköztem volna amiatt, hogy nő vagyok. Sőt! Ha visszaemlékszem nagyon kevés, vagy szinte egy fiú sem volt a legutóbbi TDK-n a mi szekciónkban” – fűzi hozzá. Véleménye szerint ez lehet annak köszönhető, hogy a fenntarthatóság, mint olyan, inkább a női kutatókat foglalkoztatja, mivel más szekciókban több volt a férfi induló. Ettől függetlenül fontos, hogy minél többen megismerkedjenek a tudományok világával; ezzel kapcsolatban adott is néhány tanácsot azoknak, akik szívesen foglalkoznának tudománnyal, de nem tudják hol kezdjék el. Szerinte, ha valakinek van egy jó ötlete, az mindenképp vágjon bele. Még akkor is, ha az elején úgy tűnik, nem fog sikerülni. „Az evéssel jön meg az étvágy. Próbálkozni kell, leginkább a témaválasztással. Olyan témát kell keresni, amiben el tud mélyedni az ember, ami őszintén érdekli, hogy ne legyen egy unalmas, kötelező jellegű feladat” – hangsúlyozza ki. Nagyon fontos, hogy örüljön az ember, miközben a témával foglalkozik, legyen honnan motivációt merítenie.
A több generációt felölelő közösség lassan már harminc éve működik, napjainkban is újabb és újabb ambiciózus fiatalokkal bővülve. Ha te is kedvet kaptál és szívesen belevágnál egy kutatásba, ne habozz, lehet Te leszel a következő aranyérmes!
